Hogyan nevelj olvasóvá?

Kategória: 2020/10

 

Együtt az olvasóvá nevelésért! / szerk. Gombos Péter és Péterfi Rita ; [ill. Kyrú] ; [közread. a] Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. – Budapest : FSZEK, 2019. – 79 p. : ill., főként színes ; 24 cm

 

 

 

 

 

 

 

Bevezetés

Az írásunk témájául szolgáló tanulmánykötet, amely „Az én könyvtáram” program kiadásában jelent meg nyomtatásban és elektronikusan[1], lényegében egy alig 70 oldalas kiadvány, amely a méreteihez képest olyan fontos témákkal foglalkozik, mint a könyv- és könyvtárhasználat, szövegértés, szövegalkotás, valamint az olvasás. A tanulmányokat hozzájuk kapcsolódó válogatott mintaprogramok, ha úgy tetszik jó gyakorlatok ajánlólistái, valamint szakirodalmi ajánlások egészítik ki. (tovább…)

Címkék: , , , , , , , , , , , , , ,

Sorsfordító évtizedek térképeken, avagy miről mesélnek a kartogramok?

Kategória: 2020/10

A számontartott nemzet : a Trianon előtti és utáni évtizedek Magyarországa statisztikai térképeken / [szerk. Rózsa Dávid, Rovács Barna] ; [a szerk.-ben közrem. Derzsy Márk, Horváth Balázs, Pásztor Angelika, Sebők Richárd] ; [a térképeket digitalizálta ... Zombori Orsolya] ; [közread. a Központi Statisztikai Hivatal, Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár] ; [képszerkesztő Csaba Tímea, Kerék Krisztián]. – Budapest : Központi Statisztikai Hivatal, 2020. – 407 p. : ill., főként színes térk. ; 27×30 cm

 

 

Mindig öröm a térképeket szerető, azzal foglalkozó olvasók számára egy-egy olyan könyvet kézbe venni, amely érdeklődésük tárgyáról szól. Elsőre talán fel sem tűnik, de a térképek körbe vesznek minket, az élet minden területén megtalálhatjuk őket. Mi mindenre használjuk a kartográfiai munkákat? A legáltalánosabb a tájékozódás, legyen az akár egy település, park vagy épp a vadon, ahol meg szeretnénk találni valamit. Iskolás korunkból tudjuk, hogy a földrajzi és történelmi ismeretek elsajátításánál is igen hatékony eszközök, de az iskolapadból kikerülve a legkülönbözőbb szakmákban továbbra is használják őket, például geológusok, mérnökök, szállítmányozók, katonák, vagy épp történészek, statisztikusok. (tovább…)

Címkék: , , , , , , , , ,

„A tudomány ekként rajzolja világát”

Kategória: 2020/ 9

„A tudomány ekként rajzolja világát” : Irodalom, nevelés és történelem metszetei. 1., Tanulmánykötet / szerk. Fodor József Péter, Mizera Tamás, Szabó P. Katalin. – Bp : Eötvös Loránd Tudományegyetem Doktorandusz Önkormányzat ; Eger : Eszterházy Károly Egyetem Doktorandusz Önkormányzat ; Bp. : Doktoranduszok Országos Szövetsége Irodalomtudományi Osztály. – 2019. – 347 p.

 

 

 

 

 

 

Doktoranduszok tanulmányai

Az 1994-ben elfogadott Akadémiai Törvény a Magyar Tudományos Akadémia hatáskörét a teljes magyar tudományos életre és valamennyi, tudományos fokozattal rendelkező kutatóra kiterjesztette a köztestületi tagság megalkotásával. A köztestületi tagok ugyan nem tagjai az MTA-nak, lazábban kötődnek a testülethez, de a jelenleg mintegy 16 000 fős közösség értelemszerűen a magyar tudományosság legátfogóbb grémiuma. A kutatói utánpótlás műhelyei az egyetemek doktori iskolái; az a diszciplína, amelynek nincs doktori képzése, vagy nagyon újonnan önállóvá váló szakterület és még nem tudta kialakítani tudományos infrastruktúráját, vagy pedig a tudománypolitika döntési helyzetben lévő vezetői számára nem egyértelmű az adott terület vitathatatlanul tudományos mivolta. (tovább…)

Címkék: , , , , , , ,

Magánkönyvtárak, gyűjtők, könyvek, vakarékok

Kategória: 2020/ 7-8

Könyvek magántulajdonban (1771-1820)
/ szerk. Dóbék Ágnes. – Budapest : Reciti, 2020. – 242 p. : ill. – (Reciti konferenciakötetek, 6.)

 

 

Közelítés egy konferenciakötethez

A magyarországi magánkönyvtárak sok száz éves, lényegében a középkortól kezdődő históriájának három jelentős korszaka különíthető el. Az első a magyarországi humanizmus kora, melynek kiemelkedő példája a Bibliotheca Corviniana, Mátyás király gyűjteménye. A második a felvilágosodás időszaka, amikor nagyszerű főúri és főpapi könyvtárak keletkeztek, és ezek tekintélyes része ma is meglévő, fontos nemzeti intézmények alaprétegét képezi. A harmadik pedig a 19. század vége, 20. század eleje, nagyjából az első világháborúig terjedően. Ezt a harmadik korszakot alapvetőn az jellemzi, hogy immár nem enciklopédikus gyűjtőkörű könyvtárakat hoztak létre a nagy bibliofilek – gróf Apponyi Sándor, Ráth György, Todoreszku Gyula, hogy csak néhány nevet említsünk a kor kiemelkedő gyűjtői közül – hanem speciális tematikájú bibliotékákat. (tovább…)

Címkék: , , , , , , ,

Az őrzők számvetése

Kategória: 2019/ 6

OSZK 215 : tanulmányok egy évforduló tiszteletére / Miskolczy Ambrus [et al.] ; [szerk. Deák Eszter, Dede Franciska]. – Budapest : Bibl. Nationalis Hungariae : Gondolat Kiadó, 2018.

 

Mostanában több helyről is azzal a váddal illetnek bennünket, hogy nem láttatjuk eléggé magunkat, nem mutatjuk be kellő részletességgel a nemzeti könyvtár feladatait, éppen futó programját. Ezért is történhet meg az, hogy a sajtó összehord hetet-havat, és különböző találgatások jelennek meg a könyvtár jövőjét illetően. Könnyű mentség lenne – még akkor is, ha részben igaz –, hogy a könyvtárosok nem szeretik a rivaldafényt, azért választották ezt a szakmát, mert itt el lehet bújni a könyvek közé, és békés körülmények között, gőzhangya szorgalommal lehet feldolgozni és rendszerezni az információkat. (tovább…)

Címkék: , , , , , , , , , ,

Címkék