LÁDI LÁSZLÓ -
Kutatási és Szervezetfejlesztési Osztály

- Kedves Laci, mindenekelőtt gratulálunk ahhoz, hogy pályázatoddal elnyerted a Könyvtári Intézet Kutatási és Szervezetfejlesztési Osztályának vezetői posztját. Azért is figyelemreméltó a sikered, mert csupán hetekben mérhető az az idő, ami az intézetbe való érkezésed és osztályvezetői kinevezésed között eltelt. Mondhatnánk, éppen jó időben voltál, jó helyen, érkezésedkor hirdették meg az osztályvezetői pályázatokat, és a te programod nyerte el a bírálók tetszését. Ilyen értelemben tehát csakugyan nagyon új osztályvezető vagy. Nos, mi éppen sikeres programodról szeretnénk részleteket megtudni, úgy, ahogyan majd a többi régi-új osztályvezetőtől is érdeklődni fogunk elképzeléseik felől. Kérünk tehát, röviden foglald össze, hogyan illeszkednek az osztály munkájának hagyományaihoz, ismert irányaihoz a Te elgondolásaid.
- A programom természetesen a könyvtári törvényben meghatározott elvekből, valamint a Könyvtári Intézet 2004-2008. évekre szóló stratégiai tervéből indul ki, ezekre a dokumentumokra épül. Az osztály feladatait ezek pontosan meghatározzák. Az itt és így kijelölt tevékenységeket természetesen folytatjuk, de néhány területen új javaslatokat is tettem.

- Hogyan tudnád összefoglalni az előtted és az osztály előtt álló legfontosabb feladatokat?
- Először talán beszéljünk a kutatási témákról. Mindenekelőtt csatlakoznunk kell a jelentős nemzetközi vizsgálatokhoz, illetve ha ez nem megoldható, akkor azok hazai megismétlése lehet a feladatunk; a Pulman, a Calimera vagy a Minerva+ programokra gondolok elsőként. Folytatni kell a hagyományos könyvtár-szociológiai méréseket. Átfogó vizsgálatokra persze aligha lesz elegendő forrás, de részkutatások elvégzésére bizonnyal lesz módunk. Olvasás-, használó- és igénykutatási vizsgálatokról lehet szó, de figyelmet kell fordítanunk az újabb technikák és eljárások alkalmazási lehetőségeinek felmérésére is. Előttünk áll a teljes magyar könyvtári rendszer szervezetének felmérése. Mivel a könyvtári törvény a nyilvános könyvtárakra vonatkozik, nagyon sok könyvtár kikerült a szakmai felügyelet látóköréből, róluk csak hozzávetőleges információkkal rendelkezünk. Aztán feladatunk a kistérségi és egyéb kistelepülési ellátási formák folyamatos vizsgálata, főként abban a tekintetben, hogy mit lehet tenni a további leszakadásuk ellen, hogy csökkenjen hátrányos helyzetükből adódó kiszolgáltatottságuk. A könyvtárosok képzésének vizsgálata is feladatunk lehet a képző, a fogadó intézmények és a szakmai trendek vonatkozásában. Szerintem nagyon erősen figyelnünk kéne a könyvtár és a társadalom viszonyára, jelesül arra, hogy mennyire hatékony a könyvtárak propagandája, mennyire vannak jelen a könyvtárak a médiában. Márpedig tudjuk, ismerjük, tapasztaljuk, milyen fontos napjainkban a médiajelenlét. Ösztönöznünk kell a határokon átnyúló projekteket, keresni kell az együttműködés lehetőségét a külföldi digitális projektekkel, valamint szolgáltatásokkal. Részben ide tartozik, hogy ki kell dolgozni a digitális gyűjtemények és tároló raktárak (digital deposit) működtetésének rendjét. Feladataink lehetnek még az eKözigazgatás kialakításában, legalább is fejlesztésének nyomon követésében.

- Ezek voltak tehát a főbb kutatási irányok. Milyen elképzeléseid vannak az osztály szolgáltatásairól? Ezen a sajátos, de országos kiterjedésű területen mik a terveid?
- Folyamatosan figyelnünk kell szakmánk meghatározó nemzetközi trendjeit. Rajta kell tartani a szemünket a fontos külföldi kezdeményezéseken, és ezeknek a hasznosítható eredményeit közvetítenünk kell a hazai területre, esetenként vitákat kell kezdeményeznünk a külhoni tapasztalatok alapján a honi hasznosítás kérdéseiről. Az országos könyvtári statisztika munkálatait folytatva összesítenünk kell a felgyűjtött adatokat, azután a 2003. év végén hatályba lépett nemzetközi statisztikai szabvány hazai alkalmazását kell megszerveznünk. Ha már a szabványok kérdésénél tartunk, kezdeményeznünk kell a könyvtárak és rokon területek módszereire vonatkozó szabványok, szabályzatok elkészítését, majd ezeknek a hozzáférhetővé tételét. Meg kell terveznünk a kistérségi ellátás pilot projektjét, és persze át is kell ültetnünk a gyakorlatba. Fontosnak tartom, hogy növekedjék a szakmai fórumok száma, nyitott és folyamatosan működő fórumokra gondolok, olyanokra, amelyeken és ahol állandóan folytathatók szakmai megbeszélések, pro és kontra érvelések, kihasználva természetesen az internet nyújtotta lehetőségeket, levelezőlistákat, blogokat stb. Olyan terveim is vannak, hogy a rendelkezésre álló intézményi, statisztikai adatokból egy átlátható szerkezetű, mindenki számára hozzáférhető adatbázist kellene létrehozni. Ide tartozik még az adatbázisok közötti átjárhatóság elősegítése, a publikus adatkörhöz történő hozzáférés megkönnyítése is. Támogatnunk kell a helyi digitalizálási projekteket, foglalkoznunk kell a digitalizálás elveinek és gyakorlatának, munkamenetének kidolgozásával, sőt az országos digitalizálási stratégia kidolgozásában is lehetnek, lesznek feladataink. Mindennek folyományaként szerepünk lehet az információvagyon naprakész nyilvántartásában, például a digitalizálási munkák párhuzamosságainak kiküszöbölése céljából vagy legalább csökkentése érdekében.
Nagy feladatunk lesz az adatkezelési, adatgazdálkodási politika elveinek a könyvtári rendszer egészére történő kidolgozása, a szolgáltatási modellek tervezése. Azután például mérnünk kellene a képzés minőségét, mondjuk, az elhelyezkedő fiatal könyvtárosok pályájának követésével.

- Impozáns felsorolást kaptunk a kutatási témák és szolgáltatások sokaságáról! Most viszont arról kérdeznénk, hogy a szervezetfejlesztés területén mik az elképzeléseid, hiszen ez is fő tevékenységi iránya az osztályodnak.
- Ezek is komplex feladataink lesznek. Például – szinte csak felsorolásszerűen mondom – meg kell néznünk, föl kell mérnünk a térségi trendeket, és ezeket meg kell vizsgálni országos és nemzetközi viszonylatban, és viszont, föl kell mérni a legjobb, leghasználhatóbb külföldi tapasztalatokat, majd be kell mutatnunk idehaza a “best practice”-okat. Tovább kell folytatni a “Könyvtári minőségfejlesztés 21″ projektet; ehhez kapcsolódóan normatív mérőeszközök és módszerek kidolgozását tekintem fontosnak. Utaltam már a szakfelügyeleti rendszerrel kapcsolatos teendőinkre, ezen a téren háttérelemzéseket fogunk készíteni a működés egészének áttekintésére és a további fejlesztés érdekében.
De mást is mondok! Át kéne gondolni olyan alapvető kérdéseket is, mint a könyvtár fogalma. Ugyanis ma a jogszabályok és normatívák tekintetében könyvtárnak minősül az az “intézmény” is, ahol évek óta nem volt gyarapodás, meg az is, ahol évente 25-30 milliót fordítottak gyarapításra, fejlesztésekre. Nyilvánvaló, hogy meg lehet, meg kell határozni normatívákat, szolgáltatásokat a különbségtétel céljából. Sok feladatunk lesz például a kistelepülések könyvtári ellátási modelljének kidolgozásával, a könyvtárak külső kommunikációja és marketing tevékenysége fontosságának tudatosítása terén vagy éppen a hazai könyvtárügy nemzetközi kontextusba illesztése terén.

- Valóban nagyon fontos, időszerű, egyenesen sürgető feladatokról, nagyra látó tervekről beszéltél. Csakhogy mindennek a megvalósításához igen komoly “kapacitásokra” lenne szükség… Ezek meglétének esélyét milyennek látod?
- Természetesen tudom, látom, érzem, hogy az osztály munkatársainak létszáma és a rendelkezésre álló anyagi források erősen korlátozzák a tervek valóra váltását. Ezen, szerintem, úgy lehet segíteni, hogy az eddigi és az újabb területek munkálataiba külső munkatársakat vonnánk be. Így lehetőséget látok bizonyos felmérések lebonyolításába, a bevált ötletek, a már említett “best practice”-ok elterjesztésébe a külső munkatársakat bevonni. Az elkészült anyagok lektorálása, véleményezése szintén olyan terület, ahol dolgozhatna ilyen “virtuális team”. A szűkös lehetőségek bővítésének más módjaira is gondolok. Például szorosabb együttműködést lehet kialakítani a képző intézményekkel, a szakdolgozatok, tudományos diákköri munkák, doktori értekezések hasznosítása területén. Lehetne szó a gyakornoki rendszer alkalmazásáról is, tehát fogadhatnánk és foglalkoztathatnánk szakmai gyakorlatot végző könyvtár szakos hallgatókat. Figyelve a szakirodalmat, az ígéretes publikációk vagy reményt keltő szakmai megnyilatkozások alapján “fölfedezhetnénk” magunknak tehetséges fiatalokat, akiket bevonnánk egy-egy kutatási témánkba. Fontosnak tartom azt is, hogy a meglevő “kapacitásokat” hatékonyabban használjuk ki, például a munkatársak intenzívebben bekapcsolhatók a tervezési feladatokba, ez segítené a végrehajtást is. Természetesen még szorosabbra fűzhetők a kapcsolatok a Könyvtári Intézet más osztályaival. Volt már szó arról korábban is, hogy egy-egy nagyobb feladat, jelentősebb projekt végrehajtása során átlépnénk az osztálykereteket, és egy-egy munkára több osztály munkatársaiból álló munkacsoportok alakulnának. Az intézeten belüli kommunikáció erősítésére már történtek is lépések, a minden hónap utolsó péntekén rendezett “teadélelőttök” tapasztalatcseréire gondolok. Végül, de persze nem utolsó sorban elengedhetetlen a folyamatos önképzés, no és a szakma hétköznapjaival való rendszeres, eleven és szoros kapcsolat fenntartása.

- Izgalmas programot, nagy ívű terveket ismerhettünk meg. Kívánjuk és reméljük, hogy ez előtted álló három esztendőben minél több gondolat váljék valóra. Ehhez erőt, egészséget, szívós türelmet és némi szerencsét is kívánunk. Köszönjük az interjút.