Tartalom

Kategória: 1999/11

Könyvtárpolitika
50 éves az egyetemi szintű könyvtárosképzés 3
Sebestyén György: A Könyvtártudományi-Informatikai Tanszék jelentősége a képzésben 4
Horváth Tibor: A könyvtár- és információtudomány tartalmi értelmezhetőségének problémái 10

Konferenciák
Mader Béla: Szubjektív beszámoló egy nemzetközi konferenciáról 16
Kereszturi József: A Pécsi Városi Könyvtár negyven éve 25

História
Katsányi Sándor: Mikor alapították a fővárosi könyvtárat? 30

Műhelykérdések
Fejős László: A zenei anyagok tömörítésének bajnoka: az MP3 35

Perszonália
Haraszti Pálné: Beszélgetés Teveli Judittal 40

Fórum
Végh József: Borges, a könyvtárban élő ember 45

Könyv
Pogány György: A könyvnyomtatás Magyarországon a kézisajtó korában 51

Hírlevél a Magyar Könyvtárosok Egyesülete tagjaihoz 56

A könyvtártudományi–informatikai tanszék jelentősége a képzésben

Kategória: 1999/11

Megköszönöm az ünnepségünket megnyitó minisztériumi és egyetemi vezetők tiszteletreméltó szavait és ezzel kezdetét veszi a tematikus ülés. Mielőtt azonban felolvasnám előadásomat, engedjék meg, hogy a magam és mindannyiunk nevében meleg szeretettel és nagy tisztelettel köszöntsem tanszékünk doyenjét, a körünkben megjelent dr. Babiczky Béla tanár urat, aki az idén töltötte be 80. életévét és már 50 évvel ezelőtt is itt volt a tanszék alapításánál. Most igazából véve nem is tudom, hogy nekünk-e meghatóbb érzés az, hogy itt köszönthetjük az 50. évfordulón, vagy pedig őneki jelent egy páratlan, felülmúlhatatlan élményt, hogy jó egészségben és a legteljesebb szellemi erőben itt ünnepelhet velünk és majd megtartja rendkívül érdekes előadását.

Nagy tisztelettel köszöntjük tehát őt.

Az én feladatom az, hogy előadásom keretében ismertessem Önökkel a tanszékünk jelentőségét a felsőfokú könyvtárosképzésben És az 50. évforduló alkalmából beszéljek Önöknek a tanszék helyzetéről. Nos, mindenkinek örömmel adhatom tudtára, hogy a tanszék, mint láthatjuk, jól van, és sikeresen vette az 1999. év különösen nehéz és meredek akadályait. Néhány hónappal ezelőtt estünk át az egész ELTE akkreditációjának a keretében egy nagy megmérettetésen, amely érzésünk szerint igen sikeresen zárult, és fizikai létünkben sem viselt meg bennünket különösebben az ELTE múzeum körúti épülettömbjének általános rekonstrukciója.

(tovább…)

Címkék:

A könyvtár- és információtudomány tartalmi értelmezhetőségének problémái

Kategória: 1999/11

Amikor megkaptam a megtisztelő felkérést ennek az előadásnak megtartására, arra gondoltam, hogy könnyű feladatom lesz, hiszen Tamperében 1991-ben ebben a témában tartottak nemzetközi tanácskozást. Nincs más dolgom, mint összefoglalni és kommentálni az ott elhangzottakat. Aztán rádöbbentem, hogy a feladat mégsem olyan könnyű, mert ahány ország, a képzésnek annyi változata alakult ki, szinte követhetetlenül sokféle. Sőt, ahány képzési hely, annyi a változat pl. Magyarországon is.

A tarkaság ellenére is tapasztalható azonban a képzésben néhány általános tendencia. Az előadásban ezek közül szeretnék egyet-egyet vázolni megtoldva néhány hazai jellegzetesség ismertetésével is.

Mondandómat három téma köré csoportosítom.

  1. Az információtudomány (hagyományosan a könyvtártudomány, dokumentáció, szakirodalmi informatika nevet is viseli) meg tudja határozni önálló tárgyát; mondván, feladata az eredeti információ átalakítása reprezentációjává. Ennek az átalakításnak eredményeként jelenik meg az ún. szurrogátum – talán ezen a néven ismerősebb –, amely egy ötéves egyetemi vagy négyéves főiskolai képzés tananyagának központjában állhat. Ez a mai könyvtár, az ismeretgazdálkodó könyvtár fő problémája.
  2. Meg kell vizsgálnunk az információtudománynak és határterületeinek [szociológia, információelmélet, logika, nyelvtudomány (pontosabban szövegtan), számítógép-tudomány stb.) viszonyát abból a szempontból, hogy az információtudományt sokáig ezek valamelyikére kívánták építeni alkalmazott tudományként.
  3. A tudáshoz való hozzáférés emberi jog, ennek intézménye a könyvtár (bár nem feltétlenül). A mai, de főként a jövő társadalmában a jog gyakorlása összefügg azzal a kérdéssel, hogy a tudásalapú társadalomban mi köti össze az ismereteket a polgárokkal, akik az információhoz való hozzáférést életük természetes részének tekintik.

(tovább…)

Címkék: ,

A Pécsi Városi Könyvtár negyven éve

Kategória: 1999/11

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Pécsi–Baranyai Szervezete, a Pécsi Városí Könyvtár és a Csorba Győző Megyei Könyvtár 1999. október 5-ikén 50 ÉVES A KÖZMŰVELŐDÉSI KÖNYVTÁRHÁLÓZAT címmel konferenciát szervezett a Pécsi Városi Könyvtár Várkonyi Nándor Könyvtárában, ahol a megyei és városi könyvtárosság fél évszázados történetét megidéző, a megyei könyvtár munkatársai által gyűjtött és összeállított kiállítást találtak az eseményre érkező régi és új kollégák, meghívott előadók. A tanácskozáson dr. Ujváriné Füzy Ágnes, a Pécsi Városi Könyvtár igazgatójának megnyitója és Boda Miklós MKE megyei titkár köszöntője után előadások hangzottak el. Szente Ferenc, a Kölcsey Alapítvány ügyvezető igazgatója pécsi könyvtárosi emlékei felelevenítését követően a közművelődési könyvtárügy elmúlt évtizedeiről, Juhász Jenő az OIK főigazgatója személyes hangú bevezetője után a Művelődésügyi Minisztérium korabeli tevékenysége során megélt tapasztalatairól beszélt. Kiss Jenő, a FSZEK ny. főigazgatója szemtanúként, résztvevőként, emlékezőként az országos, dr. Román Lászlóné ny. igazgató pedig a baranyai sikerekről, nehézségekről szólt. Surján Miklós ny. igazgató a mögöttünk hagyott évtizedek emléktöredékeit villantotta föl régi munkatervek és beszámolók részleteiből válogatva, míg Gerő Gyula ny. főszerkesztő a könyvtárak, könyvtárosok médiabéli jelenlétét – vagy éppen hiányát – értékelő elemzést tartott. A programban szerepelt Kereszturi József, a Pécsi Városi Könyvtár osztályvezetője visszaemlékezése az intézmény negyven éves históriájáról, előadásának szerkesztett szövegét az alábbiakban adjuk közre:

 

 

A Körzeti Könyvtár és az 1943-ban megnyitott Városi Könyvtár összevonásából 1952. augusztus 20-án felavatták a Baranya Megyei Könyvtárat, az új intézmény azonban a belváros lakosságának könyvtári ellátása mellett, támogatottság hiányában a külső városrészek kiszolgálása érdekében alig-alig tudott valamit tenni. 1959-ben 23 fiókkönyvtárban összesen 13-14000 könyvet talált a beiratkozott 3600 olvasó.

1960. január 1-jén néhány megyeszékhelyen – köztük Pécsett is – sor került a városi könyvtárak újjászervezésére, főképpen azzal a céllal, hogy a fiókkönyvtári hálózat kiépítésével illetve megerősítésével közelebb vigyék a szolgáltatásokat a lakossághoz. Ettől a dátumtól számítjuk a Pécsi Városi Könyvtár újabbkori történetét, ami azt is jelenti, hogy az esztendő végén pontosan negyven évesek leszünk. Ha ezt a négy évtizedet korszakokra próbáljuk osztani, három jól elkülöníthető időszakot különböztethetünk meg.

Az első másfél évtized inkább a mennyiségi gyarapodás ideje – a fiókkönyvtárak számának (hosszú ideig a harmincat is meghaladta) és különösen a fiókok könyvállományának növelése a könyvtárvezetés felvállalt törekvése. Ezt fogalmazta meg Szöllősy Kálmán igazgató az A Könyvtáros 1960. októberi számában:

(tovább…)

Címkék:

Mikor alapították a fővárosi könyvtárat?

Kategória: 1999/11

A címben megfogalmazott kérdésre természetesen minden könyvtáros tudja a feleletet: 1904-ben. S ha netán valaki kételkednék számmemóriájában, kinyithatja a Magyar Minerva Iegfrissebb kötetét. Ugyanazt a feleletet kapja.

De ha valakin eluralkodik a kétkedés ördöge, és Szabó Ervin írásaihoz fordul – e kérdésben mégiscsak ő a legkompetensebb –, egészen más feleletet kap. Ez itt a bökkenő.

Mi több: a Magyar Minerva első, 1900-as kötete (négy évvel az alapítás előtt?) szintén felel erre a kérdésre, és az utána következők is felelnek persze, de csaknem mindegyik másként.

Az itt következő írás voltaképp olvasónapló: a Magyar Minerva átlapozása során szerzett élményeimet szeretném megosztani másokkal is. Mindenekelőtt azt az észrevételernet, hogy ennek a tisztes korú műnek két olvasata van. Egyrészt olvashatjuk a tények könyveként, kultúrtörténetként, másrészt viszont megjelenik benne az adatokat közlő, azokkal operáló s olykor manipuláló, kultuszt teremtő ember, a könyvtáros képe, olvashatjuk kultusztörténetként is.

Még valamit előre kell bocsátanom. Kronológiai ismereteink előzetes felelevenítése érdekében egy bekezdés erejéig felsorolom a fővárosi könyvtár korai történetének néhány eseményét, ezzel válik ugyanis érthetővé Minerva-elemzésem.

(tovább…)

Címkék: ,

Címkék