Az RDA mint a katalogizálás új nemzetközi szabályzata?

Kategória: 2017/ 5

A katalogizálás nemzetközi alapelveit, az ún. Párizsi Alapelveket 1961-ben hagyta jóvá az International Conference on Cataloguing Principles. Az IFLA több mint negyven év elteltével, 2009-ben tette közé új, az online könyvtári katalógusok és hasonló elektronikus szolgáltatások kívánalmaihoz igazodó alapelveit. Ennek fő vívmánya az volt, hogy a „Párizsi Alapelvek”-et kiterjesztette a csak szöveges művektől kezdve valamennyi dokumentumtípusra, és a tétel megválasztásától és formájától kezdve a könyvtári katalógusokban használt bibliográfiai és besorolási rekordokig minden szempontot figyelembe vett. Ennek a kiadásnak nem, csupán a 2003-as vázlatának készült el a magyarítása1. (tovább…)

Címkék: ,

Hogyan fogunk katalogizálni a jövőben? – FRBR-alapú bibliográfiai feldolgozás a gyakorlatban

Kategória: 2017/ 2

Közel 30 éve merült fel a könyvtárosok legjelentősebb nemzetközi szakmai szervezete, az IFLA berkeiben az ötlet, hogy a bibliográfiai rekordok funkcióit egy részletes tanulmányban foglalják össze. A dokumentum kidolgozását mindenekelőtt a változó műszaki és gazdasági környezet, illetve – jelentős részben – a közös katalogizálás gyakorlatának elterjedése indokolta. (tovább…)

Címkék: ,

Periodikumok feldolgozása az Országos Széchényi Könyvtár online katalógusában

Kategória: 2014/ 2

Az időszaki kiadvány és a periodikum fogalma

Az időszaki kiadvány olyan előre meg nem határozott időtartamra tervezett kiadvány, amely egymást követő részegységekből (számokból, füzetekből, kötetekből, évfolyamokból stb.) áll; ezeket rendszerint számozásuk, keltezésük, kronologikus vagy egyéb megjelölésük különbözteti meg egymástól. (tovább…)

Címkék: , ,

A leíró katalogizálás szabályozása Magyarországon (1925-1960)

Kategória: 2004/ 8

2. rész

 

E tanulmány szerzője az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ illetve az Országos Könyvtári Központ katalogizálási szabályait tekintette át. Az előírások ismertetéséből nyomon követhető volt a magyar feldolgozó munka önállóvá válása, a német példától, a porosz instrukciótól való fokozatos eltávolodása, de ekkor még nem végérvényes szakítása a germán iskolával. Ezen normatívák azonban még csak Központi Címjegyzék számára készített bejelentésekre vonatkoztak, nem pedig az ország összes könyvtárában kötelezően követendő rendelkezéseket foglaltak magukban.

Az új címleírási szabályzatoknak M(NO)SZ 3424-52 Könyvtári címleírási szabályok, illetve MNOSZ 3401-52 A betűrendbe sorolás szabályainak egyrészt a magyar könyvtárak katalogizálási gyakorlatát kellett volna egységessé tenniük, másrészt megalkotásuk a központi feldolgozás megkezdésének elengedhetetlen előfeltételét jelentette. A katalogizálás magyarországi szabványosításának megindítása előtt azonban egyértelműen dönteni kellett a formai feltárás angol-amerikai vagy német iskolája mellett. (A XX. század első felének katalogizálási térképét uraló harmadik irányzat, az újlatin iskola ekkorra már beleolvadt az angol-amerikai módszerbe, így az 1950-es évek elején csak két szembenálló metódus közötti választásról lehetett szó.)

(tovább…)

Címkék: ,

A leíró katalogizálás szabályozása Magyarországon (1925-1960)

Kategória: 2004/ 7

1. rész

 

A (XVIII-)XIX. század számos területen hozott a külföldi és a hazai könyvtárügy szempontjából meghatározó változásokat: a nyomtatványok számának növekedése, új könyvtártípusok és más előképzettségű, ebből következően a korábbitól eltérő könyvtárhasználati szokásokkal rendelkező olvasóközönség kialakulása, az egyre növekvő gyűjtemények és a velük szemben támasztott mindinkább tudományos elvárások, valamint a könyvtárak közötti együttműködések fontosságának felismerése a könyvtárosszemléletben és az önállósodó szakma megítélésében is változásokat indukált: fellépett a könyvtári munkával kapcsolatban a könyvtári szaktudományosság igénye, amely a rendszeres és intézményesült szaksajtó megindulásában, szakmai egyesületek megalakulásában és a képzés infrastruk­túrájának létrejöttében testesült meg nemzetközi viszonylatban és (némiképp megkésve) Magyarországon is.

A megváltozott körülmények természetes következménye volt tehát a könyvtárosság professzionalizálódása: a könyvtári munka – többek között a leíró katalogizálás – módszereinek tudományos alapokra helyezését, az ösztönös eljárásoktól az elméleti megalapozottság felé való elmozdítását tették szükségessé. Joris Vorstius – viszonylag korai – korszakolását 1 elfogadva:

  • a könyvtári (leginkább a formai) feldolgozó munka történetének első szakasza, a “Gelehrtenkatalog”-ok kora egészen a XVIII. század végéig tart, tehát még az önálló könyvtáros hivatás kialakulása előtti időszakra tehető;
  • a második fázis – a német szakirodalom tekintetében – a Kayser, Schrettinger, Seizinger nevével fémjelzett felfogás, az úgynevezett tankönyvkorszak, amikor a bibliotékák kezelése már nem a tudóskönyvtárosok sine cura elfoglaltsága és nem csupán a hagyományban átörökített tapasztalatokon alapul, hanem könyvtáros-tudósok által rendszerbe foglalt metódust követ;
  • a XIX. század második felével kezdődő harmadik korszak pedig már a kodifikáció kora, amikor egyre inkább egy-egy könyvtár falain túlra terjedő hatású, illetve hatályú szabályzatok, konkrét szabványok, rendelkezések határozzák meg a könyvtári munkában alkalmazandó eljárásokat. (tovább…)
Címkék: ,

Közös (osztott) katalogizálás – közös (központi) katalógus1

Kategória: 2000/ 2

(Terminológia, tipológia, stratégia)

Miután a címhez fűzött lábjegyzetben már utaltam rá, hogy mi nem volt az oka e cikk megírásának, arról kell bevezetőben szólnom, hogy eredeti szándékomnak megfelelően mi az oka, vagy legalább is ösztönzője annak, hogy e cikket meg akartam írni, és most megírom. (tovább…)

Címkék:

EAD (DTD) Encoded Archival Description (Documentum Type Definition) alkalmazásának lehetőségei

Kategória: 2009/12

Az Amerikai Magyar Alapítvány gyűjteményének feltárása Fulbright-ösztöndíjjal

A New Yorktól mindössze 70 kilométerre, New Jersey államban, New Brunswickban található Amerikai Magyar Alapítvány – American Hungarian Foundation (www.ahfoundation.org) könyvtára, archívuma és múzeuma az Amerikai Egyesült Államok területén az egyik legjelentősebb hungarika gyűjtemény. Az intézmény korszerű adathordozókból (DVD, CD, video stb.), több mint 50 000 kötetnyi könyv és periodikumból álló könyvtára és 60-nál több személyes hagyatékot és egy különösen értékes letéti levéltári anyagot, a Bethlen Gyűjteményt őrző archívuma révén fontos kutatási és tájékoztatási központ.
E jelentős könyvtári és archivális gyűjtemény feltárása és széles körű hozzáférésének biztosítsa érdekében a magyar Fulbright Bizottság az Amerikai Magyar Alapítvány anyagi, az Országos Széchényi Könyvtár szakmai támogatásával 1997-ben ösztöndíjat alapított.1 Az ösztöndíjas időszak számos területen rendkívüli lehetőség a két ország szakmai és kulturális kapcsolatainak építésében, új kutatási eredmények felmutatásában és a résztvevők szakmai és emberi fejlődésében. Az Amerikai Magyar Alapítványban töltött időszak speciálisan kettős eredménnyel jár, egyrészt halad a gyűjtemény feldolgozása, másrészt az ösztöndíjasoknak alkalmat nyújt új szakmai irányzatok és módszerek megismerésére. (tovább…)

Címkék: , ,

Arcivális anyagok korszerű feldolgozásának módszerei az Amerikai Magyar Alapítvány Archívumában

Kategória: 2009/12

Archivists’ Toolkit -  Levéltárosok eszköztára, avagy egy Fulbright-ösztöndíj margójára

Fulbright-ösztöndíjam idején, 2007-2008 folyamán az Amerikai Magyar Alapítvány Levéltárában 1999-ben letétbe helyezett, majd korábbi Fulbright-ösztöndíjasok, Kovács Ilona és Csillag András által gondosan dobozokba rendezett, feliratozott és katalogizált Bethlen Gyűjtemény számítógépes feldolgozását és adatbázisba rögzítését végeztem el, mivel eredeti célkitűzéseim között szerepelt az amerikai magyarság történetére és kultúrájára vonatkozó elsődleges források feldolgozása és hozzáférhetővé tétele kutatók és az érdeklődő nagyközönség számára. Munkám során megismerkedtem a levéltári gyűjtemények kezelésével, iratforrások nyilvántartásának és leírásának számítógépesítésével, név- és tárgymutatók készítésével, és a lelőhely-nyilvántartás mikéntjével elektronikus környezetben. A Fulbright Bizottság által támogatott projekt segítségével egy közel tízéves folyamat fontos állomása valósulhatott meg: a gyűjtemény fizikai elhelyezése és az ún. Finding Aid (segédlet) elkészítése után számítógépes adatbázis létrehozása.
Erre a célra az Alapítvány rendelkezésére álló nyílt forráskódú Archivists’ Toolkit (AT) információarchiváló szoftvert használtam. Az AT, melyet a Kaliforniai San Diego Egyetem (UCSD) és a New York Egyetem (NYU) könyvtárai az ún. Öt Főiskola könyvtáraival (Five Colleges Libraries: Amherst, Hampshire, Mount Holyoke, Smith és Massachusetts Egyetem Amherst) közösen fejleszt az Andrew W. Mellon Alapítvány anyagi támogatásával 2004 óta, levéltári anyagok számítógépes feldolgozására és kezelésére szolgál, az érvényes levéltári szabványok alkalmazásával és maximális figyelembevételével. A Mellon Alapítvány 2007-ben megújította a támogatást további két évre, és újabb intézmények is bekapcsolódtak egyrészt mint partnerek, másrészt mint felhasználók. 44 levéltár önkéntes alapon szolgáltatott elérési adatai megtalálhatók az AT hivatalos honlapján, a http://www.archiviststoolkit.org címen1. (tovább…)

Címkék: , ,

Háromdimenziós tárgyak katalogizálása a könyvtári rendszeren belül1

Kategória: 2009/12

Háromdimenziós tárgyak nem tartoznak a tradicionális könyvtári anyagok körébe, mégis alig akad olyan gyűjtemény, amely ne rendelkezne a gyűjtőkörébe eső műtárgyakkal, iparművészeti alkotásokkal, továbbá a kultúra és a történelem sokféle tárgyi emlékével. Az olvasóterem és az irodák falán elhelyezett festményektől kezdve a könyvtáralapító mellszobrán át meglepő számban fordulnak elő tárgyak egy-egy könyvtári vagy levéltári gyűjteményben: például a híres író pennája, nyomólemezek, érmék és emléktárgyak. Ezek legtöbbször kívül rekednek a könyvtári feldolgozás keretein.
Több oka is lehet annak, hogy a tárgyak katalogizálása fókuszpontba kerül. A könyvtár új helyre költözése, vagy az anyaintézményen belüli átrendezés, bővítés magával hozza a leltározást, ami szükségessé teszi a tárgyak lefényképezését, listázását vagy optimális esetben a tárgyleírások elkészítését. A digitalizálás középpontba kerülésével a könyvtár nemcsak magát a gyűjteményt gondozza, hanem a gyűjteményről készült digitális képeket is, amelyek a gyűjtemény részévé válnak. A digitalizálás folyamata a technikai információn (technical metadata) kívül szükségessé teszi a kép tárgyáról készült formai leírást is (descriptive metadata). A digitális kép leírásának adatelemei nagymértékben megegyeznek a képen megjelenő tárgy leírásának adatelemeivel. Optimális esetben a tárgyleírás létezik a digitalizálást megelőzően, és felhasználható a digitális kép leírására. Amennyiben nem volt tárgyleírás a digitalizálás előtt, maga a digitalizálás folyamata szükségessé teszi a tárgyleírások elkészítését. (tovább…)

Címkék: , ,

Címkék

(1) (1) (12) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (19) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (16) (3) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (2) (3) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (10) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (32) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (9) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (9) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (24) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (3) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (56) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (11) (2) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (1) (4) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (8) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)