A könyvtár új útjai

Kategória: 2015/ 2

Az MKE Társadalomtudományi Szekciójának és a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Központi Könyvtárának közös szervezésű 2014. október 30-án megrendezett mini konferenciája a Korszerű szolgáltatások – kreatív felhasználóknak alcímet viselte. 2012 óta ez már a harmadik mini-konferencia volt, ahol aktualitásokkal, a könyvtárak működését érintő kérdésekkel, új szolgáltatásokkal, új módszerekkel, technikákkal ismerkedhettek meg az érdeklődők. (tovább…)

Címkék: ,

Mobilizált könyvtári szolgáltatások

Kategória: 2013/ 5

Bevezetés

Az elektronikus könyvek megjelenése és terjedése új kihívásokat jelent mind a könyvtárak, mind pedig a könyves szakma más területein dolgozó szakemberek számára. Egyre több publikáció, konferencia, beszélgetés próbálja feltárni az elektronikus könyvekkel kapcsolatos problémákat és a potenciális megoldási lehetőségeket. A tartalmat hordozó médium változása – ahogyan korábban is a történelem folyamán – most is feszültségekkel jár, hiszen új keretek között kell megoldást találni olyan kérdésekben, amelyekben egyik oldalról üzleti érdekek, másik oldalról alapjogok sérülhetnek. A könyvtárak számára természetes, hogy minden közzétett tartalmat ingyenesen tesznek hozzáférhetővé. Ez az attitűd azonban egy olyan könnyen másolható dokumentumtípus esetén, mint az elektronikus könyv, erősen veszélyezteti a kiadók érdekeit. Sem a kiadóknak, sem a könyvtáraknak és közvetve a használóknak sem érdeke a könyvpiac összeomlása a kalózmásolatok miatt. Mindez egy használható és a papír könyvekétől eltérő könyvtári szolgáltatási modell létrehozását teszi szükségessé. A szolgáltatási modell kialakításához pedig meg kell ismernünk a könyvtárak és a könyvtárhasználók elektronikus könyvekkel – és általában a mobil eszközökön olvasható tartalmakkal – kapcsolatos attitűdjeit, a szolgáltatás modelljeire vonatkozó elképzeléseit. (tovább…)

Címkék: ,

Nyilvános könyvtárak a pannon térség társadalmaiban

Kategória: 2004/10

A fenti címmel nyújtotta be doktori disszertációját Pallósiné Toldi Márta , és meg is védte azt 2004. május 14-én, méghozzá kiemelkedő sikerrel. Amire szinte alig van példa, a PhD-cím megítéléséről szavazók egyhangúlag megítélték azt a védőnek, miközben éppen nem volt “gyenge” a bírálóbizottság, mert nem a védő régi, meghitt kollégáiból állt, elnöke pedig egyenesen a szigorúságáról és – talán túlontúl is – igényes voltáról ismert akadémikus, filozófiaprofesszor, Nyíri Kristóf volt, olyan nemzetközi hírű tudósszemélyiség, akinek jelenléte, az, hogy vállalta a bíráló­bizottság elnökének tisztét, már magában a szokásosnál nagyobb rangot, súlyt kölcsönzött az eseménynek. De – megint csak eltérően a szokásostól – igen kemények voltak az opponensek is. Hisz megszokhatták, akik gyakrabban járnak az ilyen vitákra, védésekre, hogy az opponensek általában ugyan tesznek kifogásokat, meg-megcsillantják, hogy ők is legalább úgy értenek a témához, mint a védő, ám alapjában véve kollegiális jóindulattal viseltetnek irányában. A dicséret szokott dominálni, az egyetértés hangja az alaphang, ezt csak színezik a bíráló megjegyzések. Ezúttal szó sem volt ilyesmiről. Tószegi Zsuzsanna is, Sonnevend Péter is, elismerve persze a disszertáció magas szakmai színvonalát, a jelöltet – természetesen – a PhD-cím elnyerésére javasolva, de igen kemény vitakérdéseket vetettek fel, a munka alapelveivel kapcsolatban emeltek kifogásokat, koncepcionális ellenérveik voltak, az alapkérdések vonatkozásában jelentettek be óvásokat (mindezekről később még bővebben). Tehát szokatlan, rendhagyó védés volt a Pallósiné Toldi Mártáé, a munka szakmánk nagy nyeresége, szakirodalmunk csak igen kevés máshoz hasonlítható jelentőségű gazdagítása.

Pedig a jámbor szakmabéli a cím és a téma alapján nemigen gondolhat ilyesmire. Hisz jelentős és újszerű dolog, hogy valaki a pannon térség (Magyarország, Ausztria, Szlovénia) nyilvános könyvtárait mutatja be összehasonlító, komparatív jelleggel és szándékkal, az sem csekélység, hogy mindezt társadalmi összefüggések keretei közt teszi, ám csak ezért, csak ennyiért nem lett volna akkora lángja és füstje a dolgozat védésének. De hát miről is volt szó akkor igazándiból?

Szándékairól a szerző téziseiben így vall: “Az összehasonlító könyvtár­szociológiai kutatás arra keresi a választ, hogy a könyvtárhasználók, a menedzsment és az állami kultúrpolitika milyen hangsúlyokat jelöl ki a változáskényszerben a könyvtárak számára. (…) Miután a hierarchia mintázatát a társadalom vállalt és vallott céljai indukálják, a pannon térség eltérő szerkezetű társadalmainak elemzése modellértékű tanulságokkal szolgálhat. Az értekezés alapjául szolgáló kutatás során a szerző abból a meggyőződésből indult ki, hogy a közlési forradalmak tudásrögzítési médiumait gyűjteményébe és szolgáltatásaiba integrálni képes könyvtár a posztmodern kor demokratikus társadalmainak alapintézménye. A szerepét sikeresen betöltő közintézmény modellezése stratégiai jelentőségű, melyhez az azonos kultúrkörből származó felhasználói elvárások, a sajátos célokat követő kultúrpolitikai törekvések számbavétele és összehasonlítása eredményesen felhasználható. A kutatás célja: a könyvtári rendszer, a finanszírozás és az igénybevétel jellegzetességeinek leírása a térség államaiban (Ausztria, Magyarország, Szlovénia). Az összehasonlító könyvtárszociológia segítségével megrajzolni az információs társadalom közkönyvtárának célszerű modelljét, és prognosztizálni egy korszerű települési könyvtár megvalósulásának esélyeit és társadalmi meghatározottságát. A dolgozat többféle kutatási módszer alkalmazásával készült. A szerző széleskörűen áttekintette témájának szociológiai és könyvtárelméleti irodalmát, feldolgozta a témaválasztáshoz illeszkedő hazai és külföldi publikációkat. Elemezte a vizsgált térség hivatalos statisztikáit és a könyvtárügyre vonatkozó alapdokumentumait. Kérdőíves adatfelvételt végzett, melynek értelmezését interjúkból nyert információkkal és megfigyelésekkel is kiegészítette.”

(tovább…)

Címkék: ,

A közművelődés jelentésváltozásai egy lehetséges könyvtári struktúrában

Kategória: 2006/ 3

“Igaz az egész.”
(Hegel: A szellem fenomenológiája)

Megváltozott társadalmi környezet, kulturális szükséglet, intézményi struktúra

Napjainkban a kultúraátadás területén tapasztalható földrengésszerű változások merész, adott esetben a kísérletezéstől sem mentes elképzeléseket tettek szükségessé új útjainak megtalálásához, a gyakorlatban történő hatékony megszervezéséhez. (tovább…)

Címkék: , ,

Szemléletváltás a hátrányos helyzetűek könyvtári ellátásában

Kategória: 2002/ 5

PULMAN-konferencia
(Szolnok, 2002. március 7–8.)

Visszapillantva a könyvtárak szociális funkciójának történeti alakulására, emlékezzünk rá, hogy “a közkönyvtár bölcsője fölött a felvilágosodás filantróp filozófusai énekelték a bölcsődalt”. Katsányi Sándor jellemezte ilyen költőien a szociális funkció születésének körülményeit. (tovább…)

Címkék: ,

A könyvtár mint hiteles hely*

Kategória: 2002/ 5

Amikor a könyvtárra mint fogalomra gondolok, mindenekelőtt a jelentősebb közkönyvtárak (a megyei és a városi könyvtárak, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár) lebegnek a szemem előtt. Nem pusztán amiatt, mivel az efféle könyvtárat, könyvtári rendszert ismerem a leginkább testközelből; hanem azért is, mivel a magyar könyvtárhasználó közönség nagy többsége az ilyen típusú intézmények áldásait élvezi. (tovább…)

Címkék:

Kistérségek könyvtári ellátása: vannak-e esélyek?

Kategória: 2001/ 4

A kilencvenes évek magyar társadalma területileg, de nemcsak területileg, változatlanul három meglehetősen elkülönülő részre osztható: bő egyhatod él a fővárosban, csaknem fele a vidéki városokban (2000 nyara óta 236 a számuk), s végül bő egyharmada, azaz mintegy három és fél millió ember községekben él, melyek száma eléri a háromezret. Ebből rögtön következik e településszerkezet elaprózott mivolta, faluhelyt átlag mintegy ezer lélek alkot egy önkormányzati egységet. Mielőtt közelebbi témánkra rátérünk, jó lesz leszögezni: van ennek sok-sok pozitívuma (az irányítás nem különül el, nem idegenül el a polgároktól, a vezetők “testközelből” gyakorolják tennivalóikat).

Ugyanakkor az is nyilvánvaló; hogy e kicsi irányítási egységek többnyire nem képesek hosszabb távon életképesen fenntartani számos olyan intézményt vagy szolgáltatást, melynek a lakosság minden tagjára ki kell(ene) terjednie. A közlekedési, egészségügyi és oktatási szolgáltatások hosszú sorába tartozik a könyvtárosok szerint az az alapvető művelődési jog is, mely szerint minden állampolgárnak biztosítani kell a számára szükséges könyvek, egyéb dokumentumok és a szükséges információk rendelkezésre bocsátását. Bárkinek bármely könyv vagy egyéb információhordozó bármely tetszőleges helyen és bármely tetszőleges időpontban való használati esélyét. Ez óriási feladat elvben is – hozzájárulni az esélyegyenlőséghez –, s még nagyobb a gyakorlatban.

(tovább…)

Címkék: ,

A magyarországi kisebbségek könyvtári ellátásáról

Kategória: 2002/ 4

A hazánkban élő nemzeti és etnikai kisebbségek szervezett keretek között történő könyvtári ellátására az 1970-es évek elejétől került sor. Az országos szintű jogi szabályozás már akkor is a közművelődési könyvtári hálózat keretei között írta elő a kisebbségek könyvtári ellátását úgy, hogy az országos szintű feladatok megfogalmazása mellett a középszintű könyvtári ellátásban résztvevő báziskönyvtáraknak és fenntartóiknak a teendőit is kijelölte, valamint ajánlásokat tartalmazott a helyi közművelődési könyvtári egységek és a fenntartó tanácsok részére is. (tovább…)

Címkék: ,

A könyvtárak változó szerepe az információs társadalomban*

Kategória: 2002/ 2

A “könyvtár” szó tapasztalataim szerint általában pozitív visszhangot vált ki olvasójában (vagy hallgatójában), többnyire a nyugalom, a szórakozás, a kellemes gyermekkori olvasmányélmények érzete kapcsolódik hozzá. A közelmúlt néhány eseménye kapcsán azonban többször negatív értelemben került említésre a könyvtár, amely szakmai elfogultságom miatt rögtön megütötte a fülemet. (tovább…)

Címkék: ,

Területfejlesztés és könyvtári rendszer

Kategória: 1999/12

Arról szeretnék itt és most számot adni, hogy a kulturális tárca, illetve a kulturális intézményhálózat mit tehet és mit tesz a területfejlesztés célkitűzéseinek megvalósításáért. Miután nagyon sok könyvtáros is van a résztvevők között, engedjék meg, hogy felolvassam a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényben megfogalmazott célokat, s aztán nézzük meg, hogy egyrészt a nyilvános könyvtári ellátásról szóló törvényben, másrészt a könyvtárak mindennapi gyakorlatában ezek a célok vajon tetten érhetők-e.

“A területfejlesztés és területrendezés célja az ország valamennyi térségében a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása. Célja továbbá a főváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti, az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló jelentős különbségek mérséklése és a további válságterületek kialakulásának megakadályozása a társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Célja továbbá az ország célszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése, illetve a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése.” (Lásd: az 1996. évi XXI. törvényt.)

(tovább…)

Címkék:

Rendszertelenül

Kategória: 2000/ 7

Kísérlet a könyvtárak rendszerszerű működésének vizsgálatára

A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával folyó kutatásunk elsősorban arra irányult, hogy egy adott térségen belül számba vegye az ott működő könyvtárak együttműködését, a könyvtári funkciók rendszerré szerveződését. (tovább…)

Címkék: , ,

Hogyan tud az új kihívásoknak megfelelni egy közművelődési könyvtár?

Kategória: 2000/ 2

Szekciós programunk egyértelműen sugalmazza a kihívás szónak mint fogalomnak egy a mai témakörre – azaz a számítástechnikára és annak könyvtári alkalmazásaira – szorítkozó értelmezését. Ám azt is gondolom, hogy a könyvtári szakmának ennél lényegesen több gonddal, problémával kell manapság szembenéznie. Tehát más kihívások is vannak. (tovább…)

Címkék: ,

A megyei könyvtár feladatai

Kategória: 1998/12

A következő töprengések a szerző számára egy sorozat részeként fontosak. Keresi a centrumot: a Vörösmarty Mihály-i alapkérdéshez kapcsolódva a teljesítőképes könyvtári szolgáltatás meghatározónak vélt intézményét. Vizsgálatra érdemes objektumok: a nemzeti és országos könyvtárak, a felsőoktatás könyvtárai, a megyei és városi könyvtárak. (tovább…)

Címkék: ,

Könyvtári ellátórendszer működtetése aprófalvas megyékben*

Kategória: 1998/11

Mottó: “…az egész nem egyéb, mint célszerűségi kérdés, annak kérdése, melyik felel meg jobban a nyilvános könyvtár céljának: a centralizált, központi szervezet, vagy a decentralizált, apró könyvtárak halmaza…”
(Dienes László, 1911 )

A téma aktuális

Az 1980–90-es évek évfordulóján, az évtized elején – politikailag talán magyarázhatóan: az új régi tagadásában gyökerezik! – a jól-rosszul, de működő könyvtári rendszereket szétverték. A felülről erőltetetten és az ellenőrizhetőség érdekében létrehozott hálózatok ideje lejárt, megjavításuk lehetőségei kimerültek. (tovább…)

Címkék:

Az ellátórendszer strukturális problémái

Kategória: 1998/11

Az utóbbi két-három esztendőben a könyvtáros szakma érdeklődése ismét az ellátórendszerek felé fordult; legalább tucatnyi értekezlet, tanácskozás választotta fő-, vagy egyik legfontosabb témájául ezt az egyre inkább terjedő, de rendkívül heterogén szolgáltatási formát. (tovább…)

Címkék:

Könyvtári ellátás falun

Kategória: 1998/10

Helyzetkép a községi könyvtárakról

A községi könyvtárakról szóló rövid helyzetkép címéül akár kölcsön is vehetném a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások központjának Pécsett rendezett két konferenciájáról kiadott művek címét. Az első 1991-ben jelent meg Válság és kiút, a második 1993-ban Kiút a válságból címmel. Mindkét konferencia a magyar falvak helyzetével foglalkozott, sajnos művelődési, kulturális kérdésekkel csak alig fellelhető nyomokban. Csaknem igaz e tény a legutóbbi idők szaksajtójára is. Kivételt képeznek a megyei híradók igen fontos, ám rövid közleményei és Tóth Gyula a Könyvtári Figyelő 1997. évi 4. számában megjelent nagy léptékű tanulmánya A kiskönyvtári ellátás historiográfiájának vázlata címmel. Ez utóbbival sok mindenben lehet ugyan vitatkozni, de a szerző által kommentált jegyzetanyag a téma kiváló összefoglaló bibliográfiájának tekinthető. Ebbe a sorba tartozik még a Tanulmányok a Dunántúl nyilvános könyvtári struktúrájáról című gyűjtemény, melyet a 3K 1997-ben különszámként adott közre. (tovább…)

Címkék:

A könyvtár mint harmadik hely

Kategória: 2010/11

A harmadik hely fogalmát Ray Oldenburg amerikai szociológus alkotta meg.*
Az első hely az otthonunk, a második a munkahelyünk, a harmadik pedig egy, az előbbi kettőtől független közösségi tér. Oldenburg számos tulajdonságát említi a harmadik helynek, ezek közül a legfontosabbak a következők:

  • közel hozza egymáshoz a környéken élőket,
  • az újonnan érkezőknek és a látogatóknak a „közösség kapuja”,
  • elősegíti különböző csoportok (művészeti stb.) kialakulását,
  • közelebb hozza egymáshoz a fiatalokat és a felnőtteket,
  • elősegíti a környék fejlődését,
  • elősegíti a politikai viták kialakulását,
  • csökkenti a megélhetési költségeket,
  • szórakoztat,
  • a barátság ajándékát adja (barátságok születhetnek itt),
  • fontos a nyugdíjasoknak.

(tovább…)

Címkék:

Nyitva lenni, vagy nem lenni – A nyitva tartási napok éves számának alakulása a városi könyvtárak körében

Kategória: 2008/11

A könyvtárfejlesztés stratégiai céljai közt a második pont foglalkozik a hozzáférés növelésével. A külföldi trenddel összhangban a hozzáférés növelésének folyamatos elsőbbsége a hazai könyvtárfejlesztési szemléletet is meg kell, hogy határozza. Ennek szellemében fogalmazódott meg a már hivatkozott pontban a stratégiai cél, vagyis, hogy “a könyvtár a használó központúság szellemében a lakóhelytől, településtípustól, könyvtári épülettől és a nyitvatartási időtől függetlenül biztosítson hozzáférést ezen információkhoz és adatokhoz, valamint a könyvtári szolgáltatások jelentős részéhez.”1
A hozzáférés szélesítése elsősorban technikai, technológiai fejlesztések révén valósulhat meg. Ennek keretében olyan szolgáltató könyvtárak működtethetőek, amelyek 24 órában képesek elektronikus hozzáférést biztosítani a könyvtári információkhoz és a könyvtári szolgáltatások jelentős részéhez.

(tovább…)

Címkék: ,

Mátyás könyvtárától a XXI. századi tudástárakig – Teljességre törekvés és közjó a könyvtárakban – mi lesz veled?

Kategória: 2008/10

Előadásomban* a reneszánsz kor óta bekövetkezett fejlődésnek csak két jellemzőjét vázolom fel a könyv- és könyvtártörténet területén, amelyek hatásai ma is nagy befolyást gyakorolnak a könyvtáros és a könyves szakmára. Mindkét terület a hozzáférhetőség kérdéskörébe tartozik.
A kiválasztott területek a következők:
- Hozzáférhetőség valamennyi megjelent műhöz, azaz a teljességre való törekvés megvalósításának eszméje a történelem öt évszázada során.
- A hozzáférhetőség korlátainak változásai a hatalom cenzúrájától a mai szerzői jogi szabályozásig. (tovább…)

Címkék: ,

A könyvtári kommunikáció szimbolikus tartalmai*

Kategória: 2007/11

“Hol alszik a könyvtáros? Két fedél között”.1
Miért jó ez a vicc? Mert rövid, ugyanakkor többsíkú értelmezést kíván: kódolunk, képzettársítunk, átéljük a hangulati töltést. Örömünket leljük a jelentésátvitelben. A következőkben a jelentésátvitelt, a képzettársítást, a többértelműséget sugalmazó, könyvtárban előforduló interakciókat vázolom fel.

Két kép

Arcimboldo híres, A könyvtáros című képe2 egy kifejtett allegória a könyvtárosról. Konkrét, nem felfedezni való a mögöttes jelentéstartalom. A képi és a fogalmi sík között egyértelmű az összefüggés. A “könyv-ség” megszemélyesítője a könyvtáros. Arcimboldo ma természetesen nem így festené meg a könyvtárost. A könyv előtag, amely intézménynek, hivatásnak is nevet ad, már nem allegória, nem tud képszerűen beszélni a ma könyvtáráról, a ma könyvtárosáról. Napjaink egyik karikatúrája3 ezt közli ezzel kapcsolatban: a teremben sűrű sorokban számítógépek, a falon software és CD-ROM eligazító táblák, a kölcsönző pult előtt álló olvasóhoz így szól a könyvtáros: Uram, ez egy könyvtár. Ha könyvet akar, menjen könyvesboltba… (tovább…)

Címkék: , ,

Címkék

(1) (12) (2) (2) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (19) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (26) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (16) (3) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (2) (3) (1) (1) (1) (8) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (10) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (31) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (3) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (14) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (9) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (9) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (20) (6) (5) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (24) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (55) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (9) (2) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (8) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)