A bibliográfia és a könyvpiac

Kategória: 2006/ 3

A bibliográfiai rekordok mint piaci szereplők

Valamikor a bibliográfiai információk főleg a katalogizáló könyvtárosokat érdekelték, de ezek az idők elmúltak. A bibliográfiai rekordok ma már bonyolult könyvtári rendszereket erősítenek, de megjelennek az Amazon, a világ legnagyobb könyvkereskedelmi portáljának kirakatában is; nagyon sok kereskedelmi szervezet versenyez azért, hogy részesedést szerezzen ebből a lehetséges gazdag piacból. (tovább…)

Címkék: ,

A Könyvtári Intézet Gyűjteményépítési információs osztályának on-line szolgáltatásai

Kategória: 2004/10

Néhányan az olvasók közül bizonyára emlékeznek arra a rövid hírre, amely az év elején jelent meg e lap hasábjain, és arról szólt, hogy a Könyvtári Intézet Gyűjte­ményépítési információs osztályának feladatköre ez évtől megváltozott, korábban nyújtott, lényegében egyetlen szolgáltatása, az Új Könyvek szerkesztése helyett sokféle – elsősorban az állományépítéssel kapcsolatos – új feladatot vállalt. Akkor azt ígértük, hogy a változásokról, új tevékenységünkről tájékoztatást adunk majd honlapunkon és a könyvtári szaksajtóban is. Úgy érezzük, háromnegyed év elteltével, ha nem is munkánk egészéről, de bizonyos metszetéről mindenképp érdemes számot adnunk. Olyan szolgáltatásokat szeretnénk bemutatni, amelyek a könyvtáros társadalom egészének az érdeklődésére számot tarthatnak. Ezek pedig az osztálynak a Könyvtári Intézet honlapján megjelenő on-line szolgáltatásai.

Írásunkat nemcsak beszámolónak, hanem elsősorban figyelemfelkeltőnek szántuk, hiszen az internetes szolgáltatások akkor tölthetik be igazán feladatukat, ha eljutnak – divatos marketing-kifejezéssel élve – a célközönséghez, az érdekeltek értesülnek róla, használják, és javaslataikkal hozzájárulnak a szolgáltatások továbbfejlesztéséhez, jobbá tételéhez. A következőkben ezeket a szolgáltatásokat, céljaikat, használatuk mikéntjét szeretnénk megismertetni az olvasók minél szélesebb körével. A szolgáltatások ismertetésénél nem fontossági sorrendet állítottunk fel (nem is tennénk, tehetnénk ilyet, hiszen “könyvtárosa válogatja”, mit tart ezek közül a legfontosabbnak), hanem valamiféle logikai rendet követünk.

(tovább…)

Címkék: ,

Az elektronikus publikálástól az elektronikus könyvtárakig*

Kategória: 2004/ 9

Mindenekelőtt szeretném elmondani, mennyire örülök, hogy ez a háromnapos rendezvény kizárólag a könyvtárak és a digitális dokumentumok témájával foglalkozik. Az a gyanúm ugyanis, hogy az általános értelemben vett magyar “könyvtárosság” nem a fontosságának megfelelően kezelte ezt a témát az elmúlt tíz-tizenöt évben, más országok előrébb járnak a szervezeti, szakmai, technikai, jogi és gazdasági feltételek megteremtésében; kevésnek találom nálunk az érdemi szakmai információcserét is. Egy hosszú és jelentős folyamat kezdetén vagyunk, már látszik, hogy alapvetően megváltozik a tudományos ismeretek publikálásának módja, az oktatási célú anyagok előállítása és felhasználása, és átalakulnak az emberek – főleg a jelenlegi fiatal generációk – tájékozódási, művelődési és szórakozási formái is. A digitális korszak első néhány évtizedében létrejövő (vagy éppen létre nem jövő) technológiák és intézmények hosszú távon is meghatározhatják a jövőt: az információhoz, a tudáshoz és a kultúrához való hozzáférés szabadságát vagy korlátait, egyszerűségét vagy nehézségét és “mellesleg” a könyvtárosság jövőjét is. Ezekben az években nálunk a fő hangsúly – helyesen – a digitalizáláson és az elektronikus publikáláson van: a pályázatok, projektek elsősorban azt célozzák, hogy növeljük minél gyorsabban a digitális tartalmat, “mentsünk át” kulturális vagy tudományos értékeket számítógépes hordozókra, illetve tegyünk könnyen elérhetővé amúgy nehezen hozzáférhető, kutatható anyagokat a világháló segítségével. A legtöbb döntéshozó és szakember számára ez a végcél, és még a jobbik eset, ha a digitális dokumentum felkerül valamely intézmény (például egy könyvtár) honlapjára, a rosszabbik esetben csak CD-re vagy DVD-re írják, és elsüllyed egy fiókban. Az on-line dokumentumok megtalálhatóságát pedig a legtöbben rábízzák a Google-re és társaikra, már ha egyáltalán képesek ezek a keresőgépek rájuk bukkanni, mert nem dugták el őket valamilyen adatbázis-kezelő sáncai mögé. Az internetezők persze egyelőre örülnek, ha találnak valami használható, értékes, magyar nyelvű tartalmat az interneten, de ez az időszak nem tart örökké, a hazai on-line elektronikus publikálás első évtizedes korszaka után ideje elgondolkodni, hogy merrefelé lenne jó továbbfejlődni.

Szerintem a fejlődésnek abba az irányba kellene haladnia, hogy az internet virtuális világában is létrejöjjön az elektronikus könyvtáraknak az a munkamegosztáson, szervezettségen és minőségen alapuló hálózata, amely a “való világban” évszázadok alatt kikristályosodott, és elismerten jó, megbízható szolgáltatásokat tud nyújtani. Ezeknek az e-könyvtáraknak a digitális dokumentumok puszta hozzáférhetőségén túl biztosítania kellene mindazt a hozzáadott értéket, amit a könyvtártudomány és a könyvtár mint intézmény adni tud, kiegészítve olyan plusz szolgáltatásokkal, amelyeket a számítógépes technológia és a globális internetes környezet tesz lehetővé. Egy ilyen, együttműködésen, szervezettségen, közös szabványokon és elveken alapuló intézményrendszer kiépülése egyaránt érdeke az exponenciálisan növekvő weben egyre tanácstalanabbul keresgélő felhasználóknak és a digitális világban helyüket kereső könyvtáraknak is.

(tovább…)

Címkék:

Netezők és olvasók

Kategória: 2001/ 5

Nemzetközi kitekintés

Találgatások és várakozások

A sajtó márciusi hírei közt: tőzsdei zuhanások. A szakértők szerint: vagy jelentős gazdasági visszaesés előjele ez, vagy nem, még nem világos, mi várható, milyen tendenciák rajzolódnak ki ténylegesen.

MacLuhan közel negyven éve állapította meg, hogy a Gutenberg-galaxis végéhez értünk: a nyomtatott kiadványok helyébe új médiumok lépnek, s ezzel a civilizáció gyökeresen más irányt vesz. A. Kent, korunk egyik legnagyobb szakmabelije 1972-ben azt írta, hogy húsz éven belül a kiadványok fele már nem papíron jelenik meg. Tíz évvel később módosított: ez nem így következik be – de csak azért nem, mert erős a lélektani ellenállás, nehezebb áttörni a megszokás falait, mint racionálisan elvárható lenne.

Mai kiadói szakértők tíz évre előretekintve közel azonos súlyúnak vélik a könyvek és az elektronikus kiadványok profithozó esélyeit. Annyi bizonyos, hogy a jelen mégoly világosan látó személyiségei sem látják (láthatják) előre a soktényezős folyamatok további alakulását. Rengeteg értelmezési kísérlet születik, s ember legyen a talpán, aki köztük a valódi, a megvalósuláshoz közeli értelmezést képes felismerni. Az olvasás konferenciáján a könyvtáros maga is inkább adalékokat kínál és töprengéseit osztja meg, semmint készre sminkelt válaszokat ígér.

Közismert, hogy az egyéni olvasás a hellenisztikus korban vette kezdetét, a csendes olvasás pedig úgy ezer éve, a kolostorok falai közt formálódott. Az európai társadalmakban az olvasás szélesebb körben, tehát a lakosság 10–25%-át elérve, úgy kétszáz éve jelent meg.

(tovább…)

Címkék: ,

MIT-HOL

Kategória: 2001/ 1

Magyar Internetes Tájékoztatás – Hungarian Online Librarian

Az internet többféle módon is felhasználható a könyvtári tájékoztatásban. Kezdetben csak az on-line elérhető adatbázisok, katalógusok, weblapok épültek be a hagyományos referensz szolgálatok információforrásai közé. Később egyre több helyen tették lehetővé, hogy már maguk a kérdések is az internetről érkezzenek, rendszerint a könyvtár honlapján megadott e-mail címre. Néhány külföldi intézményben pedig már azzal kísérleteznek, hogy a könyvtárosok az internetes csevegő (chat) és a digitális hangátviteli szoftverek segítségével élőben tudják segíteni a távoli olvasókat a szakirodalom és az adatok keresésében, a hálózaton való eligazodásban. Az internet lehetővé teszi a tájékoztató könyvtárosok közötti együttműködést is: az egyes intézményekben rendelkezésre álló információforrások és szakmai ismeretek egyesíthetők, ezért sorra szerveződnek az országos és világméretű on-line referensz szolgáltatások. Az alábbiakban az első ilyen hazai együttműködés valamivel több mint egy éves történetét és tanulságait foglaljuk össze, és javaslatot teszünk a továbblépés, továbbfejlesztés lehetséges irányaira is.

A MIT-HOL létrejötte és működése

Az MKE Elektronikus Könyvtári Szekciójának keretében az 1999-es nyíregyházi Networkshop konferencián indult meg a később MIT-HOL néven bevezetett on-line referensz megtervezése, kialakítása. A név a Magyar Internetes Tájékoztatás – Hungarian Online Librarian rövidítése, ami egyben a szolgáltatás kétnyelvűségét is jelzi: a magyar mellett minden része angolul is rendelkezésre áll. A MIT-HOL lényege, hogy egy egységes rendszerbe szervezi a részben már korábban is – elsősorban a szak- és felsőoktatási könyvtárakban, valamint a MEK-ben – létező helyi internetes tájékoztató szolgáltatásokat, illetve az ilyen munkát végző könyvtárosokat. Az elképzelés megfogalmazása után a KATALIST levelezőcsoportban megjelent egy felhívás partnereket keresve az ötlet részletesebb megtervezéséhez és kivitelezéséhez. A jelentkezőkkel egy kifejezetten erre a célra létrehozott, HUNREFER nevű listán dolgoztuk ki a szolgáltatás induló szabályait, majd a Magyar Elektronikus Könyvtár szolgáltató gépén elkészítettük a szükséges weblapokat és szoftvereket. A szolgáltatást néhány hetes tesztidőszak után – szűk, főleg könyvtárosi körökben meghirdetve – 1999 szeptemberében indítottuk el hivatalosan. A tájékoztatási munkára kb. 25 könyvtáros és más szakember jelentkezett. A résztvevők egy része megkapta munkahelye hivatalos támogatását is, de lényegében mindenki önkéntes alapon, külön javadalmazás nélkül, lelkesedésből végzi ezt a feladatot.

(tovább…)

Címkék:

Ígéret és ijesztgetés?

Kategória: 2003/ 1

Megjegyzések György Péter könyve margójára

2002 végén jelent meg György Péter könyve. A Memex. A könyvbe zárt tudás a 21. században – e sorok írója szerint – a témában (hogy mi is légyen ez a téma mindjárt látni fogjuk) a legjelentősebb magyar nyelvű munka, ami egyáltalán létezik, illetve – kevés nálunk az ilyesféle – az egyik legjelentősebb a nemzetközi piacon is. (tovább…)

Címkék: , , ,

A magyar könyvtárak lehetőségei a tartalomszolgáltatásban

Kategória: 2000/ 6

Annak ellenére, hogy előadásom címében a tartalomnak csak a szolgáltatási lehetőségére történik utalás, ennél általánosabb kérdésekről is szeretnék beszélni. Nem filozófiai kérdésekről, de olyanokról, amelyek a napjainkban oly divatos kommunikációtörténeti kutatások számára megfontolásra ajánlhatóak. (tovább…)

Címkék: ,

Ügyfélkapu – Interaktív könyvtári portál könyvtárak és olvasók számára

Kategória: 2009/ 5

A fejlesztés általános célja

A könyvtárügy 2008-2013. közötti időszakra vonatkozó stratégiájának második célkitűzése így szól: “…épülettől és a nyitvatartási időtől függetlenül hozzáférést biztosítson ezen [nemzeti kultúra dokumentumaihoz] információkhoz és adatokhoz, és a könyvtári szolgáltatások jelentős részéhez”. Ellátásához a beavatkozásoknál szerepel a következő feladat: “Szabványos felépítésű könyvtári portál (könyvtári ügyfélkapu) kialakítása a használók bevonásával; nem könyvtári és nem hagyományos információk és ismeretek (iwiw, wiki, könyvesboltok, antikváriumok, más archívumok, elektronikus szolgáltatások) közvetítése”.
A könyvtárak hatalmas tudástartalma mintha elveszne az internet korában, pusztán azért, mert a felhasználók – ezen belül kiemelten a fiatalabb nemzedék – nem tudnak eleget róluk. A megfelelő tájékoztatás felkeltheti az érdeklődésüket, és újra rokonszenvessé teheti számukra e világot. A könyvtárak egyetlen ponton való elérhetősége növeli azok “láthatóságát”, az olvasók mellett más intézmények, például a sajtó számára is. A különböző könyvtárak egyedi színei nem vesznek el, hiszen ez az “ügyfélkapu” átjárót biztosít hozzájuk. (tovább…)

Címkék: ,

konyvtar.hu

Kategória: 2009/ 5

Közel egyéves fejlesztés eredményeképpen valósult meg a Könyvtári Intézet szervezésében, az NKA támogatásával annak a weboldalnak a fejlesztése, amely mintegy kéthónapos tesztidőszak után, e cikk megjelenésekor már minden bizonnyal a nagyközönség számára is elérhető lesz a konyvtar.hu címen. A fejlesztés célja az volt, hogy ráirányítsa a figyelmet a könyvtárakban rejlő lehetőségekre, mai eszközökkel, a mai közönség elvárásainak is megfelelve, de részben új szemléletmóddal, olvasók és könyvtárosok munkáját és együttműködését egyaránt serkentve. E cikkben elsősorban a portál felhasználási lehetőségeiről, funkcióinak hátteréről lesz szó, a konkrét menüpontokat a cikk után, rövid összefoglalóban ismertetjük, hiszen ezeket érdemesebb “élőben” kipróbálni.
Sokakban felmerült a kérdés, és ezért amennyire lehetséges, érdemes tisztázni, hogy hogyan viszonyul a Könyvtári Intézet fejlesztése (hivatalosan “interaktív könyvtári portál könyvtárak és olvasók számára”) egyes, a TÁMOP pályázatok keretében kitűzött célokhoz. A konyvtar.hu tapasztalatszerző “pilot projekt”. Lehetővé teszi, hogy kipróbáljuk, miként működik a közösségi tartalomszolgáltatás modellje a könyvtárszakmában; hogy a könyvtárak felmérjék, mennyire előnyös ez számukra; hogy kipróbálják, az olvasók hogyan reagálnak az új szolgáltatásokra; és tényleg nem utolsó sorban, milyen új lehetőségei vannak a könyvtári szoftvereket fejlesztő cégek együttműködésének. (tovább…)

Címkék: ,

Címkék

(1) (1) (12) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (19) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (16) (4) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (10) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (32) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (5) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (9) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (3) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (59) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (3) (11) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (8) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)