Könyvtár(os), ami (aki) összeköt

Kategória: 2016/11

Egy hermeneutikai könyvtárfogalom tézisei nemzetpolitikai kontextusban, a hálózati társadalom világában

„Csak a könyv kapcsol múltat a jövőbe, ivadék lelkeket egy nemzetté szőve.”

Babits Mihály: Ritmus a könyvről

Bevezetés: a hermeneutikai könyvtártól a hermeneutikai nemzetig és viszont

Mielőtt elmerülnénk a hálózatiságban testet öltő, virtuális nemzeti közösségekről szóló kulturális diskurzusokban, a nemzetpolitika könyvtárral kapcsolatos diszkurzív valóságának kérdéseiben, hadd utaljak vissza arra, hogy az a megtiszteltetés ért munkáltatóm, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár részéről, hogy 2015. október 3-a és november 7-e között delegált tagként részt vehettem a Könyvtár, ami összeköt Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése elnevezésű programsorozatban. Ezt az együttműködési fórumot Kövér László házelnök hívta életre 2011-ben, és magától értetődő, hogy a magyar könyvtárosság szakmaiságát a határon innen és túl is erősítő programnak a Parlament Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága, azon belül is természetesen az Országgyűlési Könyvtár ad otthont, valamint évről évre koordinálja, tervezi, szervezi, lebonyolítja az eseménysort. (tovább…)

Címkék: ,

Múltra épülő jövő és együttműködés

Kategória: 2016/ 7

Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciája, 2016.
Ez volt a tízedik konferencia azóta, hogy az Informatikai és Könyvtári Szövetség a csongrádi Csemegi Károly Könyvtár partnereként bekapcsolódott a Kárpát-medencében élő magyar könyvtárosok évenkénti konferenciájának szervezésébe, rendezésébe. Az időpont is a szokásos volt: május utolsó hétvégéje, vasárnap és hétfő. A vendégszerető fogadtatás szintúgy a szokásos: meghitt, barátságos, figyelmes, amikor kell, ünnepélyes. A város is a megszokott képét mutatta: zöld, virágzó, illatos. A légkör, a hangulat ugyancsak ismerős: felszabadult, őszinte, szakmai-baráti szempontból tartalmas. (tovább…)

Címkék:

„Könyvtár, ami összeköt” 2011–2015

Kategória: 2016/ 7

Megtisztelő számomra, hogy ismét itt állhatok a Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciájának előadói pódiumán, és beszámolhatok programunk elmúlt öt évéről. (tovább…)

Címkék:

A nemzeti kisebbségek központi könyvtárai Horvátországban

Kategória: 2016/ 7

A kisebbségi jogokat Horvátországban több jogszabály is rendezi, ezek közül négyet kell kiemelni. Elsősorban az Alkotmányt, amely államalkotó kisebbségnek ismeri el, a többségi horvát nemzet mellett a szerbeket, a magyarokat, a cseheket, a szlovákokat, az olaszokat, a zsidókat, a németeket, az osztrákokat, az ukránokat, a ruszinokat és másokat. Az Alkotmány mellet ezen a téren fontosnak minősül még három törvény, ezek pedig a Kisebbségekről szóló alkotmányerejű törvény, a Nemzeti kisebbségek nyelv- és íráshasználatáról szóló törvény, valamint a Nemzeti kisebbségek nyelvén és írásával történő oktatásról szóló törvény. Az említett törvényi előírások, a kultúra és az oktatás terén a horvátországi kisebbségeknek többek között kulturális autonómiát, saját nyelv- és íráshasználatot és kisebbség nyelvén folyó oktatást biztosítanak. (tovább…)

Címkék: ,

Életképes könyvtárak és összetartó közösségek érdekképviselete avagy egy képzés keletkezéstörténete

Kategória: 2016/ 7

A 2009-2014-es periódus a romániai közkönyvtári hálózat számára a sokat emlegetett és súlyosan megtapasztalt világválságtól teljesen eltérő fejleményeket hozott: ebben az időszakban zajlott le a Bill&Melinda Gates Alapítvány által finanszírozott Global Libraries nemzetközi program a világ tíz, majd tizenkét országában, köztük Romániában is.
We’re working to narrow the digital divide in ten countries around the world
A digitális megosztottság visszaszorításáért dolgozunk a világ tíz országában –

ez volt a program jelmondata. (tovább…)

Címkék: ,

Értékmentés a diaszpórában, avagy új gyarapítási lehetőség a Kárpát-medence könyvtárai számára

Kategória: 2016/ 1

Jelentés a Mikes Kelemen Programról

Bevezető

Az utóbbi években szép számmal születtek programok a diaszpórában élő magyarok értékeinek, hagyatékainak megmentése céljából. Érdemes megemlíteni az Ithaka és a Rodostó Programokat, amelyekkel a Nemzeti Kulturális Alap a könyvtáraknak, múzeumoknak és levéltáraknak nyújtott pályázati lehetőséget értékes külföldi hagyatékok hazahozatalára. Ezek a programok feltételezték, hogy a közművelődési intézmények átfogó ismerettel rendelkeznek a diaszpóra magyarságának kulturális életével kapcsolatban, és a pályázás során egy-egy, az adott intézmény profiljának leginkább megfelelő hagyaték hazahozatalát engedték meg. (tovább…)

Címkék: , ,

„A könyvtár, ami összeköt”

Kategória: 2016/ 1

A Magyar Országgyűlés elnöke 2015-ben immár ötödik alkalommal hirdette meg
A könyvtár, ami összeköt – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése című programot.

Az elmúlt évek során 59 könyvtáros kolléga vett részt a programon, hét ország 29 településéből, pontosabban 21 városból és 8 faluból. Ezáltal jelentős lépést tettünk a kijelölt cél megvalósítása felé, nevezetesen, hogy jöjjön létre a könyvtárosok körében egy olyan személyes kapcsolatokon alapuló, a Kárpát-medencét átölelő szakmai hálózat, amely felhasználható különböző szakmai kérdések megoldása és az anyanyelvi kultúra ápolása érdekében. Ugyanis az olvasásnak kitüntetett szerepe van az anyanyelvi kultúra megőrzésében. (tovább…)

Címkék:

A határon túli magyar könyvtárosok továbbképzése – folytatás határok nélkül

Kategória: 2015/ 3

A határon túli könyvtárosok képzési, továbbképzési tevékenységét a Könyvtári Intézet építette ki – határon túli kezdeményezésre – a 2002/2003-as tanévtől kezdve. A Határon túli könyvtárak fejlesztési programjának1 2007-es kulturális kormányzati elfogadása óta 2011 végéig – a rendszeres és kiszámítható kulturális minisztériumi támogatásnak köszönhetően – a tevékenység a fejlesztési programnak megfelelően haladt. A képzéseken a ciklus végéig 97 intézményből összesen 535 fő vett részt2. (tovább…)

Címkék: ,

„A könyvtár, ami összeköt”

Kategória: 2015/ 2

A fönti címmel és Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése alcímmel a Magyar Országgyűlés Elnöke által meghirdetett, immár hagyományosnak tekinthető ösztöndíjprogram keretében 2014. november 1. és 30. között nyolc határon túli és két magyarországi fiatal könyvtáros töltött egy hónapot Budapesten. (tovább…)

Címkék:

A Kárpát-medencei könyvtárosok csongrádi találkozója elé

Kategória: 2014/ 8

A 2013. év fordulópontot jelentett a hazai könyvtárügyben éppen úgy, mint a külhoni könyvtári kapcsolatok alakulásában. Vegyük sorra a nagy jelentőséggel bíró eseményeket.
Kilencéves szünet után, 2013. május 28-29-én sor kerülhetett a Magyar Könyvtárosok VII. Világtalálkozójának megrendezésére, méghozzá a Magyar Országgyűlés elnöke fővédnökségével. (tovább…)

Címkék:

Romániai magyar könyvtárügy

Kategória: 2014/ 8

Bizonyosságok és bizonytalanságok a könyvtárügyben

Könyvtár: könyvtárnok/könyvtáros tárolja a könyvet. Vigyáz, nehogy elázzon (az agyagtábla), meggyúljon (a papirusz, a papír), eltűnjön, elkallódjon a könyv. Mindig gyűjt, rendez. Tájékozódik és tájékoztat az egyre szaporodó állományban, állományról. Jegyzékek, katalógusok, bibliográfiák készülnek, könyvek könyvekről, könyvekből – a munkája által. (tovább…)

Címkék: ,

“Könyvtárosok vendégségben”

Kategória: 2014/ 8

 Horvát-magyar könyvtári együttműködés

Az alábbi sorokban szeretném röviden bemutatni a Pélmonostori Városi Könyvtár-Horvátországi Magyarok Központi Könyvtárának tevékenységét és jelenlegi, határon átnyúló együttműködési programját. (tovább…)

Címkék: ,

Az MKE-MKSZ délvidéki útjai és Herczeg Ferenc

Kategória: 2014/ 8

“Hullottak itt már sűrű könnyek, amikor már
ide se jöttek a magyar könyvek.”

(Egy torontálvásárhelyi idős asszony)

Valamikor az 1990-es évek végén jutottunk arra az elhatározásra az MKE Műszaki Könyvtáros Szekciója vezetőségében, hogy a mi szakmai köreinkben felgyűlt tudással, műszaki és informatikai ismerettel kezdjünk el segíteni a Kárpát-medencében, a határainkon túl működő magyar könyvtárakba, iskolákba és más kulturális intézményekbe járó, a magyar kultúra és könyvek iránt nagyon is érdeklődő használóknak. (tovább…)

Címkék: , ,

A nyugati magyar szórvány könyvtári hungarikumai*

Kategória: 2014/ 5

Könyvek, otthonról haza
A magyar szórványok az egységes magyar nemzet szerves részét képezik.

“Szerteszét a világon mindenütt élnek magyarok. Magyarság azonban csak egy van, s a magyar nemzet – mely e kulturális sorsközösségben létrejött – egységes, bár részei a világon sokfelé élnek.”

A Nemzetismeret című tankönyvből idézett sorok ezek. Magyar szórványok lélekszámáról közölt összesítő adatai szerint nemzetünk ötödrészét alkotják a XX. század történelmi viharaiban “Nyugatra” – Észak- és Dél-Amerikába, Ausztráliába, Izraelbe, Dél-Afrikába, valamint Nyugat-Európába – kivándorolt, kitelepített, száműzött vagy kimenekült magyarok. (tovább…)

Címkék: , ,

“A könyvtár, ami összeköt”

Kategória: 2013/12

Interjú
a “Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok
együttműködése” című
ösztöndíjprogram résztvevőivel

Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke idén harmadik alkalommal hirdette meg a “A könyvtár, ami összeköt – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése” című pályázatot, amelynek felhívásában így fogalmazott: (tovább…)

Címkék:

“A könyvtár, ami összeköt”

Kategória: 2012/12

Interjú a “Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése” című ösztöndíjprogram résztvevőivel

Kövér Lászlónak, a Magyar Országgyűlés elnökének A könyvtár, ami összeköt – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése elnevezésű ösztöndíjprogramja 2012-ben ismét meghirdetésre került. A Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtáros szakemberek közös munkavégzését, tapasztalatcseréjét, együttműködését támogató pályázati felhívásra – a tavalyi év sikere után* – még többen jelentkeztek. A tizenhét jelentkező közül tíz pályázó kapott lehetőséget arra, hogy részt vegyen az ösztöndíjprogramban. Idén Romániából, Szerbiából, Szlovákiából és Ukrajnából érkeztek ösztöndíjasok. (tovább…)

Címkék:

Könyvtárosok képzése, továbbképzése – határok nélkül

Kategória: 2006/11

A határontúli magyar könyvtárakkal és könyvtárosokkal való kapcsolattartásban, a könyvtárosi munka objektív és szubjektív feltételeinek kialakításában hagyományosan három alapvető terület körvonalazódott az utóbbi évtizedekben: a dokumentumellátás hiányosságainak enyhítése, a könyvtári eszközpark megteremtésének támogatása, valamint a könyvtárosok szakmai felkészültségének javítása. (tovább…)

Címkék: ,

A Kárpát-medencei könyvtáros egyesületek kerekasztal-beszélgetése és ajánlásai

Kategória: 2004/10

A kerekasztal-megbeszélést az MKE elnöksége kezdeményezte a határon túli magyar könyvtárosokkal való együttműködés 2004-2005. évi stratégiai programjának áttekintése és véglegesítése érdekében. A 2004. július 13-ai megbeszélés résztvevői az előző napi konferencia előadásait és bemutatóit is értékelve ajánlásokat fogalmaztak meg.

A rendezvénynek a világtalálkozót szervező Könyvtári Intézet teremtette meg a feltételeit és kereteit az OSZK tanácstermében.

A megbeszélés résztvevői voltak az MKE részéről: Bakos Klára elnök, Haraszti Pálné és Biczák Péter alelnökök, Nagy Anikó, Bartos Éva, Varga Róbert, Barátné dr. Hajdu Ágnes, Dán Krisztina elnökségi tagok, meghívottként: dr. Kovács Ilona; az OSZK részéről: dr. Dippold Péter igazgató (Könyvtári Intézet), Gál Julianna osztályvezető (Hungarika Dokumentációs osztály); a határon túli magyar könyvtáros szervezetek, szakmai közélet képviseletében: Szlovákia: Zsok Gizella; Románia: Kiss Jenő, Deé Nagy Anikó, Pillich László; Szlovénia: Papp József; Horvátország: Ferenc Mária; Szerbia-Montenegró: Hajnal Jenő; Ukrajna: Horváth Ilona; Ausztria: Schmél Ferencné.

A megjelenteket Bakos Klára köszöntötte. A megbeszélést Haraszti Pálné vezette és fogta össze. Bevezetőjében felvázolta az MKE elképzelését a stratégiai partnerség alapelveiről.

(tovább…)

Címkék: ,

Láncszemek

Kategória: 2004/ 6

A határon túli magyar könyvtárügy
magyarországi perspektívából

Húbert Ferencnek

1989-cel új korszak vette kezdetét a szomszédos államokban élő magyarság könyvtárai számára is. A magyar közösségek maguk mögött hagyták – de a közösségi-személyes beállítódások szintjén megőrizve, fölerősítve – a trianoni döntések, majd a szocializmus korszakának kisebbségeket sújtó regionális történeteit. A fellélegzés után nagy iramú önszerveződést indítottak el.

Talán a kiegyezés utáni lázas tevékenységhez hasonlítható legjobban az, ami a kulturális önazonosságot jelentő cselekvési formák megteremtésében és a működéshez szükséges energiák létrejöttében végbement. De amíg az 1867 utáni Magyarországon egy, az állam által is gondozott építkezés kezdődött, addig a Kárpát-medencei, kisebbségi közösségekben élő magyarságnak jobbára saját teremtő erejére kellett hagyatkoznia. A művelődés hivatásos intézményei, a magyar színházak, folyóiratok, múzeumok stb. a korabeli politika és gazdaság viszonyainak függvényében – regionális eltérésekkel – nehezebb feladat előtt álltak, mint a szaporodó civil szervezetek a maguk emberi erőre számító vállalásaikkal. Az előbbiek nem nélkülözhették a fenntartó állam vagy önkormányzatok gazda szerepét, az utóbbiak a sajátos mozgalmi jelleg következtében a palackba zárt szellem kiszabadulásának hallatlan energiájával léptek színre, és nem ismertek lehetetlent.

A hivatásos intézmények és a civil szervezetek egy-két év leforgása alatt megtalálták és megerősítették kapcsolataikat a magyarországi kulturális kormányzattal. A rendszerváltozás utáni első magyar kormány alkotmányos felelősséget vállalt a határon túli magyar közösségekért, nemzeti identitásuk megőrzésének, fejlesztésének elősegítéséért. E felelősséget azóta mindegyik kormányzat viseli. A politikai hangsúlyeltolódásoktól függetlenül, az eredményesség mértékének, az optimális hatékonyság elérésének vizsgálata nélkül az empirikus összegzés fejlődési folyamatokat érzékel.

(tovább…)

Címkék:

“Legyen rendszere a közös munkának, fogalmazódjanak meg közös célok, alakuljon hozzá közös cselekvési program.”

Kategória: 2004/ 6

Interjú Bakos Klárával, a Magyar Könyvtárosok
Egyesületének elnökével

- 2003 tavasza óta vagy a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke. Hogy érzed magad ebben a szerepben?

- Nem értem rá ezen elgondolkodni, belelendültem a munkába, és a lendület még tart. Az elmúlt évben módom volt az egyesületi munka minden szférájából tevőlegesen kivenni a részem. Talán előnyömre vált, hogy megtapasztaltam mind a magasságokat, mind a mélységeket. Minden nehézség ellenére rengeteg hasznom származott belőle. Az elnökség tagjai sokat segítettek a munkámban. Úgy érzem, a hangot megtaláltuk egymással, jó munkamegosztással és koordinálással – bár hiányzott a főtitkár személye – sikerült az egyesület tervezett feladatait megoldani, napi életét továbbvinni.

- A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem könyvtárának az igazgatója is vagy. Ez a munkakör a könyvtár jellege miatt talán egy zártabb világban való tevékenységet jelent. E két szerep, e zárt intézmény igazgatójáé és az egyesület elnökéé, mely által nagyon sok emberrel kerülsz kapcsolatba, hogyan fér meg egymás mellett az életedben?

- Nem érzek kettősséget sem magamban, sem szerepköreimben. A “civil” kommunikációval, kapcsolataim sokaságával nem az elnökségi szerepkörben találkoztam először. A Nemzetvédelmi Egyetem Központi Könyvtár nyilvános felsőoktatási könyvtár, ODR tagkönyvtár, igen kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik – nem nevezném zártnak. Minden könyvtárnak megvan a sajátossága, váltig küzdök az ellen, hogy a Nemzetvédelmi Egyetem könyvtárának egyetlen ismérve a zártság legyen.

(tovább…)

Címkék: ,

Címkék