Tartalom

Kategória: 2012/ 4

KÖNYVTÁRPOLITIKA
Horváth Sándor Domonkos: Bod Péter “üzenete” a XXI. századnak  3-5
Amberg Eszter: A Nyilvános könyvtárak jegyzékének, valamint a költségvetési szervek jogállásának és gazdálkodásának 2011. évi változásairól 6-11
Hangodi Ágnes: A Könyvtári Intézet képzési szolgáltatásai a változó jogszabályi háttér tükrében 12-17

MŰHELYKÉRDÉSEK
Kálóczi Katalin – Sándor Judit – Székelyné Török Tünde: Az ELTE Egyetemi Könyvtár TÁMOP 3.2.4/09/1 pályázatáról 18-28
Simon Szilvia: Könyvtárközi kölcsönzés a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban 28-32
Baráthné Molnár Mónika: “KUL-Túra Élmény” órák a Berzsenyi Dániel Könyvtárban 32-36

KONFERENCIÁK
Nagy Zoltán: Negyvenéves az MKE Műszaki Könyvtáros Szekciója 37-40

HISTÓRIA
Mák Ferenc: Szentgyörgyi István szabadkai műhelye és az OSZK hírlapmentő programja 41-47
Knapp Éva: XVI-XVII. századi nem hungaricum nyomtatványok a budapesti Egyetemi Könyvtárban 48-52

KIÁLLÍTÁS
Pogány György: Vállalkozás, kultúra, polgárosodás. Kiállítás Heckenast Gusztáv születésének 200. évfordulóján az Országos Széchényi Könyvtárban 53-56

KÖNYV
Plihál Katalin: A Magyar helységnév-azonosító szótár új kiadása 57-61
Vass Johanna: Érték és értelmezés – a “teremtő értékelés” attitűdje 61-64

Bod Péter “üzenete” a XXI. századnak*

Kategória: 2012/ 4

Kedves Kollégák, tisztelt hölgyeim és uraim! Amint a konferencia programjából kitűnik, Bod Péter élete és munkája alapos és sokoldalú megvilágításba kerül a mai jeles eseményen. Ennek ismeretében nem hazánk e kiváló fiának a sorsát, tevékenységét igyekszem méltatni, hanem azt megvizsgálni, hogy életpéldája mit üzen, mit tanít számunkra, kései utódok számára, a könyvek sokak által halódónak minősített világában…
Természetesen képtelenség kikerülni a “visszavetítés” jelenségét, azt, hogy egy hatalmas szellem, egy szorgalmas és földön járó, ugyanakkor értékeket teremtő, hatványozó személyiség cselekedeteiben, működésében a mai problémák megoldására, a tőlünk elvárt helytállásra, etikus viselkedésre vonatkozó útmutatásokat próbáljunk felfedezni, holott Ő valójában korszakának gyermeke volt, csak éppen jobb, csak éppen éhesebb a szellem munkájára.
Az sem elhanyagolható körülmény, hogy árvaként a Teremtő kézen fogta, nemes pártfogóján keresztül útját egyengette, és minden gördült szépen előre, ahogyan egy művelt és művelődő, a nemzet által elkötelezett személyiség cselekvésétől azt elvárni lehet.
Az első, ami erről eszembe jut, az az, hogy mindannyian rémültek vagyunk. Rémültek azért, mert a teljes állami rendszer átalakulóban van, és még nem látjuk benne világosan a helyünket és a helyzetünket. A lét törékeny, az egzisztencia bizonytalan. (tovább…)

Címkék: ,

A Nyilvános könyvtárak jegyzékének, valamint a költségvetési szervek jogállásának és gazdálkodásának 2011. évi változásairól

Kategória: 2012/ 4

A megyei könyvtárak fenntartóváltása

A 2011. év második felében számos, a könyvtárakat érintő jogszabályváltozás következett be, amelyek közül most a témánk szempontjából legfontosabbakat emelem ki. 2011. november 26-án lépett hatályba a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény. Ennek értelmében 2012. január 1-jétől az állam vette át a megyei önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi, oktatási, szociális, ifjúságvédelmi, közművelődési intézményeket és közgyűjteményeket, így a megyei könyvtárakat is. Ezt tükrözi vissza a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL tv. (továbbiakban: Kulturális tv.) 64. § (4) bekezdése, miszerint a megyei könyvtár költségvetési szerv, fenntartása az állam feladata. A megyei könyvtár nyilvános könyvtár.
E jogszabályváltozás sajnálatos következménye, hogy mivel a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról szóló 4/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet hatálya azokra a helyi önkormányzatokra terjed ki, amelyek nyilvános könyvtárakat tartanak fenn, illetve a nyilvános könyvtári szolgáltatásokat megrendelés vagy társulás útján biztosítják, ezért 2012-től a megyei önkormányzatok nem jogosultak a támogatás igénylésére, hiszen a megyei könyvtárakat 2012. január 1-jétől már az állam tartja fenn. (tovább…)

Címkék:

A Könyvtári Intézet képzési szolgáltatásai a változó jogszabályi háttér tükrében

Kategória: 2012/ 4

Beszámolómat1 minden dolgok alfájánál és omegájánál, tehát a képzési tevékenységünket is befolyásoló jogszabályi háttérrel kezdem – egyrészt azért, hogy bizonyíthassam: a könyvtárak számára “megszokottnak” tűnő jogszabályok mellett létezik még néhány, amelyek az iskolarendszeren kívüli könyvtárosképzést és -továbbképzést szabályozzák; másrészt a jól ismert, idevonatkozó könyvtári jogszabályokra is ki kell térnünk, mert az utóbbi időben olyan módosításokon mentek keresztül, amelyek az iskolarendszeren kívüli könyvtáros képzés és a továbbképzés folyamatát is erősen befolyásolják.
A felnőttképzésről szóló 2011. évi CI. törvény paragrafusai közül azt emelem ki, amely a Könyvtári Intézet képzési tevékenységének definícióját adja: a törvénynek megfelelő, saját képzési program alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli szakmai képzés, amelyhez felnőttképzési szolgáltatás tartozik. Ez utóbbi az Intézet esetében három dolgot jelent: a jogszabályban kötelezően előírt szolgáltatás, a felnőttképzésben résztvevő külön kérésére megvalósított előzetes tudásmérés mellett a képzésekkel kapcsolatos tanácsadást és a képzést (is) segítő kiadványok megjelentetését. A legutóbb, legfrissebben, az NKA támogatásával a 2011-es év végén megjelent kettőre külön is felhívom a figyelmet: az egyik Renkecz Anita összeállítása Káldos János vázlata alapján, egy CD-re írt elektronikus kézikönyv a képalapú digitalizálás elméletéről és gyakorlatáról (CD-n hozzáférhető elektronikus tankönyveink sorában ez már a második); a másik Sohajdáné Bajnok Katalin Szolgáltatásmenedzsment a könyvtárban című könyve, ez A jó gyakorlat a könyvtári minőségirányítás bevezetéséhez elnevezésű sorozatunk negyedik kötete (az OSZK Kiadványtárában – régebbi kiadványainkkal együtt – mindkettő megrendelhető, beszerezhető). (tovább…)

Címkék: ,

Az ELTE Egyetemi Könyvtár TÁMOP 3.2.4/09/1 pályázatáról

Kategória: 2012/ 4

Bevezetés

A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) egyik legfontosabb célja, hogy olyan módosítások, javaslatok megvalósulását támogassa a 2007-től 2013-ig terjedő időintervallumban, amelyek Magyarország lakosságának nagy hányadát érintik, a minőségi szolgáltatások bevezetését helyezik előtérbe, egyúttal hangsúlyt helyeznek az egyenlő esélyek biztosítására. A program célrendszerét a következőképpen határozzák meg az EU Pályázati Portálon:

“A Társadalmi Megújulás Operatív Program az ÚMFT átfogó céljaihoz, a foglalkoztatás bővítéséhez és a tartós növekedéshez elsősorban a munkaerőpiac kínálati oldalára irányuló intézkedésekkel, az emberi erőforrások fejlesztésével járul hozzá. A gazdaság rendelkezésére álló munkaerő-kínálat növekedésében rejlő lehetőségek csak akkor használhatók ki, ha növekszik az álláskeresési aktivitás, csökken a munkaerő-piaci és társadalmi diszkrimináció mértéke, javul az összhang a keresett és a kínált képzettségek, képességek között, továbbá az egészségkultúra fejlődése által nő az egészséges munkaerő aránya. A foglalkoztatás bővítéséhez tehát az aktivitás növelésén keresztül vezet az út. Ezért a Társadalmi Megújulás Operatív Program átfogó célja a munkaerő-piaci részvétel növelése.”1 (tovább…)

Címkék: ,

Könyvtárközi kölcsönzés a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban

Kategória: 2012/ 4

2005. november 11-én Medgyessy Péter miniszterelnök adta át a felújított Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárat. Az ünnepélyes ceremónián közel 450 vendéget fogadtunk. Olvasóink december 1-jétől látogathatták megújult könyvtárunkat. Az előtte lévő időkben minden munkafolyamatban éreztette hatását az intézményünk kedvezőtlen, kültéri elhelyezése, amelynek következtében csökkent az olvasói igénybevétel, ezzel együtt a könyvtárközi kérések száma is drasztikusan visszaesett.
Az építkezés befejeztével természetesen a könyvtár szervezeti és működési rendje is megváltozott. 2006 novemberében elkezdtük ISO alapú minőségirányítási rendszerünk kiépítését, 2007. május 1-jétől működtetjük a rendszert, amelynek megfelelőségét a CERTOP termék- és rendszertanúsító szervezet 2007 novemberében tanúsítvánnyal igazolta. Az új épület minden tekintetben beváltotta a hozzá fűzött reményeket.1

Címkék: ,

“KUL-Túra Élmény” órák a Berzsenyi Dániel Könyvtárban

Kategória: 2012/ 4

2009-ben a Kulturális Turizmus Évéhez kapcsolódva az Oktatási és Kulturális Minisztérium “Nagy KUL-TÚRA” címmel pályázatot hirdetett. Célul tűzték ki, hogy a diákok informális keretek között, élményszerű programok révén ismerkedjenek meg a közgyűjteményekben őrzött tudásanyaggal. A pályázatra a Berzsenyi Dániel Könyvtár több javaslattal jelentkezett, amelyek megvalósításhoz kisebb összegű támogatást kapott.
A pályázat keretében megvalósított “KUL-Túra Élmény” mappáink – izgalmas könyvtárbemutatással egybekötött csoportos foglalkozáson bemutatandó – unikális dokumentumok címoldalának fotómásolatát és hozzá kapcsolódó képi és írásos érdekességet tartalmaznak. A mappák három témakört ölelnek fel, egyik könyvtári óránk általános művelődéstörténeti kalandozást, a másik két foglalkozás pedig – többek között Vas megyei – irodalmi barangolást kínál könyvtári keretek között.
A Berzsenyi Dániel Könyvtár muzeális gyűjteményének túlnyomó többsége jogelődjei állományából származik. Az induló gyűjtemény a XIX. század során a Szombathelyi Casino, a Szombathelyi Ifjúsági Kör és magánszemélyek jóvoltából is gyarapodott. A XX. századi legnagyobb mértékű állománygyarapítás Pável Ágoston vezetői tevékenységéhez kötődik. Pável már különgyűjteményként tárta fel az 1800 előtti nyomtatványokat. A muzeális könyvtári dokumentumok körét időközben kiterjesztettük a megjelenés idejétől függetlenül különlegességnek vagy ritkaságnak számító könyvekre is. Könyvtárunk értékőrző, -terjesztő szerepe tudatos, ennek következménye, hogy a példányok származása felkutatott, a művek művelődéstörténeti szerepe felderített és publikált.1 Küldetésnyilatkozatunkban, stratégiai terveinkben pedig prioritást élvez minden olyan új elképzelés, koncepció, ami a tudásközvetítés szerepét hangsúlyozza. (tovább…)

Címkék: ,

Negyvenéves az MKE Műszaki Könyvtáros Szekciója

Kategória: 2012/ 4

A műszaki könyvtárosok szervezete negyven évének eseményeire és legfontosabb szakmai eredményeire tekintett vissza a lezárult jubileumi esztendőben, 2011-ben a műszaki, a természettudományos, az orvosi könyvtáros és tágabb értelemben az egész magyar könyvtáros társadalom.
Az MKE Műszaki Könyvtáros Szekciója (MKSZ) 1970 december 18-ai megalapítására, első elnökétől, Vajda Eriktől, a létrehozása körüli küzdelmes évek személyiségein, Kovács Dezsőn, Poprády Gézán, Ottovay Lászlón, majd Maurer Péteren, Teveli Mihálynén, Koltay Tiboron, Balogh Margiton át a jelenlegi korszakig szóló méltó megemlékezés a BME OMIKK könyvtárának patinás olvasótermében 2011. március 24-én megtartott ünnepi konferencián megtörtént.
Az ünnepi köszöntőket Bakos Klára, az MKE elnöke – a műszaki szekció korábbi titkára -, Fonyó Istvánné, a könyvtár főigazgatója és Nagy Zoltán, az MKSZ elnöke mondta. A köszöntők azonban nem csupán protokolláris beszédek voltak, de a múlt egy- egy emlékezetes mozzanatára is utaltak. Kovács Dezső pedig felolvasta az alapító Vajda Erik üzenetét, a további működés szükségességéről szóló és a jövőre is érvényes gondolatait.
Igen nagy hatású nyitóelőadást tartott Gazda István tudománytörténész professzor, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója, éspedig A műszaki könyvtárak létrejöttéről, szerepéről a kezdetektől napjainkig címmel, újszerű megközelítésbe helyezve a vezető magyar műegyetemi tanáraink, feltalálóink, Nobel-díjas tudósaink tevékenységét a hazai és külföldi “tudásbázisoknak”, azaz könyvtárainknak létrehozásában és a mai napig is világszínvonalra törekvő működtetésében. (tovább…)

Címkék:

Szentgyörgyi István szabadkai műhelye és az OSZK hírlapmentő programja*

Kategória: 2012/ 4

Egy egész évszázad kellett ahhoz – és persze életünk kisebbségi fordulata -, hogy a Délvidéken még az emlékezetből is eltűnjön a tudományos népismereti kutatások – a történeti, néprajzi, honismereti és társadalom-szociológiai forrásismeretek – igénye. Nem önként mondtunk le róla, Jugoszláviában a királyi, majd az egypárti kommunista diktatúra sovinizmusa hozta úgy, hogy a szláv ölelésben boldog megelégedettségen kívül kisebbségiként a történelem okozta gondjainkról szólni sem lehetett. 1918-ban a Bácskát és a Bánságot megszálló szerb csapatok a bevonulást követően azonnal megkezdték a még szuverén Magyarország intézményeinek a felszámolását, és rövid idő alatt szétzavarták az egyházi és világi egyesületeket, a lapszerkesztőségeket, intézkedéseik nyomán megszűnt a színházi élet, leépült a magyar nyelvű oktatás és eltűnt a szociális intézményhálózat. 1920-ra, a békeszerződés pillanatára a tarlótűz elvégezte a pusztítást, jöhetett hát az agrárreform, a dél-szerbiai, boszniai, hercegovinai, montenegrói és líkai kolonistáknak a magyar vagyonokba történő beültetése. Magyar történelmi örökségről, a tulajdoni jogokról, intézményes hagyományokról vagy közigazgatási igazságosságról csak a fővesztés terhe mellett lehetett volna szólni, s ezt bizony kevesen kockáztatták meg. A megszálló csapatokat követte a megszálló erőszakszervezetek és az idegen hivatalnoki kar térfoglalása, aminek következtében még az 1980-as években sem emlékezhettek meg az érintett falvak olyan jeles eseményről, mint a török utáni újratelepítésük kétszázéves jubileumáról. (tovább…)

Címkék: , , ,

XVI-XVII. századi nem hungaricum nyomtatványok a budapesti Egyetemi Könyvtárban

Kategória: 2012/ 4

A több mint 450 éve jogfolytonosan működő ELTE Egyetemi Könyvtárat1 fenntartó jogelődök között kiemelkedő szerepe volt a jezsuita rendnek. Az Osztrák-Magyar Jezsuita Provincia keretében tevékeny rendtagok több mint kétszáz éven át, a könyvtár Mária Terézia-féle államosításáig (1773) formálták arculatát2 A Jézustársaság feloszlatása (1773) után az államosított könyvtár továbbra is hatékonyan biztosította a felsőoktatás minőségének emelését, és sokirányú tevékenységével hosszú időre az ország első tudományos szakkönyvtárává vált. Az 1779-ben megjelent Instituta Bibliothecae Regiae Universitatis Budensis című szervezeti szabályzat kimondta, hogy a könyvtár az egyetemi igények kiszolgálása mellett országos nyilvános és közhasználatú tudományos gyűjtemény, amelynek egyik legfőbb feladata az érdeklődők kiszolgálása. Jelenleg egyaránt végez közkönyvtári, tudományos és egyetemi könyvtári feladatokat.
A nyomtatványanyag forrásértékének közismertté tétele érdekében az elmúlt években új célrendszer fogalmazódott meg: az 1800 előtti nyomtatványállomány századonként önálló különgyűjteményekbe rendezése és elektronikus feldolgozása. A koncepció megvalósításához szükségessé vált a korábbi nyomtatványraktározási rendszer teljes átalakítása, a nyomtatványok folyamatos, tervszerű tisztítása és restaurálása. A több mint tízéves munka eredményeként megvalósult a XVI. századi, úgynevezett Antiqua/Antikva állomány és a XVII. századi, úgynevezett Barokk gyűjtemény új raktározása és teljes, elektronikus formában megjelenített, jelentős mértékben a könyvtár falain belül kidolgozott, ma már országosan használt MOKKA-R szabvány segítségével történt feldolgozása. (tovább…)

Címkék: ,

Vállalkozás, kultúra, polgárosodás

Kategória: 2012/ 4

Kiállítás Heckenast Gusztáv születésének 200. évfordulóján az Országos Széchényi Könyvtárban

A könyvkiadói mesterség – vagy talán helyesebb hivatást mondani, legalábbis a legnagyobbak esetében – az irodalmi élet szerves tartozéka, nélkülözhetetlen az író és az olvasó közötti szellemi kapcsolat megteremtéséhez. Sok szempontból hálátlan tevékenység, hiszen különféle kulturális, gazdasági, jogi (és régebben nem ritkán művelődéspolitikai) szempontok között kell egyensúlyozni a kiadónak, és ez a szerteágazó érték- és érdekegyeztetés szükségszerűen konfliktusokat gerjeszt, az írók különféle, nem ritkán anyagi természetű okok miatt sokszor elégedetlenek kiadójukkal, és a közvélemény az író és az editor közötti vitákban többnyire érzelmi alapon foglalva állást kedvencének, az írónak ad igazat. Bármennyire is fontos a közvetítő tevékenysége, a nagyközönség azért csak kevés, nagyon kevés, a könyvkiadást meghatározó, azt fémjelző személy nevét ismeri. A XIX. század végétől persze részben érthetően, hiszen a nagy részvénytársaságok kialakulása után az olvasók számára a kiadói munkát elsősorban intézmények és csak kisebb mértékben személyek jelenítik meg. Az átlag magyar olvasó (vajh létezik-e és ha igen, találkozott-e vele valaki?) jó, ha néhány jeles hazai könyvkiadóról és nyomdászról hallott. A kevesek között egészen biztosan ott van Heckenast Gusztáv; róla az 1848-as forradalom kapcsán mint Landerer társáról azért valószínűleg mindenki tud valami keveset vagy legalábbis el tudja helyezni személyét a magyar múltban. (tovább…)

Címkék: ,

A Magyar helységnév-azonosító szótár új kiadása

Kategória: 2012/ 4

“… nincs és nem lehet »teljes« szótár. A szótár csak kagyló, ezzel csak meregetünk a nyelv tengeréből” – olvashatjuk Kosztolányi Dezső Nyelv és lélek1 című művében. A fenti sorokat akár Lelkes György különleges szótáráról is írhatta volna.
Nyelvünknek minden szava kincs, de a szavaink állandó változáson mennek át, némelyek jelentése ma már alig ismert, míg mások új jelentéssel élnek tovább. A földrajzi neveink sokkal inkább fenyegetettek, erőszakos átkeresztelések nyomán a korábban jól ismert megnevezések eltűnnek.
Kövessük csak nyomon – persze dióhéjban – ahogy e szótár megszületett. Magam abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy Lelkes György kutatásainak kezdetét is ismerhetem. Az Országos Széchényi Könyvtár akkoriban új helyén, a Várban a nyolcvanas évek második felében az esti órákban rendszeres olvasónk volt e kötet szerkesztője. Maga mesélte el nekünk, hogy mi indította őt arra, hogy egy olyan szótár készítésébe fogjon, ahol az egykor magyar területek helységnevei és éppen aktuális nevek megismerhetők legyenek. Természetesen sokunkat zavart a kettős mérce, hogy a nyolcvanas években a magyar tömegtájékoztatásban Bécs, Prága, Lipcse, Varsó nevek minden további nélkül szerepelhettek a hírekben, míg az egykori Magyarország településeinek nevei, mint például Pozsony, Kassa, Kolozsvár, Brassó, Nagyvárad, Újvidék stb. csak az aktuális (idegen) nevükön. (tovább…)

Címkék:

Érték és értelmezés – a “teremtő értékelés” attitűdje

Kategória: 2012/ 4

Bibliotheca scientiae & artis címmel új sorozatot indított útjára 2010-ben az Országos Széchényi Könyvtár, amelynek első kötete Érték és értelmezés címmel jelent meg.
Nem szükségszerű, hogy egy intézményi tanulmánykötet recenziója intézménytörténeti vonatkozások felvonultatására teremtsen alkalmat, de a nemzeti könyvtárban folytatott tudományos tevékenységet reprezentáló kötet bemutatása szinte maga után vonja a történeti keretekbe helyezés szükségességét.
Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéhez létrehozása pillanatától társult a tudományos, kutató tevékenység. Széchényi Ferenc gróf az alapítással állandó szilárd alapot kívánt teremteni a bontakozó hungarológiai kutatás számára, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítására vonatkozó tervezetben pedig egyenesen kimondatott, hogy “szükséges lesz, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum, mint a magyar Tudományosság temploma (Palladis Hungaricae sacrarium) megismertesse a hazával és a világgal a falai között összegyűlő szellemi és anyagi kincseket. Evégből Acta Musei Hungarici címen évkönyvet kell majd kiadnia.”* Ez az eleve hozzárendelt funkció az 1875-ben kinevezett új igazgató, Fraknói Vilmos programjában azzal a szándékkal egészült ki, hogy a nemzeti jellegű – hungarika – kutatások tudományos központjává kell fejleszteni a bibliotékát. 1934-ben a “Magyar Nemzeti Múzeumról” szóló törvény 22. §-a A Magyar Nemzeti Múzeum tudományos és közművelődési feladata címen a következőket mondja: “[...] az önkormányzati szervezetébe tartozó intézmények feladata [...] a magyar nemzeti művelődés és a tudományos kutatás szempontjából fontos [...] múzeumi, levéltári, könyvtári anyaga gyűjtése, rendszerezése, nyilvántartása, a tudományos búvárkodás, a gyűjtemények szemléltető kiállítása és ismertetése…” És még sorolhatnánk az ezt támogató rendelkezések, főigazgatók sorát, fontosabb azonban megállapítani, hogy az OSZK kiadói tevékenységében megjelenő reprezentatív műfajok – 1. nyomtatott katalógusok a könyvtár állományáról; 2. bibliográfiák; 3. muzeális anyag publikációja; 4. könyvtári tanulmányok; 5. könyvtárismertetők és kiállítási katalógusok – híven mutatják a megfelelést a nemzeti könyvtári szerep és a kiadványpolitika között. (tovább…)

Címkék:

Címkék

(1) (12) (2) (2) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (19) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (26) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (16) (3) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (2) (3) (1) (1) (1) (8) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (10) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (31) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (3) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (14) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (9) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (9) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (20) (6) (5) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (24) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (55) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (9) (2) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (8) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)