Régi könyvek irodája

Kategória: 2020/ 1

Megőrzés, nyilvántartás, szolgáltatás

Hol őriznek ma régi könyveket Magyarországon? Valójában hány régi nyomtatvány, kézirat, térkép – és a sort folytathatnánk – bújik meg a magyar könyvtárak polcain? Ez a feltételezhetően hatalmas mennyiség miképpen oszlik el formai, tartalmi és időbeli szempontból? Mit lehet tudni a gyűjteményről, annak történetéről és az állomány védelméről? Van-e honlapja a könyvtárnak, mekkora a feltártság mélysége vagy a digitalizáltság mértéke? A könyvtáros használ-e integrált könyvtári rendszert a feldolgozáshoz, hogyan áll a leltározás vagy az állomány revíziója? Ki a bibliotéka fenntartója, a kollekció kezelője és ő milyen szaktudással rendelkezik? S egyáltalán, mi is a pontos postai címe a könyvtárnak, ki a vezetője, mi a hivatalos neve, van-e valamilyen azonosítási (ISIL) kódja? (tovább…)

Címkék: , , , , , ,

Az Új Könyvek szürke eminenciása

Kategória: 2020/ 1

Lakatos András (1943-2019) emlékezete

1987 nyarától 1994 nyaráig voltunk az íróasztalunknál szembeszomszédok Lakatos Andrással az akkori Könyvtártudományi és Módszertani Központban (KMK), az Új Könyvek szerkesztőségében. Újonnan érkezett munkatársként kerültem az állománygyarapítási folyóirathoz, és a főszerkesztő, osztályvezető Győri Erzsébet Lakatos Andrást jelölte ki tanítómesteremül. (Utóbb tapasztaltam, hogy minden újonnan jött kollégát ő vezetett be a szerkesztő munka rejtelmeibe.) András leült mellém, és a maga egyéni hanghordozásával, lassan tagolt beszédével elmondta, mi lesz a dolgom, attól kezdve, hogy beérkezik a szerkesztőségbe a frissen megjelent kötet, egészen addig, amíg nyomtatásban megjelenik a recenziója. Ettől a naptól kezdve nyolc évig minden munkanapon együtt voltunk, sőt egy dolgozó pár lettünk, hiszen ketten voltunk férfiak az osztályon, így a nagy füles kosárban mi cipeltük le és föl a könyveket az OSZK bibliográfiai osztályára, ahol az ismertetésre kerülő könyvek címleírásai készültek. (tovább…)

Címkék: , , , , , , ,

Szerkesztői előszó

Kategória: 2019/ 9

Jelentős köz- és egyházi gyűjteményeink alapjait vagy rangos különgyűjteményeit többnyire erős gyűjtőszenvedéllyel megáldott, elhivatott magánszemélyek könyv- és műgyűjteményei képezik. Olyanoké, mint Széchényi Ferenc, akinek a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményi fundamentumát köszönhetjük. És számos az övénél szerényebb mennyiségű, de értékes kollekció kerül be ma is különféle gyűjteményekbe, részint a gyűjtő saját döntése okán, részint a későbbi örökösöknek köszönhetően. A magának gyűjtő kollektor csak kivételes esetben válik meg önszántából gyűjteményétől, de olyanok is vannak, akik eleve a közösség számára végzik tevékenységüket. Kuklay Antal atya az utóbbiak közé tartozik, aki többek között a Sárospatak menti plébániákra, a helyi egyházközség területére szervezett értékmentő gyűjtőutak révén alapíthatta meg 1967-ben Sárospatakon a Római Katolikus Egyházi Gyűjteményt. A mintegy huszonháromezer könyvből – köztük közel kétezer muzeális kötettel –, műtárgyakból, iratokból, papi hagyatékokból álló kollekció azonban mit sem ér, ha feldolgozatlanul hever a szekrényben. Farkas Katalin és Kőszeginé Tóth Judit cikke bemutatja, hogy a szakmai kapcsolatok és az intézmények közötti együttműködés és párbeszéd miként segíthet egy értékes könyvgyűjtemény szakszerű feltárásában. Az egyéni elhivatottságból táplálkozó eredmények és a gyűjtemények közti párbeszéd és feladatmegosztás ily módon hatékonyan kiegészíthetik egymást. Ehhez persze nyitnunk kell mások felé, az új megoldások a komfortzónán belül maradva nem fognak megtalálni minket.

Nagy Gyula az egyetemi könyvtárak szerepéről és a szegedi Klebelsberg Könyvtár gyakorlatáról írt cikkéből is az egyéni kvalitás fontossága tűnik ki, mivel mint írja: „Hiteles könyvtárat csak hiteles munkatársakkal lehet csinálni!”. Ugyanakkor a tudásmegosztást is fontosnak tartja, hiszen a képzéseken és konferenciákon részt vevő kollégáik rendszerint belső továbbképzések keretében számolnak be új ismereteikről. Néhányuk pedig részt vesz az egyetemi oktatásban is. És ezzel ismét az intézmények közötti kapcsolatok kérdéskörénél találjuk magunkat.

E havi lapszámunkat – melyben természetesen sok egyéb téma is megjelenik – a szakmai együttműködés fontosságát hangsúlyozandó ajánlom mindazoknak, akik a könyvtárszakma presztízsnövelésén dolgoznak, tehát minden elhivatott könyvtárosnak.

Jó olvasást kívánva,

Tóth Béla István

Címkék: , , , ,

Bibliotheca Corvina Virtualis

Kategória: 2019/ 6

Az OSZK megújult tematikus szolgáltatása

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) 2018/2019-es nagy sikerű, A Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításának1 megnyitásával egy időben indult útjának a Bibliotheca Corvina Virtualis elnevezésű megújított internetes szolgáltatás (http://corvina.hu), melynek távlati célja – amint azt a címe is sugallja – Hunyadi Mátyás magyar király (1458–1490) uralkodói könyvtára, a Bibliotheca Corvina fennmaradt és azonosított köteteinek virtuális rekonstrukciója. (tovább…)

Címkék: , , , , , ,

Az őrzők számvetése

Kategória: 2019/ 6

OSZK 215 : tanulmányok egy évforduló tiszteletére / Miskolczy Ambrus [et al.] ; [szerk. Deák Eszter, Dede Franciska]. – Budapest : Bibl. Nationalis Hungariae : Gondolat Kiadó, 2018.

 

Mostanában több helyről is azzal a váddal illetnek bennünket, hogy nem láttatjuk eléggé magunkat, nem mutatjuk be kellő részletességgel a nemzeti könyvtár feladatait, éppen futó programját. Ezért is történhet meg az, hogy a sajtó összehord hetet-havat, és különböző találgatások jelennek meg a könyvtár jövőjét illetően. Könnyű mentség lenne – még akkor is, ha részben igaz –, hogy a könyvtárosok nem szeretik a rivaldafényt, azért választották ezt a szakmát, mert itt el lehet bújni a könyvek közé, és békés körülmények között, gőzhangya szorgalommal lehet feldolgozni és rendszerezni az információkat. (tovább…)

Címkék: , , , , , , , , , ,

Szerkesztői előszó

Kategória: 2019/ 5

Nem lehet elég korán elkezdeni az olvasóvá nevelést, ez ma már köztudott, közhelyszámba menő tény. Az olvasásra ösztönző családi környezet, a könyvektől roskadozó polcok, a szülői minta, a mondókák, a felolvasás és a közös olvasás fontosabb, mint gondolnánk, hiányuk a későbbiekben szinte bepótolhatatlan lemaradást okozhat a felnövekvő gyermek számára, mindezek megléte viszont behozhatatlan előnnyé válhat. Ezt erősíti meg Arany Zsuzsanna recenziója is, amely épp egy olyan kiadványról szól – Könyvkelengye. Könyvkalauz kicsiknek és nagyoknak. Ötletek az olvasás megszerettetéséhez – melynek tartalma tökéletesen párhuzamba állítható a fenti gondolattal, hiszen a 0-3 éves korosztály beszédkészség-fejlesztéséhez és majdani olvasóvá neveléséhez kíván segítséget nyújtani.

Goda Beatrix silent book-témában jegyzett írása részint szintén a korai mesélés, felolvasás és együtt olvasás fontosságára hívja fel a figyelmet, ugyanis a kizárólag képekből álló silent book-ból való „mesélés” előszobája lehet a szöveges tartalmak befogadásának, ugyanakkor az is kiderül belőle, hogy a szöveg nélküli képkönyv több, mint pusztán egy olvasástanulásra felkészítő eszköz, az idegen nyelv és a vizuális műveltség oktatása terén is fontos szerepet kaphat.

Módszerekben és eszközökben tehát nincs hiány az olvasóvá nevelés tekintetében. De lépjünk most tovább. A szöveg nélküli, képekkel operáló történetmesélést mindössze a szövegbuborékok hiánya választja el a képregénytől, ami szintén segítheti az olvasás elsajátítását és az olvasásnépszerűsítést. A képregény azonban elsősorban, mint autonóm médium, mint önálló művészeti ág kelt – hazánkban ilyen formán főleg a rendszerváltás óta – egyre nagyobb figyelmet. Kiválóan példázza ezt az Országos Széchényi Könyvtárban 2018-ban rendezett Kép – Regény – Történet: A 9. művészet ikonjai Magyarországon című nagy ívű tárlat, vagy épp a Szegedi Képregényfesztivál, amelyet a Somogyi-könyvtár szervez immáron tíz éve, és most először jelenik meg róla összefoglaló cikk a könyvtári szaksajtóban.

Oros Sándor írásában a fesztivál történetére, magára a szervezésre és a rendezvény könyvtárra gyakorolt hatására helyezi a hangsúlyt, de a partnerkapcsolatok bemutatása is jelentős szerepet kap.

A 3K új számában mindemellett nemzetközi régi könyves workshopról, információs műveltségi konferenciáról, könyvtári állományvédelemről és a digitális kutatószobák kérdéséről is olvashatnak.

Kézirataikat továbbra is a 3k@oszk.hu e-mail címre várjuk.

 

Jó olvasást kívánva,

Tóth Béla István

Címkék: , , , , , , , ,

Digitális technológiák a kéziratos és nyomtatott örökség megőrzésében

Kategória: 2019/ 5

CERL-workshop az Országos Széchényi Könyvtárban

Az 1994-ben létrehozott Európai Kutatókönyvtárak Konzorciuma (Consortium of European Research Libraries, CERL) célja a nyomtatott és kéziratos kulturális örökség megőrzésének és hasznosításának támogatása. A CERL-nek jelenleg 279 tagja van, amelyhez Magyarországról az Országos Széchényi Könyvtárral (OSZK) és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központtal (MTA KIK) együtt 16 magyarországi egyházi könyvtár kíván csatlakozni, úgynevezett „klaszterbe” tömörülve. Az Egyházi Könyvtárak Egyesülése (EKE) tagkönyvtárai a magas éves díj fizetése helyett a náluk őrzött régi könyvek rekordjainak átadásával szerezhetnek tagságot. A közel 39.000 felajánlott rekordot a Heritage of the Printed Book Database (HPBD) régi könyves online adatbázisba töltik majd fel a MOKKA-R közvetítésével. Ennek az a feltétele, hogy a számos EKE tagintézményi rekordot őrző, ám online jelenleg nem elérhető MOKKA-R adatbázis újra fogadni tudja a feltöltéseket. (tovább…)

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Egy Networkshop konferencia lenyomata

Kategória: 2019/ 4

Networkshop 2018 konferenciakiadvány / szerk.Tick József, Kokas Károly, Holl András, Budapest : HUNGARNET Egyesület : MTA Könyvtár és Információs Központ, 2018. – 103. p. : ill.

 

A Networkshop eredetileg a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF), a Hungarnet Egyesület és a Magyar Internet Társaság által közösen szervezett több napos konferenciasorozat, amelyet manapság a Hungarnet, az NIIF-et magába olvasztó KIFÜ asszisztenciája mellett, szponzori támogatásokkal rendez meg. A rangos eseményen minden évben több száz hazai felsőoktatási hálózati szakember vesz részt. A konferencia 1992-es első megrendezése óta minden alkalommal más városban találkoznak a szakterület kutatói, fejlesztői, a gyártók és maguk a felhasználók is. (tovább…)

Címkék: , , , , , , , , , , , , ,

Értékmentés a diaszpórában, avagy új gyarapítási lehetőség a Kárpát-medence könyvtárai számára

Kategória: 2016/ 1

Jelentés a Mikes Kelemen Programról

Bevezető

Az utóbbi években szép számmal születtek programok a diaszpórában élő magyarok értékeinek, hagyatékainak megmentése céljából. Érdemes megemlíteni az Ithaka és a Rodostó Programokat, amelyekkel a Nemzeti Kulturális Alap a könyvtáraknak, múzeumoknak és levéltáraknak nyújtott pályázati lehetőséget értékes külföldi hagyatékok hazahozatalára. Ezek a programok feltételezték, hogy a közművelődési intézmények átfogó ismerettel rendelkeznek a diaszpóra magyarságának kulturális életével kapcsolatban, és a pályázás során egy-egy, az adott intézmény profiljának leginkább megfelelő hagyaték hazahozatalát engedték meg. (tovább…)

Címkék: , ,

A jövő nemzeti könyvtára*

Kategória: 2014/10

Bevezető

A nemzeti könyvtár jövője azon múlik, hogy képes lesz-e egyaránt ellátni alap- és “járulékos” feladatait, kellő mértékű dinamikával igazodva a nemzetközi normákhoz és a változó technológiai környezethez. Ez csak akkor sikerülhet, ha megteremti az ehhez szükséges erőforrások előteremtésének és hatékony felhasználásának feltételeit, méghozzá mindezt – lehetőség szerint – a belső kapacitások optimalizálásával, a szervezeti kultúra megújításával és a szolgáltatáscentrikus szemlélet bevezetésével. (tovább…)

Címkék:

A nyugati magyar szórvány könyvtári hungarikumai*

Kategória: 2014/ 5

Könyvek, otthonról haza
A magyar szórványok az egységes magyar nemzet szerves részét képezik.

“Szerteszét a világon mindenütt élnek magyarok. Magyarság azonban csak egy van, s a magyar nemzet – mely e kulturális sorsközösségben létrejött – egységes, bár részei a világon sokfelé élnek.”

A Nemzetismeret című tankönyvből idézett sorok ezek. Magyar szórványok lélekszámáról közölt összesítő adatai szerint nemzetünk ötödrészét alkotják a XX. század történelmi viharaiban “Nyugatra” – Észak- és Dél-Amerikába, Ausztráliába, Izraelbe, Dél-Afrikába, valamint Nyugat-Európába – kivándorolt, kitelepített, száműzött vagy kimenekült magyarok. (tovább…)

Címkék: , ,

Periodikumok feldolgozása az Országos Széchényi Könyvtár online katalógusában

Kategória: 2014/ 2

Az időszaki kiadvány és a periodikum fogalma

Az időszaki kiadvány olyan előre meg nem határozott időtartamra tervezett kiadvány, amely egymást követő részegységekből (számokból, füzetekből, kötetekből, évfolyamokból stb.) áll; ezeket rendszerint számozásuk, keltezésük, kronologikus vagy egyéb megjelölésük különbözteti meg egymástól. (tovább…)

Címkék: , ,

Hungarika dokumentáció

Kategória: 2014/ 1

Beszélgetés Kovács Ilonával,
az Országos Széchényi Könyvtár
Hungarika Dokumentációs osztályának
nyugalmazott vezetőjével

2001. december 13-án rendezte az Amerikai Magyar Könyvtár és Történelmi Társulat a New York-i Magyar Házban azt a nagysikerű előadást, ahol Kovács Ilona a Hungarika Információ, Hungarika WWW és a Hungarika Névkataszter adatbázisait ismertette a hallgatósággal. (tovább…)

Címkék: , , ,

“Sok minden megváltozott az OSZK-ban”

Kategória: 2004/ 8

Beszélgetés Monok Istvánnal

 

- Tisztelt Főigazgató Úr! Kedves István! Melegen gratulálunk ahhoz, hogy újabb öt évre Te lettél az OSZK főigazgatója. Bizonyosak vagyunk benne, hogy nemcsak a saját nevünkben gratulálunk. Sokan, igen sokan voltak meggyőződve arról, házon belül és kívül egyaránt, hogy ilyen öt év után csak Te lehetsz a következő öt év “gazdája” is. Mielőtt azonban “igazi” kérdéseinket feltennénk, hadd érdeklődjünk arról, mi okozta, miben állt az a zavar, ami kinevezésedet megelőzte. Tulajdonképpen mi történt? Miért volt, ha csak pillanatokra is, interregnum?

- Nem tudom. Azt hiszem, ez a “kabátlopás” tipikus esete. Ugyanakkor nem tanulság nélküli az egész. Magam teljes meggyőződéssel vallom, hogy a magyarországi rendszer a vezetői posztok 3-5 évenkénti pályáztatásával jobb, mint az örök időre szóló kinevezések, persze kellene hozzá kulturáltsági szint. Ha ugyanis arra használjuk, hogy akármilyen nem szakmai szempont érvényesíthető legyen a szakmai munkában, akkor csak lejáratjuk a jó és szép elveket. Nagyon jó a rendszer, ha tényleges szakmai vetélkedés folyik, amely mellett szakmapolitikai érdekek a fenntartó részéről még érvényesíthetőek.

Minden pályáztatást megelőznek informális beszélgetések, így tőlem is sokan megkérdezték, hogy akarom-e folytatni. Az sem titok, hogy a fenntartó részéről is megkérdezték, és emellett köszönetet mondtak az eddigi, szerintük jó irányú változásokért. Látszólag megnyugvással vették tudomásul, hogy pályázati szándékom él. Az Országos Könyvtári Kuratórium – amelynek tagjai személyenként és testületileg is sokat tettek a nemzeti könyvtárért – is szerette volna tudni a jövőre vonatkozó elképzeléseimet, így a fenntartóval együtt arra kértek, hogy írjam le az OSZK munkájának átfogó szakmai koncepcióját. Ezt a dokumentumot áprilisban napirendre is tűzte az OKK, és néhány apró megjegyzést kivéve, óvatosságra intve (pl. a mátrix-típusú vezetési gyakorlat nehézségei miatt) jónak találták. Miután magam ezt a dokumentumot akartam pályázati formában beadni, csak a pályázat lezárta után hoztuk nyilvánosságra (Könyvtári Figyelő 2004/2.). Ezt megelőzően néhány embernek odaadtam, kértem tanácsukat, véleményüket. Vagy nem őszinték az emberek, vagy valóban nem rossz az elképzelésem a könyvtárról, de mindenki dicsérte.

(tovább…)

Címkék:

Első falat a nagy kalácsból. A nemzeti könyvtár cédulakatalógusainak retrokonverziós munkájáról*

Kategória: 2004/ 8

Hölgyeim és Uraim, tisztelt kollégák! Elárulom Önöknek, miért választottam beszámolómhoz ezt a népmesei címet. Azért, mert szerettem volna felkelteni érdeklődésüket. Ha a nyomtatott programban csak azt olvassák, hogy “cédulakatalógusok” és “retrokonverzió”, máris valami izgalmasabb után néznek. De mi köze van a kalácsnak a katalógushoz? Talán érdemes lesz meghallgatni.

A retrokonverziót hosszú évek óta valami nagyon kívánatos dolognak tartottam és tartom, olyannak, ami egy igazi nagy család számára készülő ünnepi, húsvéti vagy karácsonyi kalácshoz hasonlítható, és amelynek a megszegésére, az első falat ízlelésére vágyakozik a család minden tagja. Komolyra fordítva a szót, ha nagy családról beszélünk, a retrokonverzióval összefüggésben nemcsak az Országos Széchényi Könyvtárra gondolunk, hanem az egész országra, sőt az egész világ könyvtári közösségére, a könyvtárosok nagycsaládjára.

(tovább…)

Címkék: ,

Mindörökké Uriel

Kategória: 2005/ 9

Az OSZK kisnyomtatvány-megsemmisítése kapcsán

Mi miért történik velünk? Ki, mikor és miért avatkozik bele életünkbe akkor is, ha soha sem láttuk egymást? Ki, miért szól hozzá olyan kérdésekhez, amellyel kapcsolatban semmiféle érdemi információval nem rendelkezik, hozzáértéséről soha nem tett tanúbizonyságot? Olyan kérdések, amelyeket sorolni lehet, megválaszolni bizonnyal nem. Talán az író az egyetlen illetékes, hogy egyszer csak elmondja nekünk: nem kell csodálkozni, ez mindig így volt. Az ő tanítása, az ő meséje alatt találva érezhetjük magunkat, szoronghatunk, elégedettség lehet úrrá rajtunk. Érezhetjük magunkat szerencsétlennek, lehetünk büszkék. De jó elolvasni.1 Talán nem túl szerény egy hétköznapi ügy kapcsán egy kiváló regény egyik olvasatára utalni, de magam is találva éreztem magam olvasása közben, mint – gondolom – sokan mások. (tovább…)

Címkék:

Emlékezés az Országos Széchényi Könyvtár Budai Várba költözésének huszadik évfordulója alkalmából*

Kategória: 2005/ 5

Húsz esztendővel ezelőtti esemény ma már történelem. Még inkább annak számítanak az azt megelőző negyedszázad tervei, munkálatai, amelyeket az 1985. április 2-án tartott, a mai napon ünnepelt esemény koronázott meg. Részben könyvtártörténet, de egyúttal a mindennapok apró mozzanataiból összefonódó, egyéni életpályák, életpályáink története is. Olyan történet, amely az 1985-öt követő éveknek, sőt a jelen és a jövő nemzeti könyvtára szerepének és jelentőségének is megalapozója lett. (tovább…)

Címkék:

Elképzelések a retrospektív nemzeti sajtóbibliográfiáról

Kategória: 2005/ 3

125 évvel ezelőtt annak a Szinnyei Józsefnek, akiről a délelőtt folyamán két előadás is szólt*, merész elképzelése támadt: folyóiratot, egy szakközlönyt kívánt indítani a hírlapirodalom-történet és a hírlapkönyvtárak érdekében. Előfizetési felhívást fogalmazott meg, amelyben a következőkkel indokolta elhatározását: “Száz éves nemzeti hírlapirodalmunk oly kiterjedést nyert, hogy azt figyelemmel kísérni, áttekinteni csaknem a lehetetlenséggel határos. (tovább…)

Címkék: ,

Az Országos Széchényi Könyvtár könyvkatalógusainak retrospektív konverziója

Kategória: 2002/ 9

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az Országos Széchényi Könyvtár alapításának, fennállásának 200 éves évfordulója és a Magyar Könyvtárosok Egyesületének idei vándorgyűlése alkalmából – amely ezen évfordulóval kapcsolatos – megadatott, hogy szakmánk szempontjából elsőrendű témáról, a nemzeti könyvtár retrospektív konverziós programjáról beszélhetek Önöknek. (tovább…)

Címkék: ,

A nemzeti könyvtár évfordulójára

Kategória: 2002/ 7

2002-ben a magyarországi gyűjtemények történetében számos kerek évfordulót ünnepelhetünk. A Nemzeti Könyvtár és a Nemzeti Múzeum alapításának bicentenáriuma mellett az erdélyi magyarság központi könyvtárának, a Teleki Tékának a megalapítását (200 év), de a magyar megyei könyvtári hálózat születésének 50. évfordulóját is. A Pulszky Társaság, a Budapest Történeti Múzeummal és az Országos Széchényi Könyvtárral közösen rendezte azt a kiállítást, amely a magyarországi múzeumok születését követte nyomon1. A XIX. század első felében az európai nemzetek sorra alakították központi gyűjteményeiket (könyvtárak, múzeumok) a nemzeti kulturális öntudat olyan háttér-intézményeiként, amelyek az elmúlt másfél, két évszázadban be is töltötték szerepüket. Az olyan soknemzetiségű országban, mint amilyen Magyarország volt, az egyes nemzetiségek külön-külön is cselekedtek. Az erdélyi románok Balázsfalván, a szászok Nagyszebenben (Bruckenthal Múzeum), a szerbek Újvidéken, a horvátok Zágrábban, a szlovákok Turócszentmártonban. Küldetésük volt ezeknek a gyűjteményeknek, és nem véletlen hogy akkor, és éppen azon a módon történt a megalapításuk. (tovább…)

Címkék:

Címkék