Helyismereti munka Fejér megye közkönyvtáraiban

Kategória: 2000/ 9

Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár

A megyei könyvtáraknak már a megalakulásukkor közzétett működési szabályzata feladatukká tette a helyismereti munkát. A Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár gyűjtőköri szabályzata is megfogalmazta, hogy a felsőfokú könyvtári ellátás szolgáltatásán belül kiemelt feladat a Fejér megyével kapcsolatos (helyismereti) irodalom gyűjtése, megőrzése, feltárása és szolgáltatása. Elsősorban az elhelyezési problémák miatt a helyismereti dokumentumok nem képeznek különgyűjteményt, egyes részei – kisnyomtatványok, képek, kivágatok – azonban különgyűjteménnyé váltak. (Kéziratokat – a helyismereti tárgyú szakdolgozatok kivételével– nem gyűjtünk.) A gyűjtés területi alapjának Fejér megye 1950-ben kialakított határait tekintjük, a későbbiekben végrehajtott változásokat is figyelembe véve.

1952-ben a könyvtár állományában a szerény örökség és a háborús pusztulás miatt nagy hiányok voltak a helyismereti irodalom vonatkozásában is. 1958 és 1960 között – az anyagi lehetőségek határain belül – erőfeszítések történtek a hiányok pótlására. A helyismereti irodalom kiegészítésében segítséget jelentett az Országos Széchényi Könyvtár Könyvelosztó Központjától és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárától kapott ajándék, valamint az Egyetemi Könyvtár patronálási akciójában juttatott könyvajándék. A helyi nyomdák köteles példányai révén főként az időszaki kiadványok és a kisnyomtatványok száma gyarapodott a kezdeti időszakban.

1960-ra alakult ki a központi raktár rendszere és a folyóirattár. Azóta is itt nyernek elhelyezést a helyismereti könyvek prézens példányai, illetve a helyi időszaki kiadványok bekötött évfolyamai. A 13 ezer darabból álló kisnyomtatvány-gyűjtemény feldolgozása is ekkorra fejeződött be, de a helyismereti állomány külön katalógusban történő feldolgozása még csak a tervekben szerepelt.

A helyismereti munka tehát kezdetben – 1969-ig – a helyismereti kiadványok megőrzésére, elkülönítésére, a könyvtári selejtezések anyagának begyűjtésére, illetve – a tevékenység tudatosabbá válásával – a gyűjtemény gyarapítására és a feltárás megtervezésére terjedt ki. Szervezetileg e munka kezdettől a könyvtár három csoportja (osztálya) – feldolgozó, olvasószolgálati, módszertani – között fennálló feladatköri megoszlás alapján folyt. 1969-től 1972-ig a feltáró munka egy, közvetlenül az igazgatóhoz tartozó személy feladata lett, ezt követően a feladatok ismét a feldolgozó csoport munkakörébe kerültek. 1982-ben jött létre a feldolgozó osztályon belül a helyismereti csoport, három fővel.

Az 1969-től 1991-ig feldolgozott, tárgyukban Fejér megyei vonatkozású önálló műveket, a gyűjteményes művek részeit, valamint a folyóirat- és újságközleményeket 60 ezer bibliográfiai kartoték tárja fel, amelyekhez szerzői névmutató tartozik.

A tartalmi információk visszakeresését fénylyukkártya biztosítja. A nevezetes megyei személyiségekről készül a Fejér megyei személyiségek kartotékja, amely a személyiség legfőbb életrajzi adatai mellett közli azon dokumentumok bibliográfiai adatait, amelyek a megyei kapcsolatot forrásértékkel tárgyalják. (A monografikus műveken, a sajtófigyelés keretében figyelt időszaki kiadványok cikkein kívül feldolgozásra kerültek a legfontosabb életrajzi lexikonok, pl. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, valamint a Gulyás Pál által készített folytatás.)

1992-ben a bibliográfiai kartotékot lezártuk, és megkezdtük a helyismereti dokumentumok (monografikus művek, gyűjteményes munkák részei, időszaki kiadványok közleményei) számítógépes feldolgozását a MicroISIS programmal. Ezzel arra is lehetőség nyílt, hogy azon települések könyvtárai, amelyek rendelkeztek számítógéppel, térítésmentesen megkaphassák a programot és a településről szóló dokumentumok bibliográfiai adatait tartalmazó rekordokat az adatbázisból. 1999-től a helyismereti feldolgozás a könyvtár által már 1995-től használt Textlib programmal történik, így a helyismereti könyvek, könyvrészletek és cikkek bibliográfiai adatai mind a helyi hálózatban, mind az interneten hozzáférhetők.

Mivel a helyismereti dokumentumok – az említett kivételektől eltekintve – nem képeznek különgyűjteményt, hanem a megfelelő részleg (központi raktár, felnőtt részleg, gyermekrészleg, olvasóterem) állományába kerülnek, helyismereti tájékoztatással nem csak a helyismereti csoport foglalkozik. A tájékoztatást “magasabb szinten” (pl. irodalomkutatások készítése) a számítógépes feldolgozás megkezdése előtt az olvasószolgálati osztály munkatársai végezték (az igények itt jelentkeztek) a helyismereti csoport segítségével. A számítógépes feldolgozás lehetőséget biztosított arra, hogy a helyismereti csoport is “nyisson” az olvasók felé, és ma már a csoport tagjai is részt vesznek a helyismereti tájékoztatásban. Az igények természetesen igen változatosak mind a tematikát, mind a felhasználás célját illetően. (Érdekességként említem meg, hogy rendszeresen kér tőlünk segítséget a Fejér Megyei Hírlap szerkesztősége egy-egy cikk megírása előtt a lapban korábban hasonló témában megjelent írások visszakereséséhez.) 1999-ben szerződést kötöttünk Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatával: naponta megkapja az önkormányzat a városról a sajtóban megjelent cikkek fénymásolatát, a könyvtárban éppen érvényes másolási díj többszöröséért. Kéthavonként szolgáltatjuk a Szent István Király Múzeumnak a múzeumról a sajtóban megjelent írások, illetve a múzeum munkatársai által írt cikkek bibliográfiáját, cserébe 2 példányban megkapjuk a múzeum kiadványait.

1994-ben indult a Fejér Megyei Közlöny mellékleteként negyedévenkénti megjelenéssel a Fejér Megye az Országos Sajtóban című, egy éve – reményeink szerint átmenetileg – szünetelő cikkbibliográfia. Helyi kiadványokról, de csak a monografikus művekről ezt megelőzően a Fejér Megyei Könyvtáros tájékoztatott rendszeresen.

Az elmúlt évtizedben négy jelentős helyismereti, helytörténeti kiadvány jelent meg a könyvtár kiadásában, illetve működtünk közre azok közreadásában: Murányi Lajos: A reformkori Fejér vármegye olvasáskultúrája. A székesfehérvári kaszinók és a Fejér megyei Olvasótársaság. 1838–1849. (1993, a Fejér Megyei Levéltárral közös kiadás); Kégli Ferenc: 100 éves könyvtár Székesfehérváron. A Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár elődje, a városi könyvtár. 1893–1952. (1993); Magony Imre: Székesfehérvár szobrai. Szobrok, épületszobrok, emléktáblák. (1995, a Ma Kiadóval közös kiadás), Némethné Felföldy Magdolna: A Polgárdi Hírek repertóriuma (1995). Néhány megyei kiadványban szerzőként működtünk közre: Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.” Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (1996, kiadta Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata); Dunaújváros története (2000, kiadta Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata).

A tervek között szerepel a MicroISIS-ben feldolgozott több mint 40 ezer annotált bibliográfiai rekord CD-ROM-on történő kiadása és a korábbi feldolgozás eredményeként keletkezett 60 ezer helyismereti kartoték számítógépes feldolgozása. Szeretnénk, ha a helyismereti gyűjtés és feldolgozás eredménye a későbbiekben alapja lenne a könyvtár munkatársai által (is) készítendő kutatásoknak, publikációknak. Már megkezdődött Goldziher Ignác orientalista munkásságának feldolgozása, valamint a Székesfehérvár történetére vonatkozó források összegyűjtése. Megkezdtük a helyi kiadványok, a helyi szerzők munkái elektronikus változatai alapján a Fejér Megyei Elektronikus Könyvtár kialakítását, e kiadványoknak az interneten való hozzáférhetővé tétele érdekében. E munkálatok azonban – az új szerzői jogi törvény alapján meghatározott magas szerzői jogdíjak miatt – egyelőre szünetelnek.

Városi és községi könyvtárak

Az alábbi – szükségképpen vázlatos – áttekintésben a városi könyvtárak közül nem szerepel Polgárdi és a megye legfiatalabb városa, Ercsi; a községi könyvtárak közül pedig csak egynek a helyismereti munkájáról lesz szó részletesebben.

A megyei könyvtár mellett természetesen gyűjt helyismereti dokumentumokat és végez helyismereti tájékoztatást a megyeszékhely városi könyvtára is. A Székesfehérvári Városi Könyvtár főként fiókhálózata legrégibb könyvtára, a Széna téri fiókkönyvtár részére szerez be elsősorban könyveket, helyi szépírók munkáit, múzeumi kiadványokat, térképeket, videofelvételeket, újabban CD-ROM-ot is. 1999-ben pályázaton nyert összegből gyarapították a gyűjteményt, de kaptak ajándékba kiadványokat a Vörösmarty Társaságtól és a Fejér Megyei Levéltártól is. A Széna téri könyvtárban a gyűjtemény elkülönítve található, és az állományról cédulakatalógus tájékoztat. A megyei napilapot és az egyéb székesfehérvári időszaki kiadványokat megőrzik, de azok feltárásával nem foglalkoznak. (A megyei könyvtárban folyó feldolgozás mellett erre természetesen nincs is szükség.) A helyismereti dokumentumokat főként az iskolások keresik vetélkedőkhöz, városismereti versenyek alkalmával, pályázatokhoz, de kérnek segítséget a város híres szülötteiről, az intézmények történetéről készítendő szakdolgozathoz is.

A megye másik megyei jogú városa, a dunaújvárosi József Attila Könyvtár helyismereti gyűjteményét az 1950-es évek közepén a könyvtár akkori vezetője, Venesz Béla alapította és gondozta még nyugdíjas éveiben is, az 1980-as évek végéig. A feltáró és gyűjtőmunka azóta is folyamatos, a teljességre törekedve gyűjtik és megőrzik a városra vonatkozó és a helyi kiadású dokumentumokat, válogatva pedig a megyére és a vonzáskörzetre vonatkozókat. Rendszeresen feldolgozzák a helyi lapokat, a megyei és az országos sajtót. A megyei és az országos sajtóban megjelenő cikkek esetében rendszeresen használják a megyei könyvtár helyismereti adatbázisát.

A gyűjtemény 650 kötet könyvet, 30 kéziratot, 100 kisnyomtatványt, 230 mikrofilmet, több albumnyi fényképet, 140 diafilmet és 37 hangszalagot tartalmaz, valamint a helyi lapok évfolyamait, fénymásolatokat és cikk-kivágatokat.

A gyűjteményes kötetek tanulmányainak és az időszaki kiadványok cikkeinek feldolgozása 1991 június végéig cédulakatalógusban történt, ezt követően áttértek a számítógépes feldolgozásra. Folyamatban van a régi anyag számítógépes feldolgozása is, az adatbázis több mint 21 ezer rekordot tartalmaz. A helyi újságokat – a hirdetési lapok kivételével-folyamatosan és részletesen feldolgozzák. A helyismereti munkát egy fő végzi teljes munkaidejében. A gyűjtemény használói elsősorban azok, akik egy-egy intézmény (iskola, üzem) történetének megírásához, iskolai dolgozat, szakdolgozat készítéséhez keresnek anyagot. Segítséget nyújtottak helyi monográfia, antológia (Dunaújváros története, Új Üzenet) elkészítéséhez is.

A bicskei Nagy Károly (akkor még: Vajda János) Városi Könyvtárban 1972-ben kezdődött meg a helyismereti dokumentumok szisztematikus gyűjtése, amikor Börcs János megkezdte igazgatói működését. 1979-ben a központi épületben, az olvasóterem kialakításakor rendeztek be egy külön sarkot a helyismereti dokumentumoknak, ekkor kezdték meg a helyismereti katalógus építését is, először csak a raktári rend szerint a helyismereti részlegben elhelyezett dokumentumokról, majd analitikus feltárással az egyéb részlegekben lévő dokumentumokról is. Elkészítették a helyismereti dokumentumok gyűjtésének házi szabályzatát, amelyben meghatározták a gyűjtés földrajzi határait (kiemelten Bicske, majd a bicskei járás és települései, végül a megyéről általában szóló dokumentumok). Ez a járások megszűnése után sem változott, bővült viszont a földrajzi határ a természetes vonzáskörzettel, az ún. Zsámbéki-medence településeivel. A gyűjtemény tartalmának meghatározásakor arra törekedtek, hogy átfogó képet adjon a természeti, gazdasági, kulturális környezetről, hagyományokról. A településekről szóló dokumentumokon túl gyűjtik az intézményekkel, vállalatokkal, üzemekkel, vállalkozásokkal kapcsolatos dokumentumokat is. Meghatározták a helyi személyek körét: a helyben születettek és élők mellett számon tartják azokat is, akik munkásságának, életének egy-egy szakasza kötődik a gyűjtőkör földrajzi határaihoz. Természetesen kiemelten kezelik a könyvtár névadójáról, Nagy Károlyról (matematikus, csillagász, aki Bicskén csillagászati obszervatóriumot létesített) szóló dokumentumok gyűjtését.

A gyűjteményben szinte valamennyi dokumentumtípus megtalálható: könyvek, periodikumok, szakdolgozatok, lapkivágatok, kisnyomtatványok, képek, hangzó dokumentumok (hangkazetták, zenei CD-k, a rádióból felvett, helyi vonatkozású műsorok, saját készítésű “visszaemlékezések”), videokazetták (a helyi televízió 200 műsora van meg, de ezek felvételét nem tudták folytatni), elektronikus dokumentumok (CD-ROM, floppy), html-dokumentumok. A könyvtár igazgatója időnként “körülnéz” az interneten, és a könyvjelzőbe begyűjti a helyi vonatkozású dokumentumokat, az egy-két oldalas szövegek kinyomtatva a lapkivágat-gyűjteménybe kerülnek (pl. az Observer médiafigyelő ingyenesen használható adatbázisából vagy a Vasárnapi Újság internetes oldalairól).

A gyűjtemény “tekintélyére” jellemző, hogy a Bicskén élő szerzők megjelenő műveikből dedikálva átadnak egy-egy példányt a könyvtár részére. A helyi Szak Kiadó pedig 2-2 példányt ad ajándékba minden kiadványából.

Az önkormányzat megalakulásakor annak szervezeti és működési szabályzatába bekerült, hogy a testületi ülések jegyzőkönyveiből és a határozatokból egy-egy példányt megkapjon a könyvtár, így azok 1990-től hiánytalanul megvannak.

1996-ban a fotógyűjteményből nagyszabású kiállítást rendeztek “Bicske régen és ma” címmel, amelynek eredményeként sok régi fényképet kaptak. A könyvtár vezetője a helyi kábeltelevízióban “Az én Bicském” címmel készített műsort, amelyben Bicskén élő – nem csak közéleti – emberek emlékeztek. A helyi lapban folyamatosan megjelenik sajtófigyelés eredményeként a “Bicske és környéke a sajtóban” című cikkbibliográfia. A könyvtár egyik dolgozójának szakdolgozataként elkészült a Bicskei Napló című lap repertóriuma (számítógépes adatbázisban is). A könyvtár fotógyűjteménye is segítségére volt az önkormányzatnak abban, hogy sikeresen pályázzon régi épületek, épületrészek rekonstrukciójára.

A móri Radó Antal Városi Könyvtár 1970-ben a Fejér Megyei Hírlap megőrzésével, köttetésével kezdte meg a helyismereti dokumentumok gyűjtését. 1979-ben levélben keresték meg a város intézményeit, vállalatait és szervezeteit, és segítséget kértek a gyűjtés szélesebb körűvé tételéhez. A gyűjtőkör földrajzi határa ekkor nemcsak Mór volt, hanem a járás is. A járások megszűnése óta már csak a Mórra és szűkebb vonzáskörzetére vonatkozó dokumentumokat gyűjtik, utóbbi esetben a legfontosabb összefoglaló jellegű dokumentumokat. Az 1993-ban készült gyűjtőköri szabályzat szerint gyűjtik a Mórról szóló önálló munkákat, monográfiákat, életrajzokat, településtörténeteket, üzemtörténeteket, iskolai értesítőket, évkönyveket, a helyi időszaki kiadványokat, térképeket, fotókat, a városi televízió műsorait (a helyi eseményekről a könyvtár is készít felvételeket), hangzó dokumentumokat, kéziratokat (helytörténeti tanulmányok, pályamunkák, szakdolgozatok), az önkormányzati testületi ülések jegyzőkönyveit (a német és a roma önkormányzat dokumentumait is), kisnyomtatványokat, lapkivágatokat.

A gyűjtemény a könyvtár – egyúttal irodaként is működő – raktárában található, a könyvek szakrendben, a képdokumentumok albumokban, a szakdolgozatok a szerzők betűrendjében, az önkormányzati ülések jegyzőkönyvei időrendben, az egyéb kéziratok, a kisnyomtatványok és a lapkivágatok téma szerinti csoportosításban.

Természetesen kiemelten gyűjtik a neves helyi személyiségekkel foglalkozó dokumentumokat. A város híres szülötteinek, Wekerle Sándor egykori miniszterelnöknek, Radó Antal költő, műfordító, irodalomtörténésznek, a könyvtár névadójának és Zimmermann Ágoston anatómus egyetemi tanárnak életéről, munkásságáról házi sokszorosítású kiadványt készítettek.

Három helyiségben mutatja be a város történelmét, néprajzát az 1993-ban a könyvtár kezelésébe, gondozásába került helytörténeti emléktár, amelynek egyik szobája Wekerle Sándor emlékét idézi. A sváb szobában a századforduló bútorai, viselete, használati tárgyai láthatók.

A sárbogárdi Madarász József Városi Könyvtár 1980-ban kezdte meg a helyismereti dokumentumok gyűjtését. Gyűjtik a sárbogárdi vonatkozású könyveket, szakdolgozatokat, folyóiratcikkeket, kisnyomtatványokat. Megtalálhatók a könyvtárban az önkormányzati jegyzőkönyvek, és folyamatban van a helyi rendezvényekről készült videofelvételek és fotók gyűjtése is. Az önkormányzati jegyzőkönyveket 1996-ig cédulakatalógus tárja fel. A könyvtár vezetőjének szorgalmazására két főiskolai hallgató választotta szakdolgozata témájául a város két időszaki kiadványa, a Bogárd és Vidéke 1992-es évfolyama, ill. a Sárréti Híd című lap 1997-es évfolyama repertóriumának elkészítését. Két éve hirdette meg a könyvtár általános iskolásoknak az “Ismerd meg városodat” mozgalmat. A helyismereti gyűjtőmunka eredményeként összegyűjtött munkákból kiállítást rendeztek.

1981-ben kezdődött meg a helyismereti dokumentumok gyűjtése az enyingi Vas Gereben Városi Könyvtárban. A főként könyveket; folyóiratcikkeket és kisebb részben kéziratokat tartalmazó gyűjtemény azonban egyelőre feltáratlan, annak gondozására – hasonlóan a városi könyvtárak többségéhez – külön személy nincs.

Nem rendelkezik önálló helyismereti gyűjteménnyel a Gárdonyi Városi Könyvtár, de természetesen gyűjti a településről és a Velencei-tóról szóló dokumentumokat. Legkorábbi ilyen jellegű anyaguk egy tematikusan összeállított, ajándékba kapott lapkivágat-gyűjtemény az 1960-as, 1970-es évekből. Több közhasznú információt tartalmazó kiadványt, ill. kiadványok elektronikus változatát szerezték be az utóbbi időben floppyn. Külön egységet képeznek az önkormányzat működésével kapcsolt dokumentumok (jegyzőkönyvek, rendeletek). A hatályos rendeletek listáját időnként lemezen is megkapják az önkormányzattól. A helyismereti tájékoztatásban használják a megyei könyvtártól kapott adatbázist és a megyei könyvtár on-line adatbázisát. Az érdeklődés a helyismereti információk iránt egyre fokozódik, különösen a Velencei-tó idegenforgalmával kapcsolatos irodalmat keresik sokan, főként a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola hallgatói évfolyam- vagy szakdolgozatírás céljából. Számukra lassan összeáll egy “csomag” kéziratokból, másolatokból, a helyi lap cikkeiből és szakdolgozatokból.

A városi könyvtárak mellett a nagyközségi és a községi könyvtárak is gyűjtenek helyismereti, a településeken keletkezett dokumentumokat. 1999-ben a megyei könyvtár kérdőíves vizsgálatot végzett a nagyközségi könyvtárak és a főfoglalkozású könyvtárossal rendelkező községi könyvtárak helyismereti tevékenységéről. Választ kértünk – többek között – a következő kérdésekre: Gyűjti-e a könyvtár a településsel foglalkozó dokumentumokat? Milyen dokumentumtípusok találhatók a gyűjteményben? Elkülönítve helyezték-e el a helyismereti dokumentumokat? Megtalálhatók-e a könyvtárban a megyéről szóló (pl. statisztikai) kiadványok a helyi testületek (önkormányzat), intézmények, üzemek kiadványai? Gyűjtenek-e cikk-kivágatokat? Megőrzik-e a helyi újságot? Gyűjtenek-e a településsel kapcsolatos fotókat, képeslapokat?

A 23 kiküldött kérdőívből 20 településről érkezett-sok esetben nem egyértelmű – válasz. Az mindenestre biztató, hogy a 20 válaszadó könyvtárból 19-ben tudatosan gyűjtik a településsel foglalkozó dokumentumokat, és ezek között majdnem valamennyi dokumentumtípus szerepel, nagyobb részben természetesen a könyvek és az időszaki kiadványok. 8 könyvtár jelezte, hogy készítenek sajtókivágatokat is. Egy könyvtárban a hangzó, 4-4 helyen a videodokumentumok és a kisnyomtatványok is megjelennek a helyismereti dokumentumok között. A dokumentumokat 12 könyvtárban elkülönítve helyezik el, általában az olvasóteremben, raktárban vagy egy szekrényben. A megyéről összefoglalóan szóló irodalmat általában válogatva gyűjtik, a statisztikai kiadványokat azonban rendszeresen csak 4 helyen szerzik be. Elgondolkodtató, hogy a helyi testületek kiadványait a 20 válaszadó könyvtárnak alig több, mint a felében (11 helyen) gyűjtik rendszeresen, 3 könyvtár pedig egyáltalán nem foglalkozik ezekkel, az önkormányzati lapok viszont majdnem mindenütt megtalálhatók, és meg is őrzik azokat. A helyismereti dokumentumok használatáról nincsenek pontos adatok. Általában általános és középiskolai tanulók és a főiskolai, egyetemi hallgatók használják.

A közel 5 ezer lakosú Csákvár nagyközségi könyvtára gyűjti az önálló munkákat (számuk mintegy 40-45 kötet), a gyűjteményes műveket, eredetiben vagy másolatban a helyi újságokat, az önkormányzat jegyzőkönyveit, lapkivágatokat, szakdolgozatokat, egyéb kéziratokat (ünnepi megemlékezések, családtörténetek, helytörténeti dolgozatok), kisnyomtatványokat, térképeket, fotókat, hang- és videofelvételeket. Elkészítették a helyi rendeletek mutatóját, feldolgozták a helyi újság cikkeit, a lapkivágatokat témák szerint csoportosították. A gyűjtemény használói itt is főként tanulók, de érdeklődnek a könyvtárban a településről a hétvégi telkesek és az itt üdülők is. Az 1990-es évek közepén “Válogatás Csákvár helytörténetének irodalmából” címmel összeállítottak egy, kéziratos levéltári forrásokat, régészeti, néprajzi, történeti írásokat, irodalmi feldolgozásokat stb. tartalmazó bibliográfiát, amelyet folyamatosan kiegészítenek. 1995-ben jelent meg “Hétköznapjaink és ünnepeink” címmel a Csákvári Hírmondó 1990-1994-es évfolyamainak repertóriuma.

A korántsem teljes és részletes áttekintésből tanulságként talán az vonható le, hogy a helyben “keletkező” helyismereti dokumentumok legteljesebb (és feltárt) gyűjteményével a települési könyvtárnak kell, kellene rendelkeznie. Ezt egészítheti ki a megyei könyvtár gyűjtése és helyismereti feltáró munkája.

Címkék