A romániai magyar könyvtárosok XI. vándorgyűlése
A könyvtárak helyismereti szerepét és feladatait helyezte a középpontba a romániai magyar könyvtárosok XI. vándorgyűlése és szakmai konferenciája. A vándorgyűlés a hazai magyar könyvtárosok legnagyobb hagyományos szakmai rendezvénye, amelyet szakmai érdekképviseleti szervezetünk, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete (RMKE) szervez; idén a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár és a Gyimesközéploki Községi Könyvtár társszervezőként járult hozzá a konferencia sikeréhez. Gyimesközéplokon 2016. szeptember 22-23. között került sor a szakmai találkozóra, több mint félszáz résztvevővel. A kétnapos rendezvényt a Bethlen Gábor Alap és a Communitas Alapítvány támogatta.
A romániai, erdélyi magyar vonatkozású gyűjteményekkel rendelkező nagyobb könyvtárak, megyei, városi és egyetemi könyvtárak munkatársai mellett idén is jelen voltak a vándorgyűlésen Hargita és Kovászna megyék iskolai könyvtárosai, a községi könyvtárakat főként Hargita megyeiek képviselték. Magyarországról a Csongrádi Információs Központ Csemegi Károly Könyvtárának küldöttsége meghívottként vett részt az eseményen.
A konferenciát Kopacz Katalin-Mária, az RMKE elnöke nyitotta meg, majd Kiss Jenő, az egyesület tiszteletbeli elnöke köszöntötte a vendégeket. „Jó látni, hogy mindenfele élnek a könyvtárak. A helyismeret kézen fogva jár a lokálpatriotizmussal, ezért is jó az idei téma. Aki ezzel foglalkozik, az kötődik a hazájához” – emelte ki beszédében Kiss Jenő. A konferencia két napja alatt Bedő Melinda, a Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársa moderátorként biztosította az előadások és beszélgetések gördülékeny lefolyását.
Házigazdaként Mihók Edit, a Gyimesközéploki Községi Könyvtár munkatársa szólt a résztvevőkhöz, betekintést nyújtva a község helytörténeti monográfiája, A gyimesi hegyek kőből vannak rakva… című kötet elkészültének részleteibe is. „A könyv a legértékesebb információforrás, hiszen tárolható, visszakereshető. Ennek a konferenciának az a különlegessége, hogy tapasztalatot tudunk cserélni, információkat tudunk gyűjteni, és van lehetőségünk egymástól tanulni” – hangzott el. A konferenciára meghívott Gyimes-kutatók kaptak szót a köszöntőbeszédek után. Halász Péter néprajzkutató – a Honismereti Szövetség örökös tiszteletbeli elnöke, a Honismeret folyóirat 1974 és 2000 közötti szerkesztője – előadása révén a jelenlevők megismerhették a csángómagyarok népcsoportjait, betekintést kaptak a gyimesi csángók történetébe és néprajzába. Az 1960-as években kezdődött honismereti mozgalomról is beszélt a kutató, hangsúlyozva, hogy a néprajz, a műemlékvédelem és a történelem kérdéseit is magába foglaló honismereti munka egyedülálló módon csak Magyarországon kapcsolódott össze. Szerinte a helyismereti munka olyan, az emberi létnek értelmet adó tevékenység, amely a közösségi önismeretet is erősíti. A beszélgetés során Tankó Gyula néprajzkutató és Mihók Edit könyvtáros, valamint Salamon József gyimesbükki római katolikus plébános Gyimesekről szóló helytörténeti-néprajzi témájú köteteit is bemutatták, végül a Gyimesközéplokról készült filmet tekinthették meg a résztvevők.
A szünet után szakmai előadásokkal folytatódott a program, az előadásokból többnyire a különböző típusú, magyar vonatkozású gyűjteményekkel is rendelkező hazai könyvtárakban – megyei, városi, községi, valamint az iskolai és egyetemi könyvtárakban – zajló helyismereti munkából kaptunk ízelítőt. Több előadás az adott könyvtárak tevékenysége területén elért eredményekről, helyi kezdeményezésekről, megvalósításokról, jó gyakorlatokról számolt be. Szó esett arról is, hogy a helyismereti munkát is folyamatos kihívások elé állítja a digitális világ, és a globalizáció hatásaival kell küzdenie a hazai könyvtáraknak is. Ugyanakkor az információs technológia, az internet a helyismereti munka új irányait is meghatározza. Az internet révén a könyvtár falain kívül, a távoli használók számára, széles körben elérhetővé válhatnak a helyismereti tevékenység eredményei. Az elért eredmények mellett a kihívásokról és a problémákról is szó esett a két nap beszélgetései során.
Az előadások és beszélgetések alapján körvonalazódott, hogy a hazai könyvtárak igyekeznek tevékenységükbe beépíteni a rendszeres helyismereti munkát. Mihók Edit gyimesközploki könyvtáros munkája is példázza, a helyi könyvtáros lehet a település helyismereti munkájának mozgatója. Könyvtárosként részt vállalt Gyimesközéplok monográfiájának összeállításában, és meggyőződése, hogy az iskolai oktatásba is be kell vinni a helyismereti-helytörténeti foglalkozásokat, hogy a gyermekek, a fiatalok is ismerjék a település értékeit, hagyományait, saját gyökereiket. A gyergyószentmiklósi városi könyvtár két könyvtárosa, Poráczki Judit és Sándor Margit előadásából kiderült, hogy az intézményben, miután felismerték a helyi igényeket, mintegy öt-hat éve kezdték rendszeresen gyűjteni a Gyergyói-medencére vonatkozó helyismereti kiadványokat, és odafigyelnek a kurrens helyi információk rendszeres feltárására is.
Az iskolai könyvtárosok munkájába is beépül a helytörténeti-honismereti nevelés. Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa azt mutatta be, hogyan próbálja az iskolai könyvtári órákon és különböző tevékenységek, kiállítások, vetélkedők, előadások révén a diákok körében megismertetni saját iskolájuk történetét, értékeit, neves személyiségeit. A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtárosa, Kiss László olyan rendhagyónak mondható iskolai könyvtári tevékenységekről számolt be, amelyeket az iskolai vallásóráktól távol maradó gyerekek könyvtári foglalkoztatása során alakított ki, figyelembe véve a gyerekek életkorát. Például kihasználva a mai gyermekek érdeklődését, okostelefonos applikációk segítségével oktatja helytörténetre a tanulókat.
A konferencia második napjának előadásaiból az egyetemi könyvtári kutató-tevékenységbe is betekintést kaptunk, a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár munkatársainak előadásai révén. Gurka Balla Ilona előadása a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem könyvtárszakos diákjainak az utóbbi tíz évben végzett helytörténeti kutatásait ismertette. Az előadó kiemelte, hogy a kolozsvári egyetem keretében a könyvtártudományi szak segítséget kíván nyújtani a helytörténeti munka hatékonyságának növeléséhez, ezért is támogatja a diákok helyismereti bibliográfiai kutatásait. Okos-Rigó Ilona, nyugalmazott egyetemi könyvtáros előadásából egy nagy erdélyi tudós, Nyárádi Erasmus Gyula botanikus életét és munkásságát ismerhette meg a hallgatóság. Nyárádi nemcsak a romániai, hanem a közép-európai botanika egyik legkimagaslóbb egyénisége volt, az ő vezetése alatt vált a kolozsvári Botanikus Kert múzeuma Románia legnagyobb és legpontosabban meghatározott növénygyűjteményévé. Különböző erdélyi tájegységek növényvilágát bemutató szakközleményei a helyismereti kutatások területén is kiválóan hasznosíthatók — győzte meg az előadó a hallgatóságot. Szegedi Éva, a Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár munkatársa, doktori kutatási témájának eredményeit osztotta meg a hallgatósággal. Egy 19. századi főúri könyvtár helytörténeti szerepe című előadásából gróf Mikó Imre könyvtárának összetételéről kaptunk képet. Megtudhattuk, hogy a gyűjtemény nagyobb része az Erdélyi Múzeum-Egyesület könyvtárába, majd onnan az 1872-ben megalakult kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem könyvtárába került. Kelemen Katalin előadásában a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban végzett helyismereti tevékenység helyzetéről, céljairól számolt be. Az intézmény menedzsmentje prioritásként kezeli a regionális-lokális tartalmak online közzétételét és szolgáltatását. Az adatbázisok széles körben közvetíthetik a helytörténeti-helyismereti kutatások eredményeit, segítik a helyismereti tájékozódást. A kialakított internetes felület révén, a korábbi könyvtári helyismereti munkára alapozva 2016-ban két regionális tartalmú adatbázis közzététele kezdődött el Hargita megye kulturális és természeti értékeinek megjelenítése céljából: a Hargita megyei személyiségek adatbázisa http://szemelyisegek.konyvtar.hargitamegye.ro/) és a Hargita megyei helyismereti adatbázis (http://helyismeret.konyvtar.hargitamegye.ro/). A keretek elkészültek, az adatbázisok a könyvtár honlapjához kapcsolódva online elérhetők, de kiépítésük, a tartalom folyamatos bővítésével még hosszú távú folyamat. Sándor Edit csíkszentdomokosi könyvtáros a Mesélő falu című pályázat során a csíki nagyközség idős embereitől hallott és lejegyzett élettörténetekből és régi fotográfiákból összeállított bemutatója zárta az előadások sorát. Az előadó valósággal lebilincselte a hallgatóságot az idős csíkszentdomokosiak „mesévé szépült élettörténeteivel,” a hagyományos falusi életmód emlékeit idéző történetekkel és képekkel. „Szükség van a mesélőkre, fontos, hogy meséltessünk és továbbadjuk a hallottakat, hogy megőrizzük értékeinket” – zárta előadását a könyvtáros.
A program kerekasztal beszélgetéssel zárult, majd a délutáni kiránduláson a vándorgyűlés résztvevői a táj sajátos szépségével, a Gyimesek történetével és néprajzával ismerkedhettek. Ellátogattak Gyimesbükkben az „ezeréves határhoz”, megtekintették a Rákóczi-várat, Bilibók Ágoston vasúttörténeti gyűjteményét a felújított gyimesbükki őrházban, valamint az Antalné Tankó Mária néprajzkutató által létrehozott gyimesi csángó tájházat.
***
A kétnapos vándorgyűlés előadásai és a beszélgetések lehetőséget teremtettek arra, hogy a résztvevők képet kapjanak azokról a kihívásokról, illetve lehetőségekről, feladatokról, eredményekről és megvalósításokról, fejlődési irányokról, amelyek a hazai könyvtárak helyismereti tevékenységét is érintik. A könyvtárosok egyetértettek abban, hogy a helyismereti munkát és információszolgáltatást a könyvtári tevékenység és tájékoztató munka szerves részének kell tekintenünk, amely valós, létező használói igényekre reagál. A könyvtárak számára létfontosságú, hogy szerepet vállaljanak a közösségek értékeinek megőrzésében, feltárásában és közzétételében. Bármennyire különböznek egymástól az egyes könyvtárak sajátos problémái, vannak közös törekvések, amelyek fontosak mindannyiunk számára, ilyen a közösségi értékek megőrzése és közzététele. Egymás munkáját megismerve, a résztvevők megerősítést, biztatást kaphattak, hogy visszatérve mindennapi feladataikhoz, erőt merítsenek, tudva – bármilyen típusú és méretű, könyvtárban dolgozzanak is –, nem hiábavaló a közösség szolgálatában végzett munka.
Beszámoló a vándorgyűlésről a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján:
A Vándorgyűlés programja: