Nyitva lenni, vagy nem lenni – A nyitva tartási napok éves számának alakulása a városi könyvtárak körében

Kategória: 2008/11

A könyvtárfejlesztés stratégiai céljai közt a második pont foglalkozik a hozzáférés növelésével. A külföldi trenddel összhangban a hozzáférés növelésének folyamatos elsőbbsége a hazai könyvtárfejlesztési szemléletet is meg kell, hogy határozza. Ennek szellemében fogalmazódott meg a már hivatkozott pontban a stratégiai cél, vagyis, hogy “a könyvtár a használó központúság szellemében a lakóhelytől, településtípustól, könyvtári épülettől és a nyitvatartási időtől függetlenül biztosítson hozzáférést ezen információkhoz és adatokhoz, valamint a könyvtári szolgáltatások jelentős részéhez.”1
A hozzáférés szélesítése elsősorban technikai, technológiai fejlesztések révén valósulhat meg. Ennek keretében olyan szolgáltató könyvtárak működtethetőek, amelyek 24 órában képesek elektronikus hozzáférést biztosítani a könyvtári információkhoz és a könyvtári szolgáltatások jelentős részéhez.

A használói igények átalakulását mindnyájan érezzük. A távhasználatok száma erőteljesen növekszik, miközben a technológiai lehetőségek kihasználása még sem a könyvtárak, sem a felhasználók oldaláról meg sem közelíti a ma ismert műszaki színvonal kínálta optimumot. Ezért könnyedén prognosztizálható a további fejlődés ezen a téren. Az elektronikus hozzáférés szélesedése azonban nem váltja ki és nem is szünteti meg a személyes hozzáférés lehetőségének igénylését, a kizárólag ebben a formában biztosítható szolgáltatások működtetésének fontosságát. Sőt! Akinek a későbbiekben nem elég, vagy nem megfelelő a távhasználat kínálta lehetőség, véleményem szerint, annak éppen még elemibb igénye lesz a személyes könyvtárhasználat lehetőségére, a könyvtár teljességének – beleértve a könyvtárost, a fizikai teret, a gyűjteményt és a technikai, technológiai eszközöket is – használatára. Mivel minden szolgáltatás és minden tartalom nem is ültethető át elektronikus felületre, ezért a személyes hozzáférés “korlátlansága” vagy éppen “korlátozottsága” a könyvtárral kapcsolatos komfortérzést alapvetően befolyásolja. A könyvtári nyitva tartás tehát továbbra is meghatározó elem lesz abban a struktúrában, mellyel a könyvtár a felhasználó rendelkezésére áll.
A könyvtári statisztika a nyitva tartási idő heti óraszámát régóta figyelemmel kíséri. Ez azonban nem ad árnyalt képet a hozzáférés helyzetéről. Ugyanis mindnyájan tapasztaljuk, ha máshonnan nem is, a KATALIST híradásaiból, hogy a könyvtárak nyári szünet, átépítés, szabadság vagy éppen egyéb okok miatt rövidebb-hosszabb időre bizony gyakran bezárnak. Tehát elvben lehet akár heti negyven órát is nyitva a könyvtár, ha a gyakorlatban a felhasználó zárt kapukat talál. Ezért a heti óraszám figyelése mellett a tárgyévben ténylegesen nyitva tartott napok száma lehet az az adat, amelyet érdemes megvizsgálnunk, ha a könyvtárak nyitva tartásának kérdéseit boncolgatjuk. Ezt az adatot a statisztika 2006 óta rögzíti, azaz megvan a forrás, ami vizsgálódásunk alapját képezi.
Azonban fontos megjegyeznem, hogy az adatokkal óvatosan kell bánni! Az egyedi értékek mögött egyedi, megmagyarázható esetek húzódhatnak meg, sőt előfordulhatnak esetleges adatközlési hibák is. A statisztikai adatok mechanikus felhasználása, fókuszba állítása tehát még nem jogosít fel komolyabb következtetések levonására. Jelzésnek, figyelemkeltésnek tekinthető mindaz, amit pillanatnyilag felvázolni lehetséges. A célom is ez. Vagyis hogy a könyvtárak vezetői – az adatok alapján, a stratégiai cél teljesülésének érdekében – kiemelten foglalkozzanak saját intézményük nyitva tartásának helyzetével, további lehetőségeivel, ezen belül az éves nyitva tartási napok számával.
Vizsgálódásom most a települési könyvtári körre, ezen belül is a városi könyvtárakra terjed ki. Ez pillanatnyilag szám szerint 307 könyvtár2. Lássuk, hogy miről is beszélnek az ő esetükben a számok.
Egy évben 365 nap van. Ebből levonva a vasárnapokat, a szabadnapokat és az ünnepnapokat megkapjuk a munkanapok számát, ami 2006-ban 252, 2007-ben pedig 251 volt. Ha tehát egy könyvtár heti öt napos nyitva tartással bír, és két napon van zárva (a vasárnap mellett szombaton, vagy valamely egyéb munkanapon), akkor elvileg a lehetséges napok 69 százalékban, azaz 251-252 napon kellett az elmúlt két évben nyitva tartania.
A továbbiakban ezt az értéket, vagyis a 251 és 252 napot tekintettem 100 százaléknak, és ehhez viszonyítottam a könyvtárak tényleges nyitva tartási napjainak számát. A kapott értékeket három kategóriába soroltam.
- Alacsony besorolást kaptak azok a könyvtárak, amelyek nyitva tartási napjainak száma nem érte el a 85 százalékos értéket, azaz a 214 napot. Esetükben a heti két zárva tartási napon kívül további legalább 38 munkanapon volt zárva a könyvtár az év során. Mivel egy hónap átlagos munkanapjainak száma 21, ezért az ő esetükben minimum két, de lehet, hogy ettől is több hónapnyi további zárva tartásról kell, hogy beszéljünk. Ennek oka mindenképpen egyedileg vizsgálandó, lehet, hogy esetenként magyarázható is, de azt azért mindnyájan érezzük, hogy egyedi és különös indok nélkül ilyen mértékben egy települési könyvtár nem zárhatja ki olvasóit.
- Megfelelő besorolást kaptak azok a könyvtárak, amelyek nyitva tartási napjainak száma 85-115 százalék közötti értéket ért el. Azaz vagy kicsit kevesebbet, vagy éppen annyit, vagy kicsit többet voltak nyitva, mint az egyébként 100 százaléknak vett heti öt munkanap. Ez a kategória azért meglehetősen tág keretet ad, hiszen a kategória szélső értékei között 76 napnyi (3 hónapnyi!) különbség van, mert a kategória tagjai 214 és 290 nap között lehettek nyitva.
- Magas besorolást kaptak azok a könyvtárak, amelyek nyitva tartási napjainak száma a 115 százalékos értéket meghaladta. Ők egy évben több mint 290 napot voltak nyitva. Ez csak heti 6 napos, bezárás nélküli, szinte folyamatos nyitva tartással érhető el.
Mindezek alapján milyen megállapítások tehetők?
A 2007-es adatokat szemlélve az összesen 307 városi (megyei) könyvtárból 44 volt az, melynek nyitva tartási ideje – nem munkaórában, hanem az éves nyitva tartási napok számát tekintve! – a fenti felosztás alapján alacsonynak tekinthető.
Mit is jelent ez? 44 olyan városi könyvtárat, ahol a heti két zárva tartási napon kívül további, legalább 38 munkanapon volt zárva a könyvtár az év során. Mivel egy hónap átlagos munkanapjainak száma 21, ezért az ő esetükben minimum két, de lehet, hogy ettől is több hónapnyi további zárva tartásról kell, hogy beszéljünk. Ennek oka mindenképpen egyedileg vizsgálandó, de indok nélkül ilyen mértékben egy települési könyvtár nem zárhatja ki olvasóit. Ráadásul 2006-ban még csak 32 könyvtár tartozott ebbe a kategóriába, 2007-ben pedig 44, azaz ez a tendencia ebből a szempontból egyáltalán nem megnyugtató.
Természetesen meghúzhatnánk egy kicsit magasabb mércével is a minimális nyitva tartási napok számának határát. Ha azt mondanánk, hogy a heti két (egy munkaszüneti nap és egy szabadnap) zárva tartó napon, valamint az ünnepnapokon kívül a könyvtár maximum még 21 munkanapot – azaz egy hónapot – lehessen egy évben zárva, akkor az éves nyitva tartásnak el kéne érnie a 91,7 százalékot. Ennek a magasabb kritériumnak azonban már 83 könyvtár nem tudna megfelelni a 2007-es adatok alapján.
Szerencsére azért jó példát is bőven látunk. A 307-ből 49 olyan könyvtár van, amelyik magas besorolási értéket kapott, azaz a heti két zárva tartó naphoz számolt értékhez (252, illetve 251 munkanap) képest legalább 38 nappal, azaz majdnem kéthónapnyi munkanappal többet volt nyitva.
A nagy többség (307 könyvtárból 214) a jelzett felosztás alapján a megfelelő kategóriába került. Ez örvendetes, bár ahogy már jeleztem, a kategórián belül azért markáns a különbség az alsó és a felső értékek között. Azon könyvtárak esetében ahol 93-95 százalék alatti a teljesítés, mindenképpen érdemes megvizsgálni az okokat és a lehetőségeket az érték növelésére.
Ha valamennyi adatot egybevetve nézzük a szélső értékeket, akkor egészen elképesztő különbséget látunk, hiszen köztük 91,7 százalékos eltérés van. A legalacsonyabb érték ugyanis 40,2 százalék, ami 101 munkanapnak, azaz tisztán csak mintegy 5 hónapnyi nyitva tartásnak felel meg; míg a legmagasabb érték 131,9 százalék, ami 331 munkanapnak számít. Ez utóbbi esetben a könyvtár a szabadnapokon is nyitva kellett, hogy legyen, sőt még további 28 munkaszüneti napon is, és kizárólag csak a további munkaszüneti napokon lehetett zárva, ha – és egyben remélve – pontos volt az adatközlés.
Ha a könyvtárak között a megyei könyvtárakat külön is vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy 2007-ben közöttük is meglehetősen nagy volt a különbség, hiszen az értékek 90,0 százaléktól 119,1 százalékig mutatkoznak. (Debrecenben az új könyvtár építése, az átköltözés miatt volt huzamosabb bezárás, ezért nem számolunk az ő adatával!) Azaz a legkevesebbet és a legtöbbet nyitva tartó megyei könyvtár között 73 nyitva tartott nap különbség volt 2007-ben. Ez bizony bő két hónap.
Nos, e rövid áttekintés talán segíti és ösztönzi a könyvtárak vezetőit, hogy sok szempont mellett az éves nyitva tartási napok számának vonatkozásában is értékeljék önmagukat. Tudjuk, hogy árnyalná a képet, ha nemcsak a napok számát, hanem a tényleges nyitvatartási órák számát is figyelembe vennénk, hiszen egy nyitva tartási napnak számít az is, ha csak egy órát, de az is, ha 10 vagy 12 órát van a könyvtár nyitva. Azaz lehet kevesebb napon több órát nyitva tartani és lehet több napon kevesebbet. A heti nyitva tartási órák számát a statisztika rögzíti is, de a Könyvtári Intézet azzal az információval már nem bír, hogy az egyes könyvtárak esetében pontosan mely napok is estek ki, vagy éppen tartoztak bele a nyitvatartási napnak közölt halmazba, és azokra pontosan hány nyitva tartási óra esett. Ezért is hangsúlyozzuk, hogy a cikk célja csupán a figyelemfelkeltés és az önértékelésre biztatás, nem pedig az értékelés elvégzése! És harmadik célként az önellenőrzést is meg kell jelölnünk, hiszen a statisztikai adatközlés során előfordulhat, hogy téves szám került a nyilvántartásba. Ha valaki ilyennel találkozna, köszönettel vesszük, ha pontosítja azt.
Végezetül a terjedelmi korlátok között álljon itt egy kimutatás a legalacsonyabb és a legmagasabb értékeket produkáló könyvtárak köréből.

A legalacsonyabb értékeket elérő városi könyvtárak

 

 

A legmagasabb értékeket elérő városi könyvtárak

JEGYZETEK

1 Portál program – A könyvtárügy stratégiája 2008-2013. Forrás: www.ki.oszk.hu; Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2008. 1. sz. 15. p.
2 A valamennyi könyvtárat tételesen felvonultató táblázat terjedelmi okok miatt nem kerülhetett bele e cikkbe adatközlésre, de a Könyvtári Intézet honlapján (www.ki.oszk.hu) a teljes anyag hozzáférhető.

Címkék

(1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (20) (1) (18) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (10) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (18) (6) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (11) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (2) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (33) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (6) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (4) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (62) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (4) (1) (11) (11) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (43) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (8) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (9) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)