A bibliográfiai rekordok mint piaci szereplők

Valamikor a bibliográfiai információk főleg a katalogizáló könyvtárosokat érdekelték, de ezek az idők elmúltak. A bibliográfiai rekordok ma már bonyolult könyvtári rendszereket erősítenek, de megjelennek az Amazon, a világ legnagyobb könyvkereskedelmi portáljának kirakatában is; nagyon sok kereskedelmi szervezet versenyez azért, hogy részesedést szerezzen ebből a lehetséges gazdag piacból. (tovább…)

Néhányan az olvasók közül bizonyára emlékeznek arra a rövid hírre, amely az év elején jelent meg e lap hasábjain, és arról szólt, hogy a Könyvtári Intézet Gyűjte­ményépítési információs osztályának feladatköre ez évtől megváltozott, korábban nyújtott, lényegében egyetlen szolgáltatása, az Új Könyvek szerkesztése helyett sokféle – elsősorban az állományépítéssel kapcsolatos – új feladatot vállalt. Akkor azt ígértük, hogy a változásokról, új tevékenységünkről tájékoztatást adunk majd honlapunkon és a könyvtári szaksajtóban is. Úgy érezzük, háromnegyed év elteltével, ha nem is munkánk egészéről, de bizonyos metszetéről mindenképp érdemes számot adnunk. Olyan szolgáltatásokat szeretnénk bemutatni, amelyek a könyvtáros társadalom egészének az érdeklődésére számot tarthatnak. Ezek pedig az osztálynak a Könyvtári Intézet honlapján megjelenő on-line szolgáltatásai.

Írásunkat nemcsak beszámolónak, hanem elsősorban figyelemfelkeltőnek szántuk, hiszen az internetes szolgáltatások akkor tölthetik be igazán feladatukat, ha eljutnak – divatos marketing-kifejezéssel élve – a célközönséghez, az érdekeltek értesülnek róla, használják, és javaslataikkal hozzájárulnak a szolgáltatások továbbfejlesztéséhez, jobbá tételéhez. A következőkben ezeket a szolgáltatásokat, céljaikat, használatuk mikéntjét szeretnénk megismertetni az olvasók minél szélesebb körével. A szolgáltatások ismertetésénél nem fontossági sorrendet állítottunk fel (nem is tennénk, tehetnénk ilyet, hiszen “könyvtárosa válogatja”, mit tart ezek közül a legfontosabbnak), hanem valamiféle logikai rendet követünk.

(tovább…)

Mindenekelőtt szeretném elmondani, mennyire örülök, hogy ez a háromnapos rendezvény kizárólag a könyvtárak és a digitális dokumentumok témájával foglalkozik. Az a gyanúm ugyanis, hogy az általános értelemben vett magyar “könyvtárosság” nem a fontosságának megfelelően kezelte ezt a témát az elmúlt tíz-tizenöt évben, más országok előrébb járnak a szervezeti, szakmai, technikai, jogi és gazdasági feltételek megteremtésében; kevésnek találom nálunk az érdemi szakmai információcserét is. Egy hosszú és jelentős folyamat kezdetén vagyunk, már látszik, hogy alapvetően megváltozik a tudományos ismeretek publikálásának módja, az oktatási célú anyagok előállítása és felhasználása, és átalakulnak az emberek – főleg a jelenlegi fiatal generációk – tájékozódási, művelődési és szórakozási formái is. A digitális korszak első néhány évtizedében létrejövő (vagy éppen létre nem jövő) technológiák és intézmények hosszú távon is meghatározhatják a jövőt: az információhoz, a tudáshoz és a kultúrához való hozzáférés szabadságát vagy korlátait, egyszerűségét vagy nehézségét és “mellesleg” a könyvtárosság jövőjét is. Ezekben az években nálunk a fő hangsúly – helyesen – a digitalizáláson és az elektronikus publikáláson van: a pályázatok, projektek elsősorban azt célozzák, hogy növeljük minél gyorsabban a digitális tartalmat, “mentsünk át” kulturális vagy tudományos értékeket számítógépes hordozókra, illetve tegyünk könnyen elérhetővé amúgy nehezen hozzáférhető, kutatható anyagokat a világháló segítségével. A legtöbb döntéshozó és szakember számára ez a végcél, és még a jobbik eset, ha a digitális dokumentum felkerül valamely intézmény (például egy könyvtár) honlapjára, a rosszabbik esetben csak CD-re vagy DVD-re írják, és elsüllyed egy fiókban. Az on-line dokumentumok megtalálhatóságát pedig a legtöbben rábízzák a Google-re és társaikra, már ha egyáltalán képesek ezek a keresőgépek rájuk bukkanni, mert nem dugták el őket valamilyen adatbázis-kezelő sáncai mögé. Az internetezők persze egyelőre örülnek, ha találnak valami használható, értékes, magyar nyelvű tartalmat az interneten, de ez az időszak nem tart örökké, a hazai on-line elektronikus publikálás első évtizedes korszaka után ideje elgondolkodni, hogy merrefelé lenne jó továbbfejlődni.

Szerintem a fejlődésnek abba az irányba kellene haladnia, hogy az internet virtuális világában is létrejöjjön az elektronikus könyvtáraknak az a munkamegosztáson, szervezettségen és minőségen alapuló hálózata, amely a “való világban” évszázadok alatt kikristályosodott, és elismerten jó, megbízható szolgáltatásokat tud nyújtani. Ezeknek az e-könyvtáraknak a digitális dokumentumok puszta hozzáférhetőségén túl biztosítania kellene mindazt a hozzáadott értéket, amit a könyvtártudomány és a könyvtár mint intézmény adni tud, kiegészítve olyan plusz szolgáltatásokkal, amelyeket a számítógépes technológia és a globális internetes környezet tesz lehetővé. Egy ilyen, együttműködésen, szervezettségen, közös szabványokon és elveken alapuló intézményrendszer kiépülése egyaránt érdeke az exponenciálisan növekvő weben egyre tanácstalanabbul keresgélő felhasználóknak és a digitális világban helyüket kereső könyvtáraknak is.

(tovább…)

Nemzetközi kitekintés

Találgatások és várakozások

A sajtó márciusi hírei közt: tőzsdei zuhanások. A szakértők szerint: vagy jelentős gazdasági visszaesés előjele ez, vagy nem, még nem világos, mi várható, milyen tendenciák rajzolódnak ki ténylegesen.

MacLuhan közel negyven éve állapította meg, hogy a Gutenberg-galaxis végéhez értünk: a nyomtatott kiadványok helyébe új médiumok lépnek, s ezzel a civilizáció gyökeresen más irányt vesz. A. Kent, korunk egyik legnagyobb szakmabelije 1972-ben azt írta, hogy húsz éven belül a kiadványok fele már nem papíron jelenik meg. Tíz évvel később módosított: ez nem így következik be – de csak azért nem, mert erős a lélektani ellenállás, nehezebb áttörni a megszokás falait, mint racionálisan elvárható lenne.

Mai kiadói szakértők tíz évre előretekintve közel azonos súlyúnak vélik a könyvek és az elektronikus kiadványok profithozó esélyeit. Annyi bizonyos, hogy a jelen mégoly világosan látó személyiségei sem látják (láthatják) előre a soktényezős folyamatok további alakulását. Rengeteg értelmezési kísérlet születik, s ember legyen a talpán, aki köztük a valódi, a megvalósuláshoz közeli értelmezést képes felismerni. Az olvasás konferenciáján a könyvtáros maga is inkább adalékokat kínál és töprengéseit osztja meg, semmint készre sminkelt válaszokat ígér.

Közismert, hogy az egyéni olvasás a hellenisztikus korban vette kezdetét, a csendes olvasás pedig úgy ezer éve, a kolostorok falai közt formálódott. Az európai társadalmakban az olvasás szélesebb körben, tehát a lakosság 10–25%-át elérve, úgy kétszáz éve jelent meg.

(tovább…)

Magyar Internetes Tájékoztatás – Hungarian Online Librarian

Az internet többféle módon is felhasználható a könyvtári tájékoztatásban. Kezdetben csak az on-line elérhető adatbázisok, katalógusok, weblapok épültek be a hagyományos referensz szolgálatok információforrásai közé. Később egyre több helyen tették lehetővé, hogy már maguk a kérdések is az internetről érkezzenek, rendszerint a könyvtár honlapján megadott e-mail címre. Néhány külföldi intézményben pedig már azzal kísérleteznek, hogy a könyvtárosok az internetes csevegő (chat) és a digitális hangátviteli szoftverek segítségével élőben tudják segíteni a távoli olvasókat a szakirodalom és az adatok keresésében, a hálózaton való eligazodásban. Az internet lehetővé teszi a tájékoztató könyvtárosok közötti együttműködést is: az egyes intézményekben rendelkezésre álló információforrások és szakmai ismeretek egyesíthetők, ezért sorra szerveződnek az országos és világméretű on-line referensz szolgáltatások. Az alábbiakban az első ilyen hazai együttműködés valamivel több mint egy éves történetét és tanulságait foglaljuk össze, és javaslatot teszünk a továbblépés, továbbfejlesztés lehetséges irányaira is.

A MIT-HOL létrejötte és működése

Az MKE Elektronikus Könyvtári Szekciójának keretében az 1999-es nyíregyházi Networkshop konferencián indult meg a később MIT-HOL néven bevezetett on-line referensz megtervezése, kialakítása. A név a Magyar Internetes Tájékoztatás – Hungarian Online Librarian rövidítése, ami egyben a szolgáltatás kétnyelvűségét is jelzi: a magyar mellett minden része angolul is rendelkezésre áll. A MIT-HOL lényege, hogy egy egységes rendszerbe szervezi a részben már korábban is – elsősorban a szak- és felsőoktatási könyvtárakban, valamint a MEK-ben – létező helyi internetes tájékoztató szolgáltatásokat, illetve az ilyen munkát végző könyvtárosokat. Az elképzelés megfogalmazása után a KATALIST levelezőcsoportban megjelent egy felhívás partnereket keresve az ötlet részletesebb megtervezéséhez és kivitelezéséhez. A jelentkezőkkel egy kifejezetten erre a célra létrehozott, HUNREFER nevű listán dolgoztuk ki a szolgáltatás induló szabályait, majd a Magyar Elektronikus Könyvtár szolgáltató gépén elkészítettük a szükséges weblapokat és szoftvereket. A szolgáltatást néhány hetes tesztidőszak után – szűk, főleg könyvtárosi körökben meghirdetve – 1999 szeptemberében indítottuk el hivatalosan. A tájékoztatási munkára kb. 25 könyvtáros és más szakember jelentkezett. A résztvevők egy része megkapta munkahelye hivatalos támogatását is, de lényegében mindenki önkéntes alapon, külön javadalmazás nélkül, lelkesedésből végzi ezt a feladatot.

(tovább…)

Megjegyzések György Péter könyve margójára

2002 végén jelent meg György Péter könyve. A Memex. A könyvbe zárt tudás a 21. században – e sorok írója szerint – a témában (hogy mi is légyen ez a téma mindjárt látni fogjuk) a legjelentősebb magyar nyelvű munka, ami egyáltalán létezik, illetve – kevés nálunk az ilyesféle – az egyik legjelentősebb a nemzetközi piacon is. (tovább…)

Annak ellenére, hogy előadásom címében a tartalomnak csak a szolgáltatási lehetőségére történik utalás, ennél általánosabb kérdésekről is szeretnék beszélni. Nem filozófiai kérdésekről, de olyanokról, amelyek a napjainkban oly divatos kommunikációtörténeti kutatások számára megfontolásra ajánlhatóak. (tovább…)

A fejlesztés általános célja

A könyvtárügy 2008-2013. közötti időszakra vonatkozó stratégiájának második célkitűzése így szól: “…épülettől és a nyitvatartási időtől függetlenül hozzáférést biztosítson ezen [nemzeti kultúra dokumentumaihoz] információkhoz és adatokhoz, és a könyvtári szolgáltatások jelentős részéhez”. Ellátásához a beavatkozásoknál szerepel a következő feladat: “Szabványos felépítésű könyvtári portál (könyvtári ügyfélkapu) kialakítása a használók bevonásával; nem könyvtári és nem hagyományos információk és ismeretek (iwiw, wiki, könyvesboltok, antikváriumok, más archívumok, elektronikus szolgáltatások) közvetítése”.
A könyvtárak hatalmas tudástartalma mintha elveszne az internet korában, pusztán azért, mert a felhasználók – ezen belül kiemelten a fiatalabb nemzedék – nem tudnak eleget róluk. A megfelelő tájékoztatás felkeltheti az érdeklődésüket, és újra rokonszenvessé teheti számukra e világot. A könyvtárak egyetlen ponton való elérhetősége növeli azok “láthatóságát”, az olvasók mellett más intézmények, például a sajtó számára is. A különböző könyvtárak egyedi színei nem vesznek el, hiszen ez az “ügyfélkapu” átjárót biztosít hozzájuk. (tovább…)

Közel egyéves fejlesztés eredményeképpen valósult meg a Könyvtári Intézet szervezésében, az NKA támogatásával annak a weboldalnak a fejlesztése, amely mintegy kéthónapos tesztidőszak után, e cikk megjelenésekor már minden bizonnyal a nagyközönség számára is elérhető lesz a konyvtar.hu címen. A fejlesztés célja az volt, hogy ráirányítsa a figyelmet a könyvtárakban rejlő lehetőségekre, mai eszközökkel, a mai közönség elvárásainak is megfelelve, de részben új szemléletmóddal, olvasók és könyvtárosok munkáját és együttműködését egyaránt serkentve. E cikkben elsősorban a portál felhasználási lehetőségeiről, funkcióinak hátteréről lesz szó, a konkrét menüpontokat a cikk után, rövid összefoglalóban ismertetjük, hiszen ezeket érdemesebb “élőben” kipróbálni.
Sokakban felmerült a kérdés, és ezért amennyire lehetséges, érdemes tisztázni, hogy hogyan viszonyul a Könyvtári Intézet fejlesztése (hivatalosan “interaktív könyvtári portál könyvtárak és olvasók számára”) egyes, a TÁMOP pályázatok keretében kitűzött célokhoz. A konyvtar.hu tapasztalatszerző “pilot projekt”. Lehetővé teszi, hogy kipróbáljuk, miként működik a közösségi tartalomszolgáltatás modellje a könyvtárszakmában; hogy a könyvtárak felmérjék, mennyire előnyös ez számukra; hogy kipróbálják, az olvasók hogyan reagálnak az új szolgáltatásokra; és tényleg nem utolsó sorban, milyen új lehetőségei vannak a könyvtári szoftvereket fejlesztő cégek együttműködésének. (tovább…)