Libraries, Archives and Museums as Democratic Spaces in a Digital Age / edited by Ragnar Audunson, Herbjørn Andresen, Cicilie Fagerlid, Erik Henningsen, Hans-Christoph Hobohm, Henrik Jochumsen, Håkon Larsen, and Tonje Vold. – Berlin : De Gruyter Saur, 2020. – 370 p. : ill. ; 24 cm

Elektronikus elérhetőség:
DOI: https://doi.org/10.1515/9783110636628

Az ALMPUB-projekt (The ALM-Field, Digitalization and the Public Sphere, Az ALM-szféra a digitalizáció és a közszféra) az északi – idehaza gyakran a „skandináv” jelzővel illetett – országok, valamint Németország, Magyarország és Svájc kutatóinak részvételével valósult meg Ragnar Audunson, az Oslo Metropolitan Egyetem professzora vezetésével. Ővele jónéhányan többször, idehaza is találkozhattunk. (tovább…)

A könyvtárak hatása a társadalomban

A 2019/2020-ban megrendezésre került Határtalan könyvtár című K2 továbbképzési sorozat utolsó alkalma – amelyet 2020. június 18-án, online formában tartottunk meg – a könyvtárak társadalomra gyakorolt hatását és az ezzel kapcsolatos mérések alapját képező MSZ ISO 16439:2019 Információ és dokumentáció. Módszerek és eljárások a könyvtárak hatásának felmérésére című szabványt vette górcső alá¹. (tovább…)

Könyvtárhasználó típusok a biblioterapeuta szemszögéből

Bizonyára minden gyakorló könyvtáros számára ismerős az a szégyellt pillanat, amikor egy jól ismert olvasó megjelenésekor legszívesebben láthatatlanná válna. Több évtizedes könyvtáros pályafutásom alatt nekem is volt néhány kevésbé rokonszenves könyvtárhasználó a praxisomban, akiknek a felbukkanása ilyen-olyan okból, de menekülésre késztetett. Most viszont már felsővezetőként látom ugyanazokat a helyzeteket, amint ijedten, feldúltan, remegve szaladnak ki a kollégák a színfalak mögé egy-egy „nehéz eset” megjelenésekor, vagy épp a velük folytatott személyes beszélgetések során vallanak arról, milyen frusztráló helytállniuk a különféle embert próbáló helyzetekben. (tovább…)

Hétköznapi életünket előítéleteink akaratunkon kívül is befolyásolják, amelyek éppúgy lehetnek pozitívak, mint negatívak. A társadalom e tekintetben a könyvtárosokat sem kíméli, hiszen számos előítéletet, sztereotípiát alakítottak ki róluk.

A témával korábban is foglalkoztak már, készültek kutatások arról, hogy miként ítélik meg a könyvtárosokat és munkájukat. 1985-86-ban a Gereben Ferenc által vezetett országos reprezentatív felmérésben például „A könyvtáros olyan személy, aki…” kezdetű félmondatot kellett a kitöltőknek befejezniük. A válaszadók többsége szerint a könyvtáros olvasmányokat ajánl (28,7 %)[1]. Vidra Szabó Ferenc a könyvtárhasználók körében ismételte meg a kutatást 1995-ben, amelyben a válaszolók több mint háromnegyede egy társat látott a könyvtárosban, aki segít megtalálni a keresett információt[2]. (tovább…)