Bemutatkoznak a Könyvtári Intézet új osztályvezetői

Kategória: 2006/ 7


   HÖLGYESI GYÖRGYI -
    Gyűjteményszervezési osztály

- Kedves Györgyi, a 2006 februárjában kinevezést elnyert osztályvezetők közül egyedül te nem számítasz újnak, hiszen az előző ötesztendei ciklusban is vezetted a Gyűjteményszervezési osztályt. Ugyanakkor roppant sajátos a helyzeted, mert első osztályvezetői kinevezésedkor még egészen más feladataitok voltak. Arra gondolok, hogy amikor 2001-ben elkészítetted a pályázatod, még az Új Könyvek című állománygyarapítási tanácsadó kiadvány felelős szerkesztői tisztére készültél, azután következett a váratlan – vagy talán nem is olyan váratlan – fordulat, a teljes profilváltás, amit te vezényeltél le, úgy tűnik föl, teljes sikerrel. Első kérdésünk tehát arra vonatkozik, milyen is volt ez az előző vezetői ciklus, és miként élted meg a változást?
- Amikor hat évvel ezelőtt megpályáztam az akkor még Gyűjteményépítési Információs osztály vezetői posztját, programom középpontjában természetesen az Új Könyvek szerkesztésének feladatai álltak. Pályázatomban a kéthetente megjelenő kiadvány szerkesztésének megújítása kapta a legfőbb hangsúlyt. Voltak ugyan más, az állományalakítással kapcsolatos feladataink is, de ezek az időigényes kiadvány-szerkesztési munkálatok miatt tényleg csak másodlagosak voltak. Aztán nagyon nagy fordulat következett: az OSZK és a Könyvtári Intézet vezetésének döntése következtében az Új Könyvek szerkesztése, szellemi előállítása átkerült a lap kiadójához, a Könyvtárellátó Kht.-hez. Ez a változás gyökeres fordulatot hozott 2004-ben, amit én a “fordulat évének” szoktam nevezni. Persze amikor 2003 decemberében, karácsony előtt nyomdába adtuk az utolsó általunk összeállított Új Könyvek szám kéziratát, már nagy vonalakban kialakult az osztály új feladatrendszere, munkavégzési koncepciója, amely alapjaiban ma is kirajzolja munkánk főbb vonalait.
A változás lényege az volt, hogy míg korábban szinte kizárólag egy kiadvány előállításával foglalkoztunk, azaz egyetlen tevékenységi formában gondolkodtunk, addig 2004 januárjától mind tartalmában, mind eszközeiben kiszélesedett, sokrétűbbé, sokoldalúbbá, mondhatnám, többszólamúvá vált a munkánk. Az új feladatok újfajta szemléletet, szakmai nyitottságot, gyors reagáló képességet követeltek és követelnek meg ma is tőlem és persze a munkatársaimtól. Új helyzetünkben immár nem lehetett rutinból, szokott módszerekkel megoldani feladatainkat. A váltás, most – két év távlatában – talán már elmondható, ha nem is zökkenők nélkül, de végbement. Erre utalhat az a tény is, hogy az osztály személyi összetétele nem változott.

- Mondj valami közelebbit az osztály 2004 januárjában életbe lépett új feladatrendszeréről!
- A “fordulat évében” kialakult új feladatrendszert és koncepciót tükrözi az osztály nevének megváltozása is, Gyűjteményépítési Információs osztályból Gyűjteményszervezési osztály lettünk. Ez mutatja egyfelől a folyamatosságot – hiszen továbbra is a könyvtárak gyűjteményeinek alakításával foglalkozunk -, másfelől jelzi az újdonságot, a lényegesen megváltozott feladatkört. Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni a választ, azt mondhatnám, hogy három tevékenységi formánk van. Egyrészt központi szolgáltatásokat működtetünk, másrészt információkat szolgáltatunk a NKÖM Könyvtári Főosztályának a könyvtár-politikai döntések előkészítéséhez, harmadrészt közvetlen szakmai tanácsokat, ajánlásokat adunk a különböző könyvtártípusokban dolgozó, hozzánk forduló kollégáknak.

- Kérlek, részletezd mindhármat. Milyen központi szolgáltatásokat működtettek?
- Először a gyűjteményépítési információs szolgáltatásról mondanék valamit. Internetes szolgáltatásunk az Állománygyarapítási portál, amely a szó eredeti jelentésében a könyvtárak állományalakítási munkájához ad segítséget, és ez az a tevékenység, amely még őrzi munkánk folyamatosságát, ha tetszik, történeti kontinuitását. Az Állománygyarapítási portál négy részből áll. Az első a Könyvplusz, ez hetenkénti frissítéssel közli az “új”, a már a KELLO-ban készülő Új Könyvekben nem szereplő kiadók és kiadványaik adatait. Vagyis a könyvtárak innen értesülnek azokról a friss könyvekről is, amelyek nem szerepelnek az Új Könyvek kínálatában, tehát fölvehetik a kapcsolatot a számukra szükséges mű kiadójával, és tőlük megrendelhetik. A másik központi szolgáltatás a Fölöspéldányok elnevezésű internetes “rovatunk”, ahol egy helyen közreadjuk a hazai könyvtárak fölöspéldány-jegyzékeit. Ilyen módon sok száz könyv kerül a megfelelő könyvtárhoz térítésmentesen, ahelyett, hogy zúzdába küldenék. A harmadik a Külföldi dokumentumok beszerzési forrásai elnevezésű, ugyancsak internetes szolgáltatás, amely azoknak a hazai és külföldi cégeknek az adatait tartalmazza, amelyek a külföldi dokumentumok forgalmazását végzik. A cégadatokban a forgalmazott dokumentumok típusa és nyelve szerint lehet tájékozódni. Végül negyedik szolgáltatásunk a Tankönyvek és tankönyvkiadók, ezzel természetesen és főként az iskolai könyvtárak állománygyarapítását tudjuk szolgálni, ugyanis itt a tankönyveket, tanítási segédleteket megjelentető kiadók adatai találhatók meg, illetve az aktuális tanévben hivatalosan elfogadott tankönyvek jegyzéke tanulmányozható. Már itt utalok arra, hogy ezt a szolgáltatásunkat szeretnénk kiszélesíteni, és a taneszközöket forgalmazó cégek listáját is elektronikus úton elérhetővé kívánjuk tenni.

- Ha jól értjük, e négy adatbázis építése, frissítése az osztály tevékenységének fő iránya. De a bevezetőben utaltál feladataitok sokféleségére. Milyen munkáitok vannak még az Állománygyarapítási portál mellett?
- Szerintem nagyon fontos szolgáltatásunk a Könyvtárépítési, -berendezési és könyvtártechnológiai információszolgáltatás című weboldalunk. Mint a nevéből is következik, itt a könyvtárak építésére vonatkozó friss információkat közöljük, újonnan épített és felújított intézményeket mutatunk be, mégpedig fotók, alaprajzok kíséretében. Összegyűjtöttük továbbá a könyvtárak berendezésével, a könyvtári bútorok, eszközök, berendezések forgalmazásával foglalkozó cégek adatait is, nemkülönben a biztonságtechnikai cégek kínálatát, sőt a könyvtárakban keletkező veszélyes hulladékokat kezelő, szállító cégekről is közlünk aktuális információkat. Könyvtár-technológiai eszközök című weboldalunkon az Ariel elnevezésű dokumentumküldő és -fogadó szoftverrel kapcsolatos ismereteket gyűjtöttük össze, és ezt az információs anyagot a könyvtári igényeknek és a technikai változásoknak megfelelően folyamatosan bővítjük. Ide sorolnám még A fogyatékkal élő olvasók könyvtárhasználatát segítő technikai eszközöket bemutató szolgáltatásunkat, ennek segítségével szintén tippeket adunk a beszerzési forrásokra nézve.
Nem hagyható említés nélkül a könyvtáraknak szóló bibliográfiai információs szolgáltatás sem, amelynek három területe van. Az első a hazai könyvtárakban készülő, illetve azokban használható bibliográfiai adatbázisok összegyűjtése; a második az interneten elérhető és csak olvasható bibliográfiák gyűjteménye; a harmadik a könyvtárakban épülő helyismereti adatbázisok számba vétele.
Külön beszélgetés témája lehetne a határon túli magyar könyvtárak munkájának támogatása. Ennek nagyon kézzel fogható eredménye az évente frissülő Hungarológiai kézikönyvtári jegyzékünk. Ez nem más, mint egy ajánló jegyzék a külföldi magyar intézetek, magyar tanszékek, könyvtárak számára, és tartalmazza, mi az, amit kézikönyvként feltétlenül érdemes beszerezniük és az ottani olvasók tájékoztatására használniuk. A közelmúltban éppen a 2005. évi frissítést végeztük.
Talán ennél is többet kellene szólnom az ODR országos kiterjedésű munkájában való részvételünkről. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer tagjainak, illetve a szolgáltatást igénybe vevő könyvtáraknak a tevékenységét szeretnénk segíteni az ODR információs oldal című honlapos szolgáltatásunkkal. Ezen a weboldalon az ODR-rel kapcsolatos friss hírek, újdonságok, jogszabályok, elméleti és gyakorlati tudnivalók kaptak helyet. Linkek és rendszeresen frissített irodalomjegyzékek állnak az érdeklődők rendelkezésére. Folyamatban van a Könyvtári Minerva elektronikus formájú adatbázisként való fölépítése, amely nagyjából a régi, nyomtatott minerva adatait tartalmazza, csak éppen elektronikus elérhetőséggel és folyamatos frissítéssel. Erről nem is beszélnék bővebben, hiszen vonatkozó terveinkről, konkrét elképzeléseinkről és a munka megkezdéséről beszámoltam a 3K idei első számában. Tervezzük a könyvtári kutatások nyilvántartásában való közreműködésünket. A hazai könyvtári kutatóhelyeket szeretnénk “beterelni” a BME-OMIKK által működtetett Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszerbe, és a könyvtári kutatások adatait a honlapunkról kívánjuk elérhetővé tenni.
Nem utolsó sorban az osztály feladatai közé tartozik a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros című országos szakfolyóirat szerkesztése. A nyomtatásban megjelenő, a legszélesebb szakmai közönségnek szóló lap hónapról hónapra közreadja a hazai és a határon túli magyar könyvtárosságot érintő és érdeklő aktuális kérdéseket, elméleti és gyakorlati újdonságokat, időtálló és efemer cikkeket, a szakmai viták hozzászólásait és így tovább. A lap válogatott cikkanyaga – féléves időbeli eltolódással – az interneten is olvasható, onnan letölthető. Ez a szolgáltatás elsősorban a szakmai kérdésekkel behatóbban foglalkozó kutatók, könyvtár szakos hallgatók számára “viszi házhoz” a szakirodalmat.

- Ezek voltak tehát az osztály által működtetett központi szolgáltatások. De említetted, hogy összesen három tevékenységformátok van. Kérünk, beszélj röviden a további kettőről is!
- Igen, említettem, hogy információk szolgáltatásával kivesszük részünket a NKÖM Könyvtári Főosztályának döntés-előkészítésében. Közreműködünk az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer működésével kapcsolatos vizsgálatokban, és rendre javaslatokat teszünk a felmerülő problémák megoldására. Részt veszünk a könyvtáraktól történő információ- és adatgyűjtésben, a kérdőíves felmérésekben. Most újra említhetem a készülő elektronikus Könyvtári Minervát, de fölmerült az informatikai ellátottsággal kapcsolatos mérések elvégzése vagy éppen a muzeális dokumentumok gyűjtésének áttekintése, aztán fölmérnénk a könyvtárak akadálymentesítésének jelenlegi állapotát. És közreműködünk a könyvtári jogszabályok, illetve felülvizsgálatuk, módosításuk előkészítésében és a kapcsolódó tájékoztató munkában. Konkrétan a 3/75. KM-PM leltározásról szóló rendelet módosítása van napirenden.
Harmadik tevékenységformánk a könyvtáraknak, a kollégáknak nyújtott szakmai tanácsadás, alkalmi segítségnyújtás. Ez lehet kérés, kérdés alapján eseti, és lehet rendszeres. Az előbbiek között említeném, mondjuk, a hozzánk forduló határon túli kollégák kérdéseire való válaszadást, közvetítőként segítjük a dokumentumokhoz való hozzájutásukat; az utóbbiaknál például a jogszabályokban foglaltak értelmezése, alkalmazásának elősegítése lehet viszonylag folyamatos vagy visszatérő feladatkörünk.

- Kedves Györgyi, nem csupán meggyőző, de szinte impozáns számbavétele volt ez a “fordulat évétől” eltelt két esztendő megannyi tennivalójának, elvégzett munkájának. De hogyan tovább? Mik az osztály előtt álló új feladatok?
- Csakugyan, ez a feladatrendszer, a hozzá tartozó módszerek és a megvalósult projektek együttese az elmúlt két évben öltött alakot. Olyan feladatrendszer ez, amelyet meghatároznak az alapvető dokumentumok, mint az 1997. évi CXL. törvény, tehát az úgynevezett könyvtári törvény, a magyar könyvtárügy 2003-2007 közötti időszakra vonatkozó stratégiai terve, meg az OSZK és a Könyvtári Intézet 2005-2008. évi stratégiája. Feladatrendszerünk ezek mellett természetesen illeszkedik a Könyvtári Intézet hivatásához, tevékenységéhez és a könyvtárak szükségleteihez, a kollégák szakmai igényeihez. Ezek jelentik az alapot a jövendő munkái számára.
Mindeközben azt is tudjuk, hogy munkánkat a ma még ismeretlen tényezők, követelmények, az előre nem látható változások támasztotta új kihívások is alakítani fogják. Ennek a bizonytalansági tényezőnek a tudatában is körvonalazódnak az előttünk álló új tennivalók. Most ötöt említenék meg. Terveink szerint közre fogunk működni a városi könyvtárak állományának összetételére és alakítására vonatkozó vizsgálatokban; jobban oda kell figyelnünk az iskolai könyvtárak igényeire, a nekik szóló speciális szolgáltatások lehetőségeit kell végiggondolnunk; szerepünk lesz az országos digitalizálási programokban, főként a helyismereti dokumentumok digitalizációs szempontjainak kidolgozásában; bizonyosan részt fogunk venni az ODR tagkönyvtárak nyilvántartási rendszerének egységesítésében, a könyvtárközi kölcsönzések teljesítmény-mutatóinak kidolgozásában; végül közreműködünk az IFLA állományalakításra és gyarapításra vonatkozó irányelveinek megismertetésében és alkalmazásában.
Osztályunknak – miként az egész Könyvtári Intézetnek – az az elsődleges feladata, hogy folyamatos és szoros kapcsolatot tartson a hazai könyvtáros társadalom egészével, figyelje a szakma változásának irányait – mondhatnám, trendjeit -, gyorsan és szakszerűen reagáljon az új igényekre, a kihívásokra. A már működő és felsorolt szolgáltatásainkat folytatjuk, miközben persze bővítjük, frissítjük, megújítjuk az igények szerint, és újabbakon is gondolkodunk, ahogy erre az imént említettem öt példát. Vagyis a folyamatosság és az újszerűség dialektikáját igyekszünk érvényesíteni. Ez persze változásra és változtatásra való képességet feltételez, nyitottságot és a szakmai közéletben való részvételt vár el tőlünk a felkészültség és a tájékozottság alapvető igényén túl.

- Tervekben, elképzelésekben tehát nincs hiány, feladatok is bőven vannak. De a megvalósításhoz a szakértelmen, az új iránti fogékonyságon kívül azért anyagi erőforrásokra is szükség van. Erről miként vélekedsz?
- Az osztály rövidebb és hosszabb távú terveiben nem szerepelnek jelentős pénzügyi forrásokat igénylő feladatok. Költséggel legfeljebb a Könyvtári Minerva adatbázis esetleges továbbfejlesztése, illetve az adatgyűjtéshez kapcsolódó postai küldemények továbbítása jár. Egyetlen dologról azonban az anyagi feltételek kapcsán feltétlenül beszélnünk kell. Amint az már korábban kiderült, korszerű módszerekkel, korszerű szolgáltatásokat szeretnénk nyújtani a hazai könyvtáros szakma, könyvtáros társadalom számára. Ehhez azonban nem nélkülözhetjük a korszerű eszközöket. A kollégáim számítógépei általában öt-nyolc évesek, és rendszeres, egész napos igénybevételnek vannak kitéve. Nagyon fontos feladat a munkatársak számítógépeinek korszerűsítése, szükség szerint cseréje, mert a hibás, akadozó, lassú, megbízhatatlan eszközök nagymértékben megnehezítik, sőt lehetetlenné teszik a számítógépes munkát, ellehetetlenítik az internetes szolgáltatások működtetését. Tudjuk, hogy a szigorú gazdasági megszorítások bennünket is érintenek. Épp ezért az előttünk álló feladatokat javarészt önerőből, a belső tartalékok mozgósításával, az erőforrások racionálisabb felhasználásával, adott esetben az osztály-kereteken átlépő, átnyúló team-munkával kívánjuk megoldani. Persze nagyon fontos a pénz, de legalább ilyen fontos a szakmai megalapozottság, a kollégák szakterületen való jártassága, naprakész tájékozottsága, a már emlegetett nyitottság, fogékonyság. Így, szerintem lehetséges lesz, hogy az elmúlt két évben elért színvonalat mindenképp megőrizzük, ahol lehet, emeljük.

- Kedves Györgyi, nagyon célratörő, szinte rigorózus programpontokat, felsorolásokat tartalmazó beszélgetésünket mi mással zárhatnánk, mint azzal, hogy sok sikert kívánunk neked és munkatársaidnak.

Címkék