A kistelepülési könyvtári ellátás nehézségei Baranya megyében

Kategória: 2015/11

A Baranya megyei Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer elmúlt két éve sok kihívás elé állította a Csorba Győző Könyvtár munkatársait. A szolgáltatás elindítása nem volt egyszerű, de még ma is vannak olyan jellemző problémák, amelyek nehézséget okoznak a napi munka során. A területi és társadalmi egyenlőtlenségek egyértelműen meghatározzák a KSZR tevékenységét. A könyvtárak fokozottabb szerepvállalásával és szisztematikus könyvtárszakmai munkával ugyanakkor elérhetjük céljainkat, vagyis a kulturális javakhoz való minél szélesebb körű hozzáférést. (tovább…)

Címkék: ,

A kistelepülési könyvtárak helyismereti gyűjteményeinek kialakítása

Kategória: 2004/ 2

Mi indokolja a tárgykör napirendre tűzését?

Több, egymást erősítő, szervesen egybefonódó okot is megemlíthetünk. Mindenekelőtt a jogi kényszert. Az 1997. évi CXL. törvénynek a nyilvános könyvtári ellátásról szóló része, közelebbről a 65. § (2) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a községi (és természetesen a városi, megyei) könyvtár egyik alapfeladata, hogy “helyismereti információkat és dokumentumokat gyűjt”. Ez a kitétel magában foglalja annak feltételezését, ha úgy tetszik, követelményét is, hogy a szóban forgó dokumentumokat, információkat megfelelően kezeli, feltárja és a használók rendelkezésére bocsátja. Ha tehát egy település önkormányzata nyilvános könyvtárat tart fenn, gondoskodnia kell a helyismereti szolgáltatásról is. Ez lényegi kritérium, egyike azoknak, amelyeknek megléte kötelező; más oldalról nézve: egyik feltétele a kisközségek többségénél nélkülözhetetlen közvetlen vagy közvetett állami támogatásnak.

A jogszabályi rendelkezés hátterében egy nagyon fontos elvi állásfoglalás húzódik meg. Nevezetesen az IFLA (a Könyvtáros-egyesületek Nemzetközi Szövetsége) 1985-ös irányelveinek ez a mondata: “Minden közművelődési könyvtár egyben tudományos könyvtár és információs központ is a saját székhelyére vonatkozó témákban.” Kissé bővebben kifejtve: a helyismereti információk és dokumentumok gyűjtése, feldolgozása és közreadása szorosan kötődik egy adott helyhez, ennélfogva ott végezhető el a leghatékonyabban, és mivel a lokális dokumentumok zöme forrásértékű, e tevékenység számos eleme tudományos jelleget ad a könyvtáraknak, tehát a kistelepülések könyvtárainak is. A helyismereti információk társadalmi szerepe sokrétű, de három funkció okvetlenül kiemelendő:

-   tudományos: a helytörténeti és a jelenre irányuló regionális vizsgálódások forrása, segédeszköze, közvetítője;

-   közéleti-gyakorlati: az adott hely gazdasági, közigazgatási, környezetvédelmi, oktatási stb. feladatainak megoldását mozdítja elő;

-   érzelmi-értelmi: hozzájárul a lokálpatriotizmus érzésének és tudatának kialakulásához, elmélyítéséhez, ezáltal kiindulópontja a patriotizmusnak, a hazafiságnak.

(tovább…)

Címkék: ,

Kistelepülési könyvtári ellátás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében*

Kategória: 2005/ 5

Adatelemzés, kiútkeresés egy tanácskozás kapcsán

Borsod-Abaúj-Zemplén megye mind területi nagyságát, mind népességét tekintve Magyarország második legnagyobb megyéje. Területét illetően csupán Bács-Kiskun megye, az itt élők száma szerint pedig csak Pest megye előzi meg az észak-magyarországi régiónak természeti szépségekben bővelkedő, de számos hátránnyal szembesülni kényszerülő megyéjét. Településeinek könyvtári ellátását elemezve nem kerülhetjük meg azoknak az adatoknak legalább a vázlatos áttekintését, amelyek a legfontosabb demográfiai, gazdasági jellemzőket veszik számba. (tovább…)

Címkék: ,

Kistérségi ellátás

Kategória: 2005/ 2

Új fogalmak, új lehetőségek és (azonnali) tennivalók
a kistérségi ellátás területén

2004. március 19-én Egerben konferencia volt, amelyen előadást tartottam Esélyegyenlőség a kistérségi könyvtári ellátásban címmel. Akkor és ott, összhangban a Könyvtári stratégiá val (lásd: http://www.ki.oszk.hu/strategia/index.html) azt a jövőképet fogalmaztam meg, hogy a kistelepüléseken és a kisvárosokban élők a könyvtári ellátás terén nem lesznek azért hátrányban, mert nagykönyvtár nem áll helyben rendelkezésre. (tovább…)

Címkék: ,

Kistelepülések könyvtári ellátása

Kategória: 2001/10

I. rész – bevezetés

Tudjuk, ismerjük, érzékeljük a tényt, hogy az 1997. évi 140-es törvény által felvázolt könyvtári rendszer ellátási (szolgáltató) képessége a kistelepüléseken nem mutat fejlődést. Míg a könyvtári rendszer egyéb pontjain dinamikus előremozdulás érzékelhető, addig éppen ezen a ponton mintha megállt volna az idő.
Mi történt? Mi nem működik, avagy éppen mi működik rosszul? Előadásomban, amely a Könyvtári Intézet e tárgyban folytatott és még le nem zárt kutatására épül, ezekre a kérdésekre keresem a választ. A kutatásra a NKÖM könyvtári osztályának felkérése alapján került sor.
Le kell szögeznem két alapvető dolgot.

Egyrészt: A kistelepülések könyvtári ellátásának megújítására, egy csapásra történő megoldására nincs a külföldi ellátási gyakorlatból közvetlenül, esetlegesen csekély változtatás mellett adaptálható minta. Ismerjük a nagy és jól működő nyugati ellátó rendszereket, azok felépítését, eszközeit, például a bibliobuszokat. De a magyar könyvtári ellátási gyakorlatot – éppen a kistelepülések viszonylatában – oly mértékben jellemzi a sokszínűség, az egyediség, az ellátási változatosság és a többoldalú, néha bizony nehezen átlátható finanszírozás, hogy ez bárminemű egységes mód, módszer, módozat javaslását, alkalmazását egyszerűen lehetetlenné teszi. Ez a sokszínűség megfigyelhető a könyvtár fenntartásában, a könyvtár funkciójának meghatározásában, a valóságban gyakorolt funkciókban, a könyvtár feladatainak, tevékenységének meghatározásában, a finanszírozásában, munkatársainak alkalmazásában, a könyvtár gyűjteményében, gyűjteményépítésében, szolgáltatásaiban, nyitva tartásában, a jövőképének megfogalmazásában, a könyvtár együttműködéseiben.

Másrészt: A kistelepülések ellátási színvonalának emelését nem lehet a könyvtári rendszernek önmagában és önmagának akarnia. A helyi fenntartó, működtető avagy a szolgáltatást, ellátást igénybe vevő önkormányzat, lakosság igénye, szükséglete ellenére, illetve azzal szemben nem lehet ellátás-fejlesztésben gondolkodni. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert a kistelepülések mindegyike elvben örülne bárminemű segítségnek, de abban a pillanatban, amikor ennek csak töredékbeni ellentételezését kérnénk az önkormányzattól, jelzik: nekik így (is) jó a könyvtár, ahogy van. Ők a saját lehetőségeiket már kimerítették. Nem futja többre. És ez sok esetben valóban így is igaz.

(tovább…)

Címkék:

Kistelepülések és gyermekek könyvtári ellátása – fiatal könyvtárosok és díjnyertes pályamunkáik. Interjú Bedekovity Zórával és Tóth Renátával

Kategória: 2011/11

2011 nyarán, a Pécsett megrendezett könyvtáros vándorgyűlésen ismét kitüntettek egy fiatal kollégát “Az év fiatal könyvtárosa”-díjjal. A korábbi évekhez képest újdonság volt, hogy mellette ezúttal még egy pályázó különdíjat kapott, amelyet a Kovács Máté Alapítvány ajánlott fel. A Kovács Máté Alapítvány szintén céljának tekinti a fiatal, pályakezdő könyvtárosok továbbképzésének, előmenetelének támogatását. Kuratóriuma ezért alapított különdíjat, amelyet – “Az év fiatal könyvtárosa”-díj alapítói, azaz a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Informatikai és Könyvtári Szövetség, valamint a Kovács Máté Alapítvány kuratóriuma között született együttműködési megállapodás értelmében – “Az év fiatal könyvtárosa”-díj átadásával azonos helyen és időben, annak átadási rendje szerint osztanak ki. (tovább…)

Címkék: , ,

“A KSZR tehát könyvtár és az önkormányzatok megállapodásán alapul” – Interjú Fehér Miklóssal, a Könyvtári Intézet munkatársával

Kategória: 2009/ 2

- Országos szinten Ön fogja össze a kistelepülési könyvtári ellátást. Hogyan látja ezt a kérdést, mennyire kielégítő a jelenlegi helyzet?
- A kistelepülési könyvtári ellátás a könyvtári ellátás szerves része. Ma már egyértelmű, hogy korszerűség nem képzelhető el együttműködés nélkül. Hiszen egyetlen könyvtárnak, még a legnagyobbaknak sincs olyan tudásbázisa, mint amivel a könyvtárak összessége rendelkezik.
Együttműködés és tudásmegosztás – ez a két szó jelenti a korszerű könyvtári működés kulcsfogalmait. Az együttműködés ma nem hierarchikus, alá-fölé rendeltségre épülő, hanem partneri viszonyt feltételező. A működést pedig a működési forrást biztosító fenntartó – jogszabályi keretek között – teljesen önállóan határozza meg. Ez azt is jelenti, hogy szervezeti értelemben nincs egy országos szintű összefogási pont a rendszerben, én tehát – a kérdésében megfogalmazott gondolatára válaszolva – ilyen szerepet nem is tölthetek be. Szakmai irányító központi szerep sem lehet, hiszen még egyszer említem, sem a működés kereteire, sem a működés tartalmára utasítási (irányítási) jogkörrel a fenntartón kívül senki más nem bír. És ez így van jól.
A Könyvtári Intézet és én – mint az intézet kistelepülési könyvtárellátással foglalkozó munkatársa – szakmai segítségnyújtásra, szaktanácsadásra vállalkozhatunk. Foglalkozunk elemzésekkel, trendkutatással és innovatív fejlesztésekkel, de magunk nem irányítjuk és nem szervezzük a települési könyvtári ellátást. (tovább…)

Címkék: ,

Címkék