1) Sokan és sokszor temették, temetik az olvasást, pontosabban a hagyományos könyvek olvasását, ezzel összefüggésben megkérdőjelezve a közkönyvtárak létjogosultságát.
2) A gazdasági válság és a közigazgatás átalakulása létrehozott egy sajátosan kellemetlen helyzetet abban az értelemben, hogy az önkormányzati rendszer átalakulása megtanította az addig szilárd pontnak tekintett “megyei” könyvtárakat arra, hogy mennyire közel a megszűnés határa, és milyen mértékig fajulhat a gazdasági és szervezeti kiszolgáltatottság.
3) Azt megelőzően az országos szakkönyvtárak zömében kialakult költségvetési krízis, illetve fűnyíró-elv alapján véghezvitt “ötödölés” már segített leszámolni azzal az illúzióval, hogy a hazai könyvtárügy rendelkezne valamiféle markáns érdekérvényesítő potenciállal.
4) Az első és a hármadik pontban vázolt jelenségek az elmúlt években nem indították meg a szakmát abba az irányba, hogy szervezetten végiggondolja a teendőit, a szakmai szervezeteket lényegében a 2) pont, azaz a “megyei” könyvtárakat érintő végveszély mozdította ki a hétköznapi rutinjából, aminek a szakmai lelkiismeret mellett egyenlő rangú tényezője lehetett az a tény, hogy ezen intézménytípus képviselői relatíve nagy számban vannak jelen a két meghatározó szakmai szervezet vezető grémiumaiban. (tovább…)
Münchhausen paripája, avagy a közkönyvtárügy fejlődési lehetőségei*
Népkönyvtár, public library, tudásközpont és… Felemás rekviem a (köz)könyvtárakért
“Az egész világ változik és változik, egészen addig, amíg olyan nem lesz, mint amilyen egykoron volt”
(A Werner Schwab hagyatékában talált Hochscwab című darabból)
Introitus
Nem szabályos (nem követem rigorózusan a rekviemben vagyis a gyászmisében kötelezően előírt részek sorrendjét: Introitus, Kirye, Graduale stb.), de azért mégiscsak rekviem lesz, amit írok. Vagy mégsem?
2010. január 1-jén, napra pontosan ötven évvel a megalakulása után, a Pécsi Városi Könyvtár, beleolvadván a megyei könyvtárba, megszűnt önálló intézményként működni. Befejezte “pályafutását”. Akkor is igaz ez, ha a Pécsi Városi Könyvtár bizonyos részei még életjeleket mutatnak. Még akkor is igaz, ha az új szervezet nevében – Csorba Győző Megyei-Városi Könyvtár – ott van a “városi könyvtár” jelzős szerkezet is. A Pécsi Városi Könyvtárra vonatkoztatva is mondhatnánk, ha már vallásos idézeteknél tartunk: “Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam”. (2Tim. 4.7″)
De nem csak a Pécsi Városi Könyvtár szűnik meg. Szerintem a köz(művelődési) könyvtárak végóráit éljük. Úgy “zusammen”. Miért? Ezt Gábriel Róbert volt rektornál (Pécsi Tudományegyetem) plasztikusabban nem tudnám kifejezni. Idézem a rektornak a Pécsi Tudásközpont alapkőletételnél mondott szavait:
“- A digitális információáramlás erősödése miatt a Tudásközpont lesz az utolsó épülő, klasszikus értelemben vett könyvtár Magyarországon, amely azért igyekszik majd megfelelni a 21. századi elvárásoknak is…”1 (tovább…)
Címkék: Csorba Győző megyei – Városi Könyvtár, könyvtárügy – Magyarország, PécsAz új stratégia alapja egy új szakmapolitikai koncepció
A 2014-2018 közötti országos könyvtári stratégia előkészítéséhez
A jövő év végén lezárul a Portál program, azaz a 2008-2013 közötti könyvtárfejlesztési stratégiai ciklus. Ideje tehát elgondolkodni a következőn, a hazai könyvtárügy újabb négy esztendejét meghatározó dokumentum lehetséges részletein, koncepcióján, szerkezetén és tartalmán. A Könyv, Könyvtár, Könyvtáros egyik fontos feladatának tekinti, hogy hozzájáruljon a születendő szakmapolitikai koncepció, illetve stratégia kialakításához. E célból sorozatot nyitunk ezeken a hasábokon, hogy a jövőn gondolkodó könyvtárosok elmondhassák, miként vélekednek a 2013 után kezdődő újabb ciklusról, vagyis megfogalmazhassák ötleteiket, szempontjaikat, akár egész rendszerré összeálló elképzeléseiket a születendő új dokumentumról vagy annak részleteiről. Felkértünk néhány lehetséges szerzőt, mondják el, fogalmazzák meg, milyen legyen, milyen lehetne az új könyvtári stratégia, annak legalábbis a körvonala. Mellettük szívesen látunk és várunk további írásokat a jövendő stratégia szempontjairól. (MLM) (tovább…)
Címkék: könyvtári stratégia, könyvtárügy – Magyarország“Partnerségen alapuló szolgálat”
Interjú Bánkeszi Lajosnéval, a Könyvtári Intézet igazgatójával
Hagyomány a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros történetében, hogy a szerkesztő a folyóiratot kiadó Könyvtári Intézet új igazgatóját – egyben szerkesztő bizottsága elnökét – rendre megkérdezi terveiről, elképzeléseiről, az intézmény előtt álló feladatokról, és mindezeken keresztül – nem is nagyon áttételesen – a hazai könyvtárügy főbb trendjeiről. Ilyenformán ezek az interjúk ugyan tükrözik az újonnan kinevezett igazgatók személyes elgondolásait, azért pillanatfelvételek is a hazai könyvtárügyről. Most is ezt tesszük, így kérdezzük Bánkeszi Lajosnét, Katit.
- Kedves Kati, szükségtelen bemutatni Önt a 3K olvasóinak, hiszen aligha létezik Magyarországon könyvtáros, aki ne találkozott volna már a MOKKA, az ODR vagy éppen a Magyar Digitális Képtár fogalmával, és ezáltal ne tudná, hogy ki Ön, és hogy milyen fontos munkát végzett a Neumann-ház vezetőjeként, majd az Országos Széchényi Könyvtár Elektronikus Dokumentum Központja címzetes igazgatójaként a hazai digitális kultúra fejlesztéséért és elterjesztéséért. Arról nem is szólva, hogy több írása is megjelent a 3K-ban, legutóbb a 2010. évi 8. számban a MOKKA és az ODR összekapcsolásának előkészületeiről. Mégis hadd kérjem, mondjon magáról valamit, leginkább abban a vonatkozásban, mi késztette, mi indította, hogy beadja pályázatát a Könyvtári Intézet igazgatói posztjára. (tovább…)
Címkék: Bánkeszi Lajosné (1955), Könyvtári Intézet, könyvtárügy – Magyarország