Olvasásnépszerűsítés megújuló eszközökkel

Kategória: 2020/11

Feltenni az i-re a pontot, avagy hogyan érhető el hatékonyan egy rendezvény potenciális célcsoportja, és hogyan maximalizálható egy kezdeményezés hírértéke? Kulturális területen mindkét kérdés megválaszolása nehéz, hiszen fizetős reklámra vagy más PR-eszközökre ritkán adódik forrás, a rendezvény megvalósítása – az egyéb könyvtári feladatok mellett – pedig általában elviszi a szervezői energiákat, és kevesebb figyelem jut a „tálalásra”. Pedig a szólással szemben, a jó bornak is kell a cégér. (tovább…)

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , ,

Okos városokban okos könyvtárak: ötletcsomag a megvalósításhoz

Kategória: 2020/ 2

A K2 továbbképzési sorozat 2019/2020-as évad első szakmai napjának összefoglalója

A K2 sorozat 2010-ben alakult az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézetének szakmai irányításával, azzal a céllal, hogy a közgyűjteményi kör számára újdonságértékkel bíró innovatív technológiák létrehozásában és terjesztésében szerepet vállaljon, valamint jelentős szereplők számára együttműködési lehetőségeket teremtsen. (tovább…)

Címkék: , , , , , , , , , , , , ,

Nemzetközi ex libris kiállítás a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kőbányai részlegében és a Kőrösi Galériában

Kategória: 2019/11

Idén, 2019-ben ünnepeljük a Kisgrafika Barátok Köre Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület (KBK) fennállásának 60. évfordulóját. Ez alkalomból az egyesület „KBK 60” címen nemzetközi pályázatot írt ki, mely megjelent a Kisgrafika folyóirat 2018/2. számában, az alábbi szövegezéssel: (tovább…)

Címkék: , , , , , , , , ,

A hisztis olvasó is ember

Kategória: 2019/ 9

Könyvtárhasználó típusok a biblioterapeuta szemszögéből

Bizonyára minden gyakorló könyvtáros számára ismerős az a szégyellt pillanat, amikor egy jól ismert olvasó megjelenésekor legszívesebben láthatatlanná válna. Több évtizedes könyvtáros pályafutásom alatt nekem is volt néhány kevésbé rokonszenves könyvtárhasználó a praxisomban, akiknek a felbukkanása ilyen-olyan okból, de menekülésre késztetett. Most viszont már felsővezetőként látom ugyanazokat a helyzeteket, amint ijedten, feldúltan, remegve szaladnak ki a kollégák a színfalak mögé egy-egy „nehéz eset” megjelenésekor, vagy épp a velük folytatott személyes beszélgetések során vallanak arról, milyen frusztráló helytállniuk a különféle embert próbáló helyzetekben. (tovább…)

Címkék: , , , , , , , , ,

Digitáliskompetencia-fejlesztés Gutenberg birodalmában

Kategória: 2019/ 6

Egy tizenéves lány programozóklubja gyerekeknek a kispesti könyvtárban

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Üllői úti könyvtára Budapest XIX. kerületében, a kispesti lakótelep kellős közepén található. Ugyan az utóbbi időben Kispest városközpontja eltolódott a KÖKI Terminál bevásárlóközpont irányába, mi még mindig jól megközelíthetőek vagyunk, így nem lehetetlen továbbra is becsábítani olvasóinkat a könyvtárba, de ehhez folyamatos megújulásra van szükség. (tovább…)

Címkék: , , , , , ,

A város 115 éves könyvtáráról

Kategória: 2019/ 3

Adalékok a tegnapról, a máról, a holnapról

A magyarországi nagyvárosok a 19. század második felétől, különösen a századfordulóhoz közelítve fontosnak tartották, hogy településükön legyen nyilvános könyvtár és múzeum.

Buda, Pest, Óbuda és a Margitsziget 1873-as egyesítésével létrejött Budapest csak viszonylag későn döntött nyilvános könyvtárról. Az előzmények soraiban érdemes kiemelni Frank Ignácot, aki könyvtárát Pest városára hagyta. A jogászprofesszor könyvei hosszú hányattatás után az Egyetemi Könyvtárhoz kerültek. Hamarabb volt Sopronnak, Pozsonynak, Kassának, Miskolcnak, Nyíregyházának városi könyvtára, mint a fővárosnak.

A fővárosi könyvtár történetét Katsányi Sándor és Tóth Gyula által írt 2004 és 2008-ban megjelent munkáik alapján követjük. (tovább…)

Címkék: ,

A FSZEK recenziókatalógusáról

Kategória: 2016/ 8

Hány éve indult az irodalmi adatbázis elődje?

Meglepve olvastam április 14-én a Kataliston a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros márciusi számának tartalomjegyzékét, azon belül is Koncz Károly: 55 éves a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Irodalmi analitikus bibliográfiája című közleményéről való híradást. Az eszközzel különböző formákban több alkalommal találkoztam szakmai pályafutásom során. Így nem ez az első alkalom, amikor helyesbítenem kell a feltételezett 1961-es indulást. (tovább…)

Címkék: , , ,

55 éves a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

Kategória: 2016/ 3

Irodalmi analitikus bibliográfiája

Idén 55 éves a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Irodalmi kritikák, tanulmányok bibliográfiája. Vannak, vagyunk jó néhányan olvasók, könyvtárosok, akiknek a megnevezés talán így ismerősebb: a FSZEK Irodalmi bibliográfiája vagy a FSZEK Irodalmi analitikus bibliográfiája. A hivatalos az elsőként említett, de valójában mindhárom nevére hallgat az ünnepelt. Ötvenöt év, ez a kevés vagy sok idő, emberi léptékkel mérve egy javakorabeli ember életidejének felel meg. Aki ötvenöt éves, még nem öregember, de már túljutott élete delelőjén. Másképpen igaz ez a könyvtári bibliográfiák „életidejére”; egy, az 55. évében járó bibliográfia szinte már önálló intézménynek számít, de mindenképpen több mint fél évszázadon át épített, kitartó, rendszeres munkával létrehozott hagyománynak és örökségnek. (tovább…)

Címkék: ,

Bibliopláza – a XXI. század könyvtára?*

Kategória: 2013/ 1

A (poszt)modernitás konstrukciói egy nagyvárosi könyvtármodell gyakorlatában

Bevezetés

A bibliopláza értelmezésemben egy olyan lehetséges könyvtári modell és gyakorlat, amely bizonyos értelemben a XXI. századi könyvtártörténet fontos fejlődési foka lehet; ezzel egyben a (poszt)modern könyvtári diskurzus folytatója, dialektikus “összegzője”, amennyiben a könyvtár történeti fejlődésének narratívái egyáltalán egységbe hozhatók azokkal a véleményekkel és gyakorlattal, amelyek szerint a kultúra, a kultúraelsajátítás (könyvtári aktusai is) pusztán életforma-féleségnek tekinthetők1. A könyvtár társadalomtörténeti jelenségvilágának fejlődési, történeti narratívái és életforma narratívái közötti “szakadék” jelenti az ütközőpontot a modern és posztmodern könyvtár filozófiai megalapozásánál, amelynek dialektikus áthidalásában a gyűjteményezés, a könyvtári épület, a tér kialakításának szintézisigényében feloldódva manifesztálódnak a modern és posztmodern könyvtár vívmányai, szolgáltatásai az olvasói térhasználat reprezentációiban. A modernitás és posztmodernitás könyvtári konstrukciói a modern könyvtári ontológia diskurzusától a posztmodern könyvtári fenomenológia diskurzusáig tartó axiomatikus trendekben vethetők össze. A modern könyvtár ontológiai megközelítése a fizikai dokumentum anyagi valóságán alapszik, míg a posztmodern könyvtári paradigma fenomenológiai értelmezésért kiált, nem utolsósorban a virtuális megjelenésének okán is. Már a filozófiai megközelítés diszkrepanciáinál is érezhetjük, hogy a modern és posztmodern könyvtár lételméletileg is “szemben áll” egymással. (tovább…)

Címkék: , ,

Bibliopláza a (köz)művelődésért

Kategória: 2005/12

A multikultúra terei a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központjában

Mi, az ezekben az években százéves1 Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár dolgozói méltán lehetünk büszkék könyvtárunk távolabbi és közelebbi múltjára egyaránt. Előbbire mint nagynevű elődeink által megalapozott tudományos és általános igényű közgyűjteményre, amely társadalmi változásokat, forradalmakat, háborúkat, ellentétes társadalmi rendszereket túlélő, a fővárosi lakosságot mindvégig szolgáló, Budapest kulturális életét, művelődését alapvetően befolyásoló intézményrendszerre; utóbbira mint a magyar könyvtártörténet legújabb (siker)fejezeteként emlegetett, legjobb hagyományainkat őrző, a XXI. század művelődési, tudományos, tanulási, szórakozási igényeit teljes társadalmi spektrumban kielégítő komplex könyvtári fejlesztésre. (tovább…)

Címkék:

Látomás és indulat a fővárosi könyvtár történetében

Kategória: 2004/ 4

Látomás és indulat – Füst Milán könyvet írt ezzel a címmel, abban a meggyőződésben, hogy nélkülük nem hozható létre műalkotás. Vajon egy igazi városi könyvtár létrehozható-e? Budapest városi könyvtárának történetét szemlélve úgy tűnik, hogy ennek az intézménynek a megteremtésében és újjáformálásaiban ugyancsak a látomás és az indulat játszott vezérszerepet, “indulat”-on a látomás megvalósításához szükséges elszántságot és akaraterőt értve. Mint a cím jelzi: az itt következő írásban nem a fővárosi könyvtár rövid történetével fog találkozni az Olvasó, hanem azokkal a pillanatokkal, amikor egy-egy személyiség látomása és indulata meghatározta az intézmény jellegét, s eldöntötte, hogy a sík mezőben szertefutó hármas úton merre induljon el a könyvtár.

A városi könyvtár elvileg lehetséges hármas útjáról van szó, három vállalható szerepről. A fővárosi könyvtár ezekkel már indulásakor szembesült. Gárdonyi Albert (az egyik “alapító atya”) az intézmény 1908-as Értesítőjében feltette a kapitális kérdést: mi a városi könyvtár voltaképpeni feladata? Három választható szerepet sorolt fel: lehet az intézmény a gyakorlati várospolitikai feladatokra orientált közigazgatási könyvtár, lehet általános-tudományos, a múlt értékeit és a humánum örök értékeit őrző történeti, mindenekelőtt várostörténeti könyvtár, és lehet a városlakók legszélesebb rétegeit megszólító, szociálpedagógiai és szociális küldetést vállaló nyilvános közművelődési könyvtár.

Gárdonyi saját korának könyvtárairól beszélt, de a leírt típusokban sikerült megragadnia a városi könyvtár korokon átívelő archetípusait is. A három eltérő könyvtári feladatvállalás mögött három eltérő könyvtárosi mentalitás és világkép áll. A magát ekkor közigazgatásinak nevező modellt a jelen és még inkább a jövő kérdései vezérlik, a város társadalmi életének vagy szélesebben a társadalom életének megoldandó problémái, a társadalmi haladás, a progresszió szolgálata. A másik városi könyvtártípus a várostörténetet hordotta pajzsán, de természetesen itt is többről van szó, mint egy különgyűjtemény kiemeléséről. Az értékrendszere más: nem a társadalom látványos javulásában bízik, hanem az örök emberi értékekben, a humánum erejében, a progresszió szolgálata helyett a konzervatív értékek közvetítésében látja elsődleges feladatát. Gyűjteményének központjában ezért nem a társadalom aktuális kérdéseit feszegető művek kerülnek (mint a szociológia, közgazdaságtan stb.), hanem a humaniórák, a nemzet és a város története. A városi könyvtárak harmadik típusát, mely nevében a nyilvános szerepet hangsúlyozza, a szociális éthosz vezérli. Gondoskodó könyvtár kíván lenni, hivatását abban látja, hogy a társadalom minden rétegéhez, de elsősorban minden rászorulóhoz eljuttassa a könyvet. Ez a könyvtár nyitja legtágabbra kapuit, beengedi azokat az igényeket s azokat a műveket is, amelyektől a másik kettő ódzkodott.

A fővárosi könyvtár évszázados története során e három típus keveredett és harcolt egymással, hol egyik, hol másik került fölül, hol ennek, hol annak zászlaja lengett a homlokzaton, míg a másik kettő szövetségessé, tűrtté vagy tiltottá vált, de valami módon mindig jelen maradt, készen az újrarendeződésre. Ismeri a kedves Olvasó a kaleidoszkópot? A lexikon szerint “optikai játékszer, ha mozgatják, a benne elhelyezett különböző színű darabok folyton változó képet mutatnak.” A fővárosi könyvtár története is ilyen: időnként megmozgatták – többnyire egy ambiciózus könyvtárigazgató, máskor, sokkal durvább kezekkel, a történelem -, s akkor a három összetevő, mely a kezdet kezdetétől jelen volt, látványosan helyet cserélt. A jelen írás a könyvtár-kaleidoszkóp elmozdulásait veszi sorba, témáját ezúttal kizárólag a Központi Könyvtárra szűkítve. (A hálózat története, a központ és a hálózat viszonya egy másik, érdekes de hosszú história.)

(tovább…)

Címkék: ,

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fejlesztési koncepciója

Kategória: 2002/ 8

I. Preambulum

A könyvtári rendszer működtetését és fejlesztési irányainak kijelölését alapvetően meghatározza, hogy Magyarországon – a nemzetközi trendekkel összhangban, bár némi késéssel – az információs társadalom korszakába léptünk, és ezzel az információs technológia a mindennapi élet részévé vált. A hagyományosan információs feladatokat ellátó szervezetek paradigma- és technológiaváltással kerültek szembe. (tovább…)

Címkék:

Mikor alapították a fővárosi könyvtárat?

Kategória: 1999/11

A címben megfogalmazott kérdésre természetesen minden könyvtáros tudja a feleletet: 1904-ben. S ha netán valaki kételkednék számmemóriájában, kinyithatja a Magyar Minerva Iegfrissebb kötetét. Ugyanazt a feleletet kapja.

De ha valakin eluralkodik a kétkedés ördöge, és Szabó Ervin írásaihoz fordul – e kérdésben mégiscsak ő a legkompetensebb –, egészen más feleletet kap. Ez itt a bökkenő.

Mi több: a Magyar Minerva első, 1900-as kötete (négy évvel az alapítás előtt?) szintén felel erre a kérdésre, és az utána következők is felelnek persze, de csaknem mindegyik másként.

Az itt következő írás voltaképp olvasónapló: a Magyar Minerva átlapozása során szerzett élményeimet szeretném megosztani másokkal is. Mindenekelőtt azt az észrevételernet, hogy ennek a tisztes korú műnek két olvasata van. Egyrészt olvashatjuk a tények könyveként, kultúrtörténetként, másrészt viszont megjelenik benne az adatokat közlő, azokkal operáló s olykor manipuláló, kultuszt teremtő ember, a könyvtáros képe, olvashatjuk kultusztörténetként is.

Még valamit előre kell bocsátanom. Kronológiai ismereteink előzetes felelevenítése érdekében egy bekezdés erejéig felsorolom a fővárosi könyvtár korai történetének néhány eseményét, ezzel válik ugyanis érthetővé Minerva-elemzésem.

(tovább…)

Címkék: ,

Ha halkan szól a zene, akkor is lehet táncolni

Kategória: 1999/ 1

Egy huszárkapitány példája

Élt egyszer Magyarországon egy huszárkapitány. Részt vett a napóleoni háborúkban. A lipcsei csatában döntő jelentőségű üzenetet közvetített Blücher és Bernadotte között, és megjárta az olaszországi csatatereket is. Metternich megbízásából diplomáciai küldetéseket teljesített. A gróf a legmagasabb körökben forgott nemcsak Bécsben, hanem az európai fővárosokban is. Beutazta Európát, Kis-Ázsiát, amerikai utat tervezett. Súlyt helyezett arra, hogy mindenből a lehető legjobb álljon rendelkezésére. Vadásztársai a szerencsének tulajdonították, hogy előtte van a leggazdagabb teríték, mert nem vették észre, hogy az ő puskája a legjobb angol márka, kutyája pedigréje pedig kifogástalan.

Amikor először járt Angliában, egy gőzgépet vásárolt – és a doveri vámhivatalnok lepénzelése árán – hazacsempészte. Itt most egy hosszabb, betűhív idézet következik a gróf németül – és más nyelveken – írott naplójából.
“1815. december 13. 166–169. p.)

So sehr ich das Warten and harren – vom Herzen hasse – da doch in der Welt gar nichts lächerlicheres in der Natur lebt als ein geduldiger Mann, so muss ich gestehen vergieng der Tag ziemlich unruhig – folglich nicht ganz langweilig. – Ich hatte ein Model{1} von der Gas-Machine die mir viel Mühe und Arbeit kostete, und die nur mein fester Wille und meine Beharrlichkeit erzwingen konten – Die herüber zu bringen – war nun meine Sorge, und ich kann sagen Ängstlichkeit – da doch auf diese Art Exportation der Machinen – Todesstrafe gesetzt ist – Die wollte ich nun auf keine Weise verdienen – und gieng mit vieler Offenheit zu Werke = da in meinem Handwerk – mir das Schicksal viele Chansen gelassen hat – auf eine hübsche Art zu sterben, und ich doch nicht ganz gerne hätte – für eine Gaslicht Engen aufgehenkt zu werden. – Es haben auch mehrere meiner Berkannten – viel darüber gelacht, dass ich mich mit Machinen, besonders aber mit der, die für die Beleuchtung dient – in meinem Aufenthalt in England so viel abgegeben habe = Sonderbar ist’s aber auch wenn ein Husaren-Rittmeister – 3 stunden alle Tage, nicht nur von Machinisten – aber von denen Arbeitmännern, selbst = Theoretische- und practische Prelection nimt – und in der Früh von Baum Öhl – und auf dem Abend von Eau de Razumofsky träufelt. In England sind nach meiner Idee aber 3 Dinge nur, die man lernen muss – und all das übrige is nichts – die Constitution – die Machinen – und die Pferde Zucht … … …Ich gab mich also denen Machinen =. Die Dampfmachine ist für unser Land unnütz. … … …Eine Bierbräue Machine ist hassenswerth da das Bier dem Menschen dumm und schlüfrig macht … … …

Es musste also die Gaslicht Machine sein, auf die ich mich verlegen sollte – das war mein Wille – und ob ich in dem fest war, oder sein werde – soll Zinkendorf bald sagen = = Mit L. 2 war die grosse eritreprise gerichtet – und der stolze Engländer, als Mautbeamter masquirt – rückte dem Hut vor mir nicht – verkaufte aber um 4 Ducaten beiläufig – die Seele seiner Nation – eine Machine – .

Dem Tag des Windfeiern{s} hab ich also zwischen, Bestechen eines könig{lich} britischen Maut und Zoll Beamten … … … Liebäugeln mit der Fräulein Tochter des Hauses … … … eingeteilt … … …” De ez már egy másik epizód a naplóban.
(Gróf Széchenyi István naplói.
Szerk. és bev. Viszota Gyula. Bp. 1925. l. köt.
Gróf Széchenyi – mert ő a szóban forgó huszárkapitány – számos utazást tett külföldön. Egyre világosabban látta az Európa fejlett részei és saját, elmaradott hazája közötti óriási különbséget. Sok honfitársához hasonlóan ő is belenyugodhatott volna, s büszkélkedhetett volna a dicsőséges történelemmel (ami nem is volt olyan dicsőséges), a magyar sajátosságokkal, a magyar életmóddal. Vagy apátiába eshetett volna, s élte volna egy tehetős arisztokrata anyagi gondoktól mentes életét. Nem ezt tette, hanem meg akarta változtatni nemzete lelki, szellemi és anyagi adottságait és körülményeit. Ahogy most mondanánk, folyamatos innovációba kezdett számos, bár kisebbségben lévő társával együtt. A magyar reformkor – a 19. század első fele – egyik legnagyobb alakjává vált. Az ő kezdeményezésére épült meg a ma is álló Lánchíd, Budapest szimbóluma, létesült a Magyar Tudományos Akadémia, szabályozták az Aldunát – hogy csak néhányat említsek művei közül. S Kossuth Lajostól kapta epitheton ornans-át: a legnagyobb magyar.

A magam részéről Széchenyi-szindrómának nevezem azt a jelenséget, ha valaki konfrontálódik a saját elmaradottsága és mások haladottsága közötti különbséggel, s bár tudomásul veszi személyi és anyagi erőforrásainak korlátozottságát, a lehetőségek határai között mindent elkövet a közte és a nála fejlettebbek közötti különbség csökkentésére. És nem veszti kedvét akkor sem, ha egyelőre nincs reális kilátása arra, hogy rövid idő alatt átütő sikert érhessen el.

(tovább…)

Címkék:

Szemelvények a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 50 éves Híradójából

Kategória: 2008/ 8

Sorozatunkban azokat a rövidebb-hosszabb “bemutatkozó” cikkeket közöljük, amelyek a megyei hálózati híradók múltjáról, jelenéről és jövőjéről tudósítanak. 2007 őszén a szerkesztőség levélben kereste meg a megyei könyvtárak igazgatóit, azzal a kéréssel, hogy maguk számoljanak be vagy éppen lapszerkesztő munkatársuk írjon ismertetést a megye hálózati híradójáról; úgy ahogyan maguk gondolják, úgy ahogyan önmaguk látják lapjukat. Vannak megyék, ahol jelenleg nem is lát napvilágot könyvtári hálózati híradó, vannak megyék, ahonnan visszajelzést sem kaptunk. Ahonnan viszont érkeztek bemutatkozó cikkek – azokat sorra-rendre olvasóink elé tárjuk. (tovább…)

Címkék: , ,

Minőség a könyvtárban – korszerű közkönyvtár*

Kategória: 2007/10

Előzmények

Kiindulópontként megállapíthatjuk, hogy korszerű könyvtár az, amely képes tradicionális könyvtárként működni, és egyben információs központ is. Ezt természetesen megfelelő minőségben várják el a könyvtárat ténylegesen és virtuálisan felkeresők. A használó, az olvasó, a látogató elégedettsége igazolja vissza e kultúraközvetítő intézmény társadalmi megítélését. Az utóbbi tíz-tizenöt év változásai, az informatika elterjedése arra készteti a könyvtáros szakmát, hogy folyamatos innovatív készségével, kezdeményező képességével megújítsa a munkát, kulturális szolgáltató intézménnyé formálja a könyvtárat. Ennek a folyamatnak az is a része, amelyben egyre inkább észrevesszük vagy észrevetetik velünk, hogy a könyvtári szolgáltatás bizonyos elemei ma már piaci körülmények között történnek. Erre csak az a válasz adható, hogy meg kell keresni azokat a kereteket, tartalmakat, amelyeket mi tudunk a legjobban felkínálni és nyújtani. (tovább…)

Címkék: ,

Címkék