Fotótér

Kategória: 2020/11

A nemzeti könyvtár új tartalomszolgáltatása

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) legfiatalabb gyűjteménye a Fényképtár. 2007-ben alakult a Jelenkori Fotóművészeti Gyűjtemény bázisán azzal a céllal, hogy önálló tárként a nemzeti könyvtár különböző gyűjteményeiben őrzött fényképek megfelelő tárolását, feldolgozását és szolgáltatását biztosítsa. (tovább…)

Címkék: , , , , , , , , , ,

„Esélyeink és kihívásaink a digitális transzformáció világában”

Kategória: 2020/ 9

Networkshop – 2020. szeptember 1–4.

A 29. Networkshop címben idézett mottója igen találónak bizonyult az idei konferenciához: a megrendezése is kihívást jelentett, mivel a koronavírus-járvány miatt az eredeti áprilisi időpontot el kellett halasztani szeptemberre, majd végül az újabb hullám kezdete miatt a digitális transzformáció eszköztára adott lehetőséget a rendezvény megtartására: sok más eseményhez hasonlóan a virtuális térben valósult meg. A szervezők ez alkalommal a Microsoft Teams videokonferencia-platformot használták az előadások közvetítéséhez. (tovább…)

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , ,

„Vagyunk, mint a kő, vagy létezünk, mint az ember?”

Kategória: 2020/ 9

Könyvtári (?) problémák / Monok István. – Budapest : MTA KIK, 2020. –
272 p. ; 24 cm

 

 

 

 

 

 

 

 

(tovább…)

Címkék: , , , ,

Az interneten is elérhetőek az erdészeti szakirodalom legfontosabb emlékei

Kategória: 2020/ 1

Szakmai napon mutatták be a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár adatbázisát

A több mint 150 éves Országos Erdészeti Egyesület (OEE) és annak Wagner Károly Alapítványa fontos szerepet kíván betölteni írott erdészeti emlékeink megőrzésében és közreadásában. Az erdészeti szakirodalom jelentős részét az egyesület őrzi muzeális értékű könyvtárában. A másfél évszázad kultúrtörténetét bemutató, páratlan szakmai gyűjtemény megőrzésére és bemutatására jött létre a Wagner Károly Alapítvány, amely az agrártárca támogatásával indította el digitalizálási programját. (tovább…)

Címkék: , , , , , , , , ,

Innovatív szolgáltatások

Kategória: 2019/ 8

 Összefoglaló a Múzeumi és Műszaki Könyvtáros Szekció előadásairól
(MKE 51. Vándorgyűlés, Székesfehérvár)

2019-ben a Múzeumi és a Műszaki Szekció ezúttal közösen tartották meg évi ülésüket a Magyar Király Hotel Casino termében Székesfehérvárott, az MKE 51. Vándorgyűlése keretében. A levezető elnökök: dr. Kreutzer Andrea a Múzeumi Könyvtáros Szekció titkára és Nagy Zoltán a Műszaki Könyvtári Szekció elnöke voltak. A délelőtt folyamán összesen 4 előadást hallhattunk – kettőt műszaki, kettőt pedig múzeumi témában. (tovább…)

Címkék: , , , , , , ,

Digitalizálás együttműködésben: a jogkezelés jó gyakorlatai1

Kategória: 2018/ 1

Írásomban röviden áttekintem a nyilvános digitális tartalomszolgáltatás első lépéseit, különös tekintettel a dokumentumok szerzői jogi rendezésére. Kitérek a szerzői jog alapvetéseire, a jogi tisztázás szükséges és lehetséges eljárására. A hagyományos digitalizálási modellek mellett főként a Magyar Elektronikus Könyvtárban alkalmazott jogkezelési modellt ismertetem példákon keresztül. A gyakorlati bemutatás végén kitérek a jogkezelés veszélyeire és kockázataira is. (tovább…)

Címkék: , ,

A hiteles digitális másolatról és a másolati példányok bibliográfiai kezeléséről – 1. rész: Hitelesség szabványos alapokon

Kategória: 2017/10

Jelen írás több, a 3K-ban nemrégiben napvilágot látott cikkre is reflektál. Ezek közül kiemelném Maróthy Szilvia Elektronikus forráskritika című, kiváló tanulmányát1, amely fontos, a kulturális örökség-megőrzés szempontjából esszenciálisnak nevezhető problémára hívja fel a figyelmet, amikor a digitális tartalmak hivatkozhatóságának, megbízhatóságának kérdését járja körül. (tovább…)

Címkék: ,

Digitális megőrzés. Tizenötezer dokumentum a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Kategória: 2016/ 3

Interjú Drótos Lászlóval

A Magyar Elektronikus Könyvtár 1994-ben Drótos László és Moldován István kezdeményezésére jött létre, és 1999 óta az Országos Széchényi Könyvtárban működik. Drótos Lászlóval, a MEK könyvtárosával beszélgetünk, akihez a digitális könyvek előkészítése, ellenőrzése, valamint a tájékoztatás és a rendszerfejlesztés tartozik. Munkájuk elis­meréseként 2008-ban a társalapítóval, Moldován István osztály­ve­ze­tővel megkapták az eFestivál életműdíját.
Ma már naponta ötvenezer látogatás körül van a MEK forgalma. Az eddig feltöltött dokumentumok száma pedig eléri a tizenötezret.

Mi volt az a fordulópont, amikor elhatározták, hogy életre hívják a MEK-et?
– Az ötlet még 1993-ban merült fel, nem sokkal az internet magyarországi megjelenését követően. Az első egyeztetések és kísérleti gyűjtemények után 1994. november 1-jén jelent meg a Magyar Elektronikus Könyvtárra vonatkozó Ajánlás, ami egyfajta alapítólevélnek tekinthető. (tovább…)

Címkék: ,

Szerzői jog és digitális hozzáférés ma és holnap, könyvtáron kívül és belül

Kategória: 2015/11

Visszásságok és ellenérzések, avagy Anne Frank és a kis herceg a szerzői jog hálójában

Olivier Ertzscheid 2015 októberében levelet írt Anne Franknak.1 Egyfelől elmeséli, milyen hatással volt rá egykor a kamaszlány naplója, hogy milyen különös jelentőséget tulajdonít Anne történetének, annak, hogy az a közös történelmi emlékezet részévé váljon, másfelől elpanaszolja, hogy a napló kiadójának, illetve a műhöz kapcsolódó szerzői jogokat gyakorló alapítványnak sikerült elérnie, hogy Anne írása ne váljon közkinccsé 2016-ban, a szerző halálát követő hetvenedik év utáni első esztendő első napján. A jogi érvelés, hogy Anne apja, Otto Frank a művet, amelyből eleddig 30 millió példány fogyott el világszerte, annak kiadása előtt jelentős mértékben átdolgozta, így társszerzőnek számít. A közkincsként való közzététel így, horribile dictu, akár 2051-ig is elodázódhat. (tovább…)

Címkék: ,

Poesis Hungarica ‒ digitális kontextusban

Kategória: 2015/ 6

Egy negyven éves bibliofil kiadványsorozat tanulságai

Könyvtárszakos hallgató1 tartalomfejlesztési eredményeire építve jött létre a nyáron az a honlap2, amely emléket állít a több  mint negyven esztendővel ezelőtt indult és a nyolcvanas évek végével megszűnt Poesis Hungarica könyvsorozatnak. Pusztán a dísztelen, puritán tipográfiai eszközökkel formált borítók képeiből, a közreműködő alkotók és illusztrátorok névmutatójából, bibliográfiai adatokból és szakirodalmi hivatkozásokból áll ez a „virtuális emlékmű”, amely nem vállalkozik a szövegek közlésére, lapozhatóan teljes, digitális reprodukálására; utóbbiaknak talán értelme sem volna, hiszen a hetvenes-nyolcvanas években e kiadványokba beválogatott versek föllelhetőek azóta már digitalizált kiadványokban, a többségében máig méltányolt költői életművek ismertebb köteteiben is. (tovább…)

Címkék: ,

Tanulás, tudás, hozzáférés, könyvtár, változás

Kategória: 2014/ 2

A könyvtárak jövője a digitális korban
a 2013. évi virtuális világkonferencia tükrében*

“Ami jön, fogadjátok, ami megy, engedjétek!
Ennyi az egész.”
(zen bölcsesség)

Amennyiben a könyvtárakban már régóta jól bevált, a tudományos közéletben is egyre gyakrabban alkalmazott és már a virtuális világban is meghonosodott tárgyszavas feltárással próbáljuk leírni a Library 2.013 világkonferenciát, úgy a címként használt felsorolás kifejezései, illetve azok fogalmi kapcsolódásai viszonylag pontosan tükrözik a lényegét. (tovább…)

Címkék: , ,

Digitalizálás a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtárban

Kategória: 2013/ 3

A kolozsvári Egyetemi Könyvtár digitális könyvtára 2012 tavaszán több mint 21 000 digitalizált dokumentumot számlál (könyvek és régi könyvek, kéziratok, térképek, metszetek, időszaki kiadványok stb.), amely romániai viszonylatban jelentős virtuális gyűjteménynek minősül.
Az intézményünkben folyó digitalizálási tevékenység relatív rövid múltra (2008-2012 között, mintegy négy évre) tekinthet vissza, úgy véljük azonban, mind a munka eredménye, mind az időközben megszerzett intézményi gyakorlat, felhalmozott szakmai tapasztalat méltán tarthat igényt a könyvtáros szakma érdeklődésére. (tovább…)

Címkék: ,

Digitalizálás a szabadkai Városi Könyvtárban

Kategória: 2013/ 3

Digitalizálás

A könyvtárak a XXI. században már nemcsak a hagyományos dokumentumok, könyvek raktárai, tárhelyei, hanem kutatói központok, közösségi terek funkcióját töltik be. A tudomány és technika fejlődésével a könyvtári állományok többféleképpen tárolhatóak, kereshetőek, használhatók.
A digitalizálás tehát mint munkaforma, feladat ma már elengedhetetlen tartozéka egy könyvtárnak, amelynek gyűjteményében lapok, folyóiratok, régi és ritka könyvek találhatóak.
A folyamat nemcsak az olvasók, hanem a könyvtár számára is hasznos, mert az állomány megvédése szempontjából – és a felhasználók nézőpontjából is – jobb egy adattárolón kiadni a százéves folyóiratokat, mint odaadni az eredeti, szakadozott, darabjaira hullott, néha rosszul egybefűzött paksamétát. (tovább…)

Címkék: ,

Egy magyar digitális világkönyvtár víziója

Kategória: 2012/12

“Nézd csak, erre meg az van írva, hogy magyar tudósok” – hallottam a hátam mögött. A következő percben már a kezembe is nyomták a vékonyka dossziét az egyetemi levéltár alagsori kutatótermében, ahol harmadik napja próbáltuk átrágni magunkat az egyetemi káplán hagyatékán. Bradford Abernethy harmincnégy szürke egyendobozában viszonylag rendezetten és jó állapotban sorakoztak a dossziék, de azért bőven volt még tennivaló a könyvtáros-levéltáros-könyvtár szakos csapat számára. Közel harminc év alatt bármelyik szakmában sok dokumentum halmozódik fel, ha az ember hangyamód gyűjtöget. Az Egyesült Államokban szigorú szabályok léteznek az iratmegsemmisítésre vonatkozóan. A jelenségre a nyelv a maga kreatív módján külön kifejezéssel reagált: CYOA, vagyis Cover Your Own Ass a neve az intézményekben és szervezetekben divatos gyakorlatnak. Ennek célja cégünk virtuális és saját magunk valóságos hátsó felének védelmezése az adminisztratív ballépésektől, annak jogi következményeitől és a lesújtó kritikáktól. Feltételezhető, hogy az egyetem vallási dolgaiért felelős káplánjának nem ez volt az elsődleges célja az iratok felhalmozásával. Abernethy atya eredeti megbízatása mellett aktívan részt vett az egyetemi életben, nemcsak oktatott és konferenciákat szervezett, hanem egyik fő mozgatója volt a külföldi csereprogramoknak. (tovább…)

Címkék: , ,

Könyvek és olvasók a digitális könyvtárban*

Kategória: 2006/ 7

Bevezető
Köszöntöm Önöket a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ munkatársai nevében. Megragadom az alkalmat, hogy tájékoztassam Önöket a közelmúltban történt szervezeti változásokról. 2005 szeptemberétől két új programot fogadott be intézményünk, a Nemzeti Audiovizuális Archívumot és az Nemzeti Digitális Adattár projektet, és ezzel együtt a tulajdonosi szerkezet is változott. (tovább…)

Címkék: , ,

Helyismereti célú digitalizálás és a Nemzeti Digitális Könyvtár

Kategória: 2004/ 9

Néhány általánossággal kell kezdenem. Azt hiszem, napjainkban évente meg kell tanulni egy-egy új intézmény nevét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek az intézmények létre is jönnek. Mindig lesznek olyan emberek, olyan szakmapolitikai vagy éppen politikai törekvések, akik és amelyek egy-egy újonnan felvetődő feladat megoldására új intézményt szeretnének létrehozni, ahelyett, hogy a meglévő intézményrendszert megerősítve, részben átalakítva szakszerűen és olcsón megoldanák a feladatot. A magyarországi könyvtári hálózat technikai fejlesztésének története, a modern digitális technika használatának elterjesztése bőven ismer ilyen példákat. Mi is tehát a “Nemzeti Digitális Könyvtár”? Egy szándék. Az a szándék, hogy a nemzeti könyvtár meg tudjon felelni a rá vonatkozó törvényi előírásoknak, teljesíteni tudja a rá vonatkozó jogszabályokban megfogalmazott feladatokat.

Az írott kulturális örökség nemzeti számbavétele, nyilvántartása, megőrzése és szolgáltatása ugyanis jelentős részben az Országos Széchényi Könyvtár feladata. Az írott örökség digitális másolata csupán adathordozó kérdése, a dokumentum lényegét tekintve ugyanaz. Miért is kellene a digitális másolatok számbavételére, nyilvántartására, megőrzésére és szolgáltatására új intézmény? A magyarországi könyvtárak tökéletesen el tudnák látni ezt a feladatot. Ahogy az OSZK a papír alapú dokumentumok esetében munkamegosztásban dolgozik a könyvtárakkal, magától értetődik, hogy a digitális másolatokkal kapcsolatban sem tehet másként.

(tovább…)

Címkék: ,

Séta az erdőben

Kategória: 2004/ 9

Digitalizálgatásaink gyermekbetegségei

 

“Az emberélet útjának felén
egy nagy sötétlő erdőbe jutottam,
mivel az igaz útat nem lelém…”

(Dante Alighieri: Isteni Színjáték)

 

A Helyismereti Szervezet tanácskozásainak hagyományai szerint az utolsó, harmadik nap az egyesületi tagok és a házigazda intézmény, megye előadóié. Ekkor – a fokozott figyelemtől megfáradt, a befogadott információmennyiségtől túltöltött – hallgatóság érdeklődésének fenntartása érdekében már sok “aljasságra” képes az előadó, legalábbis én… Előadásom címéhez ezért nem átalltam előrángatni Dante klasszikus művét, sőt (meglehetős nagyképűséggel) kértem harmadik sorának átértékelését. Mindezt azért, hogy megfogalmazhassak néhány könyvtárosi közhelyként elfogadtatni kívánt evidenciát, elmondhassam, miként jutottam az “erdőbe”, és segítséget kérjek a fák mohos oldalának megtalálásához.

Közhelyek, evidenciák

A könyvtáraknak gondoskodniuk kell helyismereti dokumentumaik digitalizálásáról.

Ennyi az üzenet, és (remélem) annyira egyértelmű, hogy csak az idő (hely) kitöltése miatt kell indokolnom. Restelkedve, picit szerepzavarban érezve magam.

A fenti evidenciához a következő (ál)kérdés vezet: Ha cél a magyar kulturális közvagyon digitalizálása, helyismereti gyűjteményeinkben voltak-e, vannak-e, lesznek-e feladataink?

(Ha cél a magyar kulturális közvagyon digitalizálása…) Ez a kérdés már nem kérdés. A konferencia első két napjának előadásai, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alapprogram pályázati politikája, az, hogy az internet mindennapjaink részévé vált, mind-mind bizonyítja e cél meglétét, amit csak tudomásul venni lehet!

(…helyismereti gyűjteményeinkben…) Helyismereti gyűjteményeinkben a magyar kulturális közvagyon részét képező dokumentumokat őrzünk. Sok esetben e dokumentumok csak helyismereti gyűjteményeinkben találhatók meg. A helyi szerzők szép- és szakirodalmi munkássága, a helyi információk elérhetőségének biztosítása lokálisan egyenlő (na jó, majdnem egyenlő…) fontossággal bír az “országos” érdeklődésre számot tartó vagy üzleti alapon is digitalizálható alkotásokkal…

Úgy vélem, ezek nem csak magunk között igazolható állítások. Közhelyek. Evidenciák.

(tovább…)

Címkék:

Digitalizálás a könyvtárakban

Kategória: 2006/ 2

Az utóbbi évtized egyik nagy “találmánya” az információs társadalom mellett a digitalizálás.

Miért lett ennyire népszerű, aktuális kérdés?
Miért foglalkozik vele szinte minden szinten a könyvtáros szakma?
Hogyan viszonyuljunk hozzá?
Mit értünk rajta?
Mi a teendő?

(tovább…)

Címkék:

CSELEKVÉSI TERV A DIGITALIZÁLÁSI PROGRAMOK ÉS KONCEPCIÓK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA

Kategória: 2003/11

Készült a svédországi Lundban
a 2001. április 4-én tartott szakértői ülést követően

AZ EURÓPÁBAN FOLYÓ
DIGITALIZÁLÁSI TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZEHANGOLÁSÁNAK MEGVALÓSÍTÁSI KERETTERVE

AZ EURÓPAI TARTALOM MEGJELENÍTÉSE
A VILÁGMÉRETŰ HÁLÓZATOKON1

A DIGITALIZÁLÁSI PROGRAMOK KOORDINÁCIÓS
MECHANIZMUSAI

A jelen cselekvési terv azokat a kezdeti tevékenységeket ismerteti, amelyek segítségével az európai kulturális és tudományos tartalom digitalizálásának minőségét javítani lehet, és a “lundi alapelvek”-ben megnevezett célokat el lehet érni. (tovább…)

Címkék:

Hogyan tároljuk digitális dokumentumainkat?

Kategória: 2005/ 2

Az XML formátum története és szerepe a dokumentumok kezelésében

A könyvtárak számára az utóbbi évek legnagyobb változása a digitális dokumentumok felbukkanása volt. Először csak a katalógusokat érte el a “villamosítás”. A katalóguscédula adatait átnevezték bibliográfiai rekordnak, majd metaadatnak. A számítógépek növekvő kapacitásával a teljes dokumentum is sokszor gépre került, tovább növelve a nyilvántartás gondjait. Eddig ismeretlen adatelemek leírására került sor (fájltípus, formátum, karakterkódolás, hordozó), és a hálózati publikációknak néha nem is látszik a vége a kapcsolódó oldalak sokasága miatt. Az eleje még úgy-ahogy megtalálható, csak időnként arrébb költözik a hálózaton. (tovább…)

Címkék:

Címkék