Könyvtárpolitika
Rényi Mátyás Attila: A Mikes Kelemen Program és megújult szolgáltatási felülete

Műhelykérdések
Hajnal Ward Judit – Nicholas Allred – Jennifer Coffman: Nyári történetek. Virtuális könyvklub egy amerikai egyetemen

Visky Ákos László: Gyorsmérleg az OSZK Webarchívum és a KDS-K pályázat nyerteseinek együttműködéséről

Konferenciák
Békésiné Bognár Noémi Erika – Juhász Réka: Mérjük és tegyük láthatóvá! A könyvtárak hatása a társadalomban

Múltunkból
Pogányné Rózsa Gabriella: A Honvédorvosok Tudományos Egyesülete (HOTE), könyvtára és Honvédorvos című szakfolyóirata a két világháború között

Perszonália
Bényei Miklós: „A könyvtáros társadalom ismeri, becsüli és szereti”. Arató Attila 90 éves

Évforduló
Vasné Tóth Kornélia: A „tudományos búvár”, gyűjtő id. Szinnyei József emlékére

Könyv
Pogány György: Magánkönyvtárak, gyűjtők, könyvek, vakarékok. Közelítés egy konferenciakötethez (Könyvek magántulajdonban (1771–1820). Szerk. Dóbék Ágnes)

Urbanik Tímea: A mese új platformja: az interaktív könyv (Varga Emőke: Az interaktív könyv: teóriák és példák)

„Az OSZK és a Kárpát-medencei könyvtárak a Mikes Programmal jelentős gyarapítási lehetőséghez jutnak. A Mikes Program lebonyolításának többéves tapasztalata pedig hozzájárult a feldolgozási folyamat fejlesztéséhez, és lehetővé tette a szolgáltatási felületünk megújítását is. […] (tovább…)

A Mikes Kelemen Programot 2013-ban a Diaszpóra Tanács III. ülésének zárónyilatkozatával¹ indították útjára. Célja, hogy a Kárpát-medencén kívüli magyar diaszpórában felhalmozódott és a megsemmisülés szélére sodródott dokumentumörökséget összegyűjtse és rendezett módon hazaszállítva hasznosítsa. (tovább…)

Virtuális könyvklub egy amerikai egyetemen

Milyen stratégiákat alkalmaznak a könyvtárak napjainkban, amikor foggal-körömmel harcolnak minden fillérért, amit támogatóiktól a koronavírust megelőző időkben kaptak? Kire számíthatnak a könyvtárosok az olvasó-könyvtárhasználó-finanszírozó figyelméért vívott csatában? Egymásra, vagyis a kollégák leleményességére és nagylelkűségére. Ebben a szellemben szeretnénk megosztani nyári tapasztalatainkat, hátha az eltérő alapfeltételek ellenére, egyik-másik eleme ötletet ad vagy megoldást inspirál valamelyik könyvtárban. (tovább…)

Most, hogy a végéhez értünk a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia könyvtári ágának (KDS-K) keretében megvalósult együttműködésnek – mely során az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Webarchívuma és a pályázaton nyertes megyei hatókörű városi könyvtárak elsősorban a nemzeti webtér regionális vonatkozású webhelyeinek feltárásán dolgoztak –, illő rövid összefoglalót adni a közös munka eredményéről. (tovább…)

A könyvtárak hatása a társadalomban

A 2019/2020-ban megrendezésre került Határtalan könyvtár című K2 továbbképzési sorozat utolsó alkalma – amelyet 2020. június 18-án, online formában tartottunk meg – a könyvtárak társadalomra gyakorolt hatását és az ezzel kapcsolatos mérések alapját képező MSZ ISO 16439:2019 Információ és dokumentáció. Módszerek és eljárások a könyvtárak hatásának felmérésére című szabványt vette górcső alá¹. (tovább…)

A magyar nemzeti hadsereg megszervezése során először természetesen az alapvető intézményrendszer és infrastruktúra kiépítése, illetve a szükséges személyi állomány biztosítása élvezett prioritást, mindazonáltal már 1867. augusztus 5-ével megindult az új haderő „A Honvéd” című hetente megjelenő szakmai orgánuma, mely „teljesen fejlett sajtóviszonyok mellett, korszerű nyomdatechnikai eszközökkel”  készült és szolgálta közösségét.¹ A kiadvány alcíme szerint „az első magyar katonai hetilap”, és célja a fiatal hadsereg elvi-elméleti alapjainak kidolgozása, a vonatkozó katonai hazai és külföldi hírek közvetítése, a magyar hadsereg történeti gyökereinek bemutatása és az aktuális kérdések megvitatása. (tovább…)

Arató Attila 90 éves

Hazánkban meglehetősen alacsony azoknak a könyvtárosoknak a száma, akik megkapták a legmagasabb állami kitüntetést, az Állami Díjat (korábban a Kossuth-, később a Széchenyi István-díjat). A kevesek közé tartozott Arató Attila, a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár igazgatója, akinek munkásságát 1973-ban ismerte el a kormányzat az Állami Díjjal. Ekkor még viszonylag fiatal ember, 43 éves volt, de már tíz esztendeje irányította a debreceni intézmény munkáját. Amikor eljött a jogszabályban meghatározott idő (azaz betöltötte a hatvanadik életévét), 1990-ben kérte nyugdíjazását. Teltek, vagy inkább repültek az évtizedek, és mi, egykori munkatársai, barátai hirtelen rádöbbentünk, hogy Arató Attila – hála szívós fizikumának – is elérte az aggastyáni kort, kilencvenéves lett. (tovább…)

Id. Szinnyei József arcképe

A bibliográfus, könyvtáros, irodalomtörténész, lexikográfus id. Szinnyei Józsefre (1830–1913) – eredeti nevén Ferber Józsefre – születésének 190. évfordulóján emlékezünk. Barátja, Abafi (Aigner) Lajos irodalomtörténész, bibliográfus egyik életrajzírója nyomán „tudományos búvár”-nak nevezte, olyan kutatónak, aki szorgalmas munkájával nagy szolgálatot tesz a tudománynak és az azzal foglalkozóknak. Szinnyei így nyilatkozott erről: „»A mit tettem […] azt a közjóért tettem, egy porszem az közművelődésünk nagy épületéhez, melynek fölépítéséhez, minden jó hazafinak, tehetsége szerint, hozzá kell járulnia.«” (tovább...)

Könyvek magántulajdonban (1771-1820)
/ szerk. Dóbék Ágnes. – Budapest : Reciti, 2020. – 242 p. : ill. – (Reciti konferenciakötetek, 6.)

Közelítés egy konferenciakötethez

A magyarországi magánkönyvtárak sok száz éves, lényegében a középkortól kezdődő históriájának három jelentős korszaka különíthető el. Az első a magyarországi humanizmus kora, melynek kiemelkedő példája a Bibliotheca Corviniana, Mátyás király gyűjteménye. A második a felvilágosodás időszaka, amikor nagyszerű főúri és főpapi könyvtárak keletkeztek, és ezek tekintélyes része ma is meglévő, fontos nemzeti intézmények alaprétegét képezi. A harmadik pedig a 19. század vége, 20. század eleje, nagyjából az első világháborúig terjedően. Ezt a harmadik korszakot alapvetőn az jellemzi, hogy immár nem enciklopédikus gyűjtőkörű könyvtárakat hoztak létre a nagy bibliofilek – gróf Apponyi Sándor, Ráth György, Todoreszku Gyula, hogy csak néhány nevet említsünk a kor kiemelkedő gyűjtői közül – hanem speciális tematikájú bibliotékákat. (tovább…)

A szülők, pedagógusok és a gyerekek generációi közötti különbség egy része megragadható a digitális eszközökhöz való viszonyban és használatban. A különféle mentalitások megértésének jó eszköze lehet az interaktív könyv, amelynek egyik lehetséges új formája szövegszerűségében kötődik a hagyományhoz, s interaktivitásának befogadásában egy egészen másfajta attitűdöt kínál fel. Varga Emőke nemrég megjelent monográfiája mindarról szól, amit az interaktív könyv befogadásához tudni érdemes. (tovább…)