A kistelepülési könyvtárak helyismereti gyűjteményeinek kialakítása

Kategória: 2004/ 2

Mi indokolja a tárgykör napirendre tűzését?

Több, egymást erősítő, szervesen egybefonódó okot is megemlíthetünk. Mindenekelőtt a jogi kényszert. Az 1997. évi CXL. törvénynek a nyilvános könyvtári ellátásról szóló része, közelebbről a 65. § (2) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a községi (és természetesen a városi, megyei) könyvtár egyik alapfeladata, hogy “helyismereti információkat és dokumentumokat gyűjt”. Ez a kitétel magában foglalja annak feltételezését, ha úgy tetszik, követelményét is, hogy a szóban forgó dokumentumokat, információkat megfelelően kezeli, feltárja és a használók rendelkezésére bocsátja. Ha tehát egy település önkormányzata nyilvános könyvtárat tart fenn, gondoskodnia kell a helyismereti szolgáltatásról is. Ez lényegi kritérium, egyike azoknak, amelyeknek megléte kötelező; más oldalról nézve: egyik feltétele a kisközségek többségénél nélkülözhetetlen közvetlen vagy közvetett állami támogatásnak.

A jogszabályi rendelkezés hátterében egy nagyon fontos elvi állásfoglalás húzódik meg. Nevezetesen az IFLA (a Könyvtáros-egyesületek Nemzetközi Szövetsége) 1985-ös irányelveinek ez a mondata: “Minden közművelődési könyvtár egyben tudományos könyvtár és információs központ is a saját székhelyére vonatkozó témákban.” Kissé bővebben kifejtve: a helyismereti információk és dokumentumok gyűjtése, feldolgozása és közreadása szorosan kötődik egy adott helyhez, ennélfogva ott végezhető el a leghatékonyabban, és mivel a lokális dokumentumok zöme forrásértékű, e tevékenység számos eleme tudományos jelleget ad a könyvtáraknak, tehát a kistelepülések könyvtárainak is. A helyismereti információk társadalmi szerepe sokrétű, de három funkció okvetlenül kiemelendő:

-   tudományos: a helytörténeti és a jelenre irányuló regionális vizsgálódások forrása, segédeszköze, közvetítője;

-   közéleti-gyakorlati: az adott hely gazdasági, közigazgatási, környezetvédelmi, oktatási stb. feladatainak megoldását mozdítja elő;

-   érzelmi-értelmi: hozzájárul a lokálpatriotizmus érzésének és tudatának kialakulásához, elmélyítéséhez, ezáltal kiindulópontja a patriotizmusnak, a hazafiságnak.

Régóta tapasztalt gyakorlati tény, hogy a helyismereti információk iránti igények, kérések széles körben, rendkívül differenciáltan jelentkeznek a könyvtárakban, mégpedig minden könyvtárban (voltaképpen ez a felismerés tükröződik az idézett törvény passzusában). A helyismereti gyűjtő, feltáró és tájékoztató munka hasznos, a település (áttételesen az ország, a nemzet) előrehaladását segítő szolgáltatás, szolgálat. Ennek tudata felemelő érzés lehet számunkra, biztatást, ösztönzést, önbecsülést adhat a helyismereti tevékenységgel foglalkozó könyvtárosnak. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás küszöbén, a globalizáció minket is elérő áramlatában különös jelentőséget kap ez a szolgáltatási ág: a lokális értékek megőrzését, a lokális és nemzeti identitás ébrentartását is elősegítheti.

Noha ezek a jogi, elvi és gyakorlati érvek korábbról ismertek, és egyaránt sürgetően hatnak, az eddig lefolytatott szakfelügyeleti vizsgálatok egyértelműen bizonyítják, hogy a kisebb nyilvános könyvtárakban – néhány örvendetes kivételtől eltekintve – e téren koránt sincs minden rendben: feltűnően sok a bizonytalanság, a hézag. A más munkaterületeket is érzékenyen érintő problémák (a gyakori személycserék, a könyvtárosok szakképzettségének súlyos hiányosságai, a pénzhiány stb.) mellett ennek jól ismert történeti okai vannak. A hazai helyismereti tevékenység a megyei könyvtárak (megyénkénti) centrális szerepvállalásával fejlődött ki, és később is, tudatosan a hetvenes évek elejétől-közepétől csak a városi (és amíg voltak, a járási) könyvtárak ilyen irányú feladatait hangsúlyoztuk, bár néhány nagyközségi könyvtár önszántából csatlakozott a folyamathoz. Ugyanakkor a kisközségekről megfeledkeztünk, vagy legalábbis nem fordítottunk rájuk kellő figyelmet, annak ellenére, hogy már az ötvenes évek közepén akadtak, akik az akkori szakfolyóirat hasábjain szorgalmazták a falvak helyismereti gyűjtőmunkáját. Most, amikor a törvény előírása nyomán a kisközségek könyvtárai ismét a könyvtár-politikai és a szakmai érdeklődés homlokterébe kerülnek, szükségessé vált, hogy ezt a kérdést is szemügyre vegyük, töprengjünk megoldásán. Mindeközben nem tekinthetünk el attól a ténytől, hogy a kilencvenes évek előnyös technikai, szemléleti változásai a kis könyvtárakban egyelőre alig érezhetők, és ebből, valamint a pénzügyi, személyi ellátottság elégtelenségéből következően még nem érlelődtek meg a történeti hátrány leküzdésének feltételei.

S itt kell válaszolnom arra a felvetődő kérdésre: mit értek a címben jelzett kistelepülési könyvtár kifejezésen. Annak tudatában, hogy a válasz vitathatóan leegyszerűsített, mégis kísérletet tettem valamiféle körülhatárolásra. Elsősorban azokra a könyvtárakra gondolok, ahol csak egy teljes állású vagy részmunkaidős könyvtári alkalmazott dolgozik (ritkábban felsőfokú, gyakrabban könyvtáros-asszisztensi szakképesítéssel, és bizony, nemegyszer szakképesítés nélkül). Ajánlásaim azonban – reményem szerint – a nagyobb, de még e szolgáltatási ág megszervezésének elején tartó községi könyvtárakban is mérlegelhetők, hasznosíthatók lesznek. Szükséges közbevetni, hogy a kettős funkciójú – tehát települési és iskolai feladatokat ellátó – könyvtárak helyismereti tevékenysége is összetettebb, de most csak a települési ellátással összefüggő teendőkre kívánok részletesebben kitérni. Úgy vélem, súlyos hiba lenne, ha elfelejtenénk, hogy sok-sok olyan kisközség is van, ahol egyáltalán nincs könyvtár. Ezek információellátása, ezen belül a lokális információk, dokumentumok ottani gyűjtése, kezelése, szolgáltatása külön téma. (Legutóbb a 3K 2002. évi 6. számában közzétett A helyismereti együttműködés irányai című előadásom végén próbálkoztam néhány idea szavakba foglalásával.)

Milyen legyen a helyismereti gyűjtemény?

Minden nyilvános könyvtár számára kötelező a gyűjtőköri szabályzat. Első lépés tehát: ebben rögzíteni, hogy milyen lokális információhordozókat akar gyűjteni. Vagyis nem elég annyit megjegyezni: “helyismereti dokumentumok”. Át-, illetve újra kell gondolni, konkrétan mit takar ez a kifejezés; a gondolkodás végeredménye akár külön fejezetben vagy függelékben is megfogalmazható.

Miután a helyismereti gyűjtésnek időbeli és tematikai (tartalmi) határai nem szabhatók, és a kistelepülések esetében (egy-két kivételtől eltekintve) a földrajzi körülhatárolás sem okozhat gondot, elsősorban a dokumentumféleségek megjelölésére kell törekedni, és azokon belül a főbb csoportokat szükséges megállapítani. Bár – mint említettem – kronológiai korlátok elvileg nem állíthatók, gyakorlati megfontolásokból célszerű az egyidejűleg keletkezett, vagyis kurrens dokumentumok beszerzésére koncentrálni. A visszamenőleges (retrospektív) gyarapításról sem szabad lemondani, de számolni kell az elénk tornyosuló akadályokkal (beszerzési nehézségek, anyagiak hiánya stb.). Mellesleg, ha a kurrens dokumentumokra következetesen odafigyelünk és igyekszünk hézagmentesen megszerezni, idővel szép kis gyűjtemény állhat össze.

Mindenekelőtt az adott településről és közvetlen környékéről tartalmi információkat közlő dokumentumok – szakkifejezéssel: helyi tartalmú dokumentumok – gyarapítása indokolt. Akár a település múltjáról, akár a jelenéről, akár természeti viszonyairól, akár intézményeiről stb. szóljanak azok. Érdemes számba venni azokat a jeles személyeket, személyiségeket, akik a helyhez kötődnek, és a rájuk, illetve a helyi kapcsolatukra vonatkozó információkat hordozó dokumentumokat is megszerezni. Ha a településen működött vagy működik nyomda, netán kiadó (manapság ez is előfordulhat), szóba jöhet a helyi kiadványok vagy nyomtatványok gyűjtése. Ha a könyvtáros ideje, energiája engedi, a helyi szerzők munkáira szintén odafigyelhet.

Nehéz lenne felsorolni azokat a dokumentumféleségeket, amelyek egy kiskönyvtár helyismereti gyűjteményébe bekerülhetnek, ezen felül rengeteg a helyi eltérés, sajátosság. Ezért csak néhány jellegzetesebb, gyakrabban előforduló típust, csoportot emelek ki.

A tapasztalatok és a felmérések szerint a használók érdeklődése leginkább a könyvekre irányul. Az általános iskolai tanulók, a középiskolás diákok, az egyetemi-főiskolai hallgatók, a pedagógusok, a közigazgatási szakemberek, a helytörténeti kutatók, a turisták, a spontán érdeklődők stb. elsősorban a könyvekben található információkat keresik, leggyakrabban ezekből kívánnak tájékozódni. Ily módon az állományépítés során ez az információhordozó mindenképpen előnyt élvez. Az olvasók főleg az alábbi kiadványokat forgatják:

-   a község múltjáról megjelent helytörténeti összefoglalásokat, monografikus feldolgozásokat;

-   a község (és közvetlen környéke) földrajzáról, természeti viszonyairól, jelenéről napvilágot látott könyveket, füzeteket, a helyi kalendáriumokat, telefonkönyveket, címtárakat, térképeket;

-   a községben élt, élő vagy a településhez kötődő jeles személyiségek életrajzait (önálló kiadványként), netán az ő könyveiket;

-   azokat a megyeismertető, megyetörténeti vagy arról a tájegységről, ahová a község tartozik, szóló összefoglalásokat, amelyekben részletesebb információk olvashatók a településről (pl. a megyei kézikönyvek sorozatának megfelelő kötete, az ugyancsak a Ceba Kiadó által gondozott kistérségi sorozat adott darabja, régebbről a Borovszky-féle megyemonográfiák stb.);

-   olyan, ún. országos kiadványokat, amelyekben egybefüggő közlemények, részletek találhatók a településről.

Kiemelt figyelmet igényel a településen megjelenő újság. Ha volt (voltak), a korábbi lap(ok) megszerzése is megcélozható, mikrofilmen viszont csak akkor vegyék meg, ha leolvasó készülék is van. Néhol nemcsak községi újság, hanem iskolai vagy más intézményi, vállalati lap is megjelenhet – ez (ezek) is a községi könyvtár állományába tartozik (tartoznak). Visszamenőleg leginkább a közelmúlt termelőszövetkezeti újságjainak beszerzésére van esély.

A helyi aprónyomtatványok (meghívók, plakátok, hirdetmények, szórólapok, prospektusok stb.) az eseményekkel egyidejűleg keletkezett, tehát komoly forrásértékkel bíró dokumentumok, ezért gyűjtésük elengedhetetlen. Ráadásul a kurrens példányok beszerzése nem okozhat nagyobb gondot, hiszen a személyes ismeretség révén egy-egy kistelepülésen ezekhez nyilván hozzá lehet jutni. A korábbi nyomtatványok zöme időközben elkallódott, így ezek gyűjtése esetleges, véletlenszerű.

A szaknyelven félig-publikált anyagoknak (vagy szürke irodalomnak) nevezett testületi dokumentumok megőrzése szintén fontos és hálás feladat. Az önkormányzatok törvény szabta kötelessége testületi ülés előtt az előterjesztéseket nyilvánosságra hozni; ennek leghelyesebb módja, ha a könyvtárban helyezik el, ahol aztán az ülés után ott maradhat. Ezek gyűjtése azért is lényeges, mert jelentékeny hányaduk nem kerül levéltárba, tehát idővel a könyvtár lesz az egyetlen hely, ahol a kutatók rendelkezésére állhatnak.

A helyi tartalmú szakdolgozatok, pályázati munkák is részei lehetnek az állománynak. A leveles kéziratok gyűjtése általában nem ajánlott, de ha ajándékba vagy hagyatékból mégis kap a könyvtár, őrzésük, kezelésük különös törődést igényel.

A településen keletkezett állóképek, hangfelvételek, videofelvételek – együtt: audiovizuális dokumentumok – szintén helyet kaphatnak a helyismereti gyűjteményben. Netán a könyvtárban is készülhetnek ilyenek (pl. a fotószakkörben), illetve a könyvtáros készíthet AV-dokumentumokat. Sajátos eset a helyi televízió vagy rádió műsorainak átvétele. Természetesen máshol közzétett hanglemezek, hangszalagok, videokazetták, állóképek (képes levelezőlapok, fotók, grafikák stb.) is megszerezhetők, pl. a helyi népzenei együttes felvételei, a településről készült videofilm, a posta által forgalmazott képes levelezőlapok.

Külön említendők a településről és közvetlen környékéről a gyűjteményes kötetekben és folyóiratokban napvilágot látott tanulmányok és egyéb közlemények, valamint a nem helyi újságokban (heti- és napilapokban) megjelent cikkek. Elsősorban a megyei napi- és hetilapokra, folyóiratokra lehet gondolni. Optimális az lenne, ha a kistelepülések könyvtáraiba járna a megyei napilap. Őrzése viszont nem indokolt, ezért a helyi tartalmú cikkek selejtezés előtt kivágandók a számokból. Ha az említett periodikumok nem elérhetők a könyvtárban, a helyi tartalmú közlemények fénymásolatban szerezhetők be, akárcsak a gyűjteményes kötetek tanulmányai. Jó példa erre, amikor könyvtárközi kölcsönzéssel kérnek lokális fénymásolatokat, és igyekeznek megtartani.

A másolat mint az eredeti dokumentumot helyettesítő forma a nagyobb könyvtárak helyismereti gyűjteményeiben is fontos szerepet kap. Leggyakrabban az imént említett fénymásolatok, ritkábban a hangzó- és videoanyagok, még ritkábban (hiszen leolvasó készülék csak elvétve van a kistelepüléseken) a mikrofilmek és újabban a digitális változatok.

A jövő – szeretnénk hinni -, néhol már a jelen lehetősége a számítógépes adathordozók, az elektronikus vagy digitális dokumentumok (DVD-k, CD-ROM-ok, hálózaton olvasható információk: adatbázisok, weblapok stb.). jelenléte a kistelepülések könyvtáraiban Véleményem szerint az igazi megoldást ez jelenti, az információáramlás egyetemes folyamatába igazán így kapcsolódhatnak be a kistelepülési könyvtárak, így realizálható az információszolgáltatásban a sokat emlegetett esélyegyenlőség, így teljesíthetők azok az elvárások, amelyekről az elején szóltam.

A felvázoltak egy optimális helyismereti gyűjtemény dokumentumtípusainak képét rajzolják ki. Sok és sokféle a teendő, de ez senkit se riasszon el. Mindenütt – a megyei és a városi könyvtárakban is – úgy kezdték, hogy a kevésből vagy éppen a semmiből indultak ki, és lassan, folyamatos, szívós munkával építkeztek, lépésről lépésre haladtak. S közben jöttek az eredmények, gyarapodott az állomány, bővült használata. Tehát legyen meg a hitünk: érdemes dolgozni. A közismert népi szólás parafrázisával élve: a kitartás, a türelem rózsát, vagyis ez esetben igazi helyismereti gyűjteményt terem, teremt.

Mi a teendő a gyűjteménnyel?

A mostani terjedelmi keretek nem engedik meg, hogy a helyismereti gyűjteménnyel kapcsolatos egyéb feladatokról – akár csak vázlatosan is – szóljunk, ezért mindössze néhány dolgot ragadok ki. (A kistelepülések könyvtáraiban egyébként jó segédlet lehet a Könyvtári Intézet kiadásában, Az iskolarendszeren kívüli könyvtári szakképzés füzetei sorozatban napvilágot látott A helyismereti munka alapjai című rövid áttekintésem.)

A helyismereti dokumentumokat célszerű elkülönítetten kezelni. Ezt indokolja a különleges tartalmi és könyvészeti érték, a fokozott védelem lehetősége, a mindenkori hozzáférhetőség, jóval könnyebb és egyszerűbb a könyvtári órák tartása stb.

A lokális információhordozók kezelése alapvetően ugyanúgy történik, mint a többi könyvtári anyagé: nyilvántartásba vétel, jelzetelés stb. Gyakori szokás a hazai könyvtárakban is, hogy a jelzetben utalnak a helyi kötődésre: pl. betűjellel, a település nevének rövidítésével vagy – kurta neveknél – teljes kiírásával. A könyvek és a velük együtt kezelendő bekötött kéziratok feltárása történhet együtt a többivel, de a kartonokon vagy – ahol már van – a rekordokban feltétlenül tüntessék fel, hogy helyismereti műről van szó. (Az állomány csekély száma nemigen teszi szükségessé külön helyismereti könyvkatalógus építését.) Az újságok, folyóiratok tárolása általában betűrendben történik. A cikkek, képek, aprónyomtatványok, félig-publikált anyagok stb. elrendezését úgy oldják meg, hogy a visszakereshetőség biztosítva legyen; jól bevált a mappázás vagy a borítékolás.

A helyismereti anyag prézensz jellegű, azaz csak helyben használható. Ha egy-egy helyi tartalmú könyvből két vagy három példányt is sikerült beszerezni, a duplumok kölcsönözhetők. Adott esetben az egyedi példányok kölcsönzése is megengedhető, de fokozott óvatossággal, hiszen kivételes értéket veszélyeztet.

Mit segíthet a megyei könyvtár?

Területi feladataiból fakadóan a megyei könyvtár a helyismereti tevékenységben is módszertani segítséget nyújt a megye önkormányzati könyvtárainak, így a kisközségek intézményeinek is. Korábban is ezt tették, és az egyszemélyes vagy részmunkaidős kistelepülési könyvtárak jövőben sem tudnak megbirkózni a lokális információszolgáltatás feladataival a megyei könyvtárak közreműködése nélkül.

Erre nézve kizárólag a gyűjtésre, gyarapításra, vagyis a gyűjteményszervezésre vagy állományépítésre korlátozva a mondandót, csupán néhány szempontra szeretnék utalni.

-   A megyei könyvtár minél teljesebb helyismereti állományával a megye könyvtárai számára is építi a helyismereti dokumentumbázist: köteles példányok, komoly erőfeszítések a hiányok pótlására, tájékoztatás a friss gyarapodásról stb. – ez leggyorsabban számítógépen történhet, történhetne meg.

-   Segítséget nyújt, nyújthat a gyarapításban: közvetítés, közvetlen vásárlás, közös beszerzés (főleg az ellátó rendszeren keresztül), fölös példányok átengedése (könyvek, periodikumok stb.), másolatok készítése, kivágatok ajándékozása stb. Ugyanakkor nem lebecsülendő a viszontszolgáltatás: a városi, községi, így a kisközségi könyvtárak is segíthetnek a kötelespéldány-szolgáltatás hézagainak eltüntetésében – főleg személyi kapcsolataik révén.

-   A szakfelügyeleti vizsgálatok kérdőívei, jegyzőkönyvi ajánlásai erre a szolgáltatási ágra is ráirányíthatják a fenntartók, a könyvtári alkalmazottak figyelmét, hangsúlyozhatják a lokális dokumentumok gyűjtésének, a helyi információk közvetítésének társadalmi jelentőségét.

-   Kivételes lehetőségeket ígér a számítógépes hálózatok kiterjesztése. Ez elengedhetetlen feltétele, hogy a kisközségek ne maradjanak le, ne szakadjanak le az információs szupersztrádán.

Címkék

(1) (1) (1) (12) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (19) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (16) (4) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (10) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (2) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (33) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (6) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (9) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (60) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (3) (1) (11) (5) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (8) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)