Eszéki T. István könyvhagyatéka : a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Nagykönyvtárában / Éger Gábor. – Sárospatak : Hernád Kiadó, 2020. – 222 p. ; 24 cm. – (Nemzet, egyház, művelődés, 12.)

Ritkán olvashatunk a szakfolyóiratainkban, és ritkán hallhatunk a szakmai fórumokon az Országos Tudományos Diákköri Konferencia Könyvtártudományi Szekciójának dolgozatairól. Holott a kétévente megrendezett pályázatokon egyes egyetemi hallgatók nemegyszer igényes pályamunkákkal jelentkeznek. Összességében ők a jövő ígéretei. A tudományos diákköri konferenciákon részt vevő hallgatók szorgalma, sikere azt ígéri, hogy a könyvtár- és információtudománynak nálunk is lehet, lesz jövője. (tovább…)

Út a szakszervezeti könyvtártól a közkönyvtárig

Az Óbudai Platán Könyvtár jelenlegi székhelyén húsz éve gyűjt, rendszerez és szolgáltat a III. kerület és vonzáskörzete változó információs igényei szerint. Az évforduló alkalmából visszaemlékeztünk, hogyan vált intézményünk az évek során szakszervezeti könyvtárból közkönyvtárrá. (tovább…)

Könyvtári (?) problémák / Monok István. – Budapest : MTA KIK, 2020. –
272 p. ; 24 cm

(tovább…)

A magyar nemzeti hadsereg megszervezése során először természetesen az alapvető intézményrendszer és infrastruktúra kiépítése, illetve a szükséges személyi állomány biztosítása élvezett prioritást, mindazonáltal már 1867. augusztus 5-ével megindult az új haderő „A Honvéd” című hetente megjelenő szakmai orgánuma, mely „teljesen fejlett sajtóviszonyok mellett, korszerű nyomdatechnikai eszközökkel”  készült és szolgálta közösségét.¹ A kiadvány alcíme szerint „az első magyar katonai hetilap”, és célja a fiatal hadsereg elvi-elméleti alapjainak kidolgozása, a vonatkozó katonai hazai és külföldi hírek közvetítése, a magyar hadsereg történeti gyökereinek bemutatása és az aktuális kérdések megvitatása. (tovább…)

Arató Attila 90 éves

Hazánkban meglehetősen alacsony azoknak a könyvtárosoknak a száma, akik megkapták a legmagasabb állami kitüntetést, az Állami Díjat (korábban a Kossuth-, később a Széchenyi István-díjat). A kevesek közé tartozott Arató Attila, a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár igazgatója, akinek munkásságát 1973-ban ismerte el a kormányzat az Állami Díjjal. Ekkor még viszonylag fiatal ember, 43 éves volt, de már tíz esztendeje irányította a debreceni intézmény munkáját. Amikor eljött a jogszabályban meghatározott idő (azaz betöltötte a hatvanadik életévét), 1990-ben kérte nyugdíjazását. Teltek, vagy inkább repültek az évtizedek, és mi, egykori munkatársai, barátai hirtelen rádöbbentünk, hogy Arató Attila – hála szívós fizikumának – is elérte az aggastyáni kort, kilencvenéves lett. (tovább…)

Könyvek magántulajdonban (1771-1820)
/ szerk. Dóbék Ágnes. – Budapest : Reciti, 2020. – 242 p. : ill. – (Reciti konferenciakötetek, 6.)

Közelítés egy konferenciakötethez

A magyarországi magánkönyvtárak sok száz éves, lényegében a középkortól kezdődő históriájának három jelentős korszaka különíthető el. Az első a magyarországi humanizmus kora, melynek kiemelkedő példája a Bibliotheca Corviniana, Mátyás király gyűjteménye. A második a felvilágosodás időszaka, amikor nagyszerű főúri és főpapi könyvtárak keletkeztek, és ezek tekintélyes része ma is meglévő, fontos nemzeti intézmények alaprétegét képezi. A harmadik pedig a 19. század vége, 20. század eleje, nagyjából az első világháborúig terjedően. Ezt a harmadik korszakot alapvetőn az jellemzi, hogy immár nem enciklopédikus gyűjtőkörű könyvtárakat hoztak létre a nagy bibliofilek – gróf Apponyi Sándor, Ráth György, Todoreszku Gyula, hogy csak néhány nevet említsünk a kor kiemelkedő gyűjtői közül – hanem speciális tematikájú bibliotékákat. (tovább…)

Előzmények

Harmadik éve gondozom a Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola könyvtárát, viszonylag új vagyok a régi könyves szakmában. Előttem igen elismert gazdái voltak az iskolai és a muzeális könyvtárnak, hiszen Kisari Ottilia és Balogh Mihály kollégáim igazán szívükön viselték a könyvtár sorsát. Az ő tudásuknak és hozzáértésüknek köszönhető az a gyűjtemény, mely immáron feldolgozva áll rendelkezésünkre. Röviden szeretném összefoglalni a könyvtárunk történetét és azt, hogy hogyan és honnan jutottunk el arra a szintre, amikor már azt mondhatjuk, hogy az állomány rendszerezve, áttekinthetően a végleges helyére került. (tovább…)

„A honvédorvos magasképzettségű szakmai káder,

akitől joggal elvárhatjuk, hogy mindennapi gyakorlati munkáját

korszerű tudományos színvonalon folytassa.”[1]

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 51., 2019. évi Vándorgyűlésének központi gondolata a „Hiteles hely – mindenhol mindenkinek” különlegesen aktuális ma, az információs és tudástársadalom, az okoseszközök, az okosintézmények és okosvárosok korában. De különlegesen aktuális az MKE Bibliográfiai Szekciója számára is, hiszen a könyvtárak aggregátor, tudás-, hagyomány- és kultúraközvetítő feladatának nélkülözhetetlen alapfeltétele a hiteles információforrás, a rendelkezésre álló tudás szabatos feldolgozása, többletértékkel való felruházása, vagyis a hozzáférhetővé, használhatóvá tétele. (tovább…)

A Zeneakadémia könyvtárának története dokumentumokban (1875-2005) / Gádor Ágnes. – [Budapest] : Gramofon Könyvek, 2017. – 638 p. ; 24 cm

Zenei dokumentumok – hangjelzett kódexek formájában – már a középkori bibliotékákban is jelen voltak és a barokk időkben létrejött székesegyházi kottatárak tekintélyes mennyiségű nyomtatott és kéziratos zeneművet birtokoltak, mégis, mai értelemben vett zenei könyvtárak csak a XIX. században szerveződtek meg. Ezek a gyűjtemények is elsősorban az akkoriban megalakuló zeneiskolákhoz kötődtek, illetve a nemzeti könyvtárakban kezdtek különgyűjteményként helyet kapni a kották és a zenei szakirodalom. A legjelentősebb hazai zenei gyűjtemény az 1875-ben megalakult Zeneakadémia – 1925 óta Liszt Ferenc nevét viseli – keretében működő könyvtár. Az intézmény közel másfélszáz éves történetéről a közelmúltban jelent meg a Zeneakadémia könyvtárának története dokumentumokban (1875-2005) című terjedelmes forráskiadvány, Gádor Ágnes szerkesztésében és összeállításában. (tovább…)