KÖNYVTÁRPOLITIKA
Bánkeszi Katalin: A MOKKA és az ODR kapcsolata, továbbfejlesztési lehetőségek 3-8

MŰHELYKÉRDÉSEK
Pegán Anita: “…szervezetten kell behozni a gyerekeket”. Látogatás az Eötvös Károly Megyei Könyvtárban, Veszprémben 9-13
Redl Károly: Országgyűlési dokumentumok az interneten. Az Országgyűlési Könyvtár adatbázisa 14-22
Fehér Miklós: Nyitva lenni, vagy nem lenni. A nyitva tartási napok éves számának alakulása a városi könyvtárak körében 23-27

“OLVASSANAK AZ EMBEREK!”
Sárköziné Sárovits Hajnalka: Ingyenes könyvtárhasználat Balatonfüreden 27-28
Horváth Sándor Domonkos: Széles körű felhasználói kedvezmények a győri Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtárban 29
Koltay Tibor: Amit a könyvtáros tud… A könyvtáros és az akadémiai írástudás 30-33
Turai Hilda: Vajdaság magyar könyvtárügye 33-44

HISTÓRIA
Nagy Enikő: Jogszabályok, ajánlások, irányelvek a közkönyvtári tájékoztatásban a kezdetektől a könyvtári törvényig 45-53

KÖNYV
Bényei Miklós: Pécs bibliográfiája 1960-2005 54-57
Vasbányai Ferenc: Bényei Miklós tanulmányai, cikkei, recenziói 57-60

Röviden összefoglalom a Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA) jelenlegi helyzetét és a közeljövő – vagyis az elkövetkező két hónap – feladatait. Áttekintjük, milyen lehetőségeket rejtenek a Tudásdepó-Expressz névre hallgató, könyvtári fejlesztéseket célzó pályázatok. Nagy vonalakban ismertetem a MOKKA és az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) korszerűsítését célzó, három nagy könyvtár összefogásával megvalósuló országos fejlesztési terveket, és a kitűzött célokat.

A jelen és a közeljövő

Mint már korábban is bejelentettük, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) önálló szervert vásárolt és helyezett üzembe a MOKKA céljaira. A szerver felélesztése után a projektvezetők egyeztettek az OSZK vezetőségével és a rendszer fejlesztőivel, aminek eredményeként az a döntés született, hogy a jövőben ez a szerver ad helyet az adatbázisnak, és innen szolgáljuk ki a közös katalogizálási és keresési igényeket. Ehhez telepíteni kell az ORACLE adatbázis-kezelőt, ki kell alakítani a MOKKA működéséhez szükséges környezetet, majd fel kell építeni a MOKKA adatbázist és a kereséseket támogató indexeket. (tovább…)

Egy hivatali megbeszélés után, sietősen fogad dolgozószobájában Pálmann Judit igazgató asszony. Bár ránézésre az asszony elnevezés lényéhez egyáltalán nem illik, annak ellenére, hogy két, majdnem felnőtt gyermek édesanyja. Kifejező barna szemei, divatosra vágott haja, fiatalos öltözéke inkább egy energikus, fiatal, független nő benyomását kelti, és a beszélgetés során is csak néha látom meg arcán a gondokat kifejező ráncokat, amelyek azonban csak komolyabbá és még elszántabbá teszik egész személyiségét. Főként akkor látszik rajta ez a komolyság, amikor – a beszélgetés során többször visszatérően – megbízott igazgatói működése elejéről beszél. Még friss és részben feldolgozatlan ez az élmény benne és a kollégáiban is. Még láthatatlanul ott jár közöttük a bizonytalanság, a kiszolgáltatottság érzése ezekben a napokban is, holott már egy éve történt az, amire nem szívesen emlékezik. (tovább…)

Az Országgyűlési Könyvtár 2008. június 11-én, sajtóbemutatón ismertette az Országház Delegációs termében az elmúlt évben végzett digitalizálási tevékenységének újabb jelentős eredményét, az Országgyűlési dokumentumok (képviselőházi naplók és irományok, főrendiházi naplók 1861-1918) című adatbázisát.
Az adatbázis létrehozataláig szövevényes út vezetett. Néhány fontosabb mérföldkő bemutatása bepillantást enged az Országgyűlési Könyvtár digitalizálási és ezzel összefüggő állományvédelmi tevékenységébe. Meglepő módon ugyanis a digitalizálás megkezdéséhez az állományvédelmen keresztül vezetett az út. A könyvtár Magyar parlamenti gyűjteményében féltve őrzött dokumentumok állapota folyamatosan romlott, ezért e folyamat megállítása, de legalábbis lassítása a könyvtár alapvető feladatává vált. (tovább…)

A könyvtárfejlesztés stratégiai céljai közt a második pont foglalkozik a hozzáférés növelésével. A külföldi trenddel összhangban a hozzáférés növelésének folyamatos elsőbbsége a hazai könyvtárfejlesztési szemléletet is meg kell, hogy határozza. Ennek szellemében fogalmazódott meg a már hivatkozott pontban a stratégiai cél, vagyis, hogy “a könyvtár a használó központúság szellemében a lakóhelytől, településtípustól, könyvtári épülettől és a nyitvatartási időtől függetlenül biztosítson hozzáférést ezen információkhoz és adatokhoz, valamint a könyvtári szolgáltatások jelentős részéhez.”1
A hozzáférés szélesítése elsősorban technikai, technológiai fejlesztések révén valósulhat meg. Ennek keretében olyan szolgáltató könyvtárak működtethetőek, amelyek 24 órában képesek elektronikus hozzáférést biztosítani a könyvtári információkhoz és a könyvtári szolgáltatások jelentős részéhez.

(tovább…)

A magyarság mint kisebbség

A kisebbségben élő magyarságnak számolnia kell a nyelvi és kulturális különbözőségéből eredő hátrányokkal. A kisebbségben élők az ország többségével szemben egy másik kultúrát, nyelvet, mentalitást stb. jelentenek. Ez a másság sokszor vezet társadalmi hátrányokhoz és a többségi nemzet ellenszenvéhez.
A könyvtár szerepe, hogy az adott kultúrkört jelentő dokumentumokat megfelelő mennyiségben és minőségben szolgáltatni tudja. Ezzel a többségi állam azt is kifejezné, hogy nem tekinti alacsonyabb rendűnek a másik etnikum tagjait, a könyvtár pedig a kulturális önazonosságuk megteremtésének-megtartásának szolgálatába állhat. A saját kultúra megismertetésén keresztül erősödik az azonosságtudat és gyengül a kisebbségi létből fakadó hátrányosság érzete. Ha a nemzeti identitásuk nem szenved csorbát, a magyarság kisebbségi csoportjai kultúráját, hagyományait, szokásait megtartva tudnak az adott többségi társadalomba beilleszkedni, annak tevékeny részesévé válni. Kisebbségben csak az erős nemzeti identitással rendelkező egyének maradnak meg magyarnak, és lesznek magyarként az adott többségi társadalom aktív részesei. Ilyen esetben beszélünk integrációról. (tovább…)