Értékmentés a diaszpórában, avagy új gyarapítási lehetőség a Kárpát-medence könyvtárai számára

Kategória: 2016/ 1

Jelentés a Mikes Kelemen Programról

Bevezető

Az utóbbi években szép számmal születtek programok a diaszpórában élő magyarok értékeinek, hagyatékainak megmentése céljából. Érdemes megemlíteni az Ithaka és a Rodostó Programokat, amelyekkel a Nemzeti Kulturális Alap a könyvtáraknak, múzeumoknak és levéltáraknak nyújtott pályázati lehetőséget értékes külföldi hagyatékok hazahozatalára. Ezek a programok feltételezték, hogy a közművelődési intézmények átfogó ismerettel rendelkeznek a diaszpóra magyarságának kulturális életével kapcsolatban, és a pályázás során egy-egy, az adott intézmény profiljának leginkább megfelelő hagyaték hazahozatalát engedték meg. (tovább…)

Címkék: , ,

A jövő nemzeti könyvtára*

Kategória: 2014/10

Bevezető

A nemzeti könyvtár jövője azon múlik, hogy képes lesz-e egyaránt ellátni alap- és “járulékos” feladatait, kellő mértékű dinamikával igazodva a nemzetközi normákhoz és a változó technológiai környezethez. Ez csak akkor sikerülhet, ha megteremti az ehhez szükséges erőforrások előteremtésének és hatékony felhasználásának feltételeit, méghozzá mindezt – lehetőség szerint – a belső kapacitások optimalizálásával, a szervezeti kultúra megújításával és a szolgáltatáscentrikus szemlélet bevezetésével. (tovább…)

Címkék:

A nyugati magyar szórvány könyvtári hungarikumai*

Kategória: 2014/ 5

Könyvek, otthonról haza
A magyar szórványok az egységes magyar nemzet szerves részét képezik.

“Szerteszét a világon mindenütt élnek magyarok. Magyarság azonban csak egy van, s a magyar nemzet – mely e kulturális sorsközösségben létrejött – egységes, bár részei a világon sokfelé élnek.”

A Nemzetismeret című tankönyvből idézett sorok ezek. Magyar szórványok lélekszámáról közölt összesítő adatai szerint nemzetünk ötödrészét alkotják a XX. század történelmi viharaiban “Nyugatra” – Észak- és Dél-Amerikába, Ausztráliába, Izraelbe, Dél-Afrikába, valamint Nyugat-Európába – kivándorolt, kitelepített, száműzött vagy kimenekült magyarok. (tovább…)

Címkék: , ,

Periodikumok feldolgozása az Országos Széchényi Könyvtár online katalógusában

Kategória: 2014/ 2

Az időszaki kiadvány és a periodikum fogalma

Az időszaki kiadvány olyan előre meg nem határozott időtartamra tervezett kiadvány, amely egymást követő részegységekből (számokból, füzetekből, kötetekből, évfolyamokból stb.) áll; ezeket rendszerint számozásuk, keltezésük, kronologikus vagy egyéb megjelölésük különbözteti meg egymástól. (tovább…)

Címkék: , ,

Hungarika dokumentáció

Kategória: 2014/ 1

Beszélgetés Kovács Ilonával,
az Országos Széchényi Könyvtár
Hungarika Dokumentációs osztályának
nyugalmazott vezetőjével

2001. december 13-án rendezte az Amerikai Magyar Könyvtár és Történelmi Társulat a New York-i Magyar Házban azt a nagysikerű előadást, ahol Kovács Ilona a Hungarika Információ, Hungarika WWW és a Hungarika Névkataszter adatbázisait ismertette a hallgatósággal. (tovább…)

Címkék: , , ,

“Sok minden megváltozott az OSZK-ban”

Kategória: 2004/ 8

Beszélgetés Monok Istvánnal

 

- Tisztelt Főigazgató Úr! Kedves István! Melegen gratulálunk ahhoz, hogy újabb öt évre Te lettél az OSZK főigazgatója. Bizonyosak vagyunk benne, hogy nemcsak a saját nevünkben gratulálunk. Sokan, igen sokan voltak meggyőződve arról, házon belül és kívül egyaránt, hogy ilyen öt év után csak Te lehetsz a következő öt év “gazdája” is. Mielőtt azonban “igazi” kérdéseinket feltennénk, hadd érdeklődjünk arról, mi okozta, miben állt az a zavar, ami kinevezésedet megelőzte. Tulajdonképpen mi történt? Miért volt, ha csak pillanatokra is, interregnum?

- Nem tudom. Azt hiszem, ez a “kabátlopás” tipikus esete. Ugyanakkor nem tanulság nélküli az egész. Magam teljes meggyőződéssel vallom, hogy a magyarországi rendszer a vezetői posztok 3-5 évenkénti pályáztatásával jobb, mint az örök időre szóló kinevezések, persze kellene hozzá kulturáltsági szint. Ha ugyanis arra használjuk, hogy akármilyen nem szakmai szempont érvényesíthető legyen a szakmai munkában, akkor csak lejáratjuk a jó és szép elveket. Nagyon jó a rendszer, ha tényleges szakmai vetélkedés folyik, amely mellett szakmapolitikai érdekek a fenntartó részéről még érvényesíthetőek.

Minden pályáztatást megelőznek informális beszélgetések, így tőlem is sokan megkérdezték, hogy akarom-e folytatni. Az sem titok, hogy a fenntartó részéről is megkérdezték, és emellett köszönetet mondtak az eddigi, szerintük jó irányú változásokért. Látszólag megnyugvással vették tudomásul, hogy pályázati szándékom él. Az Országos Könyvtári Kuratórium – amelynek tagjai személyenként és testületileg is sokat tettek a nemzeti könyvtárért – is szerette volna tudni a jövőre vonatkozó elképzeléseimet, így a fenntartóval együtt arra kértek, hogy írjam le az OSZK munkájának átfogó szakmai koncepcióját. Ezt a dokumentumot áprilisban napirendre is tűzte az OKK, és néhány apró megjegyzést kivéve, óvatosságra intve (pl. a mátrix-típusú vezetési gyakorlat nehézségei miatt) jónak találták. Miután magam ezt a dokumentumot akartam pályázati formában beadni, csak a pályázat lezárta után hoztuk nyilvánosságra (Könyvtári Figyelő 2004/2.). Ezt megelőzően néhány embernek odaadtam, kértem tanácsukat, véleményüket. Vagy nem őszinték az emberek, vagy valóban nem rossz az elképzelésem a könyvtárról, de mindenki dicsérte.

(tovább…)

Címkék:

Első falat a nagy kalácsból. A nemzeti könyvtár cédulakatalógusainak retrokonverziós munkájáról*

Kategória: 2004/ 8

Hölgyeim és Uraim, tisztelt kollégák! Elárulom Önöknek, miért választottam beszámolómhoz ezt a népmesei címet. Azért, mert szerettem volna felkelteni érdeklődésüket. Ha a nyomtatott programban csak azt olvassák, hogy “cédulakatalógusok” és “retrokonverzió”, máris valami izgalmasabb után néznek. De mi köze van a kalácsnak a katalógushoz? Talán érdemes lesz meghallgatni.

A retrokonverziót hosszú évek óta valami nagyon kívánatos dolognak tartottam és tartom, olyannak, ami egy igazi nagy család számára készülő ünnepi, húsvéti vagy karácsonyi kalácshoz hasonlítható, és amelynek a megszegésére, az első falat ízlelésére vágyakozik a család minden tagja. Komolyra fordítva a szót, ha nagy családról beszélünk, a retrokonverzióval összefüggésben nemcsak az Országos Széchényi Könyvtárra gondolunk, hanem az egész országra, sőt az egész világ könyvtári közösségére, a könyvtárosok nagycsaládjára.

(tovább…)

Címkék: ,

Mindörökké Uriel

Kategória: 2005/ 9

Az OSZK kisnyomtatvány-megsemmisítése kapcsán

Mi miért történik velünk? Ki, mikor és miért avatkozik bele életünkbe akkor is, ha soha sem láttuk egymást? Ki, miért szól hozzá olyan kérdésekhez, amellyel kapcsolatban semmiféle érdemi információval nem rendelkezik, hozzáértéséről soha nem tett tanúbizonyságot? Olyan kérdések, amelyeket sorolni lehet, megválaszolni bizonnyal nem. Talán az író az egyetlen illetékes, hogy egyszer csak elmondja nekünk: nem kell csodálkozni, ez mindig így volt. Az ő tanítása, az ő meséje alatt találva érezhetjük magunkat, szoronghatunk, elégedettség lehet úrrá rajtunk. Érezhetjük magunkat szerencsétlennek, lehetünk büszkék. De jó elolvasni.1 Talán nem túl szerény egy hétköznapi ügy kapcsán egy kiváló regény egyik olvasatára utalni, de magam is találva éreztem magam olvasása közben, mint – gondolom – sokan mások. (tovább…)

Címkék:

Emlékezés az Országos Széchényi Könyvtár Budai Várba költözésének huszadik évfordulója alkalmából*

Kategória: 2005/ 5

Húsz esztendővel ezelőtti esemény ma már történelem. Még inkább annak számítanak az azt megelőző negyedszázad tervei, munkálatai, amelyeket az 1985. április 2-án tartott, a mai napon ünnepelt esemény koronázott meg. Részben könyvtártörténet, de egyúttal a mindennapok apró mozzanataiból összefonódó, egyéni életpályák, életpályáink története is. Olyan történet, amely az 1985-öt követő éveknek, sőt a jelen és a jövő nemzeti könyvtára szerepének és jelentőségének is megalapozója lett. (tovább…)

Címkék:

Elképzelések a retrospektív nemzeti sajtóbibliográfiáról

Kategória: 2005/ 3

125 évvel ezelőtt annak a Szinnyei Józsefnek, akiről a délelőtt folyamán két előadás is szólt*, merész elképzelése támadt: folyóiratot, egy szakközlönyt kívánt indítani a hírlapirodalom-történet és a hírlapkönyvtárak érdekében. Előfizetési felhívást fogalmazott meg, amelyben a következőkkel indokolta elhatározását: “Száz éves nemzeti hírlapirodalmunk oly kiterjedést nyert, hogy azt figyelemmel kísérni, áttekinteni csaknem a lehetetlenséggel határos. (tovább…)

Címkék: ,

Az Országos Széchényi Könyvtár könyvkatalógusainak retrospektív konverziója

Kategória: 2002/ 9

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az Országos Széchényi Könyvtár alapításának, fennállásának 200 éves évfordulója és a Magyar Könyvtárosok Egyesületének idei vándorgyűlése alkalmából – amely ezen évfordulóval kapcsolatos – megadatott, hogy szakmánk szempontjából elsőrendű témáról, a nemzeti könyvtár retrospektív konverziós programjáról beszélhetek Önöknek. (tovább…)

Címkék: ,

A nemzeti könyvtár évfordulójára

Kategória: 2002/ 7

2002-ben a magyarországi gyűjtemények történetében számos kerek évfordulót ünnepelhetünk. A Nemzeti Könyvtár és a Nemzeti Múzeum alapításának bicentenáriuma mellett az erdélyi magyarság központi könyvtárának, a Teleki Tékának a megalapítását (200 év), de a magyar megyei könyvtári hálózat születésének 50. évfordulóját is. A Pulszky Társaság, a Budapest Történeti Múzeummal és az Országos Széchényi Könyvtárral közösen rendezte azt a kiállítást, amely a magyarországi múzeumok születését követte nyomon1. A XIX. század első felében az európai nemzetek sorra alakították központi gyűjteményeiket (könyvtárak, múzeumok) a nemzeti kulturális öntudat olyan háttér-intézményeiként, amelyek az elmúlt másfél, két évszázadban be is töltötték szerepüket. Az olyan soknemzetiségű országban, mint amilyen Magyarország volt, az egyes nemzetiségek külön-külön is cselekedtek. Az erdélyi románok Balázsfalván, a szászok Nagyszebenben (Bruckenthal Múzeum), a szerbek Újvidéken, a horvátok Zágrábban, a szlovákok Turócszentmártonban. Küldetésük volt ezeknek a gyűjteményeknek, és nem véletlen hogy akkor, és éppen azon a módon történt a megalapításuk. (tovább…)

Címkék:

Mi a csoda az – egy nemzeti könyvtár?

Kategória: 2002/ 7

Az alább következő esszé (persze a műfaji meghatározás nem a klasszikusokra, az igazi esszé nagy európai és magyar művelőire utal, a szót Hegedűs Géza értelmében, értelmezésében veszem, aki – tudvalevőleg – azt válaszolta az őt firtató kérdésre, mi az esszé, hogy “az ember írja, ami az es[s]zébe jut”), szóval ez az esszé meg kell hogy magyarázza a címét. (tovább…)

Címkék:

Vázlatok

Kategória: 2002/ 7

az Országos Széchényi Könyvtár arcképcsarnokából

Horvát István (1784–1846)

Horvát István a XIX. század első felében a magyar szellemi, irodalmi és tudományos közéletnek egyaránt ismert személyisége volt. Bátor kezdeményező és fáradhatatlan szervező, kiváló előadó és iskolát teremtő tanár, nagy teherbírású végrehajtója volt a megújuló hazai kultúra napi teendőinek. (tovább…)

Címkék:

Ezerarcú OSZK

Kategória: 2002/ 7

OSZK. E néhány betű mindannyiunk számára egyet jelent: Országos Széchényi Könyvtár. A könyvtár, melyben minden Magyarországon megjelent könyv megtalálható és mindenki számára hozzáférhető. (tovább…)

Címkék:

Tükörcserepek

Kategória: 2002/ 7

Az OSZK a Könyvtáros írásainak tükrében

Tükör által is homályosan látunk. Mennyit láthatunk hát akkor, ha a tükör előtt meg sem jelenik a teljes látvány, mit adhat akkor az vissza? Diribdarab, hol elmosódottabb, hol élesebb kontúrú látványszeleteket. (tovább…)

Címkék:

Modern könyvtárrá válik a nemzeti könyvtár

Kategória: 2002/ 3

Beszélgetés Monok István főigazgatóval

– Az Országos Könyvtári Kuratórium 2001. évi fő feladata – a miniszter felkérésének megfelelően – az OSZK stratégiai munkatervének elkészíttetése, megvitatása, kialakítása volt. A jelentésből következtethetően ezt a tervet a grémium elfogadta. Mint ugyancsak a jelentésben olvasható, “az elkészült stratégiai munkaterv összhangban van a nemzetközi élvonalhoz tartozó könyvtárak hasonló dokumentumaiban megfogalmazott elképzelésekkel. A kitűzött célok megfelelnek a hazai és nemzetközi elvárásoknak”. Hogyan foglalnád össze ennek a stratégiai tervnek a lényegét, a “főcsapás” irányait, módozatait?

– A 2001. év hosszan tartó feladata volt a stratégiai terv elkészítése. Természetesen elkészült a terv, kialakítottuk a rövid-, közép- és hosszútávra érvényes jövőképet, sőt elkészítettük a hozzátartozó költségszámításokat is. Első pillantásra ez nem tűnt olyan bonyolultnak. Én magam leültem, és megírtam egy rövid anyagot, amit a kuratórium ugyan nagy tetszéssel fogadott, ám azt a véleményt alakította ki, hogy mindezt részletesen, konkrét feladatokra lebontva kell összefoglalni, kidolgozni. Így azután olyan munka indult meg, amelyben a könyvtár összes osztálya részt vett, valamennyi részleg együttesen alakította ki a tervet. Bátran állíthatom tehát, hogy ez a stratégiai terv összhangban áll a könyvtár szakmai közvéleményével, szakmai koncepcióival. Nos, miben modern ez a stratégiai terv, milyen új irányokat szab meg? A stratégiai tervezésnek természetesen az a feladata, hogy az adott lehetőségek keretei közt szabja meg a feladatokat és a prioritásokat. Nagyon szeretném persze, ha – sok más nemzeti könyvtárhoz, elsősorban talán az osztrák nemzeti könyvtárhoz hasonlatosan – beérhetnénk egy szűkített tervvel is. Az osztrák nemzeti könyvtár esetében ez például azt jelenti, hogy az intézmény kap öt évre egy jelentős összeget, és azt a feladatot, hogy összes nyilvántartását, katalógusát (stb.) vigye a hálóra. Ez a feladata, ez a prioritás. És ennek következtében én hiába fordulok az osztrák nemzeti könyvtárhoz, hogy digitalizálják – a mi Corvina-digitalizálási programunk értelmében – az adott Corvina-korpuszt, az igazgatónő azt válaszolja, hogy közöljem vele a bankszámlaszámot, amelyről összegeket hívhat le, ő majd megbíz cégeket a feladat megvalósításával. A saját költségvetésből erre egyetlen fillért sem áldozhat mindaddig, amíg a saját stratégiai tervét nem teljesítette. Magyarországon nem ilyen egyszerű a helyzet, itt kissé másként történnek a dolgok. Nekem meg kell mondanom, hogy mit szeretnék, ezt meg kell pontosan terveznem a költségvetés szintjén is, ezek után kerül sor arra, hogy közlik velem, mennyi pénz áll rendelkezésre, a többit pályázati forrásokból kell megvalósítanom. (tovább…)

Címkék:

Számadás a talentumokról*

Kategória: 2003/ 5

(Az olvasáskutatás 35 éve az OSZK-ban,
avagy elefántlábak az átszakadó mennyezeten)

“Legyetek őszinték, ne zúdítsatok
rám cifraszép szavakat,
mert el tudom viselni a meztelen
igét és ti is el kell, hogy viseljétek.”
Dsida Jenő

Hivatalosan 1968. július 1-jén alakult meg az OSZK KMK-ban a kezdeti hónapokban mindösszesen 2 fővel dolgozó Igénykutató csoport (Gerő Zsoltné vezető és munkatársa Kamarás István), de az első, ilyen irányú vizsgálat már csaknem 40 éve megszerveződött.

(tovább…)

Címkék: ,

Tájékoztató a MOKKA-projekt OSZK-ba kerüléséről

Kategória: 2002/ 3

A MOKKA-projekt szervezeti hátterének átalakítására az üzemeltetést folyamatosan biztosító finanszírozás miatt volt szükség. A projekt a fejlesztés, kialakítás időszakában még támogatható volt pályázati pénzekből, a jelenlegi készültségi fok azonban már meghaladta ezt a szintet. Az ötlet, azaz a projekt átköltöztetése az OSZK-ba, amely természetes intézményi hátteret biztosíthat számára, már a projekt kialakításának időszakában is felmerült. (tovább…)

Címkék: ,

“A nemzeti könyvtár szolgáltatási rendjébe épülnek be a sorozatok”

Kategória: 2000/12

Beszélgetés Monok Istvánnal, az OSZK főigazgatójával
és Kégli Ferenc osztályvezetővel

A napokban jelent meg az Országos Széchényi Könyvtár és az Osiris Kiadó közös kiadványaként a Nemzeti téka című sorozat első, nyitó kötete. A szakmailag is igen fontosnak tűnő, külcsínileg is roppant vonzó kiadvány adta az alkalmat arra, hogy Monok Istvánnal és Kégli Ferenccel, úgy is, mint a Nemzeti téka sorozatszerkesztőivel elbeszélgessünk az OSZK kiadványpolitikájáról. (tovább…)

Címkék:

Címkék

(1) (1) (12) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (19) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (16) (3) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (10) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (32) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (5) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (9) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (3) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (59) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (3) (11) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (8) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)