Angol szaknyelvi képzés gyakorló könyvtárosoknak a Könyvtári Intézetben

Kategória: 2014/ 6

Nem egyedi jelenség Európában, hogy könyvtárosainknak angol nyelvi továbbképzésre van szüksége. Olaszországban* már 2007-ben szerveztek angol nyelvi továbbképzést könyvtárosoknak, a páduai egyetemi könyvtár dolgozói számára. Felismerték a felsőoktatásban egyre nagyobb számban megjelenő idegen anyanyelvű hallgatók igényeit, akiknek az angol közvetítő nyelvként szolgált.
A csehországi MOLIN könyvtáros képzési központ által kialakított irányelvekben egyértelműen szerepel a könyvtárosok angol nyelvi ismereteinek a fejlesztése.** (tovább…)

Címkék: , ,

Kötelékben a könyvtárosokért*

Kategória: 2013/ 2

Bényei Miklós és a Könyvtári Intézet közös erőfeszítései  a könyvtáros pálya jobbításáért

Bevezetésként

Az ünnep ürügyén átgondoltuk azt a több mint tíz éves tevékenységet, amelyet a Könyvtári Intézet – 2000-beli újjászületésétől kezdve napjainkig – Bényei Miklós folyamatos és hathatós támogatásával folytatott, elsősorban a humán erőforrás, azaz a könyvtárosi életpálya korszerűsítése, a könyvtárosok versenyképességének megőrzése érdekében.
Elöljáróban hadd emeljünk ki néhány olyan szálat, amely ezt a köteléket erős és teherbíró, megbonthatatlan szövetté tette. A megújult Könyvtári Intézet megalakulása pillanatától kezdve, “hivatalból” állandó meghívást kapott Bényei Miklóstól a Magyar Könyvtárosok Egyesülete által alapított, majd 2000-től az Informatikai és Könyvtári Szövetséggel közösen működtetett oktatási és képzési munkacsoport (Bényei 2011: 43-44.) vezetőjétől a bizottság munkájában való részvételre. Ez a gesztus biztosította az intézet számára a direkt információkhoz való rendszeres hozzájutás, a tapasztalatcsere, a képzés és továbbképzés problémáiról való közös gondolkodás lehetőségét. (tovább…)

Címkék: , ,

Bemutatkoznak a Könyvtári Intézet új osztályvezetői

Kategória: 2006/ 7


HANGODI ÁGNES

-Oktatási osztály

(tovább…)

Címkék:

Bemutatkoznak a Könyvtári Intézet új osztályvezetői

Kategória: 2006/ 7


   HÖLGYESI GYÖRGYI -
    Gyűjteményszervezési osztály (tovább…)

Címkék:

Bemutatkoznak a Könyvtári Intézet új osztályvezetői

Kategória: 2006/ 6

LÁDI LÁSZLÓ -
Kutatási és Szervezetfejlesztési Osztály

 

(tovább…)

Címkék:

Bemutatkoznak a Könyvtári Intézet új osztályvezetői

Kategória: 2006/ 6

 

HEGYKÖZI ILONA –
Könyvtörténeti
és Könyvtártudományi Szakkönyvtár

(tovább…)

Címkék:

“Az alapozás után fejlesztési feladatokkal folytatjuk.”

Kategória: 2004/11

Interjú Dippold Péterrel,
a Könyvtári Intézet igazgatójával

 

A Könyvtári Intézet működési kereteit a kulturális örökség minisztere a 6/2000. számú rendeletével szabályozta, amely az intézmény jogállását is meghatározta. A rendelkezés értelmében az intézet “az Országos Széchényi Könyvtár részjogkörű szervezeti egysége, amelynek élén igazgató áll”: a kezdetek óta Dippold Péter.

- Ön 2000 óta vezeti a Könyvtári Intézetet. Előtte főképpen gyűjteményszervező és bibliográfiai munkát végzett. Életében tehát váltás következett be, és ez a könyvtári közélet sűrűjébe vezette. Azt nyilatkozta, hogy a váltás oka személyes jellegű volt: úgy érezte, hogy a zártabb szakmai tevékenység után meg kell próbálkoznia egy másfajta munkakörrel, feladattal. Hogy érzi, hogyan sikerült ez a váltás?

- Ez valóban egészen másfajta élet. Az előző munkahelyemnek még a légköre is más volt: egy kis kutatóintézet szakkönyvtárának zártabb világa. Amellett, hogy részt vettem a Teleki László Intézet vezetésében is, korábban nagyobb hangsúlyt tudtam fektetni a kutatómunkára. Ezzel szemben itt átfogó könyvtár-politikai, stratégiai gondolkodásra és sokkal inkább szervezési, menedzselési típusú munkára van szükség.

Az elmúlt négy év alatt rengeteget tanultam. Egyrészt a könyvtárosokkal való találkozások során szereztem személyes tapasztalatokat: sok könyvtárban jártam, előadásokat tartottam, és meghallgattam a kollégák gondjait, igényeit az intézettel szemben. Másrészt nagyon sokat olvastam. Szakirodalmi ismereteim más irányúak lettek és a korábbiakhoz viszonyítva sokkal szélesebb körűek. A munkám során olyan dolgoknak kellett utánanézni, amelyekkel soha nem foglalkoztam. Gondoljon csak arra, hogy belecsöppentem a minőségfejlesztésbe, amely mára komoly eredményeket mondhat magáénak a szakmán belül, de a kulturális közvagyon digitalizálásával kapcsolatban is volt egy komoly projektünk. Ezeken kívül bizonyos áttekintést kellett szereznem az elektronikus tartalomszolgáltatástól kezdve az olvasáskutatáson keresztül az oktatás különböző területeiről, hogy mást ne említsek. Úgy érzem, a váltás pozitívan hatott az életemre.

- Vajda Kornéllal készült interjújában (3K, 2001. május) magabiztosan nyilatkozott arról, hogy megpróbálja dolgait úgy szervezni, hogy nem őrlődik fel a kutató munka és az igazgatói feladatok közötti választásban. A fő hangsúlyt a Könyvtári Intézet munkájának szervezésére helyezi, és csak akkor foglalkozik az úgynevezett kutató munkával, ha van ideje. Hogyan sikerült ezt megvalósítania?

- Korábbi munkahelyemről örököltem egy projektet (Közép- és Délkelet-Európa kisebbségeire vonatkozó bibliográfiai, statisztikai és egyéb adatok összegyűjtése), amelyet többé-kevésbé folyamatosan végzek, de egyébként a kutató munka meglehetősen háttérbe szorult. Sokkal kevesebb időm van elmélyülten kutatni, mint ahogy ezt először feltételeztem. Illetve az elején azt gondoltam, hogy a kezdés ugyan nagyon erős lesz, de utána egy kicsit felszabadulok. Nem így történt. Aki ismeri a magyar könyvtári közéletet, az tudja, hogy az ősztől télig és a téltől tavaszig tartó időszak rendkívül mozgalmas, rendezvényekkel, konferenciákkal, külföldi utazásokkal zsúfolt. Egy kis lazítást a nyár jelent, az viszont borzasztó gyorsan eltelik. Tény, hogy kevésbé tudtam foglalkozni a kutató munkámmal a korábbi témában, viszont egy új dologba belekezdtem: PhD-disszertációmat írom. Témája a nemzeti és szakbibliográfia helyzete a jelenben és szerepe a jövőben. Ezt a munkát egy éven belül szeretném befejezni.

- A szakma nagy várakozással tekintett a Könyvtári Intézetre. Mit tart Ön az elmúlt évek legnagyobb sikerének?

- A legfontosabb az, hogy az intézet stabilizálódott. Négy évvel ezelőtt a munkatársak közül sokan meglehetősen bizonytalannak érezték az intézmény helyzetét. Az elvárások is nagyon nagyok voltak. Azt nem nekem kell megítélni, hogy ezek az elvárások mennyire teljesültek, ez a szakma és a fenntartó ítéletére van bízva. Azt azonban talán elmondhatom, hogy az intézet az elmúlt időszakban – folytatva a jó hagyományokat – a szakma megújult központi szolgáltató intézményévé vált. Viszonylag nyugodt és elfogadó légkörben, kiegyensúlyozott körülmények között, fenntartóink által támogatva, belső rendszerünket megújítva, jól átgondolt stratégia alapján tudunk dolgozni.

- Mik a legfontosabb pontjai ennek a stratégiának? Mi valósult meg már belőle?

- Az intézet első négy éve – mint említettem – alapozó periódus volt. Ezalatt kialakítottuk a struktúráját, rendszeressé tettük a belső kommunikációt. Fokozatosan, a szakma igényeinek változásait figyelembe véve határoztuk meg a prioritásokat a kutatás, az oktatás-képzés és a szakmai információszolgáltatás területén. Kiadványainkon keresztül különböző szinteken és formában tájékoztatjuk a könyvtárosokat a legfontosabb eseményekről és eredményekről. Honlapunkon igyekszünk gyorsan közzétenni saját eredményeinket, de linkgyűjteményünkön keresztül kitekintést kínálunk más területek megismerésére is.

Az alapozás után fejlesztési feladatokkal folytatjuk, hiszen mára kialakultak azok a külső és belső feltételek, amelyek ezt lehetővé teszik. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy eddig ne történtek volna fejlesztések. Egy kiragadott példát említenék. A Szervezési és elemzési osztály által működtetett nyilvános könyvtári adatbázisnak nagy szerepet szánunk a következő periódusban, több további szolgáltatást kívánunk ráépíteni. Tervünk egy olyan adatbázis létrehozása, amely a magyarországi könyvtárak összességéről (tehát nem csak a nyilvános könyvtárakról) nyújt átfogó képet. Ezt szeretnénk összekapcsolni a statisztikai adatbázissal, így az alapadatok mellett a könyvtárakra vonatkozó statisztikai adatok is megtalálhatóak lesznek benne, de lehetőség nyílik például a gyűjtőkörre vonatkozó információk, valamint a különböző szolgáltatások regisztrálására is. A folyamatosan karbantartott adatbázis alapján különböző szempontú elemzések készülhetnek a könyvtári rendszer egészéről vagy részeiről, de alkalmas egyszerű alapinformációk könnyű megtalálására is (például címadatok, telefonszám, vezető neve stb.).

Az előző stratégiai periódus most zárult le, jelenleg az új stratégia kidolgozása vált időszerűvé. Ez része az Országos Széchényi Könyvtárban elindított tervezési folyamatnak. Az intézettől a fenntartó minisztérium önálló stratégiát vár el, amelyet – ahogy az OSZK-ét is – az Országos Könyvtári Kuratóriumnak kell jóváhagynia. November végén tervezzük beterjeszteni a dokumentumot a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához. Stratégiánkat sok szinten a minisztérium által kidolgozott, a 2003-2007 közötti időszakra vonatkozó átfogó stratégiához igazítjuk. Emellett terveinket természetesen az igények is alakítják. A könyvtárak kívánságait is figyelembe vesszük kutatási témáink, új szolgáltatásaink kialakításakor. Az elmúlt időszakból jó példa erre a kistelepülések könyvtári ellátásának fejlesztésére irányuló kutatás.

- Mik lesznek a fejlesztés fő irányai?

- Az intézet működése alapvetően négy pilléren nyugszik: a kutatáson, elemzésen, az oktatáson, az állománygyarapítási és a törvény által előírt egyéb módszertani és tanácsadó tevékenységen, valamint a szakmai információszolgáltatáson.

A kutatási tevékenység fő irányai a hazai könyvtári rendszer állapotának, eredményeinek, fejlesztési lehetőségeinek bemutatására, a könyvtárak rendszerszerű működésének és hatékonyságának vizsgálatára, a könyvtárak és a társadalom viszonyára, az olvasás állapotának felmérésére és a magyar könyvtárügy helyzetének nemzetközi összehasonlító elemzésére koncentrálnak.

Oktatási tevékenységünk főként a könyvtáros mint “humán erőforrás” pótolhatatlan szerepét helyezi előtérbe. Saját – egyébként rendkívül nagy érdeklődést kiváltó – akkreditált tanfolyamaink is főként ezt az irányt követik. Emellett koordinációval, oktatásszervezéssel és szakmai kommunikációs módszerek segítségével, valamint tankönyvek, tananyagok közreadásával veszünk részt a szakmai képzés különböző területein. A szakmai koordinációs tevékenységre is említenék egy aktuális példát: a bolognai folyamat rendszeréhez kapcsolódva a BA fokozatú képzési szakasz akkreditációja éppen napjainkban vált sürgető feladattá a könyvtárosképző intézmények számára. Nos, intézetünk több alkalommal biztosított helyszínt és hátteret a tanszékek számára a képzési-kimeneti követelmények és szakindítási kérelmek kidolgozására. Úgy vettem észre, hogy az ilyen típusú rendezvények, munkabizottságok résztvevői nagyon szívesen “használják” intézetünket munkamegbeszélésekre, mi ehhez szervezési segítséget nyújtunk.

Az Új Könyvek című kiadvány szerkesztését ebben az évben átvette az intézettől a KELLO. Helyette új munkákra koncentrálhattunk: többek között új szolgáltatást alakítottunk ki állománygyarapítási portál néven. Ennek keretében vállaltuk, hogy az Új Könyvekben nem szereplő kiadók könyveiről adunk rendszeres tájékoztatást. Emellett ezen a portálon a könyvtárak közzétehetik fölöspéldányjegyzékeiket, és a rajta szereplő dokumentumokat más könyvtárak számára felajánlhatják. Ezzel is támogatni kívánjuk a könyvtárakban folyó állományapasztási, selejtezési, valamint gyűjteményépítési munkát. Kifejezetten az iskolai könyvtárosok és a pedagógusok tankönyvbeszerzéséhez, az iskolai könyvtár állománygyarapításához is készítettünk segítséget ezen a honlapon, ahol hivatalos tankönyvjegyzéket, a tankönyvkiadók címjegyzéket és más hasznos útmutatást találnak az érdeklődők. Természetesen ezt a portált még továbbfejlesztjük. Fontos munkát jelent a Gyűjteményépítési információs osztály számára az ODR működésének folyamatos vizsgálata, valamint a 3/1975-ös KM-PM rendelet (a könyvtári állomány ellenőrzése, leltározása és törlése) felülvizsgálatának előkészítése. Szervezetileg ehhez az osztályhoz tartozik a jelen interjút közlő 3K szerkesztése is.

Hagyományosan a Könyvtári Intézet munkájának része az éves könyvtári statisztikai adatszolgáltatás szervezése és a kiadvány elkészítése, a már említett nyilvános könyvtárak adatbázisának építése, szabványok, szabályzatok kiadása is.

A szakmai információszolgáltatás központja intézetünkben a szakkönyvtár. Nem hiszem, hogy van ma Magyarországon olyan régebbi és friss könyvtári szakirodalmat olvasni szándékozó szakember, aki először nem az intézet szakkönyvtárát keresi fel. Ezt megteheti személyesen is, de egyre több elektronikus szolgáltatást kínál a szakkönyvtár. Elektronikus katalógusa az OSZK-éval együtt és külön is használható a LibriVision felületen keresztül. A MANCI adatbázis tartalmazza az állományban megtalálható hazai és nemzetközi folyóiratok cikkjeinek rekordjait. Gyakorló használóként büszke vagyok arra, hogy intézetünk ilyen magas szintű, értéknövelt információszolgáltatásnak ad helyet. 2004-től ez a részlegünk felvette a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár nevet, ami a gyűjtő- és tevékenységi kör kiszélesedését jelenti. A szakkönyvtár keretei között szerkesztik munkatársaink a Könyvtári Figyelőt, a Magyar Könyvtári Szakirodalom Bibliográfiáját és az angol nyelvű Hungarian Library and Information Science Abstracts nevű kiadványt.

De azt hiszem, az interjú keretei nem teszik lehetővé valamennyi tevékenységünk felsorolását, akit mélyebben érdekel az intézet tevékenysége, feltétlenül látogassa meg honlapunkat (http://www.ki.oszk.hu).

- Az intézet az OSZK részjogkörű szervezeti egysége. Mit jelent ez a valóságban? Mennyiben függnek az intézménytől?

- Szervezetileg az Országos Széchényi Könyvtár része vagyunk, a nemzeti könyvtár igazgatóságaként működünk. Nincs önálló gazdasági hivatalunk, költségvetésünk része az OSZK-énak, bár a meghatározott költségvetési hányad felett szabadon rendelkezünk. Általánosságban azonban ugyanazok a szabályok vonatkoznak ránk, mint a nemzeti könyvtár egészére. Ha megszorítások vannak – mint ahogy most vannak -, azok ránk is vonatkoznak. Ugyanakkor igazgatóként tagja vagyok az OSZK vezetői tanácsának, és ez lehetővé teszi, hogy szakmai ügyekben kifejtsem véleményemet. Az intézet – minisztériummal egyeztetett és az Országos Könyvtári Kuratórium által jóváhagyott – stratégiájának keretei között nagyfokú szakmai önállósággal rendelkezik. Úgy gondolom, jó döntés volt a Könyvtári Intézetet a Széchényi Könyvtár szervezeti keretébe helyezni. Ez a státus egyrészt presztízst jelent számára, ugyanakkor védelmet is a politika kiszámíthatatlan változtatási kísérleteivel szemben.

- Az intézetnek mint a “szolgáltatók szolgáltatójá”-nak egyik kiemelt feladata a folyamatos és teljes körű kommunikáció. Hogyan értékeli az elmúlt években ennek a kommunikációnak a fejlődését és működését?

- A szakmán belüli kommunikáció mindig is működött. A szakmai közéletnek mi csak az egyik szereplője vagyunk, hiszen a kommunikáció résztvevői több szinten alakítják ezt a belső “adatátvitelt”. Itt elsősorban a szakmai szervezetekre gondolok, amelyek a maguk ernyője alá tartozó könyvtárosokkal és intézményekkel tartják a kapcsolatot. A szakmai szervezetek közötti kommunikációt szintén hatékonynak tartom. Éppen az elmúlt évben írt alá az IKSZ és az MKE egy előremutató együttműködési megállapodást. Az intézetnek ebben a körben fontos közvetítő és koordináló szerepe van, és ennek – megítélésem szerint – eleget teszünk.

A kommunikáció egyre fontosabb csatornája az internet. Honlapunknak mind nagyobb a látogatottsága, igyekszünk folyamatosan karbantartani és a legfrissebb információkkal feltölteni. Az egyik legújabb fejlesztésünk a minisztérium könyvtári stratégiája keretében felállított munkabizottságok (amelyekben sok intézeti munkatársunk is részt vesz) tevékenységének közzététele, de hasznos információforrás lehet a szakma számára az Európai Unió programjait ismertető honlap kialakítása is. Az internetnek egyébként nemcsak az intézet vonatkozásában van fontos szerepe, hanem a széles körű szakmai nyilvánosság szempontjából is: egyre több információ válik szabadon hozzáférhetővé, és ez nagy mértékben megkönnyíti a tájékozódást és általában véve a kommunikációt.

- Az intézet megfogalmazott célja elősegíteni a tömegkommunikációban a könyvtáros szakma nagyobb társadalmi megbecsülését. Ön szerint napjainkban hogyan áll ennek a megbecsülésnek a kérdése?

- Ezt nagyon nehéz megítélni. Nem biztos, hogy annak alapján kell a végső következtetéseket levonni, hogy egy felmérés során a könyvtárost presztízs szerint hova sorolják… Személy szerint úgy vélem, hogy egyre több próbálkozás történik a könyvtárakban folyó tevékenység elismertetésére. Vannak olyan rendezvények, megmozdulások, amelyek igenis széles körű társadalmi érdeklődést váltanak ki. Elég az Összefogás @ könyvtárakért rendezvénysorozatra gondolni. Ez a kezdeményezés kifejezetten arra szolgál, hogy az embereket megpróbálja a könyvtárba becsalogatni, a könyvtárat számukra érdekessé tenni. Az EU-csatlakozás kapcsán is széleskörűen szervezett könyvtári “mozgósítás” történt Magyarországon.

Mindezek mellett még rengeteg a tennivaló. Mi az intézet részéről mindent megteszünk, hogy segítsük a könyvtárakat a társadalmi megítélésük javításában, tudva azt, hogy ezt helyettük nem tudjuk teljeskörűen megoldani.

- 2004-es munkatervükben szerepel is a hazai könyvtárak marketingstratégiájának kidolgozása a Magyar Könyvtárosok Egyesületével és az Informatikai és Könyvtári Szövetséggel közösen. Hogy áll ez a munka?

- Az év végére szeretnénk letenni az asztalra egy átfogó marketingstratégiát, amely az egész szakma számára fogalmaz meg átfogó célokat és cselekvési tervet. A stratégiát a Magyar Könyvtárosok Egyesületével és az Informatikai és Könyvtári Szövetséggel közösen készíti az intézet. A megbeszélések elején tartunk, abban azonban egyetértettünk, hogy a marketingstratégia átfogó célja a könyvtárakról alkotott elavult kép megváltoztatása legyen, bemutatva a társadalom különböző csoportjai számára, milyen feladatok ellátására képes a könyvtár. A részletekről a dokumentum elkészülte után tájékoztatjuk a szakmai közvéleményt.

- Szervezési és elemző osztályuk feladata a minőségbiztosítás módszereinek hazai terjesztése. Hogyan értékeli a minőségbiztosítás terjedését a hazai könyvtárakban?

- Optimista vagyok. Az újfajta szemlélet meghonosítása időbe telik. Kézzelfogható jeleit látom annak, hogy a tréningekkel, konferenciákkal, külföldi tapasztalatokkal megalapozott minőségbiztosítás szemlélete lassan beszivárog a magyar könyvtári köztudatba. Ennek érdekében a minisztérium nagy erőfeszítéseket tesz. A Könyvtári minőségfejlesztés’21 program is ezt a célt segíti elő pályázati formában. A fordulópont akkor várható, ha a könyvtárak maguk is tömegesen rájönnek, hogy a minőségbiztosítás segítségével hatékonyabban, érdekeiket jobban érvényesítve, külső és belső környezetüket tudatosan alakítva működhetnek.

Tavasszal indítottunk el az intézetben egy minőségbiztosítási fejlesztési programot. Ma még a projekt elején tartunk, de bízom abban, hogy befejeztével egységes szemléletű, egymás céljait és munkáját ismerő, rugalmas szemléletű munkatársi gárda alakul ki az intézetben. Azt remélem, hogy a program során a munkafolyamatok egyre inkább egymásra épülnek, a partneri kapcsolatok egyértelművé válnak, és megújul a belső kommunikáció. A kompetenciák világosan elkülöníthetők lesznek, egyszóval munkánk hatékonyabbá válik. Tanácsként javaslom minden kétkedőnek, hogy ismerje meg, és saját környezetében próbálja ki azokat a módszereket, amelyek távolról talán sokszor érthetetlennek és megvalósíthatatlannak látszanak.

- Az intézet a fejlett nyugati könyvtári rendszerek tapasztalatainak átadásában vállal kezdeményező szerepet. Ön szerint mi az a trend, ami a magyar könyvtárügy számára követendő?

- Nagyon sok pozitív tapasztalatot szereztem külföldi útjaim során. Ezek olyan tapasztalatok, melyeket mindenképpen érdemes megszívlelni a magyar könyvtárügy fejlesztésének tervezése során. Főleg az angol tapasztalatokra gondolok.

- Mi az, amit ők jobban tudnak, egyszerűen jobban csinálnak?

- Mások a történelmi hagyományok. Maga a közkönyvtár mélyen beépült a társadalomba. Annyira természetesen használják az emberek, mintha a közértbe mennének be. Az Egyesült Királyságban például a közkönyvtár nem is önálló intézmény, hanem az önkormányzatok szolgáltató részlegeként működik. Nálunk – tisztelet a kivételnek – egy kicsit távolabb van a könyvtár az egyszerű embertől, ezért nagyon komolyan kell dolgozni azon, hogy közelebb kerüljön. Azt gondolom, hogy nekünk is meg kell tanulni, hogy mi vagyunk az olvasóért, és munkánkat minden szinten hozzájuk kell igazítani. A könyvtárak jövőjéről szóló nagy viták erről szólnak: csak akkor van szakmánknak jövője az internet korában, ha van miért látogatni a könyvtárakat, és ezért bizony nagyon sokat kell még tennünk. Éppen az angliai példa erre a bizonyíték, ahol tanulási-továbbképzési lehetőséget, gyereksarkot, internet-hozzáférést, videokölcsönzést, közösségi termeket, hosszú nyitvatartási időt, bibliobuszos szolgáltatást biztosítanak az olvasóknak. Itthon sok helyen gyökeret vert már ez a szemlélet, de van még tennivalónk ezen a téren.

- Köszönöm az interjút. További munkájukhoz sok sikert kívánok.

Címkék:

A Könyvtári Intézet Gyűjteményépítési információs osztályának on-line szolgáltatásai

Kategória: 2004/10

Néhányan az olvasók közül bizonyára emlékeznek arra a rövid hírre, amely az év elején jelent meg e lap hasábjain, és arról szólt, hogy a Könyvtári Intézet Gyűjte­ményépítési információs osztályának feladatköre ez évtől megváltozott, korábban nyújtott, lényegében egyetlen szolgáltatása, az Új Könyvek szerkesztése helyett sokféle – elsősorban az állományépítéssel kapcsolatos – új feladatot vállalt. Akkor azt ígértük, hogy a változásokról, új tevékenységünkről tájékoztatást adunk majd honlapunkon és a könyvtári szaksajtóban is. Úgy érezzük, háromnegyed év elteltével, ha nem is munkánk egészéről, de bizonyos metszetéről mindenképp érdemes számot adnunk. Olyan szolgáltatásokat szeretnénk bemutatni, amelyek a könyvtáros társadalom egészének az érdeklődésére számot tarthatnak. Ezek pedig az osztálynak a Könyvtári Intézet honlapján megjelenő on-line szolgáltatásai.

Írásunkat nemcsak beszámolónak, hanem elsősorban figyelemfelkeltőnek szántuk, hiszen az internetes szolgáltatások akkor tölthetik be igazán feladatukat, ha eljutnak – divatos marketing-kifejezéssel élve – a célközönséghez, az érdekeltek értesülnek róla, használják, és javaslataikkal hozzájárulnak a szolgáltatások továbbfejlesztéséhez, jobbá tételéhez. A következőkben ezeket a szolgáltatásokat, céljaikat, használatuk mikéntjét szeretnénk megismertetni az olvasók minél szélesebb körével. A szolgáltatások ismertetésénél nem fontossági sorrendet állítottunk fel (nem is tennénk, tehetnénk ilyet, hiszen “könyvtárosa válogatja”, mit tart ezek közül a legfontosabbnak), hanem valamiféle logikai rendet követünk.

(tovább…)

Címkék: ,

“Kutatási bázisra épülő komplex szakmai szolgáltató központ”

Kategória: 2006/ 1

Interjú Bartos Évával, a Könyvtári Intézet igazgatójával

- Kedves Éva, mindenekelőtt szívből gratulálunk a Könyvtári Intézet élére történt kinevezésedhez! Beszélgetésünk közép­pontjában mi más állhatna, mint a terveid, az intézet jövője, a hazai könyvtárügy  perspektívája?!  (tovább…)

Címkék: ,

A Könyvtári Intézet a szakma szemével

Kategória: 2002/ 9

Nem tagadom, alapos fejtörést okozott számomra, hogyan oldjam meg a rám osztott feladatot, miként próbáljam megfogalmazni, hogyan is látom a Könyvtári Intézetet a szakma szemével. (tovább…)

Címkék:

A Könyvtári Intézet tevékenysége a könyvtárügy fő fejlesztési területeinek tükrében

Kategória: 2001/ 5

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának irányelvei alapján a könyvtárügyben a következő stratégiai területek fejlesztése kerül előtérbe: a könyvtári rendszer jogi szabályozása, az információ- és dokumentumellátás fejlesztése, a képzés, továbbképzés, valamint a hazai és nemzetközi koordináció fejlesztése. Ezek az elvek világosan meghatározzák azokat az irányokat, amelyeket a Könyvtári Intézet a maga lehetőségeivel támogatni kíván. Az intézet munkájában természetesen eddig is nagy súllyal szerepeltek ezen területek. Rövid írásomban arra vállalkozom, hogy a konkrét tevékenységig lebontva ismertessem intézetünk jelenlegi és lehetséges későbbi szerepét a könyvtár-politikai célok megvalósításában.

Az intézet kapcsolódása ezen fő irányokhoz

Elöljáróban annyit, hogy a Könyvtári Intézet az elmúlt fél év során meglehetősen átalakult. A változás strukturálisan és tartalmi szempontból is jelentős, a szervezetet alkotó négy osztály közül három élére új vezető került. A vezetőváltás óhatatlanul magával hozta a szemlélet változását is, bár megjegyzendő, hogy a korábbi években a fő gondot egyáltalán nem a szemléletbeli korlátok, hanem inkább az intézet körüli bizonytalanság okozta.

Az újjáalakult intézet kész és képes a könyvtár-politikai elvek megvalósításának segítésére, netán alakítására. Jól tudjuk, hogy nem a struktúra, hanem az “emberi tartalom” határozza meg a szolgáltatások és kezdeményezések színvonalát, ezért nagy örömömre szolgál, ha a személyi változások és a belső átszervezések nyomán munkatársaink megtalálják tevékenységi területüknek megfelelő helyüket a rendszerben.

Stabilizálódott tehát az intézet helyzete, végre kialakultak a gazdasági és személyi feltételek, amelyek következtében az átszervezés helyét végre a tényleges munka veheti át.

(tovább…)

Címkék:

A Könyvtári Intézet stratégiai terve 2001–2005

Kategória: 2002/ 4

ÁTFOGÓ CÉL

A könyvtárak, illetve a könyvtári rendszer hatékony működéséhez szükséges szakmai szolgáltatások megvalósítása. (tovább…)

Címkék:

“…a szakma nagy várakozással tekint a Könyvtári Intézetre…”

Kategória: 2000/10

Beszélgetés dr. Dippold Péterrel, a Könyvtári Intézet igazgatójával

– Kedves Péter! Kissé rendhagyó interjúra fog most sor kerülni. Hiszen nemcsak arra kérnélek, hogy Te mutatkozz be új funkciódban – mint a Könyvtári Intézet igazgatója – lapunk olvasóinak, de magát a Könyvtári Intézetet is be kellene mutatnod, hisz ez az intézmény, amelyről először a könyvtári törvényből (ld. 3K 1997. szeptemberi szám), majd a 6/2000-es miniszteri rendeletből értesülhetett a szakma, immáron felállott, személyedben igazgatója is van. (tovább…)

Címkék: ,

Javaslatok a Könyvtári Intézet és az Országos Könyvtári Kuratórium tárgyában

Kategória: 1998/ 4

Az MKM Kulturális Örökség Főosztály Könyvtári Osztály vezetője a kővetkező levéllel fordult a szakmai szervezetek vezetőihez: (tovább…)

Címkék: ,

“Partnerségen alapuló szolgálat”

Kategória: 2012/ 5

Interjú Bánkeszi Lajosnéval, a Könyvtári Intézet igazgatójával

Hagyomány a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros történetében, hogy a szerkesztő a folyóiratot kiadó Könyvtári Intézet új igazgatóját – egyben szerkesztő bizottsága elnökét – rendre megkérdezi terveiről, elképzeléseiről, az intézmény előtt álló feladatokról, és mindezeken keresztül – nem is nagyon áttételesen – a hazai könyvtárügy főbb trendjeiről. Ilyenformán ezek az interjúk ugyan tükrözik az újonnan kinevezett igazgatók személyes elgondolásait, azért pillanatfelvételek is a hazai könyvtárügyről. Most is ezt tesszük, így kérdezzük Bánkeszi Lajosnét, Katit.

- Kedves Kati, szükségtelen bemutatni Önt a 3K olvasóinak, hiszen aligha létezik Magyarországon könyvtáros, aki ne találkozott volna már a MOKKA, az ODR vagy éppen a Magyar Digitális Képtár fogalmával, és ezáltal ne tudná, hogy ki Ön, és hogy milyen fontos munkát végzett a Neumann-ház vezetőjeként, majd az Országos Széchényi Könyvtár Elektronikus Dokumentum Központja címzetes igazgatójaként a hazai digitális kultúra fejlesztéséért és elterjesztéséért. Arról nem is szólva, hogy több írása is megjelent a 3K-ban, legutóbb a 2010. évi 8. számban a MOKKA és az ODR összekapcsolásának előkészületeiről. Mégis hadd kérjem, mondjon magáról valamit, leginkább abban a vonatkozásban, mi késztette, mi indította, hogy beadja pályázatát a Könyvtári Intézet igazgatói posztjára. (tovább…)

Címkék: , ,

A Könyvtári Intézet képzési szolgáltatásai a változó jogszabályi háttér tükrében

Kategória: 2012/ 4

Beszámolómat1 minden dolgok alfájánál és omegájánál, tehát a képzési tevékenységünket is befolyásoló jogszabályi háttérrel kezdem – egyrészt azért, hogy bizonyíthassam: a könyvtárak számára “megszokottnak” tűnő jogszabályok mellett létezik még néhány, amelyek az iskolarendszeren kívüli könyvtárosképzést és -továbbképzést szabályozzák; másrészt a jól ismert, idevonatkozó könyvtári jogszabályokra is ki kell térnünk, mert az utóbbi időben olyan módosításokon mentek keresztül, amelyek az iskolarendszeren kívüli könyvtáros képzés és a továbbképzés folyamatát is erősen befolyásolják.
A felnőttképzésről szóló 2011. évi CI. törvény paragrafusai közül azt emelem ki, amely a Könyvtári Intézet képzési tevékenységének definícióját adja: a törvénynek megfelelő, saját képzési program alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli szakmai képzés, amelyhez felnőttképzési szolgáltatás tartozik. Ez utóbbi az Intézet esetében három dolgot jelent: a jogszabályban kötelezően előírt szolgáltatás, a felnőttképzésben résztvevő külön kérésére megvalósított előzetes tudásmérés mellett a képzésekkel kapcsolatos tanácsadást és a képzést (is) segítő kiadványok megjelentetését. A legutóbb, legfrissebben, az NKA támogatásával a 2011-es év végén megjelent kettőre külön is felhívom a figyelmet: az egyik Renkecz Anita összeállítása Káldos János vázlata alapján, egy CD-re írt elektronikus kézikönyv a képalapú digitalizálás elméletéről és gyakorlatáról (CD-n hozzáférhető elektronikus tankönyveink sorában ez már a második); a másik Sohajdáné Bajnok Katalin Szolgáltatásmenedzsment a könyvtárban című könyve, ez A jó gyakorlat a könyvtári minőségirányítás bevezetéséhez elnevezésű sorozatunk negyedik kötete (az OSZK Kiadványtárában – régebbi kiadványainkkal együtt – mindkettő megrendelhető, beszerezhető). (tovább…)

Címkék: ,

Újra együtt a Visegrádi Országok könyvtárosai

Kategória: 2010/12

2010. október 20–21-én a Könyvtári Intézet kerekasztal-megbeszélést szervezett a Visegrád Alap támogatásával az Országos Széchényi KönyvtárbanÚjra együtt! A V4-országok könyvtárosainak találkozója és kerekasztal-megbeszélésecímmel. A résztvevők a Visegrádi Országok könyvtári intézeteinek egy-egy képviselője és a Könyvtári Intézet munkatársai voltak. Külföldi vendégeink voltak: Eva Bartůňkova, a Könyvtárügyi Tájékoztatási Központ vezetője, a Cseh Nemzeti Könyvtár Könyvtárügyi Intézetéből. A Lengyel Nemzeti Könyvtárat Marcin Drzewiecki, a Könyv és Olvasás Intézet igazgatója képviselte. A Szlovák Nemzeti Könyvtár Jarmila Majerová feldolgozási igazgatóhelyettest delegálta a tanácskozásra. Magyar részről Bartos Éva igazgató sajnálatos távolléte miatt a korábbi igazgató, Dippold Péter képviselte a Könyvtári Intézetet, egyben az Országos Széchényi Könyvtárat.

(tovább…)

Címkék: ,

A Gyerekirodalmi Adatbázis bemutatása

Kategória: 2007/11

“Valamint a házat is alulról kezdik építeni…”
(Benedek Elek)

Szülők, nagyszülők gyakorta tették fel a Magyar Olvasástársaság tagjainak azt a kérdést, tudnánk-e nekik segíteni abban, hogy értékes, színvonalas olvasnivalót adjanak gyermekeik, unokáik kezébe. A felnőtt családtagokon kívül az óvónők, tanárok és könyvtárosok is azzal fordultak hozzánk, hogy adjunk valamiféle útmutatót ahhoz, hogy értékálló könyvekkel ismertessék meg a rájuk bízott gyerekeket. Ezért hát egyre sürgetőbbé vált egy, a gyermek- és ifjúsági könyveket számba vevő, és azok tágas körében eligazító kiadvány elkészítése.
A könyvpiacon sok tetszetős, szemet gyönyörködtető, a gyermekeket színvilágával elvarázsoló, csalogató, ám gyakorta talmi csillogású kiadvány található. Ezek és a valódi értéket képviselő, színvonalas művek között azonban igencsak nehéz eligazodnia a témában járatlan, ám jó szándékú felnőtteknek, akik vélhetően már maguk sem tudják emlékezetükben felidézni azt az első pillanatot, amikor az olvasástudásnak arra a szintjére értek el, hogy már nem kellett bajlódniuk a betűk felismerésével, hanem gondolataik szabadon szárnyalhattak az író, költő által megfogalmazott, ábrázolt színes világban. Ha azonban valaki eljut arra a szintre, amikor az olvasás már élménnyé válik, soha nem tudja ezt az érzést mással helyettesíteni, hiszen általa egy gyönyörű világ részesévé válik, egy olyan birodalomé, amely mindig befogadja a hozzá segítségért, gyógyírért fordulót. Többek között ennek az érzésnek a feltáplálása is célja volt Magyar Olvasástársaságnak akkor, amikor Péterfi Rita vezetésével, a háromtagú (Bartók Györgyi, Hölgyesi Györgyi, Kis Klára) lelkes csapat elkészítette a Gyerekirodalmi Adatbázist, amelyet a Népmese Napjához kapcsolódóan mutattak be az Országos Széchényi Könyvtárban. (2005 óta szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján ünnepeljük a Népmese Napját.) (tovább…)

Címkék: , ,

Kinőttük – lecseréljük

Kategória: 2007/ 5

A Könyvtári Intézet megújult honlapjáról

Történeti kitekintés

A Könyvtári Intézet honlapja fennállása (2001) óta három nagyobb átalakításon esett át, ami egytől-egyik az új elektronikus tartalmak miatti átstrukturálásból állt. A mostani váltás azonban eltér az eddigiektől, hiszen teljes technikai átalakításra került sor. Ez azt jelenti, hogy az eddigi statikus leírónyelvből felépülő oldalakat felváltja egy dinamikus, adatbázis alapon működő, szerveroldali lekérő nyelvvel dolgozó honlap.
Az Könyvtári Intézet interneten megjelenő szolgáltatásait áttekintve ehhez egy technikailag és struktúrájában is megfelelő tartalomkezelő rendszert kellett keresnünk. (tovább…)

Címkék: , , ,

Címkék

(1) (1) (12) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (19) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (16) (3) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (10) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (32) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (5) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (9) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (3) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (59) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (3) (11) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (8) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)