„…megállapítható, hogy a könyvtár egy jól strukturált információs rendszer. Büszkén vallhatjuk, hogy sok évezredes története során az emberiség egyik legnagyszerűbb találmánya a rendezettség növelésére, és ebbéli tudománya a környezetének entrópiacsökkenésére is kihat. Hiszek abban, hogy a könyvtár ezen képessége, különösen a másokkal kialakított területi partnerségi, valamint globális rendszerek révén, megkerülhetetlen szereplővé teszi a fenti szerepkörben a jövőben is.” (Burai István)
„Az olyan sokféle szolgáltatást (mozi, kiállítás, étkezdék, populáris rendezvények, vásárok) kínáló helyi térben, mint az Agria Pláza, a könyvtár újabb színfoltot képvisel könyvkölcsönzésével, közhasznú információszolgáltatásával. A tematikus könyvtári rendezvényeken verbuválódó közönség találkozóhelyeként funkcionálhat a közösségben, képes lehet előremozdítani a társadalom tagjai közti kommunikációt. Az ide látogatók a mozi és étkezdék szomszédságában úgy használják a könyvtárat, hogy közben építik társas kapcsolataikat is.” (Kelemenné Csuhay Zsuzsanna)
„A sikeres államvizsga után, majd a diplomaosztón – valószínűleg – kivétel nélkül mindenkiben ott motoszkál az ’igen, megcsináltam, enyém a világ’ érzése. És ez így is van jól. Ezzel a lelkesedéssel, ’ki, ha én nem’ lendülettel látunk neki munkát keresni. Aztán eltelik egy-két hónap, megkapjuk az élet első igazi pofonjait (…), majd a helyi munkaügyi központban találjuk magunkat. Szétnézünk: rajtunk kívül egy, legfeljebb két frissdiplomás várakozik a többségében általánost vagy szakmunkásképzőt végzettek tömegében” (Stefanecz Mária)
“Könyvtárak a társadalom megújulásáért.
Fejlesztés, fenntarthatóság, esély”
Budapest, Országos Széchényi Könyvtár
(2012. november 22-23.)
TÉZISEK ÉS AJÁNLÁSOK
Az Országos Könyvtári Konferenciát két szakmai szervezet,
az MKE és az IKSZ rendezte,
a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, az OSZK közreműködésével.
A téziseket és az ajánlásokat a rendezők által felkért tézisszerkesztő bizottság (tovább…)
Címkék:
könyvtárügy (XXI. sz.),
Országos Könyvtárügyi Konferencia (2012)
Írásomban megkísérlem feltárni a könyvtárnak mint rendszernek az információval kapcsolatos szerepét, viszonyait. A vizsgálat határozottan a könyvtár és az információ egymáshoz való viszonyára irányul, ilyenformán elsősorban információelméleti szempontból közelítem meg a témát, mintsem kultúr- vagy könyvtártörténeti aspektusból. Ennek ellenére remélem, a könyvtári szakma részére is érdekes megállapításokat tehettek.
Kezdetként határozzuk meg a rendszer, az információ, valamint az információs rendszer fogalmát.
- Rendszer: olyan, egymással összefüggésben és kapcsolatban lévő elemek összetett struktúrája, amelynek konkrét célja(i) van(nak), és amelyben az egyes elemek állapotváltozása kihat a többi elem állapotára. (tovább…)
Címkék:
informatika,
könyvtárügy (XXI. sz.)
Hogyan került az “Év könyvtára” az “Év Bevásárlóközpontjába”?
A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár és az Agria Park 2012. december 7-én megnyitotta a “Nyisd ki a világot!” régiós pályázati programsorozat keretében az ország első klasszikus plázakönyvtárát Egerben. Az olvasáskultúrát fejlesztő programok kiemelt helyszíne az Agria Park Vásártere, ahol a város újabb pontján juthatnak hozzá az olvasók könyvtári szolgáltatásainkhoz.
Az ötlet
A plázakönyvtár ötlete már régen megvalósításra várt elképzeléseinkben. Az ezredforduló után különösen nagy hangsúlyt kapott az a törekvés, hogy a könyvtárak megmutassák magukat, hogy bebizonyítsák, szükség van rájuk, szolgáltatásaikkal képesek rugalmasan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, igényekhez, elvárásokhoz.
A hagyományos könyvtári szolgáltatások mellett új tendencia figyelhető meg a könyvtárak életében: már nem csupán a felhalmozott tudás, információtömeg őrzői, szolgáltatói kívánnak lenni, hanem igyekszenek közösségi összetartó funkciót betölteni. Ezért indult el a ma már hagyományosnak mondható “Összefogás” akcióhét: összefogás a könyvtárakért, majd összefogás az olvasókért. (tovább…)
Címkék:
Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár,
plázakönyvtár
“A könyvtáros munkájának ez ad értelmet: a szellem kincseinek
a közvetítésével másokat is gazdaggá tehet.”
(Czine Mihály)
A média örömmel tudósított a hírről, hogy Pécs történelmi központjában, a Király utca 9-ben, az egykori Pécsi Városi Könyvtár Igazgatási Központjának és a Kilenc Király Gyermekkönyvtárának helyén, 2012. május 16-án új fiókkönyvtárat nyitott a Csorba Győző Megyei-Városi Könyvtár. A pécsi városi hálózat új könyvtára két megszűnt fiókkönyvtár állományának összevonásából jött létre.
A sétálóutcában lévő épület a XIX. század elejétől a neves Hamerli család vaskereskedése, raktára és lakása volt, amelyet a pécsiek mai is Hamerli házként ismernek. Az integrált könyvtár Tudásközpontba történő átköltözése után a szolgáltató terek és az irodák másfél évig kihasználatlanul álltak, kivéve az udvarban álló téglaépületet, amely a kezdetektől fogva könyvraktáraként működött és működik változatlanul. (tovább…)
Címkék:
Belvárosi Könyvtár (Pécs),
Csorba Győző Megyei-Városi Könyvtár
Bényei Miklós és a Könyvtári Intézet közös erőfeszítései a könyvtáros pálya jobbításáért
Bevezetésként
Az ünnep ürügyén átgondoltuk azt a több mint tíz éves tevékenységet, amelyet a Könyvtári Intézet – 2000-beli újjászületésétől kezdve napjainkig – Bényei Miklós folyamatos és hathatós támogatásával folytatott, elsősorban a humán erőforrás, azaz a könyvtárosi életpálya korszerűsítése, a könyvtárosok versenyképességének megőrzése érdekében.
Elöljáróban hadd emeljünk ki néhány olyan szálat, amely ezt a köteléket erős és teherbíró, megbonthatatlan szövetté tette. A megújult Könyvtári Intézet megalakulása pillanatától kezdve, “hivatalból” állandó meghívást kapott Bényei Miklóstól a Magyar Könyvtárosok Egyesülete által alapított, majd 2000-től az Informatikai és Könyvtári Szövetséggel közösen működtetett oktatási és képzési munkacsoport (Bényei 2011: 43-44.) vezetőjétől a bizottság munkájában való részvételre. Ez a gesztus biztosította az intézet számára a direkt információkhoz való rendszeres hozzájutás, a tapasztalatcsere, a képzés és továbbképzés problémáiról való közös gondolkodás lehetőségét. (tovább…)
Címkék:
Bényei Miklós (1943),
képzés,
Könyvtári Intézet
A sikeres államvizsga után, majd a diplomaosztón – valószínűleg – kivétel nélkül mindenkiben ott motoszkál az “igen, megcsináltam, enyém a világ” érzése. És ez így is van jól. Ezzel a lelkesedéssel, “ki, ha én nem” lendülettel látunk neki munkát keresni. Aztán eltelik egy-két hónap, megkapjuk az élet első igazi pofonjait – kevésbé szerencsések talán vitatkoznának velem -, majd a helyi munkaügyi központban találjuk magunkat.
Szétnézünk: rajtunk kívül egy, legfeljebb két frissdiplomás várakozik a többségében általánost vagy szakmunkásképzőt végzettek tömegében. A félreértések elkerülése végett: tisztelem a munkájukat, és tudom, hogy nem ennék reggel friss zsömlét a földműves, a molnár és a pék munkája nélkül. Azonban ebben a helyzetben az ember önkéntelenül is gondolkodni kezd: mit keresek én itt? Arról volt szó, hogy diplomásként könnyebb elhelyezkedni; arról, hogy ha tudsz angolul és a számítógép sem csupán ismeretlen fémdoboz számodra: tiéd a világ. Becsaptak. (tovább…)
Címkék:
álláskeresés,
képzés,
kompetenciák
Az Europeana az Európai Unió programjai között kiemelt helyet foglal el. A program nagy lendülettel indult1, ami az elmúlt évek alatt kissé lelassult. Ezért az európai digitális portál tartalmi és technológiai fejlesztésére folyamatosan újabb és újabb projekteket írnak ki. 2012-ben tartalomfejlesztésre 26, technológiafejlesztésre hat, míg a tartalom és a technológia együttes fejlesztésére szintén hat különböző projektet futtatnak az Europeana keretei között. (tovább…)
Címkék:
Europeana
Páldy Róbert (1912-1998) azok közé az emberek közé tartozott, akik nemcsak végigélték a XX. század keserves tapasztalatokban bővelkedő magyar történelmét, de maguk is részesei, alakítói kívántak lenni e történelemnek, abban az értelemben, hogy a maguk ragyogó képességei és szűkös lehetőségei szerint igyekeztek népük javát, jelesül kulturális fölemelkedését szolgálni. Fiatalon is kitűnt céltudatosságával; tanítói oklevele megszerzése után erős hittel a nemzet szolgálatára szegődött, és nagyon különböző módokon ugyan, de élete végéig e szolgálatban maradt. “Egyike azon keveseknek – írta Varga Béla Páldy Róbertet búcsúztatva -, akik a 20. századi magyar történelem vérzivataros, társadalmi változásokkal és politikai bakugrásokkal terhelt időszakában meg tudták őrizni és a maguk módján, saját eszközeikkel kifejezésre tudták juttatni emberi és eszmei elkötelezettségüket. (tovább…)
Címkék:
Páldy Róbert (1912-1998)
Köszönöm, hogy itt lehetek Rózsa György barátai között, együtt ünnepelhetjük “Rózsa Gyurit”, megidézve emlékét. Kollégákként nyolc éven át együtt szolgáltuk a magyar kutatók közösségét.
Amikor megismerkedtünk, 1985-ben, az Akadémia “könyvtárnokaként” nagy munkában volt. Visszaperelve az akadémia egykori bérlakásait, nagyszerű otthont tervezett és épített a művelődni vágyók kincsei számára. Újjáépítette az Akadémia könyvtárát. Tanúja lehettem az új épület bokrétaünnepének, ott voltam az új könyvtár avatásán. S amikor hozzáfogtunk a székház újjáépítéséhez is, évekre “iroda-szomszédok” lettünk az új és gyönyörű könyvtárépületben. Megtisztelt barátságával. (tovább…)
Címkék:
Rózsa György (1922-2005)
Napra pontosan hét éve már, hogy utoljára ünnepeltük nagyapámmal együtt születésnapját. Lassan hét éve annak is, hogy farkasréti temetésén utoljára beszéltem róla nagyobb nyilvánosság előtt. Ott élek, ahol ő élt; hivatásom az ő hivatása; és sokáig hittem, hogy története is az én történetemmé lesz egykor. Közös munkánkkal, a tizenkét évvel ezelőtt készített életút-interjú irdatlan szövegfolyamával viaskodva értettem meg, hogy nem szabad azt hinnem, valaha is a jövőre hagyományozhatom élete lényegét. Nem szólhatok a holtak szavával; csak a magamé a hangom, és csak ez az enyém, ha mégoly erőtlen is. (tovább…)
Címkék:
Rózsa György (1922-2005)
A Deák Ferenc Megyei Könyvtár és a megyei könyvtári ellátás története, 1950-2010
A megyei könyvtárak szinte mindegyikénél – hol azonnal felkínálkozva, hol némi kereséssel – megtalálható a honlapon az intézmény történetének szöveges vagy kronológiai bemutatása. Úgyszintén legtöbbjüknek nyomtatott formában is megjelent már a történetük, sőt némelyikről nem is egy. Közéjük tartozik a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei Könyvtár.
Elsőként 1970-ben, egy megyei tanulmánykötetben volt olvasható Németh László, az akkori igazgató könyvtártörténeti írása, amely tizenhat oldalban dolgozta fel Zala megye könyvtárügyének 1945-1970 közötti időszakát, benne a megyei könyvtár közel két évtizedének eseményeit, működésének eredményeit. Másodszor a megyei könyvtár megnyitásának ötvenedik évfordulója alkalmából, a 2002-ben kiadott emlékfüzet közölt Bangó Béla tollából egy harminc oldalas, remek történeti összefoglalást. (tovább…)
Címkék:
Deák Ferenc Megyei Könyvtár,
könyvtártörténet (XX. sz.)
Az elmúlt évben látott napvilágot a Régi Magyarországi Nyomtatványok negyedik tomusa, amely az 1656-1670 között magyar nyelven vagy Magyarország területén megjelent kiadványokat regisztrálja (ismertetése: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2012. 10. sz. 55-60. p.). A bibliográfiai kézikönyvet a szakmai nyilvánosságnak a kötet szerkesztői, munkatársai az Országos Széchényi Könyvtárban 2012. április 16-án tartott tudományos konferencián mutatták be. A rendezvényen elhangzott előadások szerkesztett szövegeit tartalmazza a Sylvae typographicae. Tanulmányok a Régi Magyarországi Nyomtatványok 4. kötetének (1656-1670) megjelenése alkalmából című, illetve alcímű kiadvány. A kötet a Magyar Könyvszemle és a MOKKA-R Egyesület füzetei elnevezésű sorozat ötödik darabjaként vált hozzáférhetővé. Nem előzmények nélküli a most megjelent tanulmánygyűjtemény, az RMNy harmadik kötetét 2000. október 12-én szintén tudományos ülésen mutatták be a nemzeti könyvtárban, és az akkori előadások 2001-ben kerültek az érdeklődők kezébe a Fejezetek 17. századi nyomdászatunkból című kötetben. (tovább…)
Címkék:
könyvtörténet (XVII. sz.)
Az Országos Széchényi Könyvtár és a Budapesti Történeti Múzeum közös vállalkozásában jött létre Az Ország Tükre című, egyszerre sajtótörténeti és képzőművészeti kiállítása a BTM budavári múzeumában. A tárlathoz igényes kivitelű, gazdagon illusztrált, maradandó értékű katalógus készült, amely tartalmával és küllemével jóval túlmutat a szokványos kiállítási kalauzok bedekker-szerepén. Inkább és okkal nevezhető az 1780-1880 közötti évszázad magyar képes sajtója tömör és szemléletes összefoglalásának. (tovább…)
Címkék:
Budapesti Történeti Múzeum,
sajtótörténet
Címkék
