Egyházi könyvtárosok és könyvtárak a pandémia második hullámában

Mindenfelől szorongatnak, de össze nem szorítanak,
bizonytalanságban élünk, de kétségbe nem esünk,
üldözést szenvedünk, de elhagyottak nem vagyunk,
földre terítenek, de el nem pusztulunk.
(2Kor 4, 8–9)

A COVID-járvány első hulláma

2020 májusában a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) koordinálásával az Egyházi Könyvtárak Egyesülése (EKE), az Informatikai és Könyvtári Szövetséggel (IKSZ), a Könyvtárostanárok Egyesületével (KTE), az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiumával (EKK) és a Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetségével (MOKSZ) együtt részt vett annak a részletes szakmai ajánlásnak az elkészítésében, mely segítette a könyvtárosokat a könyvtárak újranyitásában a COVID-járvány első hulláma után. (tovább…)

Libraries, Archives and Museums as Democratic Spaces in a Digital Age / edited by Ragnar Audunson, Herbjørn Andresen, Cicilie Fagerlid, Erik Henningsen, Hans-Christoph Hobohm, Henrik Jochumsen, Håkon Larsen, and Tonje Vold. – Berlin : De Gruyter Saur, 2020. – 370 p. : ill. ; 24 cm

Elektronikus elérhetőség:
DOI: https://doi.org/10.1515/9783110636628

Az ALMPUB-projekt (The ALM-Field, Digitalization and the Public Sphere, Az ALM-szféra a digitalizáció és a közszféra) az északi – idehaza gyakran a „skandináv” jelzővel illetett – országok, valamint Németország, Magyarország és Svájc kutatóinak részvételével valósult meg Ragnar Audunson, az Oslo Metropolitan Egyetem professzora vezetésével. Ővele jónéhányan többször, idehaza is találkozhattunk. (tovább…)

A könyvtárak hatása a társadalomban

A 2019/2020-ban megrendezésre került Határtalan könyvtár című K2 továbbképzési sorozat utolsó alkalma – amelyet 2020. június 18-án, online formában tartottunk meg – a könyvtárak társadalomra gyakorolt hatását és az ezzel kapcsolatos mérések alapját képező MSZ ISO 16439:2019 Információ és dokumentáció. Módszerek és eljárások a könyvtárak hatásának felmérésére című szabványt vette górcső alá¹. (tovább…)

Kutatási eredmények

A Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2019/8-as számában megjelent A könyvtár mentális térképe^[1] című cikkünkben ígért részletes elemzést jelen írásban adjuk közzé.

Szakközépiskolában tanuló, OKJ-s képzésben részt vevő hallgatókat kértünk meg rá, hogy rajzolják le az intézményben működő könyvtár alaprajzát. Ennek a módszernek a segítségével, a hallgatók tudatában lévő, úgynevezett mentális térképet kapjuk meg, amelyet elemezni lehet. (tovább…)

Cikkem alapkérdése, hogy kik is a könyves influenszerek (véleményvezérek), és milyen módon tudjuk adaptálni módszereiket, könyvnépszerűsítő hatásukat a könyvtári gyakorlatba. A fogalmi háttér tisztázása után olvasásnépszerűsítő akciókat ismertetek, amelyek a közösségi oldalak segítségével terjednek. Végül megosztok néhány adatot a 2019 őszén közzétett kérdőíves felmérésem eredményeiből, amely az olvasásnépszerűsítés és az influenszerek viszonyát vizsgálta, és adok néhány gyakorlati tanácsot, hogy a könyvtári területen hogyan lehet hasznosítani az influenszerek által használt módszereket. (tovább…)

Vajon miért nem terjedtek el tömegesen a videójátékok a magyar közkönyvtárakban? Csak találgatok. A legtöbb könyvtárosnak semmi baja nincs a csendes sakkal vagy kártyajátékkal, társasjátékklubokra és játékkölcsönzésre is van példa, a videójátékokat viszont valahogy megkerülték. Talán hozzájárult ehhez a média gerjesztette rossz hírnév a játékok erőszakosságáról és a személyiségre gyakorolt negatív hatásáról. Lehetséges az is, hogy negatívan hathattak a beszerzés költségei, a működtetés nehézségei és a nem videójátékos könyvtárosok idegenkedése az ismeretlentől. De bármit is feltételezünk, mint az alábbi cikkből kiderül, a játék és a videójáték könyvtári jelenléte mégiscsak megfogható. (tovább…)

Könyvtárhasználó típusok a biblioterapeuta szemszögéből

Bizonyára minden gyakorló könyvtáros számára ismerős az a szégyellt pillanat, amikor egy jól ismert olvasó megjelenésekor legszívesebben láthatatlanná válna. Több évtizedes könyvtáros pályafutásom alatt nekem is volt néhány kevésbé rokonszenves könyvtárhasználó a praxisomban, akiknek a felbukkanása ilyen-olyan okból, de menekülésre késztetett. Most viszont már felsővezetőként látom ugyanazokat a helyzeteket, amint ijedten, feldúltan, remegve szaladnak ki a kollégák a színfalak mögé egy-egy „nehéz eset” megjelenésekor, vagy épp a velük folytatott személyes beszélgetések során vallanak arról, milyen frusztráló helytállniuk a különféle embert próbáló helyzetekben. (tovább…)

Hétköznapi életünket előítéleteink akaratunkon kívül is befolyásolják, amelyek éppúgy lehetnek pozitívak, mint negatívak. A társadalom e tekintetben a könyvtárosokat sem kíméli, hiszen számos előítéletet, sztereotípiát alakítottak ki róluk.

A témával korábban is foglalkoztak már, készültek kutatások arról, hogy miként ítélik meg a könyvtárosokat és munkájukat. 1985-86-ban a Gereben Ferenc által vezetett országos reprezentatív felmérésben például „A könyvtáros olyan személy, aki…” kezdetű félmondatot kellett a kitöltőknek befejezniük. A válaszadók többsége szerint a könyvtáros olvasmányokat ajánl (28,7 %)[1]. Vidra Szabó Ferenc a könyvtárhasználók körében ismételte meg a kutatást 1995-ben, amelyben a válaszolók több mint háromnegyede egy társat látott a könyvtárosban, aki segít megtalálni a keresett információt[2]. (tovább…)

A könyvtári igénybevételt és a szolgáltatások keresettségét sokféle módon lehetséges mérni. A legtöbb kutatás előre megszerkesztett kérdések mentén próbál adatokat szerezni a látogatóktól. A mentális térképek alkalmazása azonban indirekt módszerrel, egy játékos feladaton keresztül, szinte a tudatalattiból képes olyan információk előhívására, ami a hagyományos eljárással nem biztos, hogy sikerülne. Kutatásunkban – a könyvtár fejlesztéséhez és az igénybe vett könyvtári állományok felméréséhez – a mentális térképek módszerét alkalmaztuk kísérleti jelleggel. (tovább…)