HEGYKÖZI ILONA –
Könyvtörténeti
és Könyvtártudományi Szakkönyvtár

- Kedves Ilona, szívből köszöntünk abból az alkalomból, hogy a Könyvtári Intézet Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárának vezetői tisztére benyújtott pályázatod sikert aratott, és öt esztendőre elnyerted e posztot. Interjúsorozatunkban rendre bemutatjuk a 2006 februárjában kinevezett új osztályvezetőket, ám te csak osztályvezetőként vagy “új” az intézményben, illetve a szakkönyvtárban, hiszen eddigi pályafutásod – ha tetszik, szakmai karriered – nagy része itt telt. Arra kérünk, mesélj valamit eddigi munkádról.
- Pályafutásomat csakugyan ebben a könyvtárban kezdtem, és jelentős részét itt töltöttem. Igen változatos munkakörökben dolgoztam, kezeltem különgyűjteményt, szerkesztettem bibliográfiát, foglalkoztam a külföldi szakirodalom dokumentációjával, építettem adatbázist, kiadványszerkesztői munkát végeztem és tájékoztató könyvtárosként is dolgoztam, dolgozom jelenleg is. Ismereteimet a Kalauz a könyvtár- és tájékoztatástudományi szakirodalomhoz című munkámban foglaltam össze, amely a Könyvtárosok kézikönyve ötödik, Segédletek című kötetének egyik fejezeteként jelent meg. Szakmai és vezetői tapasztalatokat szereztem még a ’90-es évek második felében az MKE ügyvezető titkáraként, amikor programokat koordináltam, rendezvényeket szerveztem.

- Beszéljünk most a jelenről és főleg a jövőről, nevezetesen a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár mai helyzetéről, jövőbeli tevékenységéről, leg­először is a gyűjteményről magáról.
- Ismeretes, hogy a szakkönyvtár – ahogy mi mondjuk, a KSZK – a könyvtár- és tájékoztatástudományi szakirodalom több évtizede működő, országos hatókörű gyűjteménye, ennek szerves része lett a 2004-ben alapított és manapság formálódó Európai Könyvtörténeti Gyűjtemény, azaz az EKGy. A KSZK hagyományos gyűjtőköre a könyvtártudomány, a tájékoztatástudomány, a könyvtár- és tájékoztatás­ügy, a vonatkozó területek minden aspektusa, valamint ezek története. A gyűjtőkört jelentősen kibővítette az EKGy megalakulása, így ma már hangsúlyosabban foglalkozunk az írás, a könyv, a nyomdászat, a sajtó, a könyvkiadás és könyvkereskedelem, valamint a könyvtár és az olvasás históriájával is.

- Egy szakkönyvtár gyűjteménye normális esetben nem lehet statikus – mert az már múzeum -, azt gyarapítani, alakítani, fejleszteni kell. Milyen feladataitok vannak, lesznek e téren?
- A KSZK-nak mint a szakterületért felelős, országos gyűjteménynek a leg­frissebb szakirodalom teljes körével rendelkeznie kell. Könyvtárunk korábban szerencsés helyzetben volt, hogy bőven részesült köteles példányokból, így a magyar nyelvű anyag teljességéhez hozzájutott. Más forrásokból legfeljebb az oktatást szolgáló duplumokról kellett gondoskodnunk. Sajnos, az utóbbi években egyre nehezebb a monografikus művek beszerzése. Az előfizetett időszaki kiadványok körét is többször csökkenteni, szűkíteni kellett. Ennek ellenére gyarapítási költségkeretünket a szaklapok megvásárlása évről évre szinte teljesen fölemészti.
Az előző, Rácz Ágnes nevéhez fűződő vezetés erőfeszítéseinek eredménye­képpen a gyarapodás mégis jobban alakult, mint amit a körülmények elméletileg lehetővé tettek volna. Kész megoldások persze soha nincsenek, de tervek, elképzelések igen. Szeretném elérni, hogy – amíg intézményesen nem lehet megoldani – a korábbi gyakorlat szerint legalább a könyvtárak által gondozott és kiadott köteteket, esetleg KSZK-s kiadványért cserébe, megkaphassuk. Ajándékokat is szívesen fogadunk, nagyra értékeljük az adományokat, de tudjuk, hogy ezek nem oldják meg a tervszerű, arányos, kiegyensúlyozott gyarapítást. A távoli hozzáférésű elektronikus dokumentumok felderítése és hozzáférhetővé tétele is csak részmegoldást jelent.
Természetesen törekedni fogok a megfelelő anyagi keretek megszerzésére – például pályázatok útján – és minél hatékonyabb felhasználására. Célom továbbá az együttműködési lehetőségek optimális kiaknázása, így például kezdeményezni fogom, hogy a Cambridge Scientific Abstracts LISA adatbázisát – amelynek jelenleg a KSZK az országban az egyetlen előfizetője – konzorciumi formában fizethessük elő. Ehhez szeretném  partnernek megnyerni a képző intézményeket, szakkönyvtárunk meg vállalná a koordinátor feladatát.

- Újból szóba kell hoznunk a mindössze kétéves Európai Könyvtörténeti Gyűjteményt, hiszen ez nyilván új, más típusú tennivalókat jelent a szakkönyvtár számára.
- Az értékes, régi dokumentumokat, muzeális értékeket tartalmazó EKGy miatt az utóbbi időben megszaporodtak az állományvédelemmel kapcsolatos teendőink. A közeljövőben sort kell keríteni az EKGy szolgáltatási rendszerének rögzítésére, ki kell dolgoznunk egy olyan dokumentumforgalmazási szabályzatot, amely tekintetbe veszi mind a KSZK, mind pedig az EKGy speciális igényeit, feltételeit, és mindennek ráadásul olyannak kell lennie, hogy alkalmazkodjék a “nagy OSZK” gyakorlatához is.

- Korunk könyvtári feladatainak sorában előkelő hely illeti meg a digitalizálást. A mai magyar könyvtárügy prioritásai közé tartoznak a digitalizálási programok. Ti hogyan álltok ezzel?
- Gyűjteményünkben eseti jelleggel, alkalmi szolgáltatásként folyik digitalizálás, ez ma elektronikus úton történő másolatküldést jelent. Gondolkodunk a tervszerű gyarapítást, a szolgáltatást és az állomány védelmét célzó digitalizálás megkezdésén, de ehhez megfelelő előkészületekre van szükség. Így mindenek­előtt szoros együttműködést kell kialakítani az OSZK-n belüli partnerekkel, így a MEK-kel, azután fel kell készíteni a munkatársakat a technikai és szerzői jogi ismeretekből. Mindehhez kellő alapot szolgáltat a NKÖM Könyvtári Osztálya kérésére az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer keretében 2003-ban elkészített digitalizálási terv, amely megfelelő útmutatónk lehet a munkafolyamatokra vagy a költségkalkulációkra nézve.
A teljes dokumentumok digitalizálásához már rendelkezésünkre áll a gyakran kért, ezért digitalizálásra javasolt dokumentumok jegyzéke. Olvasóink figyelmét felhívtuk a MEK és más elektronikus könyvtárak anyagaira, amelyek tartalmaznak számunkra is fontos teljes szövegű anyagokat. Ezeket nekünk természetesen felesleges újra digitalizálni, helyette meg kell teremteni a csatolással történő hozzáférést ezekhez – egy könyvtártudományi elektronikus könyvtár keretében.

- Milyen elképzeléseid vannak a nyilvánvalóan folyamatosan végzendő feldolgozó munkáról?
- Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az OSZK-val közös on-line katalógus – benne az EKGy virtuális katalógusa – munkálatait az OSZK gyűjteményfejlesztési igazgatójának, a KSZK korábbi vezetőjének, Rácz Ágnesnek a támogatásával és irányításával végezhetjük. További teendőink közé tartozik a feltárt dokumentumok körének bővítése, az e-dokumentumok, a hangzó és video­dokumentumok irányában. Folytatódnak és gyorsabb üteműek lesznek a retrospektív konverzió munkálatai. Kezdetben nagy mértékű konverziós, majd folyamatos katalogizálási feladatot jelent az EKGy virtuális katalógusának elkészítése, amelynek része például a könyvajándékok ütemes feldolgozása. Aktuális feladatnak tartom még az Amicus kölcsönzési moduljának használatba vételét; szeretném, ha a gépi kölcsönzési nyilvántartás előnyeivel a szakkönyvtár is mihamarabb élhetne. Végül, de persze nem utolsó sorban szorgalmazom, hogy on-line katalógusunk legyen kereshető a magyar könyvtárak közös katalógusában, a MOKKÁ-ban is, mert ez nagyon fellendíthetné állományunk ismertté válását és használatát.

- A KSZK-ban hagyományosan sokrétű dokumentációs feldolgozás, adatbázis-építés is folyik. Hallhatnánk valamit – ha csak röviden is -, mi várható nálatok ezeken a területeken?
- Tevékenységünk fő tárgya a MANCI néven ismert, a magyar cikkeket teljességgel, a külföldieket – a magyar szempontokat figyelembe véve – válogatva rögzítő, feltáró adatbázis. Ami ebben új lehet, az például a gyűjteményes kötetek mélyebb, analitikusabb feltárásának programja. Azután gondoskodnunk kell az OSZK-ban és a Könyvtári Intézetben folyó kutatások beszámolóinak, írásban rögzített eredményeinek, magyarán az itt született publikációknak a regisztrálásáról, és magukat a publikációkat is hozzáférhetővé kívánjuk tenni.
Küszöbön áll és hamarosan legfőbb teendőnk lesz a korszerűtlennek mondható Micro-ISIS-es MANCI adatbázis XML alapú fejlesztése, a HUSZA adatbázishoz való csatlakozás, az abba való integrálódás. Az integrációs folyamat részleteinek kidolgozása és persze megvalósítása lesz a közeljövőben a szakkönyvtár munkatársainak a legfontosabb feladata. Ez a munka természetesen érinti az adatbázis szerkezeti átalakítását, a gyűjtőkör és a munkamenet módosítását is. Nagyobb figyelmet kell fordítani az adattartalom elemzésére, egységesítésére, javítására és folytathatnám tovább tennivalóink sorolását.

- Ugyancsak hagyományos és szép feladataitok közé tartozik az időszaki kiadványok szerkesztése, gondolunk itt elsősorban laptársunkra, a Könyvtári Figyelőre, azután a HLISÁ-ra, a MAKSZAB-ra. Ezeknek a jövőjét hogyan látod?
- A Könyvtári Figyelő tartalmi és formai megújulása éppen folyamatban van, 2006-ban új szerkesztőbizottsággal – ennek tagja vagyok magam is – kezdte meg működését. Hosszabb távon arra kell törekednünk, hogy a szaklap elektronikus archívumában szereplő cikkek, tanulmányok teljes szövegét a MANCI, illetve majd a HUSZA adatbázis rekordjaiból közvetlenül is el lehessen érni. Ez persze érint benneteket is, a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros anyagait, ezért közös megvalósíthatósági vizsgálatot és pályázatot látok célszerűnek. A közeljövő feladata lesz a Könyvtári Figyelő elektronikus repertóriumának összeállítása is.
A Hungarian Library and Information Science Abstracts, a HLISA a magyar könyvtárügyről szóló cikkek és kötetek angol nyelvű referáló lapja, amely – mint eddig is – kettős célt szolgál: tájékoztatja a külföldi könyvtárosokat a magyarországi fejleményekről és a kiadványcsere alapját képezi. Önálló tanulmányokkal való, tehát tartalmi és műfaji bővítésén már régebben gondolkodunk. Sajnos, azt kell mondanom, ehhez nem lesz kapacitásunk. Viszont a nyomdaköltség megtakarítása céljából megteremthetjük az elektronikus terjesztés feltételeit, azaz jelszavas hozzáférést biztosítanánk előfizetőinknek.
A Magyar Könyvtári Szakirodalom Bibliográfiája, népszerűbb nevén a MAKSZAB mint nemzeti szakbibliográfia szerkesztése egyik leghagyományosabb feladatunk. Itt új feladatot a tematikai bővítés jelent, kurrens és retrospektív feltárásunkat ki kell terjeszteni a könyvtörténet szakirodalmának regisztrálására. A MAKSZAB naprakész szerkesztése, illetve a MANCI adatbázis alapján a szakkönyvtár elvállalhatja egy újabb “termék” a Magyar Könyvszemle éves bibliográfiájának összeállítását, előállítását is. A tervek szerint bekapcsolódunk egy nemzetközi együttműködésbe is, az ABHB (Annual Bibliography of the History of the printed Book and libraries) nemzetközi könyv- és könyvtártörténet bibliográfiai építésébe.

- Beszélgetésünk vége felé arra kérünk, hogy a KSZK szolgáltatásairól is essék szó.
- A szolgáltatásainkat meghatározza, hogy országos szakkönyvtári, felsőoktatási könyvtári és intézményi könyvtári feladatokat egyaránt ellátunk. Nyilvános könyvtár vagyunk, az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer, vagyis ODR tagkönyvtára. Közönségünk ennek megfelelően sokrétű, használóink, látogatóink között vannak gyakorló könyvtárosok, a képző intézmények oktatói és hallgatói, a szakterület kutatói, a könyvtárügyet irányító testületek tagjai, az OSZK és a Könyvtári Intézet vezetői és munkatársai. Gyűjteményünk tehát dokumentumokat és információkat szolgáltat mindazok számára, akik a magyar könyvtárügyről tájékozódni szeretnének, legyenek hazai vagy külföldi érdeklődők. A napi szakmai tájékozódás mellett az összehasonlító és a történeti jellegű kutatásokhoz is tudunk segítséget nyújtani, a hazai fejlesztésekhez külföldi példákat igyekszünk szolgáltatni a nemzetközi szakirodalom célszerűen kiválasztott része segítségével.
A KSZK szolgáltatásait az olvasóteremben helyben használattal, kölcsönzéssel, illetve távolból, dokumentumszolgáltatás révén és az interneten keresztül lehet elérni. Az egyre népszerűbb távoli szolgáltatások mindegyikéhez a KSZK és a Könyvtári Intézet honlapja nyújt közös betekintési lehetőséget. Arra számítunk, hogy olvasótermünk információs rendszerének most kezdődő megújítása a szolgáltatások hatékonyságának fellendüléséhez, erősödéséhez vezet. Ezt a megújulást egyébként a EKGy  őszi megnyitása is indokolja. Ugyancsak ehhez a gyűjteményhez kapcsolódik  a szabadpolcos állomány teljes revíziója és felfrissítése. Legközelebbi feladatunk még az EKGy szolgáltatási rendszerének kidolgozása, használati szabályainak kialakítása lesz.
Közönségünknek igyekszünk testre szabott szolgáltatásokat kínálni. A gyakorló könyvtárosoknak, köztük az OSZK és a Könyvtári Intézet munkatársainak gyors eligazítást tudunk nyújtani a napi kérdések megválaszolásához, például telefonon keresztül vagy a LIBINFO révén. A képző intézmények oktatóinak kutatásaikhoz, oktató munkájukhoz szakirodalmat és információkat nyújtunk. A könyvtár vagy más szakos hallgatóknak is a rendelkezésére állunk, akár egyénileg, akár csoportosan keresnek fel bennünket. Segítünk nekik évfolyamdolgozataik, szakdolgozataik elkészítésében vagy csupán évközi felkészülésükben. A tudós kutatóknak irodalomkutatással állunk a rendelkezésére. A hazai könyvtárügyet irányító szervek, testületek tagjainak döntés-előkészítő információkat adunk, például szakirodalmi szemléket, helyzetképet, nemzetközi példákat és adatokat és így tovább. Mindenkit szeretnék innen is bíztatni, hogy éljen a lehetőséggel – szeretettel várjuk látogatóinkat, mind személyesen, mind a hálózaton!
- Kedves Ilona, tudjuk, hogy sok mindenről nem esett szó, számos kérdésről tudnál és szeretnél még beszámolni olvasóinknak, például a KSZK külső kapcsolatairól, a munkatársak helyzetéről stb. Viszont, ha befejezni nem is tudjuk az interjút, azzal a fordulattal zárjuk le beszélgetésünket, hogy így is sok évre, több vezetői ciklusra való feladatot, tennivalót jelöltél ki a magad, a magatok számára, ezeknek a megvalósítása is komoly erőfeszítést igényel majd tőled és kollégáidtól. Ehhez kívánunk mindnyájatoknak sok sikert. Köszönjük a beszélgetést.