A nemzeti vagy nemzetközi szintű webarchívumok többnyire olyan, nagy tömegű tartalom letöltésére alkalmas, automatikus működésű szoftverrobotokat használnak, mint amilyen az Internet Archive által kifejlesztett Heritrix. Viszont az elsősorban még a hagyományos webre optimalizált Heritrix nem igazán jó a modern, dinamikusan generált, esetleg a felhasználó közreműködését is igénylő honlapok vagy a közösségi média archiválására. (tovább…)

Networkshop – 2020. szeptember 1–4.

A 29. Networkshop címben idézett mottója igen találónak bizonyult az idei konferenciához: a megrendezése is kihívást jelentett, mivel a koronavírus-járvány miatt az eredeti áprilisi időpontot el kellett halasztani szeptemberre, majd végül az újabb hullám kezdete miatt a digitális transzformáció eszköztára adott lehetőséget a rendezvény megtartására: sok más eseményhez hasonlóan a virtuális térben valósult meg. A szervezők ez alkalommal a Microsoft Teams videokonferencia-platformot használták az előadások közvetítéséhez. (tovább…)

Most, hogy a végéhez értünk a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia könyvtári ágának (KDS-K) keretében megvalósult együttműködésnek – mely során az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Webarchívuma és a pályázaton nyertes megyei hatókörű városi könyvtárak elsősorban a nemzeti webtér regionális vonatkozású webhelyeinek feltárásán dolgoztak –, illő rövid összefoglalót adni a közös munka eredményéről. (tovább…)

Pilot projektből állandó könyvtári szolgáltatás

Az Országos Széchényi Könyvtár a 2000-es évek elejétől kezdett foglalkozni a digitálisan születő dokumentumok megőrzésével, a legismertebbek ezek közül a könyvekkel foglalkozó Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK), majd az időszaki kiadványokat archiváló Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis (EPA) és a képi dokumentumokat gyűjtő Digitális Képarchívum (DKA). Már 2006-ban felmerült, hogy más országokhoz hasonlóan egy webarchívumot is létrehozzon a nemzeti könyvtár, ami 2015-ben a ​gyűjtőköri szabályzatában is rögzítésre került. (tovább…)

Mintaalkalmazás egy webarchívum más digitális gyűjteményekkel való összekapcsolására

Előzmények

A könyvtárak digitális gyűjteményeinek alapját általában digitalizált dokumentumok alkotják. Ezeket egészíthetik ki a már eleve számítógépes formában vásárolt, begyűjtött vagy egy repozitóriumba feltöltött, illetve távoli hozzáféréssel előfizetett elektronikus könyvek, hangoskönyvek, folyóiratok, tananyagok és egyéb műfajú fájlok, adatbázisok. (tovább…)

Beszámoló a 2018–2019-ben megrendezett K2 továbbképzési sorozatról[1]

A Könyvtári Intézet 2010-ben hívta életre a K2 kísérleti műhely elnevezésű virtuális kutatócsoportot. Az elsődleges cél a könyvtáros szakemberek és más közgyűjteményi munkatársak tájékoztatása, oktatása és bevonása volt az innovatív módszerek alkalmazásába.

A kutatócsoport működése során három tevékenység kapott nagy hangsúlyt:

1. szakirodalom alapján az új technológiai trendek figyelése;
2. új technológiákkal kapcsolatos kísérletek végzése, ösztönzése;
3. rendezvények szervezése, amelyeken az új technológiai lehetőségeket és a fiatal kutatókat megismertetjük a nagyközönséggel.[2] (tovább…)

Bevezető

Írásomban két rendezvényt tekintek át: 2019. március 29-én az Osztrák Nemzeti Könyvtár (ÖNB) rendezett egy félnapos workshopot a webarchiválás kapcsán, június elején pedig a webarchiválással foglalkozó intézmények éves konferenciájára került sor Zágrábban¹. Előbbi esetben rövid áttekintést adok az elhangzottakról, illetve az utóbbiban utalok arra is, miként tudunk itthon a nemzetközi kapcsolatainkból profitálni. (tovább…)

Networkshop 2018 konferenciakiadvány / szerk.Tick József, Kokas Károly, Holl András, Budapest : HUNGARNET Egyesület : MTA Könyvtár és Információs Központ, 2018. – 103. p. : ill.

A Networkshop eredetileg a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF), a Hungarnet Egyesület és a Magyar Internet Társaság által közösen szervezett több napos konferenciasorozat, amelyet manapság a Hungarnet, az NIIF-et magába olvasztó KIFÜ asszisztenciája mellett, szponzori támogatásokkal rendez meg. A rangos eseményen minden évben több száz hazai felsőoktatási hálózati szakember vesz részt. A konferencia 1992-es első megrendezése óta minden alkalommal más városban találkoznak a szakterület kutatói, fejlesztői, a gyártók és maguk a felhasználók is. (tovább…)

Mozaikok az IIPC 2019 kongresszusról

Elsőként áttekintést adunk a webarchiválás nemzetközi hátterét adó International Internet Preservation Consortium (IIPC) szervezetéről1, az OSZK szerepéről a konzorcium munkájában, valamint szemelgetünk a konzorcium idei évi, Új-Zélandon megrendezett kongresszusán felmerült témakörök közül. (tovább…)

A már eleve digitálisan születő tartalom gyűjtése és hosszú távú megőrzése komoly kihívás a memóriaintézményeknek. Ha ezt a feladatot nem tudják felvállalni, akkor vagy nagy fehér foltok maradnak az utókorra a 21. század első felének kulturális, tudományos, közéleti és személyes történéseiből, vagy csak a nonprofit és az üzleti világ szereplői fogják elvégezni ezt a munkát². Természetesen ez is nagyon hasznos, de ezeknél a szervezeteknél és cégeknél nem valószínű, hogy évtizedeken vagy akár évszázadokon keresztül megmaradnak, és hogy egyenlő hozzáférést tudnak/akarnak adni mindenkinek a megőrzött tartalomhoz. (tovább…)

A tanulmánykötet esettanulmányok formájában az elsők között tesz kísérletet arra, hogy felvillantsa a webarchiválás történeti, illetve széles társadalomtudományi kontextusának számos fontos elemét. A szerkesztők előszava is kitér rá, hogy eddig inkább az volt a jellemző, hogy magáról a webarchiválási folyamatról, annak technikai részleteiről, a világháló archiválásához kapcsolódó kurátori tevékenységekről szóltak az összefoglalók. (tovább…)

Immáron öt esztendeje annak, hogy a Magyar Elektronikus Könyvtár egyik atyjaként számon tartott Drótos László a miskolci Networkshopon előrukkolt egy Magyar Internet Archívum létrehozásának gondolatával.1 A kérdés már akkor több volt, mint időszerű. A magyarországi szaklapokban azóta nem egy, a külföldi fejleményekről tudósító cikk, referátum látott napvilágot, közöttük olyanok is, amelyek a “nagy nemzetek” helyett a “kis európai nemzetek”, így például a csehek vagy litvánok webarchiválási gyakorlatát ismertetik.2 A hazai szakemberek is igyekeztek a problémát napirenden tartani.3 A kérdés jogi aspektusaival is foglalkozott a Tudományos és Műszaki Tájékoztatásban megjelent cikkében4 Rónai Iván, aki konkrét javaslattal is élt a hatályos kötelespéldány-rendelet (60/1998) megváltoztatásának tárgyában. A szerzői jog kérdésköre felől közelített a témához Amberg Eszter, aki – ugyancsak a TMT-ben megjelent – tanulmányában5 arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenleg érvényben lévő kötelespéldány-rendelet elviekben rendelkezik a távoli hozzáférésű dokumentumok beszolgáltatásának kötelezettségéről, más kérdés, hogy a szolgáltatásra kötelezettek többségének értelmezésében az elektronikus dokumentum rendeletbe foglalt definíciója nem vonatkozik az online kiadványokra.
A témát taglaló írások rendre kitérnek azokra az alapelvekre, amelyek mentén a különböző országok jogalkotói, illetve érintett intézményei (legtöbbször a nemzeti könyvtár vagy annak társintézményei) a webarchiválást megoldani igyekeznek, illetve amelyeket koncepcióként a vonatkozó jogszabályokba ágyaznak. (tovább…)