A könyvtári dokumentumok és a helytörténeti kutatás mai lehetőségei1

Kategória: 2017/ 9

Hazánkban a helyi információkat tartalmazó, azaz lokális dokumentumok könyvtári gyűjtése – mai ismereteink szerint – a felvilágosodás idején a római katolikus gimnáziumokban és a protestáns kollégiumokban kezdődött, elsősorban az iskola székhelyének, környékének és vármegyéjének megismertetése céljából. A kiegyezés körüli években az akkoriban alakult helyi múzeumok és néhol a városi levéltárak már kifejezetten a helytörténeti kutatómunka támogatásának szándékával gyarapították a lokális anyagot. (tovább…)

Címkék: ,

A könyvtárak szerepe a helyismereti információszolgáltatásban

Kategória: 2016/11

A romániai magyar könyvtárosok XI. vándorgyűlése

A könyvtárak helyismereti szerepét és feladatait helyezte a középpontba a romániai magyar könyvtárosok XI. vándorgyűlése és szakmai konferenciája. A vándorgyűlés a hazai magyar könyvtárosok legnagyobb hagyományos szakmai rendezvénye, amelyet szakmai érdekképviseleti szervezetünk, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete (RMKE) szervez; idén a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár és a Gyimesközéploki Községi Könyvtár társszervezőként járult hozzá a konferencia sikeréhez. (tovább…)

Címkék: ,

Helyismereti gyűjtemények szerepe a MATARKA építésében

Kategória: 2015/ 9

A rendszerváltozás új fejezetet nyitott a hazai periodikák történetében is. Régi nagy múltú lapok megszűntek, újak indultak, de sokan közülük kérész életűek lettek. Emellett új hordozó közeg jelent meg. Sok szerkesztőség – kihasználva az informatika nyújtotta lehetőségeket – a nyomtatott forma helyett részben vagy teljesen elektronikus verzióra váltott, és elfogadottá vált az open access publikálási forma is. Ezt a hordozóközeg-váltást sok esetben a gazdasági kényszer is siettette. (tovább…)

Címkék: ,

A Kölcsey Társaság füzetei (II.)

Kategória: 2013/ 5

E folyóirat egyik jóval korábbi számában (Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2000. 8. sz. 48–53. p.) tudósítottunk arról, hogy a Magyar Irodalomtörténeti Társaság szorgalmazására 1988-ban megalakult a Kölcsey Társaság, a költő szülőhelyéhez, Szatmárcsekéhez közeli székhelyen, Fehérgyarmaton. Itt alapozódott és indult, elsősorban az irodalmi, de a közművelődési, kulturális programokat megfogalmazó értelmiségi közösségnek a sokoldalú tevékenysége. Középpontban – hosszú távra tervezve –, a Kölcsey-kultusz ápolása, a reformkor kiemelkedő alakja életművének feltárása, tudományos igényű feldolgozása, szélesebb körű megismertetése állt és áll mind a mai napig.
Az első, közel másfél évtized munkálkodásának, hagyományőrző tevékenységének kiadványozásban megtestesült eredményeiről már szóltunk tehát. Alábbiakban az azóta eltelt időszak, a 2000 után megjelentetett kötetekre irányítjuk a figyelmet, azokra, amelyek betekintést engednek az újabb kutatási területekre, s bizonyítják a Himnusz költője szellemének jelenvalóságát, továbbélő hatását. (tovább…)

Címkék: ,

A helyismereti munka aktuális kérdései

Kategória: 2006/12

A fenti címmel rendezett konferenciát idén november 10-11-én a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezete Jászberényben, a Városi Könyvtár és Információs Központ épületében. A feltűnően szép épület csaknem pontosan a konferencia előtt egy évvel, 2005. november 18-án nyitotta meg kapuit; a konferenciának volt tehát bizonyos jubileumi hangulata is. Jóllehet – amint majd arra a későbbiekben még kitérünk – a résztvevők igen alaposan megismerkedhettek mind az új/felújított épületben működő könyvtárral, mind annak országosan is kiemelkedő jelentőségű helyismereti munkájával, a konferencia korántsem lokális jellegű, kiváltképp nem lokális jelentőségű volt. (tovább…)

Címkék:

Az évkönyv haszna és a titok nyitja

Kategória: 2006/12

A megyei könyvtárak több-kevesebb rendszerességgel kiadják a maguk évkönyveit, almanachjait. Szerzőik rendre beszámolnak a legutóbbi évkönyv megjelenése óta eltelt időszak fontosabb eseményeiről, ismertetik a főbb statisztikai adatokat, az állományra, az olvasókra, a könyvtárhasználatra vonatkozó mutatókat, a megye, a tájegység helyismereti munkáinak aktualitásait, leírják az intézmény működésének “fő csapásirányát” (mostanság például a digitalizáció vagy a retrokonverzió munkálatait), beszámolnak az elmúlt időszak szakmai-kulturális megmozdulásairól (mondjuk, a Nagy Könyv eseményeiről) és így tovább. (tovább…)

Címkék: , ,

A helyi szellemi értékek megőrzésének és közvetítésének jelentősége

Kategória: 2006/ 6

Czine Mihály, a sokunk által jól ismert, nemrégen elhunyt kiváló irodalomtörténész és a könyvtárak, a könyvtárosok nagy barátja írta egy helyen: “A könyvtáros munkájának ez ad értelmet: a szellem kincseinek a közvetítésével másokat is gazdaggá tehet.” (tovább…)

Címkék:

Helyismereti célú digitalizálás és a Nemzeti Digitális Könyvtár

Kategória: 2004/ 9

Néhány általánossággal kell kezdenem. Azt hiszem, napjainkban évente meg kell tanulni egy-egy új intézmény nevét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek az intézmények létre is jönnek. Mindig lesznek olyan emberek, olyan szakmapolitikai vagy éppen politikai törekvések, akik és amelyek egy-egy újonnan felvetődő feladat megoldására új intézményt szeretnének létrehozni, ahelyett, hogy a meglévő intézményrendszert megerősítve, részben átalakítva szakszerűen és olcsón megoldanák a feladatot. A magyarországi könyvtári hálózat technikai fejlesztésének története, a modern digitális technika használatának elterjesztése bőven ismer ilyen példákat. Mi is tehát a “Nemzeti Digitális Könyvtár”? Egy szándék. Az a szándék, hogy a nemzeti könyvtár meg tudjon felelni a rá vonatkozó törvényi előírásoknak, teljesíteni tudja a rá vonatkozó jogszabályokban megfogalmazott feladatokat.

Az írott kulturális örökség nemzeti számbavétele, nyilvántartása, megőrzése és szolgáltatása ugyanis jelentős részben az Országos Széchényi Könyvtár feladata. Az írott örökség digitális másolata csupán adathordozó kérdése, a dokumentum lényegét tekintve ugyanaz. Miért is kellene a digitális másolatok számbavételére, nyilvántartására, megőrzésére és szolgáltatására új intézmény? A magyarországi könyvtárak tökéletesen el tudnák látni ezt a feladatot. Ahogy az OSZK a papír alapú dokumentumok esetében munkamegosztásban dolgozik a könyvtárakkal, magától értetődik, hogy a digitális másolatokkal kapcsolatban sem tehet másként.

(tovább…)

Címkék: ,

A helyismereti információkeresés és a világháló

Kategória: 2004/ 9

Bibliográfiák, életrajzi indexek
lexikonok

Az utóbbi hónapokban e lap hasábjain több szerző is foglalkozott a helyismereti munkával, aktualitásával az 1997. évi CXL. törvényt idézve és az IFLA idevonatkozó állásfoglalása szellemében.1 Bényei Miklós, a téma szakértője a kistelepülések könyvtárainak a helyismereti teendőit fogalmazta meg, Gerő Gyula még külön a könyvtártörténet-írás fontosságát és időszerűségét is hangsúlyozta az általános teendők mellett. Mindkét írás az elvégzendő feladatok egyfajta módszertani útmutatója, kalauza is egyben, a gyűjtőkör kialakításától a helyismereti információszolgáltatásig.

Ez az írás azokból a lehetőségekből szeretne felvillantani néhányat, amelyeket az internet nyújthat a kistelepülések könyvtárosainak a településekkel kapcsolatos információk összegyűjtésében. Nem elsősorban az internetes keresőkre (keresőgépekre), mint amilyen a Google vagy a Vizsla és mások, nem is az internetkatalógusokkal (Hudir, Yahoo, Google Címtár stb.) történő keresésre gondolok – ezeknek is megvan a maguk szerepe természetesen -, hanem az interneten elérhető adatbázisok különböző típusaira, elsősorban is az ún. teljes szövegű adatbázisokra.

A kiskönyvtárakban a helyismereti információszolgáltatást a múltban erősen korlátozta az állományok “nagysága”, összetétele, az adatok kutatásához szükséges referensz művek (lexikonok, szótárak, enciklopédiák stb.), a megfelelő szakbibliográfiák, feltáró eszközök hiánya. Ma, ha egy kiskönyvtárban lehetőség van az internet használatára, ha a megfelelő forrásokat és a keresés módszereit is ismeri a könyvtáros, akkor kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy gyakorlatilag ugyanolyan színvonalú és mélységű helyismereti tevékenységet lehet végezni, mint a városi és megyei könyvtárakban. Szerencsére az interneten számos forrás ingyenesen is elérhető. Közülük a legtöbb az internetes keresők által nem látható weben, az ún. mély weben található. A CD-ROM-on és a DVD-n megjelenő információforrások beszerzésére anyagi okokból csak korlátozott lehetősége van a kis intézményeknek, ezért különösen fontosak számukra a webes kiadások.

(tovább…)

Címkék: ,

A váci és ipolysági közgyűjtemények szakmai együttműködésének története és eredményei

Kategória: 2004/ 6

Az 1990-es évek elejétől, a rendszerváltozástól tartalmas együttműködés alakult ki a könyvtári és helyismereti tevékenységben Észak-Pest megye és a szomszédos határon túli terület között. Először a szobi Érdy János Könyvtár és Információs Központ (akkori igazgatója a jelen szerző), majd a váci Katona Lajos Városi Könyvtár vállalt vezető szerepet az együttműködés koordinálásában.

Az együttműködés történetének két dátumhoz kapcsolható korfordulója volt.

Az első: 1986. május 16-án a szobi Nagyközségi-Körzeti Könyvtár író-olvasó találkozót szervezett dr. Csáky Károly ipolysági helytörténész kutatóval, tanárral, akinek ebben az időben jelent meg a Honti barangolások című könyve. A találkozó létrehozásában Halász Péter, a Honismeret című folyóirat szerkesztője közvetített, akinek kapcsolatai mindenfelé kiterjedtek a Kárpát-medence magyarságára. Ugyancsak az ő javaslatára hívtuk meg közreműködőnek a felvidéki származású Szvorák Katalin népdalénekest is. A rendezvény híre nagy port vert fel a településen. Az érdeklődőket a kíváncsiság hajtotta, miközben a politikai vezetők felháborodtak. Mit képzelnek a könyvtárosok, hogyan merik felemlegetni a trianoni békeszerződésben hazánktól elcsatolt Hont megyét?

A második: 2004. április 30-a és május 1-je, az európai uniós csatlakozás napja és előestéje. Az ünnepi rendezvénysorozatot a két város, Ipolyság és Vác közösen szervezte meg, az események mindkét helyen sűrűn követték egymást. Vácott a Madách Imre Művelődési Központban délelőtt köszöntötték a polgármesterek a megjelent vendégeket, majd elhelyezték az aulában Vác testvérvárosainak címereit és zászlóit. Az épület előtti ünnepélyes zászlófelvonás után dr. Bóth János polgármester a csatlakozás jelentőségéről beszélt, majd a történelmi egyházak képviselői megáldották az új Európa-harangot, amely délben kondult meg először, hirdetve egy új korszak kezdetét. A küldöttségek ezután – végigjárva a belvárost – megkoszorúzták Géza fejedelem és Szent István szobrát. Délután az ipolysági főtéren, a szabadtéri színpadon folyamatos kultúrműsor zajlott, helyi és váci fellépőkkel, a városháza épületében pedig a határ két oldaláról érkező politikusokat, polgármestereket fogadták a város vezetői. Éjfél előtt sokezres tömeg várta fáklyákkal és zászlókkal a parassapusztai határállomásnál a történelmi pillanatot, amikor jelképesen lebontják a határt. A magyar és a szlovák nemzetiszínű szalagok átvágása után felhangzott a magyar, szlovák és az Európai Unió himnusza, majd az őrületes üdvrivalgás. Örömünnep volt ez – sok ember szemében lehetett könnyeket látni -, olyan élmény, amelyet egy életen át sem lehet elfelejteni. A tömeg közepén állva (és fényképezve, mint a jó helytörténész, aki minden fontos dolgot dokumentál) éreztem át a pillanat nagyszerűségét, jelentőségét, tudva, hogy valahol, kicsi pontként, a mi közös munkánk is megtalálható az ünnepelt eredményben.

(tovább…)

Címkék: , , ,

A helyi információtól a könyvtártörténet-írásig*

Kategória: 2004/ 5

Gondolatok a közhasznú információról,
a helyismeretről, a könyvtáros feladatairól a helytörténet-
és a könyvtártörténet-írásban

 

Ezt a kacskaringós címet, illetve alcímet adtam most következő mondanivalómnak, ám ha nem féltem volna attól, hogy megijednek tőle, azt a rövid kérdést teszem fel, és arra próbálok felelni, miként lehet és legyen is tudóssá egy városi, kisvárosi, netán községi könyvtár. A válaszért először is tegyünk egy kis kitérőt:

A Könyvtárosegyesületek és -intézmények Nemzetközi Szövetsége, az IFLA időnként felülvizsgálja azokat a célokat, amelyek a könyvtárak tevékenységét irányítják, és az adott történelmi helyzetnek, valamint a könyvtárakat körülvevő társadalmi viszonyokban bekövetkezett változásoknak megfelelően újból megfogalmazza a könyvtáraknak (esetünkben a közkönyvtáraknak, jelesül a közművelődési könyvtáraknak) a feladatait, a feladatok rendszerét. E könyvtártípusról például az 1986-os IFLA-irányelvek egyebek között a következőket szögezik le, illetve mondják ki:

“Minden közművelődési könyvtár egyben tudományos könyvtár és információs központ is a saját székhelyére vonatkozó témákban.”

Mi következik ebből?

1)   Egy kisvárosi könyvtár is lehet, sőt: kell, hogy legyen tudományos könyvtár, úgyszintén a falusi könyvtár is, ha magas színvonalon gyűjti, rendszerezi, feltárja és szolgáltatja a településére vonatkozó dokumentumokat, illetve információkat, ismereteket.

2)   Minden könyvtáros tudományos szakembernek számíthat ezen a területen, sőt tudósnak tekinthető is, ha ismereteinek összessége, tevékenységének produktumai tudományos színvonalon állnak.

(tovább…)

Címkék: ,

A hazai helyismereti munka néhány időszerű kérdése*

Kategória: 2004/ 4

Amit elmondandók vagyunk, azt úgy is felcímkézhetnénk, hogy a könyvtári helyismereti munka nagysága és gyengesége. Mert kettős arculatot mutat napjaink magyar helyismereti munkája akár futólagos szemrevételezés után is.

Kezdjük talán a nagyság (kiválóság, élenjáróság, gazdagság stb.) ismérveivel!

Hasonlítsuk össze a csaknem félszáz évvel ezelőtti és a legmaibb könyvtári, könyvtártudományi kézikönyveket, a Sallai-Sebestyént és a Horváth-Pappot a helyismeret vonatkozásában. Az elsőben alig szól valami a helyismereti munkáról, a helyismereti gyűjteményekről, a helyismereti bibliográfiákról, a helyismereti-helytörténeti szolgáltatásokról. A másodikban – üssük csak fel a kiváló (Papp István készítette) paradigmatikus érvényű tárgymutatót! – többek közt a következőket találjuk: helyi bibliográfia, helyi életrajzi lexikon, helyi használó, helyi információ, helyi “ki kicsoda”, helyi születésű író, szerző, helyi társadalom, helyi vonatkozás, helyi vonatkozású sajtótermék, helyismeret, helyismereti bibliográfia, helyismereti dokumentum, helyismereti gyűjtemény, helyismereti gyűjtőkör, helyismereti könyvtáros, helyismereti tevékenység stb. A legtöbb címszóhoz nem is egy vagy két, hanem sokszor igen bőséges mennyiségű oldalszám rendeltetik (például a helyismereti gyűjteményhez 22 darab, elosztva szépen az első, a második, a harmadik és negyedik kötet között). Micsoda rangemelkedése ez szűkebb szakmánknak! És ezt nem ironikusan, hanem roppant elégedetten mondhatjuk, jogos büszkeséggel. De persze akad még elégedettségre okot adó indícium egyéb is.

(tovább…)

Címkék:

A kistelepülési könyvtárak helyismereti gyűjteményeinek kialakítása

Kategória: 2004/ 2

Mi indokolja a tárgykör napirendre tűzését?

Több, egymást erősítő, szervesen egybefonódó okot is megemlíthetünk. Mindenekelőtt a jogi kényszert. Az 1997. évi CXL. törvénynek a nyilvános könyvtári ellátásról szóló része, közelebbről a 65. § (2) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a községi (és természetesen a városi, megyei) könyvtár egyik alapfeladata, hogy “helyismereti információkat és dokumentumokat gyűjt”. Ez a kitétel magában foglalja annak feltételezését, ha úgy tetszik, követelményét is, hogy a szóban forgó dokumentumokat, információkat megfelelően kezeli, feltárja és a használók rendelkezésére bocsátja. Ha tehát egy település önkormányzata nyilvános könyvtárat tart fenn, gondoskodnia kell a helyismereti szolgáltatásról is. Ez lényegi kritérium, egyike azoknak, amelyeknek megléte kötelező; más oldalról nézve: egyik feltétele a kisközségek többségénél nélkülözhetetlen közvetlen vagy közvetett állami támogatásnak.

A jogszabályi rendelkezés hátterében egy nagyon fontos elvi állásfoglalás húzódik meg. Nevezetesen az IFLA (a Könyvtáros-egyesületek Nemzetközi Szövetsége) 1985-ös irányelveinek ez a mondata: “Minden közművelődési könyvtár egyben tudományos könyvtár és információs központ is a saját székhelyére vonatkozó témákban.” Kissé bővebben kifejtve: a helyismereti információk és dokumentumok gyűjtése, feldolgozása és közreadása szorosan kötődik egy adott helyhez, ennélfogva ott végezhető el a leghatékonyabban, és mivel a lokális dokumentumok zöme forrásértékű, e tevékenység számos eleme tudományos jelleget ad a könyvtáraknak, tehát a kistelepülések könyvtárainak is. A helyismereti információk társadalmi szerepe sokrétű, de három funkció okvetlenül kiemelendő:

-   tudományos: a helytörténeti és a jelenre irányuló regionális vizsgálódások forrása, segédeszköze, közvetítője;

-   közéleti-gyakorlati: az adott hely gazdasági, közigazgatási, környezetvédelmi, oktatási stb. feladatainak megoldását mozdítja elő;

-   érzelmi-értelmi: hozzájárul a lokálpatriotizmus érzésének és tudatának kialakulásához, elmélyítéséhez, ezáltal kiindulópontja a patriotizmusnak, a hazafiságnak.

(tovább…)

Címkék: ,

Gondolatok a helyi irodalmi értékek könyvtári számbavételéről

Kategória: 2005/ 9

“Adhat-e egy-egy jól körülhatárolható tájegység sajátos megkülönböztető értéket a kultúrának? S ezen belül az irodalomnak?” – kérdezte Simon István költő közel négy évtizeddel ezelőtt a Veszprém megye irodalmi hagyományai című, nagy sikert aratott könyvtári kiadvány köszöntőjében. (tovább…)

Címkék: ,

A helyismereti munka fejlődési trendjei a XXI. század elején

Kategória: 2002/11

Kénytelen vagyok az ilyenkor már megszokott mentegetőzéssel kezdeni. Noha a cím átfogó jellegű megközelítést sugall, a megszabott terjedelem nem teszi lehetővé, hogy a helyismereti tevékenység valamennyi jellemző vonulatát, irányadó áramlatát – mert az idegen szavak szótára szerint az angol eredetű kifejezés, a trend hozzávetőlegesen így fordítható magyarra – elemezzem vagy akár csak megemlítsem, netán felsoroljam. (tovább…)

Címkék:

Helyismereti tevékenység a váci Katona Lajos Városi Könyvtárban

Kategória: 2002/11

Amiért merészkedtem részletesebben megírni könyvtárunk helyismereti tevékenységét, annak több oka közül van egy alapvető. A megyei könyvtárak helyismereti munkájáról rendszeresen lehet olvasni a szakmai lapokban, a városok jóval ritkábban szerepelnek. (tovább…)

Címkék: ,

A helyismereti együttműködés irányai*

Kategória: 2002/ 6

Régi, a szakirodalom által gyakran hangsúlyozott és a mindennapi tapasztalatok által sokszorosan igazolt felismerés, hogy a könyvtárak helyismereti tevékenységének fontos, szükséges eleme a célirányos együttműködés. (tovább…)

Címkék: ,

Helyismereti munka Fejér megye közkönyvtáraiban

Kategória: 2000/ 9

Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár

A megyei könyvtáraknak már a megalakulásukkor közzétett működési szabályzata feladatukká tette a helyismereti munkát. A Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár gyűjtőköri szabályzata is megfogalmazta, hogy a felsőfokú könyvtári ellátás szolgáltatásán belül kiemelt feladat a Fejér megyével kapcsolatos (helyismereti) irodalom gyűjtése, megőrzése, feltárása és szolgáltatása. (tovább…)

Címkék: ,

A Budapestensia kialakulása, avagy három könyvtáros portré

Kategória: 2000/ 9

A millenniumi századforduló: a csábító lehetőségek, az útkeresések és útválasztások kora s egyben az útkeresőké és az útválasztóké. Új lehetőségek – vagy azok illúziói – nyíltak meg a társadalom egésze s annak egyes területei előtt, így a magyar könyvtárügy előtt is, sőt annak még oly szűk mezejét sem hagyták érintetlenül, mint a helytörténeti gyűjtés. (tovább…)

Címkék: ,

Regionalitás a helyismeretben

Kategória: 1999/ 3

Mindjárt az elején egy kicsit bővítenem kell a címet, hiszen a regionalitás fogalmába beleértem a kistérségi együttműködési formákat is.

Miért van szükség arra, hogy a regionalitásról is szó essék a helyismereti munka kapcsán? Főleg akkor, amikor a helyismereti munka “hely” szava meglehetősen ellentétes ezzel a kifejezéssel. Azt hiszem, nemcsak a ma egyre divatosabbá váló térségi szemlélet indokolja ezt a témaválasztást, hanem az is, hogy a helyismereti munka bizonyos mértékig belemerevedett a közigazgatási határok által megszabott helységek irodalmának figyelésébe. Nagyon kevés az olyanfajta helyismereti tevékenység, mint amelyet pl. itt a Balaton partján folytatnak, ahol a Balaton végeredményben egységes régióként kerülhet föltárásra, függetlenül attól, hogy ez melyik megye érdeklődési körébe tartozik. A legáltalánosabb az a szemlélet, amely kifejezetten 1-1 megye vagy 1-1 helység határai által körülvett területrész problémáival foglalkozik. Ennek a képe él a helyismereti gyűjtőmunkát végző munkatársban, erre figyel oda, és ha beletekintünk a különböző bibliográfiákba, az egész visszakeresésünk is ezen nyugszik. Azt mondhatjuk tehát, hogy a helyismereti munka túlságosan is belemerevedett az egyes településekkel foglalkozó irodalom gyűjtésébe és föltárásába. Ez meg is látszik a helytörténeti, honismereti munkával foglalkozók által írott dolgozatokban, tanulmányokban, ugyanis ezekben viszonylag nagyon kevés kitekintést találunk a települést környező vidék, országrész viszonyaira, történetére. Holott látnunk kell azt, hogy a közvetlen környezet rendkívüli mértékben befolyásolja egy-egy település életét, és ezek története nem választható el egy nagyobb országrész, esetleg az egész ország történetétől.

Voltak olyan elképzelések, hogy fölösleges országtörténetet írni, elegendő egy-egy résznek, egy-egy területnek a történetét megírni, és ebből össze fog állni az egész ország története. Ha azonban komolyabban belegondolunk, látnunk kell azt, hogy az ilyen mozaikkockákból történő építkezés nem fog kiadni egy összefüggő képet. Képünk töredezett lesz, a kövecskék nem illeszkednek egymás mellé, és nincsenek tekintettel a szomszéd mozaik színére, formájára. Vagyis nincs meg a közvetlen szerves összeköttetés az egyes települések, vidékek, régiók, az egyes országrészek között. Nyilván ez a gyakorlatlan kutatóknak a dolgozataiban jelentkezik elsősorban, hiszen az igazi tudományos eredmények mindig regionális szemléletet tételeznek föl.

(tovább…)

Címkék: ,

Címkék

(1) (1) (12) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (19) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (16) (3) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (10) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (32) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (5) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (9) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (3) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (59) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (3) (11) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (8) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)