Bibliográfiák, életrajzi indexek
lexikonok

Az utóbbi hónapokban e lap hasábjain több szerző is foglalkozott a helyismereti munkával, aktualitásával az 1997. évi CXL. törvényt idézve és az IFLA idevonatkozó állásfoglalása szellemében.1 Bényei Miklós, a téma szakértője a kistelepülések könyvtárainak a helyismereti teendőit fogalmazta meg, Gerő Gyula még külön a könyvtártörténet-írás fontosságát és időszerűségét is hangsúlyozta az általános teendők mellett. Mindkét írás az elvégzendő feladatok egyfajta módszertani útmutatója, kalauza is egyben, a gyűjtőkör kialakításától a helyismereti információszolgáltatásig.

Ez az írás azokból a lehetőségekből szeretne felvillantani néhányat, amelyeket az internet nyújthat a kistelepülések könyvtárosainak a településekkel kapcsolatos információk összegyűjtésében. Nem elsősorban az internetes keresőkre (keresőgépekre), mint amilyen a Google vagy a Vizsla és mások, nem is az internetkatalógusokkal (Hudir, Yahoo, Google Címtár stb.) történő keresésre gondolok – ezeknek is megvan a maguk szerepe természetesen -, hanem az interneten elérhető adatbázisok különböző típusaira, elsősorban is az ún. teljes szövegű adatbázisokra.

A kiskönyvtárakban a helyismereti információszolgáltatást a múltban erősen korlátozta az állományok “nagysága”, összetétele, az adatok kutatásához szükséges referensz művek (lexikonok, szótárak, enciklopédiák stb.), a megfelelő szakbibliográfiák, feltáró eszközök hiánya. Ma, ha egy kiskönyvtárban lehetőség van az internet használatára, ha a megfelelő forrásokat és a keresés módszereit is ismeri a könyvtáros, akkor kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy gyakorlatilag ugyanolyan színvonalú és mélységű helyismereti tevékenységet lehet végezni, mint a városi és megyei könyvtárakban. Szerencsére az interneten számos forrás ingyenesen is elérhető. Közülük a legtöbb az internetes keresők által nem látható weben, az ún. mély weben található. A CD-ROM-on és a DVD-n megjelenő információforrások beszerzésére anyagi okokból csak korlátozott lehetősége van a kis intézményeknek, ezért különösen fontosak számukra a webes kiadások.

Bényei Miklós helyismereti tevékenységről szóló alapművéből és mások írásaiból ismert, hogy a helyismereti információ tartalmilag és formailag is igen széles körű, az élet, az ismeretek valamennyi területére kiterjed.2 Egy rövid terjedelmű írás, így ez a cikk sem vállalkozhat arra, hogy a helyismeret minden vonatkozásával foglalkozzon, ezért csak egyetlen problémával, a helyismereti munka talán legérdekesebb és legnehezebb feladatával, a helyi személyiségekről – írók, politikusok, művészek, mérnökök stb. – szóló információk keresésével foglalkozik. Elméleti kérdésekkel – pl. a helyi személyiségek meghatározásával – nem, ezt megtette már a szakirodalom Csak gyakorlati információkeresésről, információforrásokról lesz szó.3 Mindemellett leszögezhetjük, hogy a községek szülöttei közül nemcsak az országosan is ismert nevek tesznek szert valamilyen szempontból jelentőségre – ilyen személy általában kevés van, s a róluk szóló információk könnyen elérhetők, ismertek -, hanem azok is, akik a kisebb közösségért vagy régióért dolgoztak, de említésre méltót alkottak, és számon tartja őket a szakterületük, továbbá bekerültek valamelyik lexikonba, életrajzgyűjteménybe, publikációjuk jelent meg stb.

A digitálisan rögzített információforrások előnye, hogy több szempontú keresést tesznek lehetővé, mint a hagyományosak. Ki vállalkozna arra, hogy Szinnyei József örökérvényű biobibliográfiáját, a Magyar írók élete és munkái t szóról szóra végigolvassa azért, hogy megtalálja az egy településhez kötődő személyek adatait. Ezzel szemben ha e mű adatbázis-változatát használjuk erre a célra, nem várt eredményre is juthatunk. Például olyan személyiségekre is bukkanhatunk, akik nem a település szülöttei, ezért nem tudtunk eddig róluk, de mivel életük egy szakasza a településhez kötődött, számon kell tartanunk őket. Fellelhetünk olyan műveket is, amelyek a településsel kapcsolatosak stb. A híres vagy fontos személyiségek életpályájának bemutatása nem maradhat ki a helyi monográfiákból, aztán intézményeket lehet elnevezni róluk, akár rendezvénysorozatot is lehet alapozni egy-egy személyiség tevékenysége emlékére vagy ahhoz kötődően.

A helyi hagyományok kutatása arra is alkalmat ad, hogy a gyerekeknek bemutassuk az interneten elérhető értékes információforrások, adatbázisok használatát, ezzel felkelthetjük az érdeklődésüket a lakóhelyük múltja, illetve az értelmes internethasználat iránt. A Szinnyei és más fontos referensz (Például Pallas Nagy Lexikon, Magyar Életrajzi Lexikon stb.), továbbá nem csak referensz mű (például folyóiratok) jelent meg már az Arcanum Adatbázis Kft. kiadásában, CD-ROM-on, újabban DVD-n is. Az Arcanum adatbázisok között szerencsére vannak olyanok is, amelyek az interneten is elérhetők. Így azok a könyvtárak, amelyek nem tudják megvásárolni a CD-ROM-ot, DVD-t, de van internetelérésük, használhatják ezeket. A keresés technikailag kicsit bonyolult, türelmet igényel. A települések nevének régi és mai alakját is célszerű használni a keresésnél.

Az Országos Széchényi Könyvtár adatbázisai című (http://www.arcanum.hu/oszk/) weboldalon témánk szempontjából a következő fontos adatbázisok érhetők el:
eRMK – Elektronikus Régi Magyar könyvtár
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
Magyar Könyvészet : 1712-1920
Régi Nyomtatványok Tára

Közülük a Magyar írók élete és munkái című adatbázis az, amely a személyekről szóló adatok keresésére szolgál. A Szinnyei-mű keresőfelülete (a “válasszon űrlapot” legördülő menüből kiválasztva):

E keresés apropóján szeretném megemlíteni azt a problémát, amelyet a hasonló és a régebbi időkben nem egységesített és ellenőrzött településnevek okozhatnak. Ha például a településünk nevének használata változott az idők folyamán, akkor a források által egy településnek tulajdonított személyek adatait feltétlenül ellenőriznünk kell más forrásokban; a születési és halálozási adataikat a települési anyakönyvekben vagy az azokról készült másolatokban. A megyei levéltárak őrzik az anyakönyvek másodpéldányait, illetve a Magyar Országos Levéltár a mikrofilmmásolatokat. Arról, hogy készült-e az anyakönyvekről mikrofilmmásolat, ugyancsak egy adatbázisból tájékozódhatunk, a MOL Anyakönyvek adatbázisából (http://www.natarch.hu/.) Ebből megtudhatjuk, hogy mely anyakönyveket vették mikrofilmre. A csomagban szereplő három bibliográfiai adatbázist is érdemes megemlíteni. Használatukkal a településhez kötődő, már felkutatott személyek műveit is kereshetjük, adataikat pontosíthatjuk, ellenőrizhetjük. Természetesen egy adott helyen, településen kiadott vagy készült művek is feltérképezhetők, ha valaha működött ott kiadó vagy nyomda. További helyi vonatkozású információk is előkerülhetnek, például a településről szóló munkák (könyvek, cikkek), hisz a Magyar Könyvészet 1712-1920 bizonyos ciklusai cikkeket is feltártak.

Előfordulhat, hogy bizonyos adatbázisoknak több internetcíme van. Így van ez az Arcanum adatbázisokkal is. A fenti adatbázisok közül háromból a kiadó adatbáziscsomagot állított össze: Catalogus: bibliográfiai adatbázisok: Elektronikus Régi Magyar Könyvtár (eRMK), Magyar Könyvészet 1712-1920, Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái -, amelyeket aztán a következő címről tesz kereshetővé: http://www.arcanum.hu/catalogus/.

Két másik csomag közül az egyik a Gesta: adattárak, lexikonok, kézkönyvek, a Pallas Nagy Lexikona, a Pannon Enciklopédia sorozat, Engel Pál: Magyar középkori adattár, Nagy Iván: Magyarország családai, Nagy képes világtörténet, Brehm: Állatok világa, a http://www.arcanum.hu/gesta/ címen. Ebben található általános lexikon, enciklopédia, két, a történeti segédtudományok körébe tartozó munka, egy archontológiai mű, azaz a tisztségekkel foglalkozó adattár, egy genealógiai munka, valamint egy történettudományi és egy természettudományi kézikönyv.

A másik az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattár című csomag (http://www.arcanum. hu/oszk/)

Codices Latini Medii Aevii
Latin nyelvű kötetes kéziratok
Magyar nyelvű kötetes kéziratok
1950 után beszerzett kötetes kéziratok
Analekta
Fondjegyzék
Levelestár

A Kézirattár ban is találhatók életrajzok, többek közt a Gulyás Pál-féle biobibliográfia kéziratban maradt anyagából. Álljon itt egy keresés eredménye példaként ebből az adatbázisból is. A keresőmezőbe beírt szó egy település neve, Kéthely volt.

36/2288
Horváth Hedvig, Daán Miklósné önéletrajza.
Kéthely 1942. okt. 19.

Autogr. adatszolg. lev.
1 db.
= 2 fol.

Forrás: Kézirattár/Fondjegyzék/Fond 36 Gulyás Pál/III. Gulyás Pál Magyar Írók életrajzával kapcsolatos adatgyűjtése és levelezése/H/36/2288 Horváth Hedvig, Daán Miklósné önéletrajza

Amint látjuk, itt a keresés eredménye nem maga az életrajz vagy az életrajzi adatok, hanem a kéziratos életrajz lelőhelyadata.

Az utóbbi években tűnt fel egy fontos műfaj a magyar kiadási gyakorlatban, ez az életrajzi index. Az életrajzi index adattárszerű összeállítás, sőt igen fontos forrás a híres személyek felkutatásánál, mert elvezet a bővebb információk forrásaihoz, tudniillik közreadja azoknak a forrásoknak az adatait, ahonnan ő maga az adatokat merítette. Ilyen életrajzi index a Magyar Életrajzi Kalauz, amelynek az internetes elérése sajnos előfizetéshez kötött, de CD-ROM-on is megvásárolható.4 Ilyen a Petőfi Irodalmi Múzeum (http://www.pim.hu) Magyar Életrajz Index e, amely a múzeum honlapján, az Adatbázisok link mögött érhető el, az alábbi adatbázisok társaságában.

A Magyar Életrajzi Index 158 674 rekordja ugyanennyi személy adatait tartalmazza a következő adatsorokkal: elfogadott névalak, névvariánsok (névváltoztatás előtti név a változtatás dátumával), leánykori és asszonynév, nemesi előnév, főnemesi rang, születési és halálozási adatsor: település, megye, év, hónap, nap. A foglalkozások közül három és a feltárt források kódjai. Egy rekord az adatbázisból:

Az adatgyűjtéskor valamennyi magyar életrajzi forrást áttekintették, az önálló kötetben megjelent (ideértve a külföldön napvilágot látott magyar kiadványokat is) vagy egy-egy monográfiában, illetve tanulmányban található ún. rejtett biobibliográfiákat is, összesen 645 különböző forrást dolgoztak fel.

A Magyar Emigráns írók és Műveik adatbázis a 2000-ben megjelent Magyar emigráns irodalom lexikona életrajzi és könyvészeti részét tartalmazza, de a kötetben kiadottnál bővebb anyaggal és javított formában. Ez az adatbázis is lehetővé teszi a születési hely és halálozási hely szerinti keresést is.

Kiemelném még az adatbázisok közül a Diplomások adattárát, amelyet folyamatosan építenek, de már most is fontos forrása az elmúlt században élt személyek adatai felkutatásának. Jelenleg hét felsőoktatási intézmény 33 237 hallgatójának életrajzi adatait tartalmazza. A két geneológiai adatbázis Gudenus János József munkáin alapul, de eddig csak a főnemességről szóló látott nyomtatásban napvilágot. (Gudenus János József A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája című művét tartalmazza, amely 1990-1999 között öt kötetben látott napvilágot). A Magyar családtörténeti adattár nem a nemesi családok adatbázisa, nincs társadalmi hovatartozás szerinti válogatási szempontja.5

Az életrajzi indexekhez visszatérve meg kell még említeni a Hungarika Névkatasztert is (http://www.iif.hu/db/), amely a Magyarországról valamilyen okból kivándorolt, emigrált jelentős személyiségek életrajzi adatait dolgozza fel, valamint az adatok forrásáról ad tájékoztatást. Az 1880 után született személyek adatait tartalmazza. Mint ilyen az Országos Széchényi Könyvtár központi hungarika szolgáltatásainak egyike. “Célja, hogy a regisztrált személyek azonosítását, egy-egy személyre vagy bizonyos közös ismérvek alapján kialakítható csoportokra (pl. azonos foglalkozás, azonos település szülöttei, azonos generáció, meghatározott országban megtelepedett személyek stb.) vonatkozó biográfiai tájékoztatást lehetővé tegye. Elsősorban a tudományos kutatás és könyvtári, valamint dokumentációs tájékoztatás kívánalmait tartja szem előtt, ezen túl azonban számos egyéb területen, pl. kapcsolatépítés, konferencia, rendezvény- és kiállításszervezés, helytörténeti és egyéb kiadvány-előállítás, eseménynaptár-készítés”, használható – írják róla a szerkesztők6. A Hungarika Névkataszter egyszerű és összetett keresést biztosít. Az egyszerű keresés ad lehetőséget a születési hely szerinti keresésre. A keresőmező neve: Város. Ez nem túl szerencsés, mert megtévesztő, de természetesen nyugodtan beírhatunk községnevet is a keresőmezőbe. Például egy somogyi község, Babócsa nevének beírása esetében a következő találatot kaptuk eredményül:

Kasza Berecz Mária
Későbbi neve: Berecz Józsefné Kasza Mária

Babócsa 1923.03.21
Foglalkozás: iparművész

BJ 1981-a(A)

Nem ingyenes elérésű a fentebb is említett Magyar Életrajzi Kalauz . Ezt az adatbázist egy könyvtáros kolléga, Németh Tibor állította össze. Érdemes szólni róla, mert CD-ROM kiadása is van, és igen széles a gyűjtököre. Időben a magyar történelem és művelődéstörténet egészére kiterjesztette az adatgyűjtést, így ötvözi a klasszikusan (lezárt életpályákat tartalmazó) életrajzi lexikonokat és a “Ki kicsoda”-típusú kortársi adattárak anyagát, s ez nagy előnye. Információk a http://www.mabi.hu címen7 találhatók. Ha megvásárolni nem is tudják, egy alkalommal a megyei könyvtárban is el lehet végezni a szükséges keresést. Érdemes valamennyi említett adatbázist használni, mert csak így kutatható fel az összes helyi személyiség. Ha átfedések lennének, azok könnyen kiszűrhetők az eredmények összevetésével. A munka végeredménye lehet a helyi személyiségek adattára, amely felkerülhet a település vagy a könyvtár honlapjára. Ilyen összeállítások már vannak, például Marcali város honlapján a Ki kicsoda link mögött akadtam egy ilyenre. (http://www.marcali.hu)

Az életrajzi lexikonok közül a Magyar életrajzi lexikon és a Veszprém megyei életrajzi lexikon elektronikus változatára hívnám fel a figyelmet. Mindkettő megtalálható a Magyar Elektronikus Könyvtárban. Önálló keresést nem végezhetünk ezekben, de a MEK legújabb változatának használata esetén (http://mek.oszk.hu/) – ha a teljes szövegű keresést választjuk, és beírjuk a település nevét keresőszónak – más dokumentumok tartalmával együtt e lexikonok szócikkeiben is kereshetünk. Ennek az az előnye, hogy más dokumentumokban is találhatunk a településsel kapcsolatos információt, ha nem is életrajzit. Hátránya, hogy több találat – esetenként irreleváns találat- közül kell kiválogatnunk az életrajziakat, de ez általában nem túl nagy munka, mert rendszerint csak több tíz találatról van szó. S mivel még ez a szolgáltatás nem teljesen kész, lehetnek technikai problémák a keresésnél például a találati lista megjelenítésével.

A szaklexikonok is fontos szerepet játszanak a személyek adatainak keresésénél, ezekből egy-egy szakterület helyi vonatkozású híres embereit kutathatjuk fel. Közülük még alig került fel néhány az internetre. E kevesek közé tartozik a kilencvenes években megjelent Pedagógiai lexikon, és mivel ehhez egy Ki kicsoda kötet is tartozik, nemcsak régi neves pedagógusok, hanem a kortársak is felkutathatók általa a http://human.kando.hu/pedlex/index.html címen.

Az internet igen gyorsan változik, ezért számolni kell azzal, hogy amit ma megtaláltunk egy oldalon, azt a forrást esetleg áthelyezik, leveszik, módosítják, de újak is megjelenhetnek.

Végezetül csak felvillantani szeretnék néhány érdekes, a cikkben nem tárgyalt kutatandó és kutatható témát, korántsem a teljesség igényével: középkori okleveles források és más levéltári források, földrajzi nevek, a településről szóló szakirodalom (könyvek, cikkek), népzene és népzenei gyűjtés, helyi vonatkozású szépirodalmi művek a versektől a prózai alkotásokig, népszokások, tárgyi néprajzi emlékek, népi díszítőművészet stb. Ahogy a témák számosak, úgy a kutatás céljaira rendelkezésre álló elektronikus forrás is egyre több. A könyvtáros munkájához hozzátartozik ezek felkutatása, az újak megjelenésének figyelése, a közösség érdekében való felhasználása, együttműködés a település amatőr és hivatásos helytörténészeivel, a honismereti szakkörrel stb.

A helyismereti kutatás és munka mindig aktuális volt, de napjainkban, úgy tűnik fel, különös jelentőséget kapott, mert nemcsak az egyéni műveltséget, hanem a települések arculatának, vonzerejének megteremtését is szolgálhatja, ezen keresztül már a közösségnek gazdasági hasznot is képes generálni, például az idegenforgalomból származó bevételeket. A helyi könyvtár és könyvtáros presztízsének növelése is elérhető, kinek- kinek a saját szűkebb hazájában.

Hivatkozások:

1. Bényei Miklós: A kistelepülési könyvtárak helyismereti gyűjteményeinek kialakítása = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2001. 2. sz. 36-40. p., Mezey László Miklós-Vajda Kornél: A hazai helyismereti munka néhány időszerű kérdése = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2004. 4. sz. 3-11. p.
2. Gerő Gyula: A helyi információtól a könyvtártörténet-írásig… = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2004. 5. sz. 20-27. p.
3. Bényei Miklós: Helyismereti tevékenység a könyvtárakban. Nyíregyháza, Bessenyei György K., 1994. 7-10. p.
   Uo. és Kertész Károly: Életrajzi szempontok, személyi megközelítések a tapolcai könyvtár helyismereti gyűjteményében = Helyismereti könyvtárosok III. Országos Tanácskozása, Tata, 1996. július 17-19. Szentendre, MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete, 1997. 93-98. p.
4. Magyar Életrajzi Kalauz. [online] Celldömölk: Mabi Bt. [2004.06.14.] http://www.mabi.hu
5. PIM Adatbázisok = PIM honlap [online] Bp. : PIM, (Frissítés: 2004. 06. 14.) [2004.06. 14.] http://www.pim.hu
6. Hungarika Névkataszter. = NIIF adatbázisok [online] Bp. : OSZK: 1998. [2004.06.14.] http://www.iif.hu/db/. és Kovács Ilona: A Hungarika Névkataszter, mint a helyismereti biográfiai adatgyűjtés forrása = Helyismereti könyvtárosok III. Országos Tanácskozása, Tata, 1996. július 17-19. Szentendre : MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete,1997. 83-88. p.
7. Magyar Életrajzi Kalauz.[online] Celldömölk: Mabi Bt. [2004.06.14. ] http://www.mabi.hu