Fogas kérdés

Kategória: 2015/10

„Mi az a három legjelentősebb eredmény, amit elért életében?” Így hangzott az utolsó kérdés az egyébként kellemes, meglehetősen baráti hangulatú állásinterjún a tudományos kutatóintézetben, ahova pályázatomat beadtam a meghirdetett információs szakember pozíciójára. Az interjú előtt, gyakorlott álláskeresőként, elvégeztem a szokásos teendőket. Tanulmányoztam az intézet és a könyvtár honlapját, megnéztem, kikkel kellene majd együtt dolgoznom, és előre elpróbáltam válaszaimat a várható kérdésekre: „Hogyan látja szakmai jövőjét az elkövetkezendő öt évben? Mit tekint legfőbb erősségének és gyengeségének szakmailag? Milyen szakmai kihívásokkal találkozott pályafutása során?” És így tovább. (tovább…)

Címkék: ,

Az első lépések. Konferenciákról diákszemmel

Kategória: 2015/10

Alig várom, hogy az év végén kézbe vehessem könyvtárosi diplomámat. Amikor az egyetemi évek vége felé az ember visszatekint az eltelt időre, óhatatlanul arra is gondol, hogyan alakult az informatikus-könyvtáros képzés a terveihez képest. Kétségtelen, hogy a képzés központi részét a tanítási órák jelentették, de számomra ugyancsak fontosnak bizonyultak a tanórán kívüli tevékenységek, amelyek megerősítették és kiegészítették a tanteremben tanultakat. Ide sorolhatjuk a különböző diákszervezetekben vállalt szerepeket, gyakornoki és egyéb fizetett vagy fizetetlen pozíciókat, amelyeket betöltöttem több egyetemi és főiskolai könyvtárban, levéltárban. Ezek mind olyan tevékenységi formák voltak, amelyeket szándékosan, előre beterveztem tanulmányaim szerves részeként, mielőtt elkezdtem a könyvtár szakot. (tovább…)

Címkék: ,

25 éves az informatikus könyvtáros képzés a Debreceni Egyetemen

Kategória: 2015/ 2

Az egyre növekvő társadalmi és szakmai igényekre válaszul a hazai egyetemek közül a budapesti ELTE után másodikként a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem indította el 1989-ben a könyvtáros, majd informatikus könyvtáros képzést — a kezdeti dilemmák után jó döntéssel a Természettudományi Karon, előre látva a szakterület informatika irányában történő innovációját. (tovább…)

Címkék: ,

A nemformális oktatás az “Iskola másként” oktatási program keretében Temesvárott

Kategória: 2014/ 9

Általános vélemény az, hogy “a tanköteles diákok nemformális oktatása valamilyen oktatási tevékenység megszervezését jelenti nem szokványos környezetben, a helyi közösség, a társadalom, ill. a civil szervezetek bevonásával” (Căpiţă et all., 2007: IV) és tervezett tevékenységek révén valósul meg. (tovább…)

Címkék: , ,

Angol szaknyelvi képzés gyakorló könyvtárosoknak a Könyvtári Intézetben

Kategória: 2014/ 6

Nem egyedi jelenség Európában, hogy könyvtárosainknak angol nyelvi továbbképzésre van szüksége. Olaszországban* már 2007-ben szerveztek angol nyelvi továbbképzést könyvtárosoknak, a páduai egyetemi könyvtár dolgozói számára. Felismerték a felsőoktatásban egyre nagyobb számban megjelenő idegen anyanyelvű hallgatók igényeit, akiknek az angol közvetítő nyelvként szolgált.
A csehországi MOLIN könyvtáros képzési központ által kialakított irányelvekben egyértelműen szerepel a könyvtárosok angol nyelvi ismereteinek a fejlesztése.** (tovább…)

Címkék: , ,

Információs kompetenciák vizsgálata könyvtáros és tanítóképzős egyetemi és főiskolai hallgatók körében

Kategória: 2014/ 4

Alapvetés

Az utóbbi években világszerte nagy hangsúlyt kap az információs készségek vizsgálata több területen, így a felsőoktatásban is. Ennek legfőbb oka, hogy az információs társadalom új kihívások elé állította az emberiséget, hiszen a hatalmas mennyiségű információ megfelelő kezelése nem mindenkinek eredendően a sajátja. Márpedig napjainkban nélkülözhetetlen a tanulásban, kutatásban, mindennapi tevékenységeinkben egyaránt. (tovább…)

Címkék: , ,

Merre tovább, könyvtárosképzés?

Kategória: 2013/11

A 2013. évi felvételi eredmények sokkolóan hatottak a magyar könyvtárosképzésre. Élénk viták folynak a levelezőlistákon arról, érdemes-e még ezt a szakmát tanulni. Ha csak a számokat és a drasztikus csökkenést látjuk, könnyen vizionálhatjuk a szakma nagyon mély válságát. Lehet, hogy így van, de azért érdemes egy kicsit megfontoltabban átgondolni a jelent, és optimistábban nézni a jövőbe. (tovább…)

Címkék:

A könyvtárosi élethivatás

Kategória: 2013/ 5

A mai könyvtárosok közül sokakról – e sorok írójáról is – elmondható, hogy eredetileg nem könyvtárosnak készültek, aztán mégis könyvtárosok lettek. Talán éppen ezért (vagy ennek ellenére?) a könyvtárosság, a könyvtárosi hivatás, mint téma, régóta foglalkoztat. Megszólaltam erről magasztosan, kicsit patetikusan1 és “vallomásos formában” is.2
Könyvtár szakos koromtól “kísérnek” (kísértenek?) Dávid Antalnak a könyvtárosi hivatásról szóló gondolatai, amelyeket Káplány Géza közölt.3 Ez utóbbi név miatt figyeltem fel A könyvtáros élethivatása a könyvtárosképzés tükrében című írásra.4 (tovább…)

Címkék: ,

Kötelékben a könyvtárosokért*

Kategória: 2013/ 2

Bényei Miklós és a Könyvtári Intézet közös erőfeszítései  a könyvtáros pálya jobbításáért

Bevezetésként

Az ünnep ürügyén átgondoltuk azt a több mint tíz éves tevékenységet, amelyet a Könyvtári Intézet – 2000-beli újjászületésétől kezdve napjainkig – Bényei Miklós folyamatos és hathatós támogatásával folytatott, elsősorban a humán erőforrás, azaz a könyvtárosi életpálya korszerűsítése, a könyvtárosok versenyképességének megőrzése érdekében.
Elöljáróban hadd emeljünk ki néhány olyan szálat, amely ezt a köteléket erős és teherbíró, megbonthatatlan szövetté tette. A megújult Könyvtári Intézet megalakulása pillanatától kezdve, “hivatalból” állandó meghívást kapott Bényei Miklóstól a Magyar Könyvtárosok Egyesülete által alapított, majd 2000-től az Informatikai és Könyvtári Szövetséggel közösen működtetett oktatási és képzési munkacsoport (Bényei 2011: 43-44.) vezetőjétől a bizottság munkájában való részvételre. Ez a gesztus biztosította az intézet számára a direkt információkhoz való rendszeres hozzájutás, a tapasztalatcsere, a képzés és továbbképzés problémáiról való közös gondolkodás lehetőségét. (tovább…)

Címkék: , ,

Álláskeresés napjainkban egy frissdiplomás pályakezdő szemüvegén keresztül

Kategória: 2013/ 2

A sikeres államvizsga után, majd a diplomaosztón – valószínűleg – kivétel nélkül mindenkiben ott motoszkál az “igen, megcsináltam, enyém a világ” érzése. És ez így is van jól. Ezzel a lelkesedéssel, “ki, ha én nem” lendülettel látunk neki munkát keresni. Aztán eltelik egy-két hónap, megkapjuk az élet első igazi pofonjait – kevésbé szerencsések talán vitatkoznának velem -, majd a helyi munkaügyi központban találjuk magunkat.
Szétnézünk: rajtunk kívül egy, legfeljebb két frissdiplomás várakozik a többségében általánost vagy szakmunkásképzőt végzettek tömegében. A félreértések elkerülése végett: tisztelem a munkájukat, és tudom, hogy nem ennék reggel friss zsömlét a földműves, a molnár és a pék munkája nélkül. Azonban ebben a helyzetben az ember önkéntelenül is gondolkodni kezd: mit keresek én itt? Arról volt szó, hogy diplomásként könnyebb elhelyezkedni; arról, hogy ha tudsz angolul és a számítógép sem csupán ismeretlen fémdoboz számodra: tiéd a világ. Becsaptak. (tovább…)

Címkék: , ,

Kovács Máté hatása a szombathelyi könyvtáros képzésre*

Kategória: 2012/10

Pályaválasztásom véletlenszerű volt. Az érettségi megszerzése után jelentkeztem az ELTE Bölcsészettudományi Karára, magyar–latin szakra, de helyhiány miatt elutasítottak. A következő tanévben a jelentkezést megismételtem magyar–könyvtár szakra, ahova végül felvettek.
A diploma megszerzése után egy vargabetű következett, ugyanis első munkahelyem a Miskolci Műszaki Egyetem volt, ahol „művelődésszervezőként” dolgoztam, csak ezután kerültem vissza Szombathelyre, a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárába. Innét szinte egyenes út vezetett a könyvtáros képzéshez, hisz’ akkor alakult a szombathelyi főiskola könyvtári tanszéke, ahol 1974-től dolgoztam.
A szombathelyi képzés megindulásáig az ELTE Könyvtári Tanszékén kívül nem működött más könyvtáros képző intézmény az országban, hiszen a budapesti Pedagógusképző Főiskolán akkorra már megszűnt főiskolai szintű képzés. Az egyetemi könyvtáros képzés megindítása Kovács Máté nevéhez fűződik.
Kovács Máté a Magyarországon az 1950-es években kialakuló tevékenységével, a képzés kidolgozott rendszerével olyan könyvtáros képzést hozott létre, amely nemcsak az egyetemi oktatásnak képezte alapját, hanem az ország más intézményeiben folyó képzésnek is. (tovább…)

Címkék: ,

Könyvtárosok képzése, továbbképzése – határok nélkül

Kategória: 2006/11

A határontúli magyar könyvtárakkal és könyvtárosokkal való kapcsolattartásban, a könyvtárosi munka objektív és szubjektív feltételeinek kialakításában hagyományosan három alapvető terület körvonalazódott az utóbbi évtizedekben: a dokumentumellátás hiányosságainak enyhítése, a könyvtári eszközpark megteremtésének támogatása, valamint a könyvtárosok szakmai felkészültségének javítása. (tovább…)

Címkék: ,

Termékeny folytonosság és radikális kultúraváltás

Kategória: 2006/ 8

Interjú Agárdi Péterrel

- Mélyen tisztelt Professzor úr, kedves Péter, lapunk e számában olvasható egy alapos, minden fontos momentumra kitérő beszámoló a PTE Könyvtártudományi Intézetéről, amelynek Te az igazgatója vagy. Természetesen tőled nem a már ismerteket kérdeznénk, hanem – talán mondhatjuk így – egy szinttel feljebbi információk érdekelnének minket. Mindenekelőtt az, hogyan látod a könyvtárosképzés jelenlegi helyzetét? (tovább…)

Címkék: ,

Küszöbön a magyar könyvtárosképzés átalakulása

Kategória: 2004/ 5

A múlt év őszén vált széles körben ismertté a magyar felsőoktatás modernizációját, az Európai Felsőoktatási Térséghez történő csatlakozását célzó felsőoktatás-fejlesztési koncepció (CSEFT). A rendszerváltás óta eltelt időszakban folyamatos, lassú átalakulásban lévő magyar felsőoktatás számára ez most valóban “sokkoló” erejű változást hoz, hiszen a képzési szerkezetet, az állami irányítási rendszert, a finanszírozás rendszerét, valamint az intézményrendszer egészét is át kívánja alakítani, és mindezt igen rövid idő alatt.

Néhány adat a magyar felsőoktatás jellemzésére az utóbbi évekből: 2001-ben 149 ezren, 2002-ben 165 ezren jelentkeztek felsőoktatási intézménybe. 1998 és 2002 között több mint 30 százalékkal növekedett a hallgatói létszám. 1990 és 2002 között a felsőoktatásban tanulók létszáma 101 ezer főről 382 ezer főre, vagyis közel négyszeresére emelkedett. (1980 és 1990 között ugyanez a létszám mindössze 1 százalékkal nőtt.) 1990 és 2002 között az oktatók száma 16 319 főről 23 151 főre, azaz 42 százalékkal emelkedett. Ez a hallgatói létszámra vetítve azt jelenti, hogy az egy oktatóra jutó hallgatók száma 6,2 főről 16,5 főre növekedett. A költségtérítéses hallgatók ma az összlétszám felét teszik ki.

A magyar felsőoktatás alapvetően duális szerkezetű, az elkülönült főiskolai és egyetemi szintű képzés részaránya a nappali tagozatosok esetében 50-50%. Minden egyetemünkön működik doktori iskola, a doktoranduszok száma mintegy 7500 fő, az összehallgatói létszám 2 százaléka. Erőteljesen megnőtt az esti és a levelező, illetve a távoktatásban résztvevő hallgatók aránya: e három tagozaton tanulók az 1990/91-es tanévben a hallgatói összlétszám 28 százalékát, míg a 2001ben felvettek 47 százalékát tették ki.

A társadalmi-politikai-gazdasági változások hatására a felsőoktatás is igyekezett megadni a maga válaszait. Az 1993. évi alapvető fontosságú felsőoktatási törvényt követően 1996-ban gyakorlatilag új törvény született, amely az akkor defenzív helyzetben lévő felsőoktatás számára megkísérelte megteremteni a rugalmasabb, hatékonyabb működés, fejlődés jogszabályi alapjait. 1998-ban a világbanki kölcsön aláírásával pénzügyi vonatkozásban is támogatást kapott a reform, a szakmai, jogi és pénzügyi oldalról egyaránt előkészített, négy évre tervezett program egyes elemei meg is valósultak (intézményi integrációk, diákhitelrendszer, hallgatói létszámnövekedés).

(tovább…)

Címkék:

Jubileumi jelentés a könyvtárosasszisztens képzésről

Kategória: 2005/ 5

A kezdet

Éppen tizenöt éve lesz, hogy megjelent a művelődési ágazati szakmunkásképzésről és a munkaköri szakképzésről szóló 17/1990. MKM rendelet, amelynek nyomán országszerte megindulhatott a könyvtáros asszisztensek képzése. A képzés tantervét, részletes tematikáját, működési rendjét a Könyvtártudományi és Módszertani Központ oktatási osztálya dolgozta ki és bocsátotta rendelkezésére mindazoknak a képzőhelyeknek, amelyek vállalkoztak az oktatásra. (tovább…)

Címkék:

A történeti stúdiumok “megújult” szerepe a könyvtárosképzésben

Kategória: 2001/10

Írásom inkább problémafelvetés, ötlettár, “védőbeszéd”, mely rengeteg kérdőjellel terhes. Egy olyan könyvtárosképzés ideáját mutatja be, amely felvállalja a könyvtárosság erős európai tradícióit, s e tradíció nyomvonalán továbbhaladva elsődleges feladataként a kultúra- és értékközvetítést jelöli meg, szemben a különböző kommunikációs stratégiák oktatását a képzés középpontjába helyező amerikai modellel. Előbbi feltételez egy jól megalapozott történeti műveltséget is.

Elegendő-e a könyvtárosnak különböző kommunikációs stratégiák és technikai készségek elsajátítása ahhoz, hogy kultúraközvetítő funkcióját továbbra is ellássa? A Hogyan és mivel közvetítünk kérdést meg kell előznie a Mit közvetítünk kérdésnek.

Lehet-e az olvasók és a kutatók partnere a könyvtáros történeti műveltség nélkül? Sőt tovább megyek: kutatókönyvtáros lehet-e?

(tovább…)

Címkék: ,

Megbízási díjas községi könyvtárosok szakmai ismereteinek forrásai

Kategória: 2001/ 9

Az MKE Oktatási Bizottságának tagjaként februárban azt a feladatot kaptam, hogy tájékozódjam a megbízási díjas községi könyvtárosok szakmai ismereteiről, illetve azok forrásairól, Elsősorban az alapfokú tanfolyamokra gondoltunk akkor.

Az elmúlt évben Győri Erzsébet, Tóth Gyula, Sonnevend Péter és mások írásait olvashattuk a kistelepülések könyvtári ellátásáról, néha egészen drámai megközelítésben: “vannak-e esélyek…?”. Csak néhol és nagyon érintőlegesen esett szó bennük a kisközségi könyvtárosokról. Örömmel találkoztam viszont a Könyvtári Intézet konferenciáján és a hozzá készített oktatási tervezetben a problémájukkal. Véleményem szerint személyük kulcskérdés a falun élők könyvtári ellátásában, s évente legalább egyszer, az éves statisztikai jelentés elkészítésekor szembesülünk tájékozatlanságukkal a legalapvetőbb szakmai kérdésekben is. (tovább…)

Címkék: ,

Korszakváltó könyvtárosok?

Kategória: 2002/ 4

Az utóbbi egy-két évtizedben – korábban elképzelhetetlen gyorsasággal – játszódott le világszerte és részben nálunk is a könyvtárak korszakváltása. A könyvtári tevékenység szinte minden eleme változott–változik: az összegyűjtendő dokumentumok jellege, a nyilvántartási és feltáró rendszerek, az őrzés és a szolgáltatás technológiája. Nem nehéz levonni a következtetést, hogy az alapjaiban megváltozott könyvtári rendszerben való működés, illetve a rendszer működtetése nyilvánvalóan másfajta könyvtárost igényel, mint amilyet hosszú ideig megszoktunk. (tovább…)

Címkék: ,

A könyvtártudományi–informatikai tanszék jelentősége a képzésben

Kategória: 1999/11

Megköszönöm az ünnepségünket megnyitó minisztériumi és egyetemi vezetők tiszteletreméltó szavait és ezzel kezdetét veszi a tematikus ülés. Mielőtt azonban felolvasnám előadásomat, engedjék meg, hogy a magam és mindannyiunk nevében meleg szeretettel és nagy tisztelettel köszöntsem tanszékünk doyenjét, a körünkben megjelent dr. Babiczky Béla tanár urat, aki az idén töltötte be 80. életévét és már 50 évvel ezelőtt is itt volt a tanszék alapításánál. Most igazából véve nem is tudom, hogy nekünk-e meghatóbb érzés az, hogy itt köszönthetjük az 50. évfordulón, vagy pedig őneki jelent egy páratlan, felülmúlhatatlan élményt, hogy jó egészségben és a legteljesebb szellemi erőben itt ünnepelhet velünk és majd megtartja rendkívül érdekes előadását.

Nagy tisztelettel köszöntjük tehát őt.

Az én feladatom az, hogy előadásom keretében ismertessem Önökkel a tanszékünk jelentőségét a felsőfokú könyvtárosképzésben És az 50. évforduló alkalmából beszéljek Önöknek a tanszék helyzetéről. Nos, mindenkinek örömmel adhatom tudtára, hogy a tanszék, mint láthatjuk, jól van, és sikeresen vette az 1999. év különösen nehéz és meredek akadályait. Néhány hónappal ezelőtt estünk át az egész ELTE akkreditációjának a keretében egy nagy megmérettetésen, amely érzésünk szerint igen sikeresen zárult, és fizikai létünkben sem viselt meg bennünket különösebben az ELTE múzeum körúti épülettömbjének általános rekonstrukciója.

(tovább…)

Címkék:

“Modernizáció, valamint a könyvtáros szakmával való kapcsolatok továbbfejlesztése”

Kategória: 1999/ 5

Beszélgetés Sebestyén Györggyel,
az ELTE Könytártudományi-lnformatikai Tanszékének
vezetőjével

– Kedves Gyurka, nevedet és tanszékvezetői voltodat nyilván mindenki ismeri a szakmából, életutadról azonban pontosat kevesen tudhatnak Része lehet ebben közmondásos szerénységednek, megnyilvánulásaid, publikációid abszolút szakszerűségének, több mint visszafogott személyességének. Jó lenne azonban, ha a könyvtárosok személyesen is megismerhetnének. Szólj hát, kérlek magadról, életutadról, eddigi szakmai karrieredről!

– 1971 végeztem könyvtár-francia szakon, majd három évvel később az angol szakból is diplomát kaptam, itt az ELTE-n. 1974-ben kikerültem a párizsi Magyar Intézetbe, ahol a könyv- és médiatárat vezettem 1980-ig, amikor is hazajöttem. Ezután az MTA Könyvtárában dolgoztam, itt elsősorban a társadalomtudományi információval foglalkoztam, valamint különböző tudománypolitikai és tudományszervezési anyagokat szerkesztettem, tanulmányokat írtam és ehhez kapcsolódva 1982-ben levelező aspiraturán vettem részt. Az ennek keretében megírt kandidátusi értekezésemet 1985-ben védtem meg, ennek címe A társadalomtudományi információkereső nyelvi rendszerek nemzetközi integrációja volt. Az akadémiai könyvtárban végzett munkáimról még azt mondhatnám el, hogy francia tapasztalataimra, kapcsolataimra építve részt vettem egy olyan közös kutatási programban, amely a Francia Bibliológiai Társaság és a magyar szakma közt folyt, ennek eredményeképpen 1984-ben megalakítottuk az MTA Bibliológiai Munkacsoportját amelynek sok éven keresztül a titkára voltam. Több francia-magyar vegyes könyvtártudományi rendezvényt szerveztünk, 1984-től mostanáig. Visszatérve azonban a kandidátusi értekezésemre, a minősítési eljárásban részt vett Fülöp Géza is, aki ekkor lett a Könyvtártudományi Tanszék vezetője. Az ó hívására jöttem át a tanszékre 1987-ben, teljes munkaidejű oktatóként. 1989-től vagyok docens, a múlt év júliusától tanszékvezető. Itt a tanszéken fő feladatom az volt, hogy az ún. szakirodalmi és könyvtári informatikával kapcsolatos oktatást korszerűsítsem, megszervezzem, irányítsam, továbbfejlesszem. 1991-ig főleg tudományos és teoretikus szinten folyhatott csak ez, 1991 és 1993 között azonban nyertünk egy nagyon sikeres és jól dotált TEMPUS-pályázatot, amely sokmilliós infrastrukturális beruházásra adott lehetőséget. Az én feladatom egyrészt a számítástechnikai infrastruktúra megtervezése, a beszerzések irányítása, az installáció vezetése volt, másrészt – ezzel párhuzamosan – a tanterv modernizálása. Ez utóbbit német és holland kollégák segítségével végeztem, hogy a könyvtári informatika területén is európai szintű, az európai normáknak megfelelő oktatás folyjon a tanszéken. Ennek jótékony hatását a mai napig érezzük. Az én főtárgyam, amely a könyvtári információs rendszerek, a bibliográfiai adatbázisok oktatása, igen hathatós támogatásban részesül a világ legnagyobb szolgáltató központjától, a kimagasló multinacionális vállalattól, a DIALOG Corporationtól. Sok ezer dolláros évi információkeresési keretet kapunk tőlük.

Itt, ezen a területen, persze nagyon jól jön, hogy angol szakos tanár is vagyok, hiszen nemcsak arról van szó, hogy mind az adatbázisok, mind a segédletek angol nyelvűek, de arról is, hogy igen sok a közös vonás a parancsnyelvek oktatása és a nyelvoktatás között. Meg persze jól jön a nyelvészeti tudás, a nyelvészeti megközelítésmódok alapos ismerete is.

(tovább…)

Címkék: ,

Címkék