Egyetemi könyvtárak – több mint hiteleshely[1]

Kategória: 2019/ 9

A 2019. évi könyvtáros vándorgyűlés, kihasználva a székesfehérvári helyszín által kínált egyik legkézenfekvőbb motívumot, a „Hiteles hely – mindenhol, mindenkinek” mottót tűzte zászlajára. Kőfalvi Tamás szerint: „A hiteleshelyek a magyarországi joggyakorlat sajátos és hosszú életű intézményei voltak. Kialakulásuk szoros összefüggésben állt a magyar írásbeliség elterjedésével, valamint a jogi eljárások ezzel párhuzamos átalakulásával.”[2] Ugyanebben az írásában kiemeli a székesfehérvári színhely fontosságát a gyakorlatban: négy hiteleshely rendelkezett országos hatáskörrel, amelyből kettő fehérvári illetőségű (a helyi káptalan és a johannita konvent). Természetesen a hiteleshely motívumot átvitt értelemben használjuk a könyvtárakkal kapcsolatban: modern, változó világunk új könyvtári szolgáltatásait illetve ezzel az elnevezéssel. Egy felsőoktatási könyvtárban számos olyan szolgáltatás működik, amelynek célja a felhasználók azonosítása, bizonyos információk megerősítése, hitelesítése. A hitelesség narratívájába szintén jól illeszkedik a szerteágazó és egyre fontosabb szerepet betöltő, többrétegű ismeretterjesztő tevékenység, továbbá a mindennapos felhasználóképzés, melyek a megbízható információszerzés stratégiájának alapját jelentik intézményeinkben. (tovább…)

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , ,

Digitális tartalom, digitális szolgáltatás

Kategória: 2019/ 6

Beszámoló a 2018–2019-ben megrendezett K2 továbbképzési sorozatról[1]

A Könyvtári Intézet 2010-ben hívta életre a K2 kísérleti műhely elnevezésű virtuális kutatócsoportot. Az elsődleges cél a könyvtáros szakemberek és más közgyűjteményi munkatársak tájékoztatása, oktatása és bevonása volt az innovatív módszerek alkalmazásába.

A kutatócsoport működése során három tevékenység kapott nagy hangsúlyt:

  1. szakirodalom alapján az új technológiai trendek figyelése;
  2. új technológiákkal kapcsolatos kísérletek végzése, ösztönzése;
  3. rendezvények szervezése, amelyeken az új technológiai lehetőségeket és a fiatal kutatókat megismertetjük a nagyközönséggel.[2] (tovább…)
Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , ,

A határon túli magyar könyvtárosok továbbképzése – folytatás határok nélkül

Kategória: 2015/ 3

A határon túli könyvtárosok képzési, továbbképzési tevékenységét a Könyvtári Intézet építette ki – határon túli kezdeményezésre – a 2002/2003-as tanévtől kezdve. A Határon túli könyvtárak fejlesztési programjának1 2007-es kulturális kormányzati elfogadása óta 2011 végéig – a rendszeres és kiszámítható kulturális minisztériumi támogatásnak köszönhetően – a tevékenység a fejlesztési programnak megfelelően haladt. A képzéseken a ciklus végéig 97 intézményből összesen 535 fő vett részt2. (tovább…)

Címkék: ,

Gyakornoki képzés – Ahogy kezdődött, és ahol tartunk

Kategória: 2009/ 3

A magyar könyvtárügyben a könyvtárosok alkalmazása területén az első között a Fővárosi Könyvtárban jelentek meg gyakornokok. Katsányi Sándor nemrég megjelent nagyívű monográfiája* szerint Szabó Ervin egy hivatalos levelében már 1904 júniusában javasolta, hogy “kevésbé kvalifikált, de szintén szellemi vagy nagyobb intelligenciát és tudást követelő munkát végző egyéb alkalmazottakkal” egészítsék ki a könyvtár meglévő könyvtárosi, könyvtártiszti és könyvtárszolgai státusait. A gyakornoki állással a könyvtár vezetői nemcsak ösztöndíj-kiegészítést kereső jog- és bölcsészhallgatókat vagy állástalan értelmiségieket segítettek (a gyakornoki állás ugyanis kezdetektől fogva napidíjas fizetéssel járt…), de a státust gyakran a könyvtári hierarchiában való feljebb jutás első lépcsőfokaként értelmezték és alkalmazták.
A gyakornokok alkalmazásához az 1910-es évek elejétől képzés is tartozott, amelyet a Múzeumi és Könyvtári Értesítő az egyetemi könyvtáros képzéssel és Gulyás Pál egyetemi oktatói tevékenységével összehasonlítva igen hatékonynak és eredményesnek tartott, amint ezt Katsányi kötete is idézi: “…jobb módszer ez, mint a célon túllövő, az egyetemi ifjúság által különben is a legkevesebb szimpátiával fogadott s így be nem vált kísérlet, mely a könyvtárnoki tudományoknak és teendőknek egyetemi tanszéken való oktatásával akart a könyvtári intézmények részére szakmunkásokat nevelni”. A képzés igen magas követelményeket támasztó könyvtárosi szakvizsgával (írásbeli: dolgozat egy könyvtári kérdésről, magyar és idegen nyelvű művek katalogizálása, gépírás diktálás után; szóbeli: könyvtártani és könyvészeti ismeretek, tudomány- és irodalomtörténetben való jártasság, nyelvismeret) zárult. A vizsgabizottságban minden alkalommal ott ült a könyvtár igazgatója, aligazgatója, a tanügyi osztály vezetője és a könyvtár egy felkért tisztviselője. A sikeresen letett vizsga komoly előnyt jelentett a személyzeti hierarchiában a kinevezéseknél.

(tovább…)

Címkék: ,

Címkék