A könyvtárak és az átalakulás[1]

Kategória: 2016/12

Kedves Kollégák!

Mai előadásom témája: a könyvtárak és az átalakulás. Az IFLA és a könyvtárak számára ma az egyik legfontosabb kérdés az, hogy melyek azok a jelenlegi vagy most felmerülő trendek, amelyek befolyásolni fogják az információhoz és tudáshoz való hozzáférést a nyilvános és a magánszféra területén, valamint hogy milyen hatással lesznek ezek a társadalom egészére, és különösen a könyvtárakra? Továbbá érdekes megvizsgálni azt is, hogy miként reagáltak a könyvtárak ezekre a trendekre? Hogyan kellene a könyvtárakat átalakítani, hogy felhasználói közösségeik igényeinek legjobban megfeleljenek? Hogyan kellene optimálisan megtervezni létesítményeiket és szolgáltatásaikat? (tovább…)

Címkék: ,

Könyvtári metamorfózis

Kategória: 2016/ 8

Sipos Anna Magdolna, a Pécsi Tudományegyetem oktatója még 2015-ben publikálta Könyvtári reneszánsz: könyvtárak az információs társadalomban 2.01 című kötetét, írt is róla több ízben a szaksajtó, így hát a recenzió tárgya sokaknak már ismerős lehet. Írásunk apropója, hogy a Kossuth Kiadó gondozásában a jól ismert NÉRO sorozat részeként először e-bookként kiadott könyvet a Ventus Libro Kiadó nemrég bővített tartalommal, hagyományos, nyomtatott formában is megjelentette. (tovább…)

Címkék: ,

Tanulás, tudás, hozzáférés, könyvtár, változás

Kategória: 2014/ 2

A könyvtárak jövője a digitális korban
a 2013. évi virtuális világkonferencia tükrében*

“Ami jön, fogadjátok, ami megy, engedjétek!
Ennyi az egész.”
(zen bölcsesség)

Amennyiben a könyvtárakban már régóta jól bevált, a tudományos közéletben is egyre gyakrabban alkalmazott és már a virtuális világban is meghonosodott tárgyszavas feltárással próbáljuk leírni a Library 2.013 világkonferenciát, úgy a címként használt felsorolás kifejezései, illetve azok fogalmi kapcsolódásai viszonylag pontosan tükrözik a lényegét. (tovább…)

Címkék: , ,

Információs társadalom – Digitális Közösségi Terek

Kategória: 2013/ 7

Az információs társadalom szervez(őd)ése iránti – kezdetben külső, aztán később belső – igény a 2000-es évekre fordulván jelentkezett egyre hatványozottabb mértékben. Manapság lényegi, megkerülhetetlen kérdés az információs társadalom kiterjesztése és a mindenki számára egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása, ugyanakkor a divatos terminológiával Digitális Közösségi Terek gyűjtőnéven öszszefoglalt területek működőképes megoldásai, hosszú távú fenntartásuk és minél szélesebb elérhetőségük kevés esetben megoldottak. Az E-COOP-projekt éppen ezekre a szegmensekre koncentrál kitűzött céljaival, hogy a vidéki közösségek számára elérhető, megvalósítható, működő gyakorlatokat tárjon fel, és terjesszen el, olyanokat, amelyek segítik a Digitális Közösségi Terek továbbfejlesztését, a digitális írástudás általánossá tételét és a vonzó innovatív szolgáltatáskínálat kialakítását. A fejlettebb területeken a lakosság, a civil szervezetek, valamint a vállalkozások egyaránt igénylik e digitális szolgáltatások körének bővülését, a Digitális Közösségi Terek konstruktív létrejöttét, amelyek a XXI. század mikro- és makroközösségei számára megteremtik azt a bárhonnan elérhető fórumot, amely egyrészt revitalizálhatja az adott közösséget, másrészt pedig teljes szélességű értelemben vett kapcsolódási pontokkal szolgál: az információhoz, a tudáshoz és egymáshoz. (tovább…)

Címkék: ,

Információs túlterhelés

Kategória: 2012/11

Az információs túlterhelés (IT) valós probléma, viszont – az általános vélekedéssel szemben – nem újkeletű jelenség, és nem csupán az internet hatására alakult ki, viszont új “színezetet” kapott a technológia újabb vívmányainak megjelenésével. Életünk minden területére kihat. Akadályt, nehézséget jelent az üzleti életben, a tudományban és a hétköznapokban egyaránt.
Információs túlterhelésen azt a helyzetet értjük, amikor a rendelkezésre álló, potenciálisan hasznos, releváns információ mennyisége az egyén számára megnehezíti a temérdek információ hatékony felhasználását.1 Másképpen megfogalmazva: az IT az egyének (vagy rendszerek) olyan állapota, amely nem teszi lehetővé, hogy minden kommunikációs input feldolgozható vagy felhasználható legyen, így sikertelenséghez vezet.2 (tovább…)

Címkék: ,

A közművelődés jelentésváltozásai egy lehetséges könyvtári struktúrában

Kategória: 2006/ 3

“Igaz az egész.”
(Hegel: A szellem fenomenológiája)

Megváltozott társadalmi környezet, kulturális szükséglet, intézményi struktúra

Napjainkban a kultúraátadás területén tapasztalható földrengésszerű változások merész, adott esetben a kísérletezéstől sem mentes elképzeléseket tettek szükségessé új útjainak megtalálásához, a gyakorlatban történő hatékony megszervezéséhez. (tovább…)

Címkék: , ,

A PULMAN-program

Kategória: 2003/ 6

A PULMAN-projekt az Európai Unió “Információs Társadalom Technológiái” kulcsakciója keretében a közkönyvtárak, helyi múzeumok és levéltárak együttműködésének és teljesítményének erősítésére indult 2001-ben. Közvetlen előzménye a Európai Közösség korábbi pályázati periódusában a Publica nevű program volt. (tovább…)

Címkék: ,

Pióca, dögkeselyű vagy csak egyszerűen infobróker?

Kategória: 2001/ 9

Egy éven belül két eszmecsere is lezajlott a Katalist levelezőlistán az információbrókerségről. Az ott, illetve az információbrókerséggel kapcsolatos előadások utáni beszélgetéseken felmerült kérdéseket feldolgozva íródott ez a cikk, hogy meghatározza az információbróker fogalmát és lehetséges viszonyát a könyvtároshoz.

Definíció és környéke

Információbróker – infobróker – ibróker, esetleg IB (information broker). Az elnevezés új, szokatlan, a tartalom azonban csak részben az. A név érthetőbbé válik, ha szinonimát használunk: független információs szakember (independent information professional). Az előbbiben ugyanis a “bróker” a részvényalkuszt, a tőzsdeügynököt idézi, és ez esetünkben nem túl szerencsés. Az információbróker célja és feladata, hogy megrendelője problémáinak megoldása érdekében információs csomagot adjon el neki.

A “független” kifejezés arra utal, hogy általában szervezeti kötöttségen kívül, önállóan vagy kisebb önálló csoportban dolgozik. De hogy minden esetben független-e, azt érdemes körüljárni. Szűkebb értelemben az infobróker

  1. önálló vállalkozó, aki alkalmi, esetleg folyamatos megbízásokból tartja fenn magát;
  2. bővebb értelmezésben lehet belső vállalkozó, aki egy nagyobb vállalkozáson belül önálló költségközpontban (profitközpont) – optimális esetben könyvtárban – dolgozik, több-kevesebb önállósággal1 (Ilyenre találunk/találtunk példát többek között az OMIKK-ban2, MTI-ben3 vagy a Richter Gedeon Vegyészeti Gyárban4.);
  3. még tágabb értelmezésben gondolhatunk szervezetbe integráltan működő alkalmazottra is, bár itt a függetlenség erősen megkérdőjelezhető.

(tovább…)

Címkék: ,

Netezők és olvasók

Kategória: 2001/ 5

Nemzetközi kitekintés

Találgatások és várakozások

A sajtó márciusi hírei közt: tőzsdei zuhanások. A szakértők szerint: vagy jelentős gazdasági visszaesés előjele ez, vagy nem, még nem világos, mi várható, milyen tendenciák rajzolódnak ki ténylegesen.

MacLuhan közel negyven éve állapította meg, hogy a Gutenberg-galaxis végéhez értünk: a nyomtatott kiadványok helyébe új médiumok lépnek, s ezzel a civilizáció gyökeresen más irányt vesz. A. Kent, korunk egyik legnagyobb szakmabelije 1972-ben azt írta, hogy húsz éven belül a kiadványok fele már nem papíron jelenik meg. Tíz évvel később módosított: ez nem így következik be – de csak azért nem, mert erős a lélektani ellenállás, nehezebb áttörni a megszokás falait, mint racionálisan elvárható lenne.

Mai kiadói szakértők tíz évre előretekintve közel azonos súlyúnak vélik a könyvek és az elektronikus kiadványok profithozó esélyeit. Annyi bizonyos, hogy a jelen mégoly világosan látó személyiségei sem látják (láthatják) előre a soktényezős folyamatok további alakulását. Rengeteg értelmezési kísérlet születik, s ember legyen a talpán, aki köztük a valódi, a megvalósuláshoz közeli értelmezést képes felismerni. Az olvasás konferenciáján a könyvtáros maga is inkább adalékokat kínál és töprengéseit osztja meg, semmint készre sminkelt válaszokat ígér.

Közismert, hogy az egyéni olvasás a hellenisztikus korban vette kezdetét, a csendes olvasás pedig úgy ezer éve, a kolostorok falai közt formálódott. Az európai társadalmakban az olvasás szélesebb körben, tehát a lakosság 10–25%-át elérve, úgy kétszáz éve jelent meg.

(tovább…)

Címkék: ,

Információs társadalom és könyvtár

Kategória: 2002/ 5

Őskor, középkor

Negyven éve, 1962 őszén friss érettségimmel lettem könyvtári raktáros a nemzeti könyvtár hírlaptárában. A húszas évek végén készült vasraktár csigalépcsőin rohantunk fel-le a szükséges kötetekkel. (tovább…)

Címkék:

(Információs szak)emberek a változó világban

Kategória: 2002/ 4

BOBCATSSS 2002. január 28–30., Portoroz (Szlovénia)

Az idén Portorozban megrendezett 10. BOBCATSSS nemzetközi szimpózium egy, napjainkban a könyvtáros szakma számára igencsak nagy érdeklődésre számot tartó kérdésről, a könyvtároshivatás jövőbeli szerepéről szólt, Human Beings and Information Specialists (Emberek és információs szakemberek) cím alatt. Dolgozatomban a konferencián elhangzott összesen 40 előadás közül válogattam ki néhányat, azokon keresztül szeretném bemutatni a szimpózium fő gondolatmenetét, konklúzióit. (tovább…)

Címkék: ,

A könyvtárak változó szerepe az információs társadalomban*

Kategória: 2002/ 2

A “könyvtár” szó tapasztalataim szerint általában pozitív visszhangot vált ki olvasójában (vagy hallgatójában), többnyire a nyugalom, a szórakozás, a kellemes gyermekkori olvasmányélmények érzete kapcsolódik hozzá. A közelmúlt néhány eseménye kapcsán azonban többször negatív értelemben került említésre a könyvtár, amely szakmai elfogultságom miatt rögtön megütötte a fülemet. (tovább…)

Címkék: ,

Az információfogyasztó társadalom az ifjúság és a könyvtár*

Kategória: 1999/ 5

Kíséreljük meg e három pontot: az információfogyasztást, az ifjúságot és a könyvtárat egy gondolati vonallal egybekötni.

Közismert ténnyel kezdem: borul a hajó. Legalábbis megbillent. Mármint a nagyobb, a szolgáltatásképes könyvtárak hajója, ahol az utastér egyik oldalán évről-évre növekvő számban zsúfolódnak az egyetemi és főiskolai hallgatók, a másik oldalon viszont egyre kevesebb utas kívánkozik beszállni. Még inkább megbillenni látszik a hajó, ha nem beiratkozottak vagy a látogatók tömegét, hanem az információt igénylők arányát nézzük. Egy friss felmérés szerint (W. Péterfi Rita) a közművelődési könyvtárosoknak feltett tájékoztatói kérdések kétharmada hallgatóktól, tanulóktól származik, mindenki más maradék egyharmadon osztozik.

Egy pillanatra nézzünk határainkon túlra, Nyugatra is. Egy tekintélyes szaklapban egy tekintélyes kolléga, az egyik nem kevésbé tekintélyes nemzeti könyvtár munkatársa ilyeneket ír: “Az ország legnagyobb könyvtárait elözönlötték a fiatalok…az egyetemi könyvtárrá válás veszélye fenyeget… Mindezzel sérül a könyvtárak tudományos teljesítménye. Ám ez sem a politikusokat, sem a döntési helyzetben levő kollégákat nem befolyásolja. Groteszk helyzet alakult ki…”.

Groteszk?

A leírt látlelet számunkra is ismerős: az OSZK-tól kezdve a FSZEK Központi könyvtárán át a megyei könyvtárakig bárki bármikor tapasztalhatja a hallgatók könyvtárostromló rohamát. S az okok is ismertek: a felsőoktatási létszám gyarapodása az elmúlt tíz évben, a “többkönyvűség” fokozatos térhódítása, a növekvő igényektől elmaradó felsőoktatási könyvtári kapacitás. Mindez magyarázza helyzetünket, de a kapott magyarázat nem teljes. Gondoljunk kollégánk idézett passzusára vagy arra, hogy Nyugat-Európa nagyvárosi könyvtáraiban is hallgatók tömegét látjuk az olvasótermekben, ott, ahol a hallgatói létszámrobbanás nem friss jelenség, az egyetemi könyvtári ellátás pedig a miénkhez mérten ugyancsak irigylésre méltó.

(tovább…)

Címkék: ,

“Információ nélkül nincs demokrácia” Beszélgetés Hámori József kultuszminiszterrel

Kategória: 1998/ 9

– Miniszter Úr! Az Ön nevét és tudósi működését igen sok könyvtáros ismeri. Új posztján is bemutatkozott már néhány interjú erejéig. Engedje meg, hogy mégis arra kérjük, szóljon néhány szót önmagáról és eddigi pályafutásáról a mi olvasóink, a könyvtárosok számára is. (tovább…)

Címkék: ,

A felsőoktatási könyvtárak az információs társadalom kihívásai előtt

Kategória: 1998/ 7

A külföldi folyóirat-rendelés helyzete
a Kossuth Lajos Tudományegyetemen

Általános megállapítások

Egyes felmérések szerint a tudományos ismeretek minden 15–17 évben megkétszereződnek. Az észak-amerikai tudósok pl. 1965-ben még “csak” 217 000 cikket jelentettek meg, 1995-ben publikációik száma 660 000 fölé emelkedett. A folyóiratok száma tízévenként, átlagos előfizetési díjuk hatévenként megduplázódik. (tovább…)

Címkék: ,

A felsőoktatási könyvtárak az információs társadalom kihívásai előtt

Kategória: 1998/ 6

A BME KTK funkciója és fejlesztésének súlypontjai

I. A BME Könyvtár és Tájékoztatási Központ (KTK) funkciója

Mint egyetemi könyvtárnak elsődleges és döntő feladata az oktatás/tanulás és kutatás könyvtári és információs támogatása, az egyetem polgárai (hallgatók, oktatók, kutatók) igényeinek színvonalas kiszolgálása. (tovább…)

Címkék: ,

A felsőoktatási könyvtárak az információs társadalom kihívásai előtt

Kategória: 1998/ 5

A 3K idei márciusi számában a fenti címmel adtuk közre a finn egyetemi könyvtárigazgató, Tuulikki Nurminen úrhölgy – szerintünk rendkívül tanulságos – cikkét. A szerkesztőség felkért néhány magyar egyetemi és főiskolai könyvtárigazgatót, ha netán lenne a finn cikkel kapcsolatban mondandójuk a címben megjelölt, persze tágan értelmezett témakörrel kapcsolatban, és természetesen a hazai helyzetre, illetve saját könyvtárukra vonatkoztatva, foglalják azt írásba, és bocsássák lapunk rendelkezésére. Igen nagy örömünkre szolgált, hogy sokan ragadtak tollat, ültek le írógépük, számítógépük elé, és alkották meg műveiket, amelyek közül nem egy bizony árnyékba borította a finn szerző művét. (tovább…)

Címkék: ,

Magyar egyetemi könyvtárak az információs társadalomban. Megváltozott szolgáltatások, átalakult gyűjtemények

Kategória: 1998/ 5

Változások a felsőoktatásban és a társadalmi környezetben

Felsőoktatási reform

Az utóbbi 10 évben a magyarországi felsőoktatásban lényeges változások történtek. A felsőoktatási törvény szellemében a különböző szakminisztériumoktól a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz kerültek a szakegyetemek, tehát az összes felsőoktatási intézmény egységes irányítású lett. Többek között azzal a céllal, hogy összehangolt intézményfejlesztési tervek készüljenek. (tovább…)

Címkék: ,

Mit is keresünk a “sztrádán”? (Provokatív kisesszé)

Kategória: 1998/ 1

A Daniel Bell által szociológiailag (talán először) leírt, “posztindusztriális” társadalom, amelynek lényege – mint tudjuk – végül is az, hogy a nem közvetlenül termelő gazdasági ágazatokban foglalkoztatottak aránya fölébe nőtt a termelői szférának –, szóval ez a szolgáltató elvű és rendszerű gazdasági környezet, következésképpen az e gazdasági környezethez tartozó társadalom is – talán már csak egy rövid ideig? Nem tudom – még várat magára Magyarországon. (tovább…)

Címkék:

Címkék