A könyvtári dokumentumok és a helytörténeti kutatás mai lehetőségei1

Kategória: 2017/ 9

Hazánkban a helyi információkat tartalmazó, azaz lokális dokumentumok könyvtári gyűjtése – mai ismereteink szerint – a felvilágosodás idején a római katolikus gimnáziumokban és a protestáns kollégiumokban kezdődött, elsősorban az iskola székhelyének, környékének és vármegyéjének megismertetése céljából. A kiegyezés körüli években az akkoriban alakult helyi múzeumok és néhol a városi levéltárak már kifejezetten a helytörténeti kutatómunka támogatásának szándékával gyarapították a lokális anyagot. A huszadik század elejétől néhány városi nyilvános könyvtár is csatlakozott hozzájuk, és ekkor már előtérbe került a lakosság tájékoztatásának és a városfejlesztésnek a szempontja is. A könyvtári helyismereti tevékenység újabb, nagyobb arányú felvirágzása az ötvenes évek közepétől datálható, amikor előbb a megyei, majd a hetvenes évek elejétől a járási és városi, valamint a nagyközségi könyvtárakban a központi művelődéspolitika is szorgalmazta a gyűjtőmunkát, a társadalmi élet, a földrajzi környezet és a több hullámban fellendülő helytörténetírás minden ágazatára kiterjedő komplex gyűjtőkörrel. Lassan-lassan beáramlottak az új típusú információhordozók, a fotók, a hanglemezek és hangszalagok, a grafikák stb. Voltaképpen ezt az egyre jobban, a kisebb falvak többségére is kiterjedő és fokozatosan bővülő tevékenységet erősítette meg az 1997. évi CXL. törvény, amely a magyar jogalkotás történetében először kötelező jelleggel írta elő a települési és a megyei közkönyvtáraknak a helyismereti gyűjtést és információszolgáltatást. Újabban másfajta politikai támogatást is kaptak a közgyűjtemények: törvény és helyi rendeletek szabályozzák a helyi értékek, hagyományok ápolását.

Közben a könyvtári munka ezen ágának elméleti és módszertani kérdései, egyebek között a helyismeret és a helytörténet viszonya is tisztázódott. Az utóbbi tudományos tevékenység, a történetírás egyik szemléleti iránya, látószöge, az előbbi könyvtári szolgáltatás. Ugyanakkor világos a régóta vallott felfogás, mely szerint a bibliotékák gyűjteményeiben őrzött, dokumentumokban rögzült lokális információk nélkülözhetetlen forrásai a helytörténeti kutatásnak. Itt ugyanis egy sajátos, lépten-nyomon észlelhető paradoxonnal állunk szemben: a jelenben keletkezett és a könyvtárakba kerülő könyvek, periodikumok, képek, hangzó anyagok stb. elvileg és gyakorlatilag már megszületésük pillanatában a múlt emlékeivé, más megközelítésben a történeti érdeklődés tárgyaivá válnak. Az egyetemesség szintjére emelték ezt a nyilvánvaló felismerést az IFLA, a Könyvtáros Egyesületek Nemzetközi Szövetségének 1986-as irányelvei: „Minden közművelődési könyvtár egyben tudományos könyvtár és információs központ is a saját székhelyére vonatkozó témákban” – vagyis a kistelepülések közkönyvtárainak is lehetnek, vannak ilyen feladatai, mint ahogy az irányelvekben nem említett iskolai könyvtáraknak is.

Tehát a bibliotékák a helyi és a nemzeti kulturális örökség gazdag kincsestárai, pótolhatatlan történeti forrásokat derítenek fel és mentenek meg (természetesen a jelenre figyelő regionális, pl. néprajzi, szociológiai, ökológiai, településföldrajzi stb. vizsgálódásokat is segítik).

A helytörténeti forrás, vagy régiesen és elegánsabban: kútfő az elmúlt idők minden olyan, a társadalmi, gazdasági, kulturális gyakorlat során, a történésekkel egyidejűleg (vagy közel egyidejűleg) keletkezett és fennmaradt emléke, amely hozzásegít a hely múltjának megismeréséhez. A forrásanyag változatos, a legáltalánosabban elfogadott felosztás szerint a főbb csoportok a következők: tárgyi emlékek, szóbeli hagyományok és élőszavas közlések (divatos angol kifejezéssel: oral history), írott kútfők, audio-vizuális dokumentumok, elektronikus információhordozók.

A közkönyvtárakban a lokális dokumentumok mindegyike megtalálható, ilyen vagy olyan formában a tárgyi emlékek, számos intézményben a kéziratok, és ha rögzítik őket, a szóbeli közlések is. Hagyományosan – és feltehetően még sokáig – a nyomtatott közlemények szerepe a legfontosabb, a kutatók, a diákok, egyáltalán a felhasználók érdeklődése mind a tapasztalatok, mind a statisztikai felmérések szerint döntően ezekre irányul. Meghatározó az egyidejűség, vagyis a kereslet főként az újságokra, az eredeti lapok mikrofilmjeire, naplókra, levelekre, meghívókra, prospektusokra, esemény-, épület- és portréfotókra, a rendezvények hang- és videofelvételeire, a tv-műsorok kazettáira, a statisztikai kiadványokra, cím- és névtárakra, könyvtári és múzeumi minervákra, részben a szépirodalmi és művészeti alkotásokra irányul. Hasonló a funkciójuk az utólag keletkezett forráspublikációknak és hasonmás kiadásoknak. Adott esetben, nevezetesen a historiográfiai művek számára kútfők lehetnek a helytörténeti munkák is.

A tudományos, vagyis a helytörténeti kutatásban betöltött szerepnek még két megnyilvánulása emelhető ki. Egyrészt a könyvtár az előzetes tájékozódás megkönnyítésére segédleteket bocsát a kutatók rendelkezésére. E tekintetben a diakronikus információkat közlő, vagyis a jelenségeket történeti változásukban, időbeli egymásutániságukban vizsgáló feldolgozások és a tájékoztatási segédletek emelendők ki: összefoglaló művek, monográfiák, tanulmányok, életrajzok, esszék, retrospektív bibliográfiák, kronológiák és egyéb faktográfiai adattárak, levéltári segédletek, múzeumi vezetők, régi felvételekből összeállított fotóalbumok és dokumentumfilmek, folklórtörténeti hanglemezek vagy kazetták, történelmi multimédiák, a helytörténet elméletét és módszertanát taglaló eszmefuttatások, továbbá a helytörténeti irodalom termékeiről szóló értékelő recenziók is. Szintén ide sorolandók a helyi információkat is közlő országos érdekű kiadványok (pl. földrajzi szintézisek, községsoros statisztikai táblázatok, életrajzi lexikonok). Másrészt a közkönyvtár a helytörténeti kutatások eredményeinek közvetítéséből is számottevő részt vállal, hiszen a publikációs termékek jórészt a helyismereti szolgáltatás révén kerülnek a felhasználókhoz, a közönséghez. Külön is érdemes utalni a tankönyvekre, helyismereti-helytörténeti olvasókönyvekre, az ismeretterjesztő közleményekre és az ezektől nehezen elhatárolható publicisztikai írásokra (újságcikkekre, riportkönyvekre stb.), az író-olvasó találkozókra, a rádió- és tévéműsorokra, a propaganda jellegű ismertetésekre stb., tágabban a könyvtári marketingnek erre a szektorára.

Az utóbbi három, három és fél évtizedben a könyvtárak helyismereti tevékenységében, mint a könyvtári munka valamennyi ágában, gyökeres, némi nagyzolással: forradalmi változást hozott a számítógépek elterjedése és az infokommunikációs technológia már-már a fantasztikum határát súroló fejlődése, legfőképpen az internet létrejötte és a digitalizálás lehetősége. A változás a szolgáltatási ág minden mozzanatában megfigyelhető. Minekutána a folyamat gyors iramban halad előre, csak átmeneti kísérlet tehető valamiféle vázlatos áttekintésre, de itt sem a kimerítő teljesség igényével.

Első helyre kívánkozik a helytörténeti források könyvtári gyarapításában végbement fordulat. Egyrészt a komputer, az internet nélkülözhetetlen eszköz a lokális dokumentumok, információk keresésében, és ha a könyvtár ilyenekre bukkan, így lebonyolíthatja a megrendelést (vásárlást, előfizetést), sőt a pénzügyi tranzakció (vagyis a fizetés) is megoldható ily módon. Másrészt a könyvtárak kiterjesztették, kiterjesztik lokális gyűjtőkörüket az elektronikus adathordozókra (a közeli elérésű CD, DVD, blu-ray), még az online elérhető anyagokat (napi- és hetilapok, hírportálok, esetleges e-bookok, blogok stb.) is igyekeznek saját szerverükön rögzíteni, archiválni. Harmadrészt a könyvtárak maguk állíthatnak elő digitális dokumentumokat: szöveg- és képrögzítés, kiadványszerkesztés, mutatózás stb. Újabban növekvő figyelem fordul a korábban más formában keletkezett helytörténeti kútfők digitalizálására is.

A helytörténeti kutatókat jelentős mértékben segíti a lokális dokumentumok, információk feltárásának minőségileg magasabb szintje. A mai szoftverek az adatok hatalmas mennyiségének tárolására alkalmasak. Pontosabb és teljesebb egyedi és különféle integrált katalógusok, közös katalógusok építhetők; a rekordok könnyen átemelhetők; biztosítható a sok szempontú visszakeresés. Külön helytörténeti fejezete van a HUMANUS bibliográfiai adatbázisnak, amely az OSZK honlapján érhető el. Napirendre tűzhető az állóképek és az aprónyomtatványok egyenkénti bibliográfiai leírása (kiragadva ezt a forrásértékű anyagot az immár anakronisztikus, primitív önfeltáró módszer kötöttségeiből). Sokféle faktográfiai adattár szerkeszthető és könnyen bővíthető; ráadásul az adatbázisok az egyes könyvtárakban, egy-egy településen, netán egy-egy megyén belül, sőt akár országosan is összekapcsolhatók. Talán e helyen is célszerű kiemelni a nálunk is hamar népszerűvé vált helyismereti wikiket. Szaporodik a szöveges adatbázisok száma (cikkekről, aprónyomtatványokról, könyv- és hangfelvétel-részletekről stb.) is, amelyek a teljes szövegű keresés esélyét nyújtják.

A számítógépes feltárás nagyon jó segédeszköze a szintén komputeren zajló könyvtárközi kölcsönzésnek, az országos dokumentum- és információ-ellátó rendszernek is. Az OSZK-ban létrehozott ELDORADO minden könyvtárnak rendelkezésére áll. A helytörténeti kutatás számára ez különösen hasznos, mert a lokális anyagok jelentékeny hányada csak egy-egy település vagy egy-egy megye könyvtárában (könyvtáraiban), netán egy-egy iskolai vagy szakkönyvtárban lelhető fel. Közismert, hogy a részdokumentumok, esetleg a másolható teljes dokumentumok elektronikus másolatban elküldhetők a kérő könyvtárnak, vagyis a használónak.

A helytörténeti kutatók tájékoztatásában szintén fokozódó szerepet játszik az infokommunikációs technika. Ez egyaránt igaz a passzív (ún. visszakereső) és az aktív (ún. szétsugárzó) tájékoztatásra, valamint az e területen még csak vontatottan kibontakozó tartalomszolgáltatásra. Alkalom nyílik az adat- és szövegelemzésre, a hipertext akár a forráskritika eszköze is lehet. Jóval nagyobb lendületet vett a számítógép és az internet könyvtári alkalmazása a marketing-munkában, vagyis a helytörténeti információk, kiadványok terjesztésében és népszerűsítésében. Csak néhány példa a gazdagodó tárházból: könyvtári honlap, hirdetések és közlemények más online felületeken, közösségi portálok, könyvtári és olvasói blogok, üzenőfalak, a Könyvtár 2.0 formációi stb. Érdemes megemlíteni, hogy az iskolákkal, múzeumokkal, levéltárakkal, egyházakkal, valamint a többi intézménnyel és a civil szervezetekkel folytatott helytörténeti együttműködés során is korábban nem látott kiaknázatlan lehetőségek tárulnak fel.

Rendkívül sokat ígér a helytörténeti kutatás szempontjából a közgyűjtemények digitalizálási programja. A könyvtárakban leginkább a korábban analóg eljárással előállított nyomtatványokról (szövegekről és képekről, más megközelítésben könyvekről, folyóiratokról, hírlapokról, illetve ezek közleményeiről, aprónyomtatványokról, térképekről, kottákról, félig-publikált anyagokról) születnek elektronikus kópiák, de a kéziratok, a fényképek, a grafikák, a különféle hangzó anyagok, a pergőfilmek, a videokazetták, valamint a mikrofilmek, a fotó- és fénymásolatok stb. ugyanígy megjeleníthetők elektronikus formában. Vagyis a digitalizálással egy újfajta másolat, másféle szurrogátum (pótlás) keletkezik, amely jórészt megtartja az eredeti információs, kommunikációs tartalmát. Ez a helytörténeti kutatás, kutatók nézőpontjából rendszerint azt jelenti, hogy nem szükséges az eredeti kútfő kézbevétele. A digitális változathoz új funkciók rendelhetők; a dokumentum dinamikussá tehető, vagyis formátuma és a tartalma módosítható (pl. kiegészíthető jegyzetekkel). A digitalizált helytörténeti forrásokból adatbázis (adatbázisok) építhetők, ezt (ezeket) nevezhetik digitális vagy elektronikus könyvtárnak is. Ezekbe beemelhetők más könyvtárak anyagai, továbbá a levéltári, múzeumi és más médiatári anyagok. Mindez összehasonlíthatatlanul megkönnyíti a helytörténészek munkáját (akár otthon is dolgozhatnak); igaz, ugyanakkor az eredeti művek, források hangulatát elvesztjük, vagyis a „valamit valamiért” szindróma érvényesül.

Számottevő előny, hogy olyan dokumentumok keletkeznek, amelyek az internet révén bárhol elérhetők, illetve egyszerre, ugyanabban az időpontban többen is használhatják (egyidejű többszöri hozzáférés). Tehát a használó (a kutató, az érdeklődő stb.) szempontjából nézve megszűnik a földrajzi, a lelőhelyhez kötöttség és a fizikai hozzáférés korlátja. Nem hallgatható el, hogy van egy nagy kérdőjel, amire még nem tudunk megnyugtató választ adni, és ez a digitális változatok élettartama. Egyelőre ismeretlen, meddig maradnak meg. Az viszont már jelenleg is bizonyosan tudható, hogy a fájlformátumok időnkénti megújítására előbb-utóbb okvetlenül szükség lesz a műszaki-informatikai fejlődés következtében bekövetkező technikai avulás miatt.

Noha a digitalizálás folyamata a technikailag-kulturálisan fejlett országokban gyors ritmusban halad előre, nálunk általában is, lokálisan is számos zökkenővel, komoly pénzügyi nehézségekkel küszködve folyik. Mindazonáltal voltak és vannak figyelemre méltó eredmények. Voltak-vannak kormányzati kezdeményezések: Neumann-ház, NAVA, MaNDA; pár napja lépett hatályba a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia, 2017-2025. Voltak-lesznek központi pályázatok, néhol az önkormányzati szervek is támogatják a helyi szándékokat, a könyvtárak (és más közgyűjtemények) a saját költségvetésből is igyekeznek némi fedezetet kiszakítani. Nyilvánosak az OSZK digitális gyűjteményei (MEK, EPA, DKA, MDKK) és a MATARKA szolgáltatása. S vannak magánvállalkozások, közülük alighanem a legismertebb az Arcanum Adatbázis Kft., termékei közül pedig feltétlenül kiemelendő a feltűnően sok helytörténeti forrást, feldolgozást és segédletet tartalmazó, ennélfogva a kutatásban hézagpótló Hungaricana adatbázis. A frissebb keletű helytörténeti dokumentumok digitalizálásánál is messzemenően figyelembe kell venni a szerzői jogvédelemmel kapcsolatos szigorú jogi szabályozást. A kutatók számára nagy könnyebbséget jelent az open access, a nyílt vagy szabad hozzáférés; e téren főként a tudományos szakkönyvtárak és az egyetemi könyvtárak lehetnek a támaszaink; az utóbbiakba kerülő szakdolgozatok, diplomamunkák és PhD-értekezések között jó néhány helytörténeti munka található, és ezek léte és holléte az online katalógusokból felderíthető, szövegük pedig letölthető.

A digitalizálás és termékeinek világhálóra vitele révén rengeteg helyi információ elérhetővé válik, elvileg a világ bármely pontján, és ez a tény számottevő mértékben előmozdítja a lokális adatok, tartalmak széles körű megismertetését, más szavakkal kifejezve: szorosan egybekapcsolja a lokalizáció és a globalizáció áramlatát. Vagyis a számítógép és az internet soha nem látott, remélt mértékben kiszélesíti a helyismereti-helytörténeti információk hatókörét, és így a helytörténetírás, az egyes könyvtárak helyismereti tevékenysége végképp kiléphet, kitörhet a lokalitás burkából, a partikuláris (egyesek szerint: a provinciális) elszigeteltség állapotából, kötöttségeiből, és az országos, sőt az egyetemes információáramlás szerves részévé válhat. S ez alighanem elősegíti, előidézi e történettudományi irány rangjának további emelését, és ennek tudata biztatást, erőt adhat nekünk, helyismereti könyvtárosoknak is a további munkánkhoz.

Jegyzet

1.   Előadás 2017. július 12-én, a Püspökladányi Kecskés Gyula Városi Könyvtárban, a névadó tiszteletére rendezett konferencián.

Címkék

(1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (20) (1) (18) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (10) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (18) (6) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (11) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (2) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (33) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (6) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (4) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (62) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (4) (1) (11) (11) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (43) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (8) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (9) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)