HANGODI ÁGNES
-Oktatási osztály
- Kedves Ágnes, mielőtt e beszélgetésre felkészültünk volna, arra gondoltunk, hogy nagyon egyszerű dolgunk lesz nekünk, interjúkészítőknek is, meg neked, a 2006. március 1-jével kinevezett osztályvezetőnek is, hiszen a Könyvtári Intézet Oktatási osztálya – miként eddig is – oktat… Aztán amikor megismerkedtünk pályázatoddal, alaposan kidolgozott vezetői programoddal, rá kellett jönnünk, hogy egyikünknek sem lesz olyan egyszerű a feladata. Nagyon is összetett feladatkörei vannak az osztálynak, és szép tervei a vezetőjének. Első kérdésünk arra vonatkozik, mire alapoztad, milyen szakmai feltételek összefüggésrendszerében készítetted el gondosan kidolgozott pályázatod?
- Természetesen azokra az alapvető fontosságú és munkánk szempontjából iránykijelölő dokumentumokra, amelyek eleve meghatározzák a Könyvtári Intézet, azon belül az Oktatási osztály munkáját, tehát a 2003-2007. évi országos érvényű stratégiai programra, valamint az OSZK 2005-2008. közötti évekre vonatkozó stratégiájára. A könyvtári terület stratégiai céljai között szerepel a könyvtáros életpálya vonzóbbá tétele, ugyanakkor növekednek a könyvtárossal szemben támasztott igények is. Ebben a – képletesen szólva – koordinátarendszerben alapvető kérdés az oktatás, amelynek szerintem feltétlenül meg kell újulnia. E megújulásnak – szándékom szerint – a Könyvtári Intézet Oktatási osztálya az elkövetkező időkben aktív, cselekvő formálója lesz.
Ha már az alapvető dokumentumoknál tartunk, meg kell említenem, hogy a képzés és a továbbképzés kereteit számunkra a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény és kapcsolódó rendeletei határozzák meg. Mint eddig, a továbbiakban is ezeknek az előírásoknak kell megfelelnünk. Persze még hosszan sorolhatnám a munkánkat meghatározó jogszabályokat a mindenki által ismert 1997. évi CXL. számú könyvtári törvénytől a Felnőttképzési Akkreditáló Testület előírásaiig. Ehelyett inkább azt említeném meg, hogy osztályunk egyik fontos feladatának tartom, hogy a továbbképzésekre vonatkozó jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok országos léptékű összegyűjtéséből, a szerzett tapasztalatok összefoglalásából és közvetítéséből kivegyük a részünket. Természetesen azzal a céllal, hogy az elkövetkező időszak rendelet- és jogalkotása felhasználhassa az összegyűjtött véleményeket, mi pedig ezek szellemében még megfelelőbben folytathassuk képzési tevékenységünket.
- Milyen konkrét képzések folynak és folytatódnak a Könyvtári Intézetben?
- Osztályunk országosan koordinált és saját kereteink között is évente indított iskolán kívüli képzési formáinak egyike a könyvtárosasszisztens-képzés. Ez is – valamennyi Magyarországon folyó és az Országos Képzési Jegyzékben szereplő programhoz hasonlóan – jelentős átalakuláson megy át napjainkban. E képzési formának ugyanis meg kell felelnie az EU előírásainak, mondhatnám, EU-kompatibilisnek kell lennie. Az úgynevezett HEFOP program keretében uniós források felhasználásával és a Nemzeti Szakképzési Intézet irányításával megkezdődött az OKJ-ben szereplő képzések reformja. Kissé a hivatalos megfogalmazás stílusát idézve, e reform lényegét úgy lehetne összefoglalni, hogy olyan munkaerőt kell képezni, amely európai szinten mobilizálható, az oktatás pedig olyan, mondhatni, moduláris természetű legyen, hogy a képzés és a továbbképzés egymásra épülhessen, a képzési formák között átjárhatóság legyen, maga az oktatás pedig lehetőleg gyors, gazdaságos, tartalmi szempontból pedig korszerűsíthető legyen. A könyvtári területre vonatkozó képzések megújításában a NKÖM Könyvtári Főosztályának megbízásából a osztályunk 2005 eleje óta vesz részt. Ennek a munkának az eredménye többek között az is, hogy miközben az OKJ-ben nyolcszázról négyszázra csökkent a képzések száma, aközben továbbra is szerepel a listán a könyvtárosasszisztens-képzés. A munka persze folytatódik, feladatunk lesz a képzési modulok behatárolása, a rész-, a ráépülő és az elágazó munkatevékenységi tartalmak meghatározása, a szakmai és a vizsgakövetelmények kidolgozása, és persze szeretnénk továbbra is részt venni a már említett HEFOP programban. Ez ad lehetőséget ugyanis arra, hogy a könyvtárosasszisztens számára olyan szakmai képzést nyújthatunk, amely “európai útlevelet” ad a számára. Ez az ún. EUROPASS olyan személyi dokumentumcsomag, amelyet végzett hallgatóink munkavállalás esetén egész Európában használhatnak végzettségük és szerzett kompetenciáik elismertetésére.
- Lám, lám, mondhatjuk önkritikusan, csakugyan nem olyan magától értetődő és rutinszerű ez az oktatási munka. De komolyra fordítva a szót: tehát ez volt a könyvtárosasszisztens-képzés megújítása. Milyen eredménye van még a HEFOP programban való részvételnek?
- A Nemzeti Szakképzési Intézet által koordinált fejlesztési program szerint szintén az osztály keretei között már megtervezett segédkönyvtáros képzés is megtalálja a helyét, amennyiben ehhez az ágazati irányítás és a szakma támogatását is megkapjuk. E képzés jelentősége abban áll, hogy emelt szintű szakképzésként ismerhető el, így aztán később kiindulópontja lehet a megújított felsőoktatási törvényben rögzített felsőfokú szakképzésnek. Ezzel osztályunk tevékenysége összekapcsolódhat a bolognai folyamattal szabályozott könyvtáros felsőoktatással. De, hogy a ti vélekedésetekben is van valami igazság, azt azzal tudom alátámasztani, hogy szeretném megőrizni az osztály tevékenységének legjobb hagyományait, szeretném az előző ötéves ciklusban kialakított keretek között folytatni a munkát, ezért továbbra is szakmai kommunikációs, koordinációs, integrációs, oktatásszervezési és közvetlen képzési tevékenységi formákban gondolkodunk.
- Hallhatnánk ezekről külön-külön részletesebben is?
- A kommunikációs feladatainkról először. A könyvtárosokat érintő képzés és továbbképzés érdekében folyamatos kapcsolatot tartunk a NKÖM-mel, továbbá az Oktatási, valamint az Informatikai és Hírközlési minisztériumokkal. Osztályunk folyamatosan képviselteti magát a NKÖM “A könyvtáros életpálya vonzóbbá tétele” elnevezésű stratégiai bizottságában, azután a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Informatikai és Könyvtári Szövetség oktatási-képzési munkabizottságában. Ugyancsak folyamatos kapcsolatot tartunk egyrészt valamennyi iskolán kívüli képzőhellyel, másrészt a könyvtáros felsőoktatás intézményeivel. Érdekes és újszerű feladat lesz az európai minták alapján nálunk is megjelenő “önkéntes könyvtári munkatársak” foglalkoztatásának bevezetése. Ennek első lépése, hogy kapcsolatot kell kiépítenünk és jó együttműködést megvalósítanunk az úgynevezett civil szférával.
A másodjára említett koordinációs feladataink között szerepelt a bolognai folyamathoz csatlakozó könyvtáros képző tanszékek munkájának összehangolása a BA-ciklus egységes programjának kidolgozása érdekében. A folytatásban ugyanezt a tevékenységet visszük tovább az MA-ciklus kidolgozásakor. A hétéves könyvtáros továbbképzések tapasztalatainak összegyűjtését is elvállaltuk, szeretnénk ezek felhasználásával a módosításra vonatkozó javaslatok kidolgozásához hozzájárulni, a jogszabályt módosító előkészítő munkában részt venni. Ehhez kapcsolódva képzési kataszterben tárjuk fel az utóbbi évtizedek könyvtáros képesítést adó okleveleinek, bizonyítványainak és tanúsítványainak rendszerét.
Integrációs feladataink sorában említem azt a munkát, amit az európai szakképzési trendek figyelése és elemzése jelent. Ennek lényege, hogy a nemzetközi gyakorlatot összevessük a haza lehetőségekkel. Intenzívebbé kívánjuk tenni a közgyűjteményekben egységesen teljesíthető továbbképzési programok kialakítását. Terveink között szerepel a nem nyilvános könyvtárak munkatársainak a továbbképzésekbe való bevonása, vagyis az orvosi-egészségügyi és egyházi könyvtárakban dolgozó kollégákra is szeretnénk kiterjeszteni a továbbképzések lehetőségét. Iskolai könyvtári téren közös képzési programjaink vannak a Fővárosi Pedagógiai Intézettel, közkönyvtári területen pedig a Publika Magyar Könyvtári Körrel. Említhetem még a határon túli magyar könyvtárosok továbbképzésének támogatását is. A Könyvtári Intézetben ugyanis rövidesen kialakul az egységes, a határon túli könyvtári ellátást célzó stratégia, ennek keretében mi a továbbképzések határon túli helyszínekre történő akkreditálásában veszünk majd részt.
Oktatásszervezési feladataink között említem meg a könyvtári akkreditált programok készítését, a korábbiakhoz hasonlóan támogatjuk más intézmények program-akkreditációs szándékait, például tanácsadással, a tapasztalatok átadásával és a képzésről szóló információk országos szétsugárzásával. Foglalkozunk a szakértői és szakfelügyeletre felkészítő képzési forma kidolgozásával. A Goethe Intézettel és a Francia Intézettel együttműködve ösztönözzük a könyvtárosok idegen nyelv tanulását. El ne felejtsem említeni tankönyvsorozatainkat, vagyis folytatjuk Az iskolarendszeren kívüli könyvtári szakképzés füzetei, a Továbbképzés felsőfokon és az EuroTéka sorozat kiadványainak gondozását. Nem utolsó sorban közzétesszük a hagyományos képzési és gyakorló anyagainkat elektronikus formában is.
A végére hagytam azt, amiről már tulajdonképpen esett szó, a közvetlen oktatási tevékenységet. Itt is vannak újszerű feladataink. Így az országos Life Long Learning-stratégia keretei között fogjuk megvalósítani a képzők képzését (angolul: training for trainers). Megkezdjük a távoktatás lehetőségeinek felmérését. Távoktatásra főként a számítógépes akkreditált tanfolyamok esetében látok lehetőséget, ezt kísérleti jelleggel ki kell próbálnunk. Az IFLA irányelveinek megfelelően felkészítő képzéseket tervezünk, például a teljesítménymérés vagy épp a könyvtáros etika témaköreiben. Ugyancsak fontosak esélyegyenlőségi tanfolyamaink, amelyeken a hátrányos helyzetűek igényes könyvtári kiszolgálására készítjük fel kollégáinkat.
- Kedves Ágnes, csakugyan be kell látni, milyen összetett feladatok teszik próbára a Könyvtári Intézet Oktatási osztályának munkatársait. Utolsó kérdésünk éppen rájuk vonatkozik: hogyan tud megfelelni az osztály “személyi állománya” e sok és sokféle feladatnak?
- Az osztály munkatársainak többsége igen jó munkabírású oktatásszervező. Az én feladatom, hogy pontos munkaszervezéssel, a minőségbiztosítás intézeti szinten kiépülő rendszerének keretében, olykor az intézet többi osztályának tagjaival együtt szerveződő team-ekbe átcsoportosítva őket biztosítsam munkájukhoz a lehető legjobb feltételeket. Végül is osztályunk alapfeladata hogy részt vállaljon a magyar könyvtárügy humán erőforrásának képzésében, szolgálatában, pótolhatatlansága tudatának elterjesztésében, és immár európai kompetenciáinak kialakításában.
- Igazi végszót mondtál! Mindehhez kívánunk neked és munkabíró kollégáidnak sok sikert.