„Aki tisztséget kapott, töltse be tisztségét, aki tanító, tanítson”

Kategória: 2020/ 5

Interjú Barátné Hajdu Ágnessel,
az Eötvös Loránd Tudományegyetem
tanszékvezető egyetemi professzorával,
a Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnökével

A 2020. év két kimagasló sikerrel kezdődött Barátné dr. Hajdu Ágnes számára: 2020. január 15-én a köztársasági elnök egyetemi tanárrá nevezte ki, majd nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült a könyvtártudomány területén folytatott több évtizedes kutatói-oktatói munkája, valamint a hazai és nemzetközi könyvtáros szakmai szervezetekben betöltött jelentős szerepe elismeréseként. (tovább…)

Címkék: , , , , , , , , , ,

Okos városokban okos könyvtárak: ötletcsomag a megvalósításhoz

Kategória: 2020/ 2

A K2 továbbképzési sorozat 2019/2020-as évad első szakmai napjának összefoglalója

A K2 sorozat 2010-ben alakult az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézetének szakmai irányításával, azzal a céllal, hogy a közgyűjteményi kör számára újdonságértékkel bíró innovatív technológiák létrehozásában és terjesztésében szerepet vállaljon, valamint jelentős szereplők számára együttműködési lehetőségeket teremtsen. (tovább…)

Címkék: , , , , , , , , , , , , ,

A „Könyvtár, ami összeköt” ösztöndíjprogram utóbbi három éve

Kategória: 2020/ 2

A Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke által létrehozott Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése című ösztöndíjprogram 2011-ben indult, és azóta minden évben meghirdették, általában nyolc határon túli és két magyarországi könyvtáros tölthetett egyidejűleg egy-egy hónapot az Országgyűlési Könyvtárban. Egy évekig tartó hagyományt elevenítünk fel most, amikor az utóbbi három évről beszámolót írunk, hiszen 2016-ig minden évben jelent meg interjú a résztvevőkkel vagy tudósítás a programról a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros lapjain. (tovább…)

Címkék: , , ,

IFLA-konferencia – mindenekelőtt – a szabványok és a szerzői jog szemszögéből

Kategória: 2019/10

ISBD és IFLA LRM

2019 augusztusától vált hivatalossá, hogy a jövőben az OSZK két munkatársa is részt vesz az IFLA könyvtári információfeldolgozás szempontjából meghatározó jelentőségű munkacsoportjainak tevékenységében. A két szabványfelülvizsgáló-munkacsoport közül az egyik az ISBD Review Group, amely a Nemzetközi Szabványos Bibliográfiai Leírási Szabályzat (International Standard Bibliographic Description – ISBD), míg a másik az IFLA BCM Review Group, amely a bibliográfiai fogalmi modellek fejlesztéséért és gondozásáért felel. Előbbiben Fejes Judit, utóbbiban pedig e sorok szerzője képviseli mostantól hazánkat és a nemzeti könyvtárat. A tagokkal kapcsolatban alapvető elvárás, hogy részt vegyenek az IFLA-közgyűlések keretében megtartott munkacsoport-értekezleteken. Utóbbiak a szokásos formalitásokon (elnökválasztás, munkabeszámolók és -tervek elfogadása stb.) túl a kurrens feladatokhoz köthető szakmai vitákra is kiterjednek. A fogalmi modellekkel foglalkozó szabványfelülvizsgáló-munkacsoport jelenlegi legfontosabb feladata a különböző modellek összehangolása, így mindenekelőtt a múzeumi szférával együttműködésben létrehozott FRBR-dokumentum felülvizsgálata, az új könyvtári referenciamodellel (IFLA LRM[1]) való megfeleltetése, ennek folytán pedig egy új közös modell (LRM) kidolgozása. (tovább…)

Címkék: , , , , , , , , ,

Szerkesztői előszó

Kategória: 2019/ 9

Jelentős köz- és egyházi gyűjteményeink alapjait vagy rangos különgyűjteményeit többnyire erős gyűjtőszenvedéllyel megáldott, elhivatott magánszemélyek könyv- és műgyűjteményei képezik. Olyanoké, mint Széchényi Ferenc, akinek a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményi fundamentumát köszönhetjük. És számos az övénél szerényebb mennyiségű, de értékes kollekció kerül be ma is különféle gyűjteményekbe, részint a gyűjtő saját döntése okán, részint a későbbi örökösöknek köszönhetően. A magának gyűjtő kollektor csak kivételes esetben válik meg önszántából gyűjteményétől, de olyanok is vannak, akik eleve a közösség számára végzik tevékenységüket. Kuklay Antal atya az utóbbiak közé tartozik, aki többek között a Sárospatak menti plébániákra, a helyi egyházközség területére szervezett értékmentő gyűjtőutak révén alapíthatta meg 1967-ben Sárospatakon a Római Katolikus Egyházi Gyűjteményt. A mintegy huszonháromezer könyvből – köztük közel kétezer muzeális kötettel –, műtárgyakból, iratokból, papi hagyatékokból álló kollekció azonban mit sem ér, ha feldolgozatlanul hever a szekrényben. Farkas Katalin és Kőszeginé Tóth Judit cikke bemutatja, hogy a szakmai kapcsolatok és az intézmények közötti együttműködés és párbeszéd miként segíthet egy értékes könyvgyűjtemény szakszerű feltárásában. Az egyéni elhivatottságból táplálkozó eredmények és a gyűjtemények közti párbeszéd és feladatmegosztás ily módon hatékonyan kiegészíthetik egymást. Ehhez persze nyitnunk kell mások felé, az új megoldások a komfortzónán belül maradva nem fognak megtalálni minket.

Nagy Gyula az egyetemi könyvtárak szerepéről és a szegedi Klebelsberg Könyvtár gyakorlatáról írt cikkéből is az egyéni kvalitás fontossága tűnik ki, mivel mint írja: „Hiteles könyvtárat csak hiteles munkatársakkal lehet csinálni!”. Ugyanakkor a tudásmegosztást is fontosnak tartja, hiszen a képzéseken és konferenciákon részt vevő kollégáik rendszerint belső továbbképzések keretében számolnak be új ismereteikről. Néhányuk pedig részt vesz az egyetemi oktatásban is. És ezzel ismét az intézmények közötti kapcsolatok kérdéskörénél találjuk magunkat.

E havi lapszámunkat – melyben természetesen sok egyéb téma is megjelenik – a szakmai együttműködés fontosságát hangsúlyozandó ajánlom mindazoknak, akik a könyvtárszakma presztízsnövelésén dolgoznak, tehát minden elhivatott könyvtárosnak.

Jó olvasást kívánva,

Tóth Béla István

Címkék: , , , ,

A sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény régi könyveinek katalogizálása Együttműködés intézmények és könyvtárosok között

Kategória: 2019/ 9

A sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény[1]

Az 1967-ben Kuklay Antal atya által létrehozott gyűjtemény már megalakulásakor igen sokszínű volt: műtárgyak, könyvek, iratok, papi hagyatékok alkották. Elhelyezése több helyen – egyebek mellett a Sárospataki Római Katolikus Plébánián – valósult meg. A műtárgyak megtekintésére időszakos kiállítások alkalmával nyílt lehetőség. A tárgy- és könyvgyűjteménynek jelenleg otthont adó, a plébánia szomszédságában lévő Szent Erzsébet Házban korábban egyházi elemi, a kommunizmus alatt állami fenntartású általános iskola működött, melyet 1999-ben kapott vissza az egyház.[2] Az épületben kortárs művészek alkotásaiból rendezett állandó kiállítás, előadás-sorozat mutatja be Szent Erzsébet életét, minden évben megrendezésre kerül a Pünkösdi Szent Erzsébet ünnep és a háztól induló Sárospatak-Kassa zarándoklat. (tovább…)

Címkék: , , , , , , ,

A könyvtáros álma, avagy digitális kutatószobák a felhőben

Kategória: 2019/ 5

A Csorba Győző Könyvtár által 2018 őszén szervezett helyismereti konferenciára1 készítettünk egy előadást Dénes Gizella (1887–1975) baranyai írónőről. Fekete László kiváló bibliográfiája volt a segítségünkre, ráadásul az írónő szülőfalujában rendelkezésünkre állt irathagyatékának egy része. Elkezdtük ennek digitalizálását, a születésitől a halotti anyakönyvi kivonatig, a leveleken át a kéziratokig, majd következtek sorban a regényei, a novelláskötetei, a róluk szóló recenziók és egyéb dokumentumok. Ócsárdon fotókat készítettünk, felvettük a kapcsolatot az irathagyaték Pécsett élő örökösével. (tovább…)

Címkék: , , , ,

„Előjelekről csak utólag látni, hogy jeleztek.”1

Kategória: 2019/ 5

Állományvédelmi interjú Baranya Péterrel, a Piarista Központi Könyvtár igazgatójával

Az Erzsébet híd lábától egy kőhajításnyira árnyékos kapualj, önfeledten borozgató fiatalok és kürtöskalács illata fogadja a Piarista közbe betérő látogatókat. A levegőben szabadság, a kapualj felett régi könyvek vannak. Ahogy a vadszőlő fut fel a falon, úgy vándorol a kíváncsi tekintet az épület oldalán. Aki nem tudja, hogy ez az ELTE bölcsészkarának épülete volt, és hogy most itt van a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Könyvtára és Levéltára, az meglepődhet az ablakok túloldalán sorakozó könyveken és a szinte éjt nappallá téve munkálkodó kutatókon, szerzeteseken, levéltárosokon és könyvtárosokon, akik miatt világosak ezek az ablakok. (tovább…)

Címkék: , , , , , , , , , , , , ,

Hogyan tovább? Önállóan avagy összevonva?

Kategória: 2006/ 5

Bevezetés avagy tét nélküli gondolatok az összevonásról, az integrációról, mindarról, amivel egy hirtelen jött fenntartói döntés kapcsán már csak rémült és indulattal terhelt módon tudunk foglalkozni (tovább…)

Címkék: ,

A váci és ipolysági közgyűjtemények szakmai együttműködésének története és eredményei

Kategória: 2004/ 6

Az 1990-es évek elejétől, a rendszerváltozástól tartalmas együttműködés alakult ki a könyvtári és helyismereti tevékenységben Észak-Pest megye és a szomszédos határon túli terület között. Először a szobi Érdy János Könyvtár és Információs Központ (akkori igazgatója a jelen szerző), majd a váci Katona Lajos Városi Könyvtár vállalt vezető szerepet az együttműködés koordinálásában.

Az együttműködés történetének két dátumhoz kapcsolható korfordulója volt.

Az első: 1986. május 16-án a szobi Nagyközségi-Körzeti Könyvtár író-olvasó találkozót szervezett dr. Csáky Károly ipolysági helytörténész kutatóval, tanárral, akinek ebben az időben jelent meg a Honti barangolások című könyve. A találkozó létrehozásában Halász Péter, a Honismeret című folyóirat szerkesztője közvetített, akinek kapcsolatai mindenfelé kiterjedtek a Kárpát-medence magyarságára. Ugyancsak az ő javaslatára hívtuk meg közreműködőnek a felvidéki származású Szvorák Katalin népdalénekest is. A rendezvény híre nagy port vert fel a településen. Az érdeklődőket a kíváncsiság hajtotta, miközben a politikai vezetők felháborodtak. Mit képzelnek a könyvtárosok, hogyan merik felemlegetni a trianoni békeszerződésben hazánktól elcsatolt Hont megyét?

A második: 2004. április 30-a és május 1-je, az európai uniós csatlakozás napja és előestéje. Az ünnepi rendezvénysorozatot a két város, Ipolyság és Vác közösen szervezte meg, az események mindkét helyen sűrűn követték egymást. Vácott a Madách Imre Művelődési Központban délelőtt köszöntötték a polgármesterek a megjelent vendégeket, majd elhelyezték az aulában Vác testvérvárosainak címereit és zászlóit. Az épület előtti ünnepélyes zászlófelvonás után dr. Bóth János polgármester a csatlakozás jelentőségéről beszélt, majd a történelmi egyházak képviselői megáldották az új Európa-harangot, amely délben kondult meg először, hirdetve egy új korszak kezdetét. A küldöttségek ezután – végigjárva a belvárost – megkoszorúzták Géza fejedelem és Szent István szobrát. Délután az ipolysági főtéren, a szabadtéri színpadon folyamatos kultúrműsor zajlott, helyi és váci fellépőkkel, a városháza épületében pedig a határ két oldaláról érkező politikusokat, polgármestereket fogadták a város vezetői. Éjfél előtt sokezres tömeg várta fáklyákkal és zászlókkal a parassapusztai határállomásnál a történelmi pillanatot, amikor jelképesen lebontják a határt. A magyar és a szlovák nemzetiszínű szalagok átvágása után felhangzott a magyar, szlovák és az Európai Unió himnusza, majd az őrületes üdvrivalgás. Örömünnep volt ez – sok ember szemében lehetett könnyeket látni -, olyan élmény, amelyet egy életen át sem lehet elfelejteni. A tömeg közepén állva (és fényképezve, mint a jó helytörténész, aki minden fontos dolgot dokumentál) éreztem át a pillanat nagyszerűségét, jelentőségét, tudva, hogy valahol, kicsi pontként, a mi közös munkánk is megtalálható az ünnepelt eredményben.

(tovább…)

Címkék: , , ,

A Magyar Könyvtárosok Egyesületének kapcsolatrendszere a határon túli magyar könyvtárosokkal*

Kategória: 2005/ 7

Tisztelt konferencia, kedves kollégák!

Köszönettel vettem a lehetőséget, hogy előadás keretében ismertethetem az idén megalakulásának 70. évfordulóját ünneplő MKE nemzetközi kapcsolatrendszerében az egyik fő vonulatot képviselő területet, együttműködésünket a határon túli magyar könyvtárosokkal. (tovább…)

Címkék: , ,

A helyismereti együttműködés irányai*

Kategória: 2002/ 6

Régi, a szakirodalom által gyakran hangsúlyozott és a mindennapi tapasztalatok által sokszorosan igazolt felismerés, hogy a könyvtárak helyismereti tevékenységének fontos, szükséges eleme a célirányos együttműködés. (tovább…)

Címkék: ,

Az IFLA-HUN – A magyar és a magyarul értő könyvtárosok és információs szakemberek határokon átívelő levelezőlistája

Kategória: 2008/12

Előzmények

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) civil szervezetként kulturális diplomáciai tevékenységet is folytat, részben központosítottan, részben pedig tagszervezetein keresztül.1
Az MKE partnerszervezetei nemzetközi szinten az IFLA és az EBLIDA, ahová az egyesületet tagsági viszony is fűzi. Más nemzeti egyesületekkel az MKE bilaterális kapcsolatokat ápol.
A kétoldalú kapcsolattartás másik, speciális formája alakult ki a szomszédos országokbeli magyar könyvtárosok önszerveződése folytán létrehozott szakmai társulásokkal: a hajdani Jugoszláviában 1998-ban megalakult Kapocs Csoporttal, a romániai, az ukrajnai és a szlovákiai magyar könyvtáros egyesületekkel. A szórványlétből eredően Horvátországban, Szlovéniában és Ausztriában sem jött létre még az előzőekhez hasonló társulás, az ottani magyar kollégákkal egyénileg valósul meg a kapcsolattartás.
Az MKE határon túli magyar kapcsolatainak új fejezete nyílt a 2004. évi Magyar Könyvtárosok Világtalálkozója keretében tartott kerekasztal-beszélgetés nyomán – ami az első “könyvtáros MÁÉRT”2-nek is nevezhető. A kerekasztal-beszélgetéskor kinyilvánított közös igényeknek megfelelően az MKE elnöksége és tagszervezetei még azon az őszön stratégiai és kétéves cselekvési programot dolgoztak ki, a határon túli könyvtáros-egyesületek véleményének figyelembevételével. (tovább…)

Címkék: ,

A nemzeti könyvtár és a határon túli könyvtárak – változó szerepek

Kategória: 2007/ 8

A jogi háttér, és a valóság (a de jure és a de facto állapot)

Kulturális alaptörvényünknek (1997. évi CXL. törvény) a nemzeti könyvtárra vonatkozó részében külön, kiemelt feladatként szerepel a határokon túli magyar könyvtárak támogatása. A támogatás módját a követő jogszabályok (végrehajtási utasítás, köteles rendelet, OSZK alapító okirat) sem határozzák meg, de a gyakorlat és az életszerű működés ezt történetileg kialakította. A könyvtári módszertani, a továbbképzési, az információellátásban nyújtott segítség mellett ez a támogatás leginkább a dokumentumok beszerzésében, könyvadományokban nyilvánult meg. A könyvadomány persze mindig cserén alapult, ha nem is mindig értékazonos cserén. Legyünk pontosabbak: pénzben kifejezett értékek azonossága nem érvényesült csupán, hiszen a nemzeti könyvtár számára egy kis közösség helyismereti kiadványának megszerzése sokszor lényegesen többet ér, mint egy sok ezer forintos magyarországi kiadvány. A Vekerdy József vezette nemzetközi csere osztály tevékenysége nem is elsősorban az adományok vagy a cseretevékenység “értéke” miatt volt fontos. Sokkal többet jelentett az összetartozás tudatának kifejezése terén. (tovább…)

Címkék: ,

Címkék