Az MKM Kulturális Örökség Főosztály Könyvtári Osztály vezetője a kővetkező levéllel fordult a szakmai szervezetek vezetőihez:

A múlt év végén az Országgyűlés számunkra örvendetesen elfogadta a nyilvános könyvtári ellátásról is szóló 1997. évi CXL törvényt, és hozzákezdtünk a követő jogszabályok előkészítéséhez is.

Egyik fontos és sürgő feladatunk a Könyvtári Intézetről szóló jogszabály előkészítése, egyben az Intézet munkájának új alapokon történő megszervezése. Ugyancsak hasznos lenne minél előbb fölállítani az 1997. évi CXL. Törvény 62. §-ában szabályozott Országos Könyvtári Kuratóriumot, amely közreműködik az Országos Széchényi Könyvtár és a Könyvtári Intézet irányításában. Elképzelésünk szerint ez a Kuratórium a két intézmény irányításában úgy venne részt, hogy képviselné a könyvtári rendszer egészét és az illetékes felügyeleti szerveket.

Mint ahogy a törvény előkészítése során is bebizonyosodott, a minisztérium és a szakmai szervezetek együttműködése gyümölcsöző, így most is számítok tevékeny közreműködésükre.

1. Kérem véleményét, javaslatait arról, hogy a tagok milyen szolgáltatásokat, milyen tevékenységek ellátását várják el a könyvtári rendszer szakmai intézetétől.

2. Kérem javaslatait az Országos Könyvtári Kuratórium összetételére és működésére vonatkozóan.

Üdvözlettel és köszönettel

Dr. Skaliczki Judit osztályvezető

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnökségének
javaslata*

Az elnökség megtárgyalta – a tárgyban kapott felkérés alapján – a Könyvtári Intézet szervezeti helyével, jogállásával és ezzel kapcsolatos elvi, finanszírozási kérdéseivel kapcsolatos, valamint az Országos Könyvtári Kuratórium feladataival és összetételével kapcsolatos kérdéseket. Javaslataink az alábbiak:

Könyvtári Intézet

A Könyvtári Intézet (továbbiakban KI) az Országos Széchényi Könyvtár (továbbiakban: OSZK) szervezetében (ill. ahhoz szervezetileg kapcsolódva), az OSZK épületében, de irányítása és finanszírozása tekintetében – az alábbiak értelmében – önállóan működjön. E megoldás semmiképpen sem veszélyeztetné az intézet jogszabályban megfogalmazott feladatainak végrehajtását, és ugyanakkor gazdasági, adminisztratív és szakmai tekintetben egyaránt számottevő előnyökkel járna. A minden tekintetben önálló intézetet szakmailag gyengébbnek, költségek és teljesítmény tekintetében kevésbé hatékonynak és – lásd a napokban kapott németországi információkat – jövőjét illetően bizonytalanabbnak tartanánk.

A KI saját költségvetése szerint gazdálkodjon, amelyet illetően az OSZK-nak ne legyen rendelkezési joga, de finanszírozási kötelezettsége sem. A KI helyiségeinek és az épület erre jutó részének fenntartási költségeit, a biztonsági szolgálat költségeit és más hasonló, az épület egészével kapcsolatos költségek fedezetét az OSZK költségvetésében kell – maradéktalanul – biztosítani. Hasonlóképpen az OSZK költségvetésében kell biztosítani a fedezetet (bár ennek – nézetünk szerint kedvezőtlenebb – alternatívája lehet az intézet vonatkozó saját kapacitásának kiépítése és finanszírozása) a KI – elkülönített – munkaügyeinek, pénzügyeinek és számvitelének intézésére szolgáló személyi és technikai kapacitásra. A KI által az OSZK-tól igénybe vett technikai szolgáltatások (nyomdai, számítástechnikai stb. szolgáltatások) ellenértékét az OSZK számlázza a KI-nek, és az – költségvetése terhére – e számlákat fizesse ki.

A KI-t az MKM irányítsa és felügyelje; ebben működjön közre az Országos Könyvtári Kuratórium (továbbiakban: OKK). A KI fejlesztési, beruházási és munkaterveit, valamint beszámolóit a miniszter (az MKM) hagyja jóvá, az OK véleményét figyelembe véve.

A KI igazgatóját a miniszter nevezze ki, az OKK és az OSZK főigazgatója véleményének meghallgatásával. Az igazgatóra vonatkozó munkáltatói jogok meghatározott részének gyakorlását a miniszter az OSZK főigazgatójára ruházhatja át. A KI igazgatója gyakorolja a munkáltatói jogokat a KI munkatársai tekintetében.

A KI keretében működő Könyvtártudományi (a jövőben talán helyesebben: könyvtár- és információtudományi) Szakkönyvtárat fel kell venni a nyilvános könyvtárak jegyzékébe, és ennek megfelelően kell kezelni.

A KI keretében kell működtetni – a jelenlegi vagy azoknál kedvezőbb finanszírozási feltételek mellett – a könyvtári szaksajtó szerkesztőségeit és az országos (tehát nem valamely könyvtártípus, vagy régió könyvtárosait és könyvtárait képviselő) társadalmi szakmai szervezetek titkárságait.

Országos Könyvtári Kuratórium (nem ismételve az e vonatkozásban a KI kapcsán leírtakat)

a) Az OKK az OSZK és a KI irányításában való közreműködése során a könyvtárhasználói igényeket és érdekeket képviselje.

b) Az OKK véleményezze az OSZK és a KI fejlesztési, beruházási és munkaterveit, költségvetési javaslatait, valamint beszámolóit. E tevékenységet az MKM – az OKK felkérésére, szükség szerint – a szakértők bevonásával támogassa.

c) Az OKK egyben betölti az OSZK és a KI vezetői kinevezése tekintetében a pályázók alkalmasságának elbírálását végző bizottság szerepét.

d) Az OKK lépjen fel kezdeményzően az OSZK ill. a KI tekintetében általa lényegesnek tartott fejlesztéseket és egyéb változtatásokat illetően.

e) Kívánatosnak látszik a KI irányításának támogatására külön albizottság létrehozása az OK-n belül.

f) Az OKK tagjai között szerepeljenek a tudományos, gazdasági és szellemi élet e területen jártas kiemelkedő személyiségei és a könyvtári szakterület jeles képviselői.

g) Az OKK tagjait a miniszter kérje fel és mentse fel személyes minőségükben; a könyvtári szakterület képviselői tekintetében meghallgatva és mérlegelve a szakmai társadalmi szervezetek javaslatait.

h) Az OKK tagjainak felkérése 4 évre szóljon, és egyszer legyen meghosszabbítható.

Vajda Erik

* A dőltbetűs részeket az elnökséggel nem egyeztettem; ezek – reményeim szerint az egyeztetett részek szellemében tett – saját javaslataim. V. E.

Az Informatikai és Könyvtári Szövetség
javaslata

Könyvtári Intézet

A Könyvtári Intézetnek önállóan gazdálkodó, állami fenntartású költségvetési intézménynek kell lennie.

Feladatköre kettős: részben a minisztérium könyvtári osztályának munkáját kell segítenie, részben pedig a szakmát kell szolgálnia.

Alapfeladatai:

1. Az országos könyvtári rendszer működésének rendszeres felmérése, elemzése, kutatása.

2. A könyvtári jogszabályokhoz, azok aktualizálásához háttéranyagok készítése.

3. A könyvtári törvény 60. § (3) bekezdésében megfogalmazott további szolgáltatások.

Kiegészítő szolgáltatások: minden olyan szolgáltatás, amelyre a könyvtári rendszer felhasználói igényt tartanak, és amelyet részben vagy egészében finanszíroznak.

Az intézet gazdálkodása:

Költségvetését az MKM költségvetésében külön soron kell tervezni.

Az intézet vegye át az OSZK-tól a működéséhez szükséges infrastrukturális feltételeket, ugyanakkor térítse önálló költségvetéséből a működési költségeket (fűtés, világítás, takarítás).

Könyvtári Kuratórium

Feladatköre:

A Könyvtári Kuratórium a Országos Széchényi Könyvtár, a Könyvtári Intézet és a központi szolgáltatások irányításában és fejlesztésében működik közre. A két említett intézmény vezetőjének kiválasztásában egyetértési joga van, a központi szolgáltatások és a fejlesztések terén javaslattételi joga, a munkaterv, a költségvetés, a beszámoló, az SZMSZ kérdéseiben pedig véleményezési joga.

Tagjai:

Kilenc tagú, ebből ötöt a két szakmai ernyőszervezet, az Informatikai és Könyvtári Szövetség, valamint a Magyar Könyvtárosok Egyesülete delegálhat, hármat az ágazati miniszter, a kilencedik pedig az MKM Könyvtári Osztályának mindenkori vezetője. A tagok megbízási ideje három év, ez egyszer meghosszabbítható (ez alól természetesen kivétel a könyvtári osztály vezetője). Az OSZK-val és a Könyvtári Intézettel foglalkozó üléseken tanácskozási joggal, állandó meghívottként vesznek részt az intézmények igazgatói.

Nyilvánossága:

A kuratórium üléseinek jegyzőkönyve alapján tájékoztató készül a szakma számára, mely a szaklapokon keresztül kerül nyilvánosságra.

Működése:

Titkársága a minisztérium könyvtári osztályán működik, ennek pénzügyi feltételeit külön kell biztosítani. A működési költségeket szintén a könyvtári osztály kezeli.

Zalainé Kovács Éva

Az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiumának
javaslata

I. A Könyvtári Intézet feladatai, hatásköre

1. Alapító okiratában a globális célok, valamint a funkciók és a jogállás tisztázása szükséges (háttér-intézmény, kvázi-önálló intézmény, továbbá finanszírozási módját tekintve költségvetési, közalapítványi, egyéb non-profit közhasznú formában működik-e stb.)

2. Meg kell határozni, milyen, a nyilvános könyvtári ellátást szolgáló feladatokat lásson el javaslattételi, véleményezési, döntési kompetenciákkal, továbbá végrehajtási szinten milyen nyilvántartási és egyéb adminisztratív tevékenységek tartoznak az Intézethez.

3. A konkrét feladatok felsorolásszerűen az EKK tagjainak javaslatait összefoglalva, de nem egyeztetve: hatósági; tanácsadó; könyvtári kutatások koordinálása; továbbképzés; szakmai irányelvek, ajánlások, minta-alapszabályzatok (SzMSz-ek) kidolgozása, valamint információs szolgáltatások a szakmának; a szakfelügyelet ellátása; hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatok gondozása; konferenciák szervezése; szakkönyvtár működtetése.

II. Országos Könyvtári Kuratórium feladatai, hatásköre

1. Alapító okiratában a működtetés célja, formája, finanszírozása.

2. A könyvtári ellátás stratégiai fejlesztési irányainak kijelölése, az ezekhez rendelt pénzforrások, úgy mint különböző költségvetési pénz-alapok pályázati céljainak összehangolása, közalapítványok, a könyvtárak működésének felügyelete, az MKM könyvtári ellátás fejezeti címein rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának kontrollja.

3. A nyilvános könyvtári ellátást biztosító intézmények körének meghatározása, az egyes intézmények nyilvánossá minősítése, akkreditálása.

4. A szakmai-etikai irányelvek működésének felügyelete a könyvtárhasználók jogainak biztosítására.

III. Az Országos Könyvtári Kuratórium összetétele

1. Könyvtárhasználó csoportok képviselői (diákönkormányzatok, oktatók, kutatók stb.);

2. Fenntartók képviselői;

3. Könyvtárosok intézmény-típusonként;

4. Szakmai érdekképviseleti delegálás (egyesületek);

5. MKM, PM, BM, IM delegáltjai.

Huszár Ernőné dr.

A Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetségének
javaslata

Könyvtári Intézet

A törvény a Könyvtári Intézet feladatrendszerét jól körülhatárolja, a rendeletnek kell kimondani az eddigi – a KMK-ra vonatkozó -jogszabályoknak a hatályvesztését. A rendelet lehet Alapító Okirat, melynek a következőket kell tartalmaznia:

1. Az Intézet adatai, a jogelődre vonatkozó jogszabályok.

1.1. Az Intézet lehet a) költségvetési szerv;

b) közalapítvány;

c) alapítvány;

d) társadalmi szervezet;

e) gazdasági társaság.

Mindegyik jogállással kapcsolatban lehetnek érvek és ellenérvek. A jogalkotó szándékát figyelembe véve a költségvetési szerv forma a legműködőképesebb. A demokratikus működés biztosítéka a Kuratórium, melyben a szakmai szervezetek képviseltethetik magukat.

Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az Intézet jogállása az OSZK-étól nem térhet el.

1.2 Az Alapító Okirat kidolgozásakor az 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-a az irányadó.

2. Alaptevékenység

képzés, továbbképzés, képzéskoordinálás:

tájékoztatás;

készségszintű oktatás;

tanfolyamszerű képzés.

szakkönyvtár és információs rendszer működtetése:

a hazai szakirodalom teljes körű,

a hungarikák és

a külföld szakirodalmának reprezentatív gyűjtése;

Minerva, MAKSZAB, KDSZ, SDI.

Új könyvek, közös katalogizálás:

a köteles példányon alapuló, a nemzeti bibliográfiákkal együttműködő információs rendszer;

bekapcsolódás a MOKKA programba, közös katalogizálás.

a könyvtárak marketing tevékenységének és kutatómunkájának kezdeményezése és összehangolása különböző formák alkalmazásával;

szabványok, szabályozók kidolgozása a szakmai szervezetekkel, az országos szakkönyvtárakkal együttműködve;

irányelvek, szabályzatok elkészítése:

a szakmai szervezetekkel és az országos szakkönyvtárakkal;

tanácsadó és tájékoztatási központi feladatok: szakmai tanácsadás: jogi tanácsadás; referenciaszolgáltatás; a fenntartók és a felügyeleti szervek szükség szerinti tájékoztatása; a könyvtárosok szakmai érdekképviselete;

public relations, human relations:

médiák;

gazdasági társaságok;

oktatási és művelődési intézmények;

államigazgatási és államhatalmi szervek;

erőszakszervezetek;

egyházak;

társadalmi szervezetek;

országos statisztika, benne szakkönyvtári és közművelődési könyvtári statisztika – számítógépes elérhetőséggel;

egyéb feladatok, pl. kiadói tevékenységével az a)–i) pontokban leírtak elősegítése.

3. Az alaptevékenységen belül, az alaptevékenység feltételeként rendelkezésre álló s e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználása:

könyvtárak, tájékoztatási intézmények, szakmai szervezetek, társadalmi szervezetek, magánszemélyek információellátása külön megrendelés alapján;

az alaptevékenység során keletkezett termékek értékesítése;

terem, eszköz bérbeadása;

fölöslegessé vált eszközök értékesítése.

4. Vállalkozói tevékenység:

Az alaptevékenység körébe nem tartozó kiadói, nyomdai tevékenység, fordítás, tolmácsolás, lektorálás, szerkesztés, kiállítás, szaktanácsadás, szakvélemény, tervezés, szervezés, rendezés.

5. Az Intézet

jogállása: jogi személy;

gazdálkodási jogköre: önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

6. Kinevezési rend:

Az Intézet vezetőjét (főigazgató vagy igazgató) – nyilvános pályázat alapján az Országos Könyvtári Kuratórium javaslatára a miniszter nevezi ki, és a Kuratórium gyakorolja a munkáltatói jogokat.

7. Szervezeti és működési szabályzat:

az Intézet készíti el az Alapító Okirat megjelenését követő 60 napon belül;

a Szabályzat a felügyeleti szerv (MKM) jóváhagyásával lép érvénybe.

Könyvtári Kuratórium

A kuratóriumnak nem lehet tagja, illetőleg elnöke:

az MKM tisztségviselője, munkatársa;

az OSZK munkatársa;

a Könyvtári Intézet munkatársa;

szakszervezeti tisztségviselő, munkatárs.

A kuratórium jogköre:

a Szervezeti és működési szabályzat elfogadása;

az OSZK és a KI éves gazdasági tervének elfogadása és mérlegének megállapítása;

javaslattétel az MKM-nek az állami költségvetési támogatás, céltámogatás összegére;

az OSZK és a KI éves munkatervének elfogadása, a tervben leírtak ellenőrzése;

a törvényesség betartásának ellenőrzése.

3. A kuratórium és az elnökség működése:

a kuratórium, illetőleg az elnökség a feladatai ellátásához szükséges gyakorisággal ülésezik, de a kuratórium legalább negyedévente, az elnökség pedig legalább havonta. Az ülést a kuratórium elnöke hívja össze. A kuratórium tagjai többségének kérésére az elnök köteles az ülést 14 napon belül összehívni;

a kuratórium tagjainak szavazati joga egyenlő;

c) az ülés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele jelen van. A határozat meghozatalához a jelenlévők többségének szavazata szükséges;

az összes tag szavazatának kétharmadára van szükség az elnök vagy az alelnökök visszahívásáról történő döntés esetén;

az ülés napirendjét az elnök állítja össze. A napirendre a kuratórium bár mely tagja tehet javaslatot: ennek elfogadásáról az ülés dönt;

a kuratórium ügyintéző, ügykezelő és ügyviteli teendőit a kuratórium titkársága látja el. A titkárság szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat az alapító okirat állapítja meg.

4. A kuratórium felügyeleti szerve az MKM.

5. A kuratóriumi tagok díjazása:

elnök: a miniszteri fizetés 70%-a;

alelnökök: a miniszteri fizetés 50%-a;

a kuratórium tagjai: a miniszteri fizetés 10%-a. Költségtérítés a kuratórium valamennyi tagját megilleti.