Szerkesztői előszó

Műhelykérdések
Goda Beatrix: A „silent book” alkalmazásának lehetőségei könyvtári foglalkozásokon
Oros Sándor: KÉPesek vagyunk? A Szegedi Képregényfesztivál története és hatása a Somogyi-könyvtárban
Kiss Zoltán – Kisszabóné Trapl Ivett: A könyvtáros álma, avagy digitális kutatószobák a felhőben

Interjú
Horváth Adrienn: „Előjelekről csak utólag látni, hogy jeleztek.” Állományvédelmi interjú Baranya Péterrel, a Piarista Központi Könyvtár igazgatójával

Konferenciák
Koltay Tibor: Idén is divat a lila. Beszámoló a LILAC 2019 konferenciáról
Oláh Róbert: Digitális technológiák a kéziratos és nyomtatott örökség megőrzésében. CERL-workshop az Országos Széchényi Könyvtárban

Perszonália
Korompai Gáborné: In memoriam Dr. Gomba Szabolcsné Dr. Lábos Olga (1935 – 2019)

Könyv
Arany Zsuzsanna: Kalauz az olvasóvá neveléshez

„A szöveg nélküli képkönyvek éppolyan univerzálisan érthetőek, mint a zene vagy a képzőművészet. Így nem csak a vizuális nevelésben játszhatnak szerepet, számos egyéb képességet fejleszthetnek, melyeket könyvtári foglalkozásokon, de a közoktatás keretein belül is alkalmazhatunk. Megfelelő eszközei lehetnek az anyanyelvi és idegen nyelvi ne­velésnek, a beszédfejlesztésnek, a gondolkodásfejlesztésnek és a fogalmazástanításnak. Multikulturális vagy többnyelvű közösség számára egyaránt alkalmasak.” (Goda Beatrix) (tovább…)

Nem lehet elég korán elkezdeni az olvasóvá nevelést, ez ma már köztudott, közhelyszámba menő tény. Az olvasásra ösztönző családi környezet, a könyvektől roskadozó polcok, a szülői minta, a mondókák, a felolvasás és a közös olvasás fontosabb, mint gondolnánk, hiányuk a későbbiekben szinte bepótolhatatlan lemaradást okozhat a felnövekvő gyermek számára, mindezek megléte viszont behozhatatlan előnnyé válhat. Ezt erősíti meg Arany Zsuzsanna recenziója is, amely épp egy olyan kiadványról szól – Könyvkelengye. Könyvkalauz kicsiknek és nagyoknak. Ötletek az olvasás megszerettetéséhez – melynek tartalma tökéletesen párhuzamba állítható a fenti gondolattal, hiszen a 0-3 éves korosztály beszédkészség-fejlesztéséhez és majdani olvasóvá neveléséhez kíván segítséget nyújtani.

Goda Beatrix silent book-témában jegyzett írása részint szintén a korai mesélés, felolvasás és együtt olvasás fontosságára hívja fel a figyelmet, ugyanis a kizárólag képekből álló silent book-ból való „mesélés” előszobája lehet a szöveges tartalmak befogadásának, ugyanakkor az is kiderül belőle, hogy a szöveg nélküli képkönyv több, mint pusztán egy olvasástanulásra felkészítő eszköz, az idegen nyelv és a vizuális műveltség oktatása terén is fontos szerepet kaphat.

Módszerekben és eszközökben tehát nincs hiány az olvasóvá nevelés tekintetében. De lépjünk most tovább. A szöveg nélküli, képekkel operáló történetmesélést mindössze a szövegbuborékok hiánya választja el a képregénytől, ami szintén segítheti az olvasás elsajátítását és az olvasásnépszerűsítést. A képregény azonban elsősorban, mint autonóm médium, mint önálló művészeti ág kelt – hazánkban ilyen formán főleg a rendszerváltás óta – egyre nagyobb figyelmet. Kiválóan példázza ezt az Országos Széchényi Könyvtárban 2018-ban rendezett Kép – Regény – Történet: A 9. művészet ikonjai Magyarországon című nagy ívű tárlat, vagy épp a Szegedi Képregényfesztivál, amelyet a Somogyi-könyvtár szervez immáron tíz éve, és most először jelenik meg róla összefoglaló cikk a könyvtári szaksajtóban.

Oros Sándor írásában a fesztivál történetére, magára a szervezésre és a rendezvény könyvtárra gyakorolt hatására helyezi a hangsúlyt, de a partnerkapcsolatok bemutatása is jelentős szerepet kap.

A 3K új számában mindemellett nemzetközi régi könyves workshopról, információs műveltségi konferenciáról, könyvtári állományvédelemről és a digitális kutatószobák kérdéséről is olvashatnak.

Kézirataikat továbbra is a 3k@oszk.hu e-mail címre várjuk.

Jó olvasást kívánva,

Tóth Béla István

Mi az a silent book, miért érdemes rá odafigyelni és mit kezdhetünk az ilyen típusú könyvekkel a könyvtári foglalkozásokon vagy a közoktatásban? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre keressük a választ. Cikkünk rövid összefoglalást kíván nyújtani a silent book témáját feldolgozó, elsősorban könyvtári területen megjelent írásokból. Nem célunk, hogy teljes, átfogó képet adjunk, a hangsúlyt a figyelemfelkeltésre helyeztük. (tovább…)

A Szegedi Képregényfesztivál története és hatása a Somogyi-könyvtárban

„Arra gondoltam, hogy rendezhetnénk
a könyvtárban képregényfesztivált, vagy inkább
kiállítást, az elsőt Szegeden, hagyományteremtő
szándékkal, valamikor tavasszal.”1

1. A megfogant gondolat

Mint a legtöbb könyvtár, a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár is folyamatosan törekszik a megújulásra. Új utakat keres, új szolgáltatások elindításával kíván egyre több olvasót megszólítani. Meggyőződésem, hogy ugyanolyan fontos feladatunk a potenciális könyvtárhasználók megnyerése, mint a már meglévő olvasók megtartása, színvonalas kiszolgálása. (tovább…)

A Csorba Győző Könyvtár által 2018 őszén szervezett helyismereti konferenciára1 készítettünk egy előadást Dénes Gizella (1887–1975) baranyai írónőről. Fekete László kiváló bibliográfiája volt a segítségünkre, ráadásul az írónő szülőfalujában rendelkezésünkre állt irathagyatékának egy része. Elkezdtük ennek digitalizálását, a születésitől a halotti anyakönyvi kivonatig, a leveleken át a kéziratokig, majd következtek sorban a regényei, a novelláskötetei, a róluk szóló recenziók és egyéb dokumentumok. Ócsárdon fotókat készítettünk, felvettük a kapcsolatot az irathagyaték Pécsett élő örökösével. (tovább…)

Állományvédelmi interjú Baranya Péterrel, a Piarista Központi Könyvtár igazgatójával

Az Erzsébet híd lábától egy kőhajításnyira árnyékos kapualj, önfeledten borozgató fiatalok és kürtöskalács illata fogadja a Piarista közbe betérő látogatókat. A levegőben szabadság, a kapualj felett régi könyvek vannak. Ahogy a vadszőlő fut fel a falon, úgy vándorol a kíváncsi tekintet az épület oldalán. Aki nem tudja, hogy ez az ELTE bölcsészkarának épülete volt, és hogy most itt van a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Könyvtára és Levéltára, az meglepődhet az ablakok túloldalán sorakozó könyveken és a szinte éjt nappallá téve munkálkodó kutatókon, szerzeteseken, levéltárosokon és könyvtárosokon, akik miatt világosak ezek az ablakok. (tovább…)

Beszámoló a LILAC 2019 konferenciáról

2019. április 24. és 26. között Nottinghamben került megrendezésre a LILAC 2019 konferencia, amelynek worshopjaiból és előadásaiból nyújtok válogatást a következőkben.

A LILAC (Librarians’ Information Literacy Annual Conference) konferenciák a brit könyvtári és információs szakemberek szervezete, a Chartered Institute of Library and Information Professionals szervezésében, évente más és más helyszínen zajlanak, viszont mindig a tág értelemben vett információs műveltség aktuális kérdéseire koncentrálnak. A konferenciasorozatnak számos visszatérő előadója van, viszont a hallgatóság összetételét nagyban befolyásolja az a tény, hogy egyes brit intézmények rotációs jelleggel küldik munkatársaikat a konferenciára. (tovább…)

CERL-workshop az Országos Széchényi Könyvtárban

Az 1994-ben létrehozott Európai Kutatókönyvtárak Konzorciuma (Consortium of European Research Libraries, CERL) célja a nyomtatott és kéziratos kulturális örökség megőrzésének és hasznosításának támogatása. A CERL-nek jelenleg 279 tagja van, amelyhez Magyarországról az Országos Széchényi Könyvtárral (OSZK) és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központtal (MTA KIK) együtt 16 magyarországi egyházi könyvtár kíván csatlakozni, úgynevezett „klaszterbe” tömörülve. Az Egyházi Könyvtárak Egyesülése (EKE) tagkönyvtárai a magas éves díj fizetése helyett a náluk őrzött régi könyvek rekordjainak átadásával szerezhetnek tagságot. A közel 39.000 felajánlott rekordot a Heritage of the Printed Book Database (HPBD) régi könyves online adatbázisba töltik majd fel a MOKKA-R közvetítésével. Ennek az a feltétele, hogy a számos EKE tagintézményi rekordot őrző, ám online jelenleg nem elérhető MOKKA-R adatbázis újra fogadni tudja a feltöltéseket. (tovább…)

Életének 84. évében, 2019. május 8-án eltávozott a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának nyugalmazott főigazgatója.

Dr. Gomba Szabolcsné dr. Lábos Olga Sátoraljaújhelyen született értelmiségi családban. Alsó- és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 1954-től a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészkarának hallgatója volt, 1958-ban magyar-történelem szakos középiskolai tanári képesítést szerzett és házasságot kötött a Debreceni Orvostudományi Egyetem munkatársával, dr. Gomba Szabolccsal.

Fiatal diplomásként nem sikerült tanári állást kapnia; előbb az Orvostudományi Egyetemen, majd Bognár Rezső professzor mellett a KLTE Szerves Kémiai Intézetében végzett titkári és könyvtárosi teendőket. (tovább…)

Könyvkelengye : könyvkalauz kicsiknek és nagyoknak : ötletek az olvasás megszerettetéséhez  / [írta Hollanda Andrea és Nagy Zsófia] ; [ill. Kyrú] ; [kiad. a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár].
- [Szentendre] : PMK, [2019]. – 28 p. : ill., színes ; 21 cm

(tovább…)