Könyvtárpolitika
Beszélgetés Sebestyén Györggyel, az ELTE tanszékvezetőjével 3
Könyvtárosképzés a hazai felsőoktatásban 8
Az információközvetítő 13
Katsányi Sándor: Az információfogyasztó társadalom, az ifjúság és a könyvtár 15
Sz. Nagy Lajos: A finn könyvtárak felkészülése az integrációra a 90-es évek első felében 17

Műhelykérdések
Nagy Attila: Tiffany vagy Baradlay Jenő 22

Extra Hungariam
Fogarassy Miklós: Európai integráció: kutatás és dokumentáció a digitális korban 35

História
Freisinger Jenő: 50 év az egészségügy szolgálatában 38

Könyv
A Géza-paradigma egy lehetséges megoldása? 45
Az iskolai könyvtár 47
Kertész Gyula: Romániai magyar néprajzi könyvészet 1919-1944 49

Perszonália
Zircz Péter 1927-1999 52
A magyar Maurois 53

Az Informatikai és Könyvtári Szövetség hírei 55

Hírlevél a Magyar Könyvtárosok Egyesülete tagjaihoz 55

Beszélgetés Sebestyén Györggyel,
az ELTE Könytártudományi-lnformatikai Tanszékének
vezetőjével

– Kedves Gyurka, nevedet és tanszékvezetői voltodat nyilván mindenki ismeri a szakmából, életutadról azonban pontosat kevesen tudhatnak Része lehet ebben közmondásos szerénységednek, megnyilvánulásaid, publikációid abszolút szakszerűségének, több mint visszafogott személyességének. Jó lenne azonban, ha a könyvtárosok személyesen is megismerhetnének. Szólj hát, kérlek magadról, életutadról, eddigi szakmai karrieredről!

– 1971 végeztem könyvtár-francia szakon, majd három évvel később az angol szakból is diplomát kaptam, itt az ELTE-n. 1974-ben kikerültem a párizsi Magyar Intézetbe, ahol a könyv- és médiatárat vezettem 1980-ig, amikor is hazajöttem. Ezután az MTA Könyvtárában dolgoztam, itt elsősorban a társadalomtudományi információval foglalkoztam, valamint különböző tudománypolitikai és tudományszervezési anyagokat szerkesztettem, tanulmányokat írtam és ehhez kapcsolódva 1982-ben levelező aspiraturán vettem részt. Az ennek keretében megírt kandidátusi értekezésemet 1985-ben védtem meg, ennek címe A társadalomtudományi információkereső nyelvi rendszerek nemzetközi integrációja volt. Az akadémiai könyvtárban végzett munkáimról még azt mondhatnám el, hogy francia tapasztalataimra, kapcsolataimra építve részt vettem egy olyan közös kutatási programban, amely a Francia Bibliológiai Társaság és a magyar szakma közt folyt, ennek eredményeképpen 1984-ben megalakítottuk az MTA Bibliológiai Munkacsoportját amelynek sok éven keresztül a titkára voltam. Több francia-magyar vegyes könyvtártudományi rendezvényt szerveztünk, 1984-től mostanáig. Visszatérve azonban a kandidátusi értekezésemre, a minősítési eljárásban részt vett Fülöp Géza is, aki ekkor lett a Könyvtártudományi Tanszék vezetője. Az ó hívására jöttem át a tanszékre 1987-ben, teljes munkaidejű oktatóként. 1989-től vagyok docens, a múlt év júliusától tanszékvezető. Itt a tanszéken fő feladatom az volt, hogy az ún. szakirodalmi és könyvtári informatikával kapcsolatos oktatást korszerűsítsem, megszervezzem, irányítsam, továbbfejlesszem. 1991-ig főleg tudományos és teoretikus szinten folyhatott csak ez, 1991 és 1993 között azonban nyertünk egy nagyon sikeres és jól dotált TEMPUS-pályázatot, amely sokmilliós infrastrukturális beruházásra adott lehetőséget. Az én feladatom egyrészt a számítástechnikai infrastruktúra megtervezése, a beszerzések irányítása, az installáció vezetése volt, másrészt – ezzel párhuzamosan – a tanterv modernizálása. Ez utóbbit német és holland kollégák segítségével végeztem, hogy a könyvtári informatika területén is európai szintű, az európai normáknak megfelelő oktatás folyjon a tanszéken. Ennek jótékony hatását a mai napig érezzük. Az én főtárgyam, amely a könyvtári információs rendszerek, a bibliográfiai adatbázisok oktatása, igen hathatós támogatásban részesül a világ legnagyobb szolgáltató központjától, a kimagasló multinacionális vállalattól, a DIALOG Corporationtól. Sok ezer dolláros évi információkeresési keretet kapunk tőlük.

Itt, ezen a területen, persze nagyon jól jön, hogy angol szakos tanár is vagyok, hiszen nemcsak arról van szó, hogy mind az adatbázisok, mind a segédletek angol nyelvűek, de arról is, hogy igen sok a közös vonás a parancsnyelvek oktatása és a nyelvoktatás között. Meg persze jól jön a nyelvészeti tudás, a nyelvészeti megközelítésmódok alapos ismerete is.

(tovább…)

Kíséreljük meg e három pontot: az információfogyasztást, az ifjúságot és a könyvtárat egy gondolati vonallal egybekötni.

Közismert ténnyel kezdem: borul a hajó. Legalábbis megbillent. Mármint a nagyobb, a szolgáltatásképes könyvtárak hajója, ahol az utastér egyik oldalán évről-évre növekvő számban zsúfolódnak az egyetemi és főiskolai hallgatók, a másik oldalon viszont egyre kevesebb utas kívánkozik beszállni. Még inkább megbillenni látszik a hajó, ha nem beiratkozottak vagy a látogatók tömegét, hanem az információt igénylők arányát nézzük. Egy friss felmérés szerint (W. Péterfi Rita) a közművelődési könyvtárosoknak feltett tájékoztatói kérdések kétharmada hallgatóktól, tanulóktól származik, mindenki más maradék egyharmadon osztozik.

Egy pillanatra nézzünk határainkon túlra, Nyugatra is. Egy tekintélyes szaklapban egy tekintélyes kolléga, az egyik nem kevésbé tekintélyes nemzeti könyvtár munkatársa ilyeneket ír: “Az ország legnagyobb könyvtárait elözönlötték a fiatalok…az egyetemi könyvtárrá válás veszélye fenyeget… Mindezzel sérül a könyvtárak tudományos teljesítménye. Ám ez sem a politikusokat, sem a döntési helyzetben levő kollégákat nem befolyásolja. Groteszk helyzet alakult ki…”.

Groteszk?

A leírt látlelet számunkra is ismerős: az OSZK-tól kezdve a FSZEK Központi könyvtárán át a megyei könyvtárakig bárki bármikor tapasztalhatja a hallgatók könyvtárostromló rohamát. S az okok is ismertek: a felsőoktatási létszám gyarapodása az elmúlt tíz évben, a “többkönyvűség” fokozatos térhódítása, a növekvő igényektől elmaradó felsőoktatási könyvtári kapacitás. Mindez magyarázza helyzetünket, de a kapott magyarázat nem teljes. Gondoljunk kollégánk idézett passzusára vagy arra, hogy Nyugat-Európa nagyvárosi könyvtáraiban is hallgatók tömegét látjuk az olvasótermekben, ott, ahol a hallgatói létszámrobbanás nem friss jelenség, az egyetemi könyvtári ellátás pedig a miénkhez mérten ugyancsak irigylésre méltó.

(tovább…)

A 10–14 éves korosztály olvasási kultúrájának
változási tendenciái

…nem biztos hogy használsz hazádnak és az emberiségnek mikor alkotsz valamit; isteni kegyelem kell ehhez De bizonyos hogy használsz magadnak is hazádnak és az emberiségnek is, ha mindennap időt adsz lelked művelésének, elolvasod a kivételes alkotó szellemek valamely művének egyik szakaszát, pontosan megismersz egy igazságot vagy ismeretet. Nem fontos hogy sok író legyen egy közösségben, de fontos hogy sok olvasó legyen. Nem fontos hogy te szövegezd meg a szépen és igazan fontosabb, hogy megismerjed ”

Márai Sándor: Füves könyv

 Húsz évvel ezelőtt volt utoljára hasonló célú országos jellegű vizsgálat, ezért a megismételt adatfelvétel jó alkalmat kínál a legjellegzetesebb változási tendenciák felvázolásához és ezek ismeretében a lehető leghatékonyabb könyvkiadói, pedagógusi, könyvtárosi ellenlépések átgondolásához, kidolgozásához.

E nagyszerű lehetőség megteremtéséért, az anyagi támogatás megítéléséért az NKA Könyvtári Kollégiuma minden tagjának ezúton is hálás köszönetet mond a cikk szerzője.

Még itt a bevezetőben szeretnénk egyértelművé tenni, hogy itt csupán egy összegző jellegű, a legmarkánsabb elmozdulásokat rögzítő beszámolót kap kézhez az olvasó, s a finomabb részletek kibontása, értelmezése az 1999. év második félévében megjelenő publikációkban valósul meg. (Annál is inkább, mert az adatfelvételre 1997 késő őszén került sor, a válaszok kódolása, számítógépes feldolgozása pedig csak 1998. június derekán fejeződhetett be. Tehát az adatok teljes körű elemzése még előttünk álló feladat.)

(tovább…)