Elhangzott a Központi katalógusok az elektronizáció korában c. konferencián, az OSZKban 1996. november 14én.
Elöljáróban talán érdemes áttekinteni a KFKK történetét, amely egészen 1923ig nyúlik vissza – ekkor alapították az első országos központi katalógust, amely a külföldi könyvek és folyóiratok nyilvántartására szolgált. A nyilvántartás 1952ben került az OSZKba, ahol 1970ben vált külön a Könyvek, illetve a Külföldi Folyóiratok Központi Katalógusa (KFKK).
A 70es években sorra jelentek meg a Kurrens külföldi folyóiratok a magyar könyvtárakban című nyomtatott lelőhelyjegyzék kötetei. A Központi katalógus építésének új lendületet adott az IFLA 44. konferenciáján elfogadott UAP program, amelyhez Magyarország is csatlakozott. A számítógépes feldolgozás 1982ben kezdődött meg, miután az OSZK vezetősége eldöntötte, hogy a KFKKt az 1970es időhatárral retrospektív és kurrens csoportra szétválasztják. A felépítendő adatbázisba az 1981es évvel kezdődő állományokat jelölték ki azzal, hogy a későbbiekben 1970ig visszamenőleg is feldolgozzák az adatokat. A Nemzeti Periodika Adatbázis (NPA) névvel indított fejlesztést kétlépcsősre tervezték: az első lépcsőben a központi katalógus külföldi, a második lépcsőben az OSZK magyar folyóiratállománya is ugyanebbe az adatbázisba került volna. Ez utóbbi indokolta a nemzeti bibliográfiai igényességgel kidolgozott adatbázisstruktúrát. Évekkel később a mi adatbázisunktól teljesen függetlenül megkezdődött a magyar folyóiratok feldolgozása, így az NPA elsődleges feladata a lelőhelytájékoztatás maradt a fontosabb bibliográfiai adatok folyamatos frissítése mellett.
A gépesítés nehézségeiről órákat lehetne mesélni, de ettől most megkíméljük a tisztelt hallgatóságot. Gondjaink érzékeltetésére elegendő lesz két adatot felidézni: tíz hosszú éven át külső számítóközpontban, kötegelt, vagyis batch üzemmódban folyt a feldolgozás, amely után 1994ben hatalmas előrelépést tettünk: online adatbeviteli rendszert építettünk ki PC-s helyi hálózaton, MikroISIS szoftverrel. A jelige – mint az NPA történetében mindig : szegény ember vízzel főz… Az online adatbeviteli rendszer és a helyi hálózati feldolgozás előnyeit azonban megtanultuk becsülni, még akkor is, ha nagyméretű rekordjainkkal időnként beleütközünk a MikroISIS korlátaiba .
Az adatbázis jellemzői
Tekintettel arra, hogy a KFKK adatbázisára vonatkozó adatok gyakorlatilag az egész ország tudományos és szakfolyóirat ellátottságát jellemzik, érdemes röviden áttekinteni azokat az adatokat amelyek segítségével felrajzolhatjuk a szakkönyvtárakban végbement évtizedes változásokat.
A 80as években, de még 1990-ben is ezren felül volt azoknak a könyvtáraknak a száma, amelyek állományában külföldi folyóiratok szerepeltek. (1. táblázat és 1. ábra) A 90-es évek gazdaságpolitikai változásainak hatására tömegévei szűntek meg a vállalati műszaki könyvtárak: 1995re majdnem felére apadt a bejelentő könyvtárak száma. A kialakult helyzetre jellemző, hogy a legtöbb megszűnt könyvtár állománya nyomtalanul szétszóródott; még ahol az ipari tevékenység folytatódott, ott sem tartották fontosnak az új gyártulajdonosok – tisztelet a kivételnek – a könyvtárak működtetését.
A központi katalógus szempontjából viszont előny, hogy a megmaradt könyvtárak – illetve közülük azok, amelyek továbbra is tudnak külföldi folyóiratokat előfizetni – változatlan, sőt talán a korábbinál is nagyobb hajlandóságot mutatnak állományaik bejelentésére. Az együttműködésből legföljebb átmeneti nehézségeik miatt maradnak ki egy időre, de ha az akadályok elhárulnak, visszamenőleg is bejelentik a kiesett évek állományait.
Az adatbázis mérete folyamatosan növekszik – úgy a bibliográfiai rekordok (1. táblázat és 2. ábra), mint az állományok tekintetében (1. táblázat és 3. ábra). A bibliográfiai rekordok feltöltése óta eltelt 10 évben az adatbázisban 15 ezerről 36 ezer fölé emelkedett a tételek száma. Ez a növekedési arány azonban elfed számos belső változást, köztük például azt a túlzás nélkül katasztrofálisnak minősíthető adatot, miszerint azon folyóiratok száma, amelyhez az adott évben állományt is jelentettek, az 1985ös 20 625ről 1995re 12 454re, vagyis 40%-kal csökkent!
1. táblázat
1. ábra
A bejelentő könyvtárak számának alakulása
2. ábra
3. ábra
2. táblázat
4. ábra
(2. táblázat és 4. ábra) Emellett a radikális csökkenés mellett már nem lehet szó nélkül elmenni, egy kézlegyintéssel elintézni – mondván: persze, a volt szocialista országok folyóirataira most már senki nem tart igényt. A következő ábrán látható, miként alakult az előfizetések száma egyes országokban, ahonnan a legtöbb folyóiratot fizetik elő, illetve néhány volt szocialista országot illetően (5. ábra). Mint az ábrából látható, a volt Szovjetuniót, illetve két utódállamát vizsgálva valóban jelentős, 1100 címet érintő, 72%-os csökkenés mutatható ki (bár a képet árnyaltabbá tehettük volna, ha az összes utódállamot kikeressük az adatbázisból). Ugyancsak több mint 1000 címet érintő csökkenés mutatkozik a németországi folyóiratoknál. amelyeknek egy része a volt NDK-ban kiadott és időközben megszűnt folyóiratokból adódik, de 53%-kal csökkent a nemzetközi szervezetek által kiadott, 51 %-kal az olasz, 20%-kal a holland, 11 %-kal az angol és csaknem 10%-kal az egyesült államokbeli folyóiratok száma.
További számottevő csökkenésről is beszámolhatunk: a 80as évek közepén 5,9, a 90es évek elején 3,6, 1995ben pedig 2,4 volt az átlagos példányszám az országban. Ez az adat megint csak elrejti a szélső értékeket, például a Lancet 80 előfizetőjét, és a már ismert adatot, hogy évente 46000 cím csak egyetlen könyvtárba jár, illetve járt. (2. táblázat és 4, ábra) Kérdés persze, hogy kell-e egyáltalán több példány ugyanabból a folyóiratból, vagy a régóta szorgalmazott együttműködés helyettesíti a példányokat – ennek eldöntése azonban nem a mi feladatunk.
Sajnos, még mindig nincs vége a negatív tendenciák felsorolásának. Nap mint nap érzékelve. hogy egyre több könyvtár mind több és több folyóiratot kénytelen lemondani, elkezdtük a „lemondások” tényét is rögzíteni. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy ahhoz az évhez, amelyben jelzi a könyvtár, hogy a következő évtől nem fizeti elő az adott folyóiratot, külön almezőbe bevisszük a könyvtár kódját. Az 1993tól vezetett adat eddig 4650 folyóiratot érint (köztük egyre több olyat, ahol az adott könyvtár egyedüli előfizető volt), összesen pedig mintegy 7500 ilyen bejegyzésünk van. Mindeközben soha nem látott méreteket öltött az állományok csökkenése: 1995ben például 383 teljes folyóiratrekordot kellett törölnünk a lelőhely megszűnése miatt, 90 könyvtár teljes állományát (1800 rekord 15 000 könyvtár adatát) töröltük a könyvtár megszűnése miatt, a selejtezések következtében pedig 7000 lelőhelyadatot vezettünk ki az adatbázisból.
5. ábra
A számadatok legföljebb azt mutatják meg, „mennyi az annyi”, de azt nem, mennyit ér ez a mindössze 12,5 ezer folyóirat, amely 1995-ben beérkezett az országba. Bizonyára néhányan még emlékeznek rá, hogy az MKM kérésére összevetettük a Science Citation Index két sorozatában a szakterületenként első 30 helyre rangsorolt folyóiratokat és a hazai előfizetéseket. Az akkor a vizsgálatba bevont 4554 cím 79%a volt meg legalább egy példányban és legalább egy évig valamelyik hazai könyvtárban. Most ezt a hatalmas vizsgálatot nem tudtuk elvégezni, de segítségünkre sietett Liszkay Béla, a BME KTK
osztályvezetője, aki kérésünkre volt szíves leszámoltatni, hogy a Swetscan 12 800 folyóirata közül 7357 szerepel az NPA adatbázisban (hogy ez hogyan volt lehetséges, erre még visszatérünk). Ez azt jelenti, hogy a nálunk is jól ismert folyóiratügynökség legnépszerűbb, és egyben a holland PICA rendszerben könyvtárközi kölcsönzési céllal leggyakrabban keresett folyóiratainak 58%a megvan az országban.
A KFKK szolgáltatásai
6. ábra
Mint ismeretes, 1988 óta tesszük lehetővé az adatbázis online lekérdezését az IIF (most NIIF) Központi gépén. Az idén negyedik alkalommal adtuk ki az NPA teljes anyagát tartalmazó CD-ROM-ot, amelynek forgalmazását is saját berkeinken belül végezzük. Amint a 6. ábrából látható, elfogadhatóan alakul az eladott lemezek példányszáma – részben annak is köszönhetően, hogy az új lemez megjelenésekor igen nagy kedvezménnyel adjuk az előző évi kiadást. Ahogy az adatbázis tartalmát, úgy a lekérdező felületet is évrőlévre bővítjük, de az igazi nagy áttörést nem ez jelenti, hanem a Budapesti Műszaki Egyetemnek köszönhető fejlesztés, amelynek eredményeként ez év tavaszától kezdve a Swetscan szolgáltatással összekötve, az Interneten keresztül is elérhető a hipertext formában megszerkesztett NPA adatbázis. Külön kiemelendő, hogy ezért a nagyszabású munkáért egyetlen fillért sem kellett fizetnünk, csak a hozzájárulásunkat kérték az adatok feldolgozásához. A BME internetes szolgáltatását bemutató képernyőképek (1014. ábrák) már átvezetnek bennünket a központi katalógusok fejlesztésének kérdéseihez.
Finanszírozás
Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy milyen anyagi támogatással oldottuk meg feladatainkat:
Retrospektív feldolgozás
Az egyik legnagyobb kérdés az újra egy szervezeti egységként működő KFKK számára, hogy mi legyen a retrospektív anyag sorsa. Az NIIF ez évi pályázatának keretében feldolgoztuk mindazon folyóiratok állományát, amelyek bibliográfiai rekordja megvolt a számítógépes adatbázisban . Ez a kb. 14000 folyóiratot és több százezer állományi adatot érintő bővítés átkerült az NIIF központi gépén a BRS/Search alatt lekérdezhető adatbázisba, jövőre pedig rajta lesz a felújított CD-ROM-on.
A manuális katalógusban ezek után még mindig marad kb. 40 00o cím, amelynek sorsáról dönteni kell. A kérdés, hogy érdemese ezt a hatalmas anyagot is számítógépre vinni, vagy elegendő róluk a cédulakatalógust fenntartani. A döntéshez további elemzések szükségesek, mi most az Önök tájékoztatására csak az utóbbi 3 év retrospektív lelőhelykéréseiből vett 10%-os mintát vizsgáltunk meg. Az első meglepetést az ábrán látható megoszlás okozta (7. ábra): minden előzetes várakozástól eltérően a természettudományok körébe sorolható kérdések száma több, mint a társadalomtudományokra vonatkozóké. A következő ábrán látható (8. ábra), hogy a magyar nyelvű szakirodalmat igénylő kérdések száma elenyészően csekély. A két nagy csoportot külön vizsgálva látható a nagyobb időszakok iránti kereslet (9/a. ábra): míg abban egyformák, hogy a legújabb folyóiratokat keresik leginkább, és ahogy megyünk visszafelé az időben, az érdeklődés egyre gyengül, az arányok már különböznek. Megnéztük az egyes témakörökre vonatkozó kérdések megoszlását is (9/b. ábra): az egyik oldalon a politika és közgazdaságtudomány alig vezet az irodalom, történelem és nyelvészet csoportja előtt, a másik oldalon már jelentősebb eltérés van a vezető helyen álló vegyészet és biológia, illetve az orvostudomány között.
7. ábra
A kérdések megoszlása
(az 1970-ig terjedő időszakban)
8. ábra
A magyar, ill. idegen nyelvű kérdések megoszlása
(az 1970-ig terjedő időszakban)
A fejlesztés kérdései
Az egész leendő közös katalogizáló rendszer szempontjából rendkívüli jelentősége van annak a munkának, amelyet az OSZK Fejlesztési
osztályának vezetője, Szűcs Jenőné, és helyettese, Sípos Márta végez. Még ebben az évben kidolgozzák az NPA bibliográfiai rekordjainak és állományadatainak HUNMARC specifikációját. Ezt követően elkészíttetjük a konvertáló programot, amely lehetővé teszi, hogy az NPAbar feldolgozott rekordokat bármely könyvtár átvegye és letöltse saját adatbázisába. Erre érzékelhetőe n nagy igény mutatkozik, hiszen a MikroISISből exportálható rekordokat is több könyvtár megvette és áttöltötte az általa használt rendszerbe köztük a legnagyobb külföldi folyóiratállománynyal rendelkező MTA Központi Könyvtára és az Országos Műszaki Könyvtár.
9/a.. ábra
A kérdések megoszlása korszakok szerint
(az 1970-ig terjedő időszakban)
Az állományok közlésére kidolgozott HUNMARC lehet minden további fejlesztés alapja. Ha a működő könyvtári számítógépes rendszerek azonos elvek alapján fogják érkeztetni, majd az évfolyamok teljessé válása után archiválni állományaikat, akkor nem lesz többé szükség a mai bejelentési procedúrára. Előbb a közös katalogizálásra létrejött társulásban részt vevő 15 könyvtár, de később remélhetőleg mind többen és többen az NPA feldolgozó munkája nélkül is elérhetővé tudják tenni állományadataikat a hálózaton. Bejelentőként megmaradnak egyelőre a kisebb könyvtárak, de belátható időn belül közülük is mind többen lépnek majd be a közös katalogizálási rendszerbe. Mindezek ismeretében komolyan el kell gondolkodnunk azon, 510 év múlva mi lesz a KFKK, és benne az NPA feladata a könyvtári rendszeren belül.
Több, akár egymás mellett is megvalósítható elképzelésünk van:
- az OSZK átveszi és letölti az általunk feldolgozott külföldi folyóiratok HUNMARC formátumú rekordjait (szám szerint 2664 rekordot, melyek közül 1063 hungarika anyag). Ez annál indokoltabb lenne, mert mi az OSZK állományát tekintve semmilyen gyűjtőköri küszöböt nem állapítunk meg * a gyűjteménybe kerülő összes folyóiratot feldolgozzuk – az adatok azonban nem kerülnek be az OSZK „vérkeringésébe”, házon belül kollégáink ugyanúgy a statikus állapotot tükröző CDROMot tudják lekérdezni, mint bármely előfizetőnk.
9/b. ábra
A kérdések megoszlása témakörök szerint
(az 1970-ig terjedő időszakban)
- a számítógépes feldolgozásban szerzett tapasztalatokat hasznosítva a leendő közös katalogizáló rendszerben, a KFKK egyfajta verifikáló, egységesítő szerepet vállalhatna a külföldi folyóiratokat illetően – ideértve az authority fájlok kidolgozását és karbantartását, a kódolt adatok pl. ország- és nyelvkód) megfeleltetését a mindenkori nemzetközi szabványoknak. Többek között emellett szól az is, hogy így szélesebb körben hasznosulna az OSZK-ban meglévő számos értékes külföldi adatbázis (köztük az ISSN-CD, a német ZDB CD-ROM).
- CD-ROM-ok feldolgozása: meg ugyan nem dőltek el azok a szakmai viták, hogy mit kezdjünk ezzel a hordozóval, mindenesetre a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával még ebben az ebben megkezdjük a központi CD-ROM katalógus kialakítását is. Az első fázisban a CD-ROM-on megjelenő periodikus kiadványokat dolgozzuk fel.
- további lehetséges tevékenységként felmerül a mind jelentősebbé váló elektronikus periodikumok nyilvántartása. Itt nem arra gondolunk, hogy nekünk kellene elvállalnunk azt a lehetetlen feladatot, hogy mi hol található meg a hálózatokon, hanem azt, hogy egyre több olyan előfizetés lesz, amely mar nem a fizikai hordozón megjelenő kiadványra, hanem a hálózaton terjesztett periodikumokra vonatkozik. Az ezekről szóló információk összegyűjtése a hálózaton, és a lelőhelyekre mutató ugrópontok HTML szerkesztése és folyamatos karbantartása meggondolandó feladatot jelenthet számunkra.