„Aki tisztséget kapott, töltse be tisztségét, aki tanító, tanítson”

Kategória: 2020/ 5

Interjú Barátné Hajdu Ágnessel,
az Eötvös Loránd Tudományegyetem
tanszékvezető egyetemi professzorával,
a Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnökével

A 2020. év két kimagasló sikerrel kezdődött Barátné dr. Hajdu Ágnes számára: 2020. január 15-én a köztársasági elnök egyetemi tanárrá nevezte ki, majd nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült a könyvtártudomány területén folytatott több évtizedes kutatói-oktatói munkája, valamint a hazai és nemzetközi könyvtáros szakmai szervezetekben betöltött jelentős szerepe elismeréseként. (tovább…)

Címkék: , , , , , , , , , ,

In memoriam dr. Gomba Szabolcsné dr. Lábos Olga (1935 – 2019)

Kategória: 2019/ 5

Életének 84. évében, 2019. május 8-án eltávozott a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának nyugalmazott főigazgatója.

Dr. Gomba Szabolcsné dr. Lábos Olga Sátoraljaújhelyen született értelmiségi családban. Alsó- és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 1954-től a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészkarának hallgatója volt, 1958-ban magyar-történelem szakos középiskolai tanári képesítést szerzett és házasságot kötött a Debreceni Orvostudományi Egyetem munkatársával, dr. Gomba Szabolccsal.

Fiatal diplomásként nem sikerült tanári állást kapnia; előbb az Orvostudományi Egyetemen, majd Bognár Rezső professzor mellett a KLTE Szerves Kémiai Intézetében végzett titkári és könyvtárosi teendőket. (tovább…)

Címkék: , , , , , , , , , , , , , ,

„Erős könyvtár, felkészült könyvtárosok”

Kategória: 2015/10

Interjú Barátné Hajdu Ágnessel,
a Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnökével

Barátné Hajdu Ágnes az ELTE Könyvtár- és Információtudományi Intézet Könyvtártudományi Tanszékének tanszékvezető habilitált docense. Munkásságát hosszú ideje áthatja a különféle szakmai szervezetekben való intenzív tevékenység, és ez a körülmény a főiskolai, egyetemi és doktori iskolai könyvtári szaktantárgyak oktatása, kutató- és más professzionális munkája (többek között az ETO magyar nyelvű középkiadásának gondozása) mellett szakmai pályája lételemévé vált. Jelenlegi szerepvállalása a legrangosabb hazai és külföldi szervezetekhez kapcsolódik, olyan grémiumokhoz, amelyek megannyi felelős tennivalót vállalnak a szakmai közösségek jelenében és jövőjének alakításában. (tovább…)

Címkék:

MKE Műhelynapok 2013-2014

Kategória: 2014/ 4

Tézisek

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Informatikai és Könyvtári Szövetség 2012. november 22-23-án rendezte meg az Országos Könyvtárügyi Konferenciát (OKK) Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban. A konferencia megrendezésével az MKE és az IKSZ olyan fórumot teremtett, amely a szakmát érintő változásokat kívánta feltárni, és a szakma képviselőinek részvételével megjelölni a közelmúltban bekövetkezett, a könyvtárügyet érintő változásokra adekvát válaszokat adó irányokat, kereteket és lehetőségeket. (tovább…)

Címkék: ,

Könyvtárvilág

Kategória: 2013/12

Az MKE webmagazinja

Előzmények

Pályázat
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) a Nemzeti Együttműködési Alaptól (NEA) támogatást nyert (azonosítási szám: NEA-KK-12-SZ-0419) webmagazin létrehozására, illetve három szám elkészítésére. A pályázat keretében az MKE és a pályázat megvalósítói vállalták egy elektronikus újság létrehozását, és első három számának megjelentetését korszerű kommunikációs eszközökkel. (tovább…)

Címkék: ,

A Kárpát-medencei könyvtáros egyesületek kerekasztal-beszélgetése és ajánlásai

Kategória: 2004/10

A kerekasztal-megbeszélést az MKE elnöksége kezdeményezte a határon túli magyar könyvtárosokkal való együttműködés 2004-2005. évi stratégiai programjának áttekintése és véglegesítése érdekében. A 2004. július 13-ai megbeszélés résztvevői az előző napi konferencia előadásait és bemutatóit is értékelve ajánlásokat fogalmaztak meg.

A rendezvénynek a világtalálkozót szervező Könyvtári Intézet teremtette meg a feltételeit és kereteit az OSZK tanácstermében.

A megbeszélés résztvevői voltak az MKE részéről: Bakos Klára elnök, Haraszti Pálné és Biczák Péter alelnökök, Nagy Anikó, Bartos Éva, Varga Róbert, Barátné dr. Hajdu Ágnes, Dán Krisztina elnökségi tagok, meghívottként: dr. Kovács Ilona; az OSZK részéről: dr. Dippold Péter igazgató (Könyvtári Intézet), Gál Julianna osztályvezető (Hungarika Dokumentációs osztály); a határon túli magyar könyvtáros szervezetek, szakmai közélet képviseletében: Szlovákia: Zsok Gizella; Románia: Kiss Jenő, Deé Nagy Anikó, Pillich László; Szlovénia: Papp József; Horvátország: Ferenc Mária; Szerbia-Montenegró: Hajnal Jenő; Ukrajna: Horváth Ilona; Ausztria: Schmél Ferencné.

A megjelenteket Bakos Klára köszöntötte. A megbeszélést Haraszti Pálné vezette és fogta össze. Bevezetőjében felvázolta az MKE elképzelését a stratégiai partnerség alapelveiről.

(tovább…)

Címkék: ,

Közhasznúsági jelentés a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 2003. évi tevékenységéről

Kategória: 2004/ 7

——————————————————————————–

Az 1935-ben alapított Magyar Könyvtárosok Egyesülete (továbbiakban MKE) az egyesületekről szóló 1989. évi II. törvény értelmében bejegyzett országos hatáskörű szervezet. 2002. március 15-étől a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi törvény alapján regisztráltan közhasznú szervezetként látja el feladatát. A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvényben foglaltaknak megfelelően teszi kötelességét, él az őt megillető jogokkal.

Az MKE tevékenységét az Alapszabályban megfogalmazottaknak megfelelően végzi a hatályos jogszabályok figyelembevételével, céljainak megvalósítása során az alábbi területeken (Khtv. 26. § c.): tudományos tevékenység, kutatás; nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; kulturális tevékenység; a kulturális örökség megóvása; a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének javítása; a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység.

——————————————————————————–

A MAGYAR KÖNYVTÁROSOK EGYESÜLETE KÖZHASZNÚ
TEVÉKENYSÉGE

 

1. Szervezeti élet

 

Az egyesület területi, szakterületi és testületi szervezeti keretek között végzi munkáját. A jelenleg működő tagszervezetek az Alapszabály függelékében rögzítettek. 2003-ban az egyesületen belül nem szűnt meg és nem alakult új tagszervezet. Az MKE taglétszáma a múlt évben növekvő tendenciát mutatott, a belépők száma emelkedett, bizonyítva az egyesület nyújtotta programok, szolgáltatások magas színvonalát és szükségességét, a nyitottság elvének fontosságát. A tudatos szervezésen túl segítette a növekedést az uniós felkészülés történelmi szituációja, a szakma progresszivitásának, a közös ügynek a demonstrációja.

Az elmúlt év elejéig az MKE tagszervezetei és küldöttközgyűlése elvégezték tisztújító feladatukat, így a 2003. évben a következő négyéves ciklust megújult szervezeti vezetőségekkel, elnökséggel, új elnökkel kezdte az egyesület. A főtitkári funkciót azonban sem a tisztújítás során, sem év közben nem sikerült betöltetni. A tagszervezetek által delegált tanács tagjai megválasztották elnöküket. A küldöttközgyűlés egyhangúlag elfogadta a 2002. évi közhasznúsági jelentést.

(tovább…)

Címkék:

“Legyen rendszere a közös munkának, fogalmazódjanak meg közös célok, alakuljon hozzá közös cselekvési program.”

Kategória: 2004/ 6

Interjú Bakos Klárával, a Magyar Könyvtárosok
Egyesületének elnökével

- 2003 tavasza óta vagy a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke. Hogy érzed magad ebben a szerepben?

- Nem értem rá ezen elgondolkodni, belelendültem a munkába, és a lendület még tart. Az elmúlt évben módom volt az egyesületi munka minden szférájából tevőlegesen kivenni a részem. Talán előnyömre vált, hogy megtapasztaltam mind a magasságokat, mind a mélységeket. Minden nehézség ellenére rengeteg hasznom származott belőle. Az elnökség tagjai sokat segítettek a munkámban. Úgy érzem, a hangot megtaláltuk egymással, jó munkamegosztással és koordinálással – bár hiányzott a főtitkár személye – sikerült az egyesület tervezett feladatait megoldani, napi életét továbbvinni.

- A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem könyvtárának az igazgatója is vagy. Ez a munkakör a könyvtár jellege miatt talán egy zártabb világban való tevékenységet jelent. E két szerep, e zárt intézmény igazgatójáé és az egyesület elnökéé, mely által nagyon sok emberrel kerülsz kapcsolatba, hogyan fér meg egymás mellett az életedben?

- Nem érzek kettősséget sem magamban, sem szerepköreimben. A “civil” kommunikációval, kapcsolataim sokaságával nem az elnökségi szerepkörben találkoztam először. A Nemzetvédelmi Egyetem Központi Könyvtár nyilvános felsőoktatási könyvtár, ODR tagkönyvtár, igen kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik – nem nevezném zártnak. Minden könyvtárnak megvan a sajátossága, váltig küzdök az ellen, hogy a Nemzetvédelmi Egyetem könyvtárának egyetlen ismérve a zártság legyen.

(tovább…)

Címkék: ,

A Magyar Könyvtárosok Egyesületének kapcsolatrendszere a határon túli magyar könyvtárosokkal*

Kategória: 2005/ 7

Tisztelt konferencia, kedves kollégák!

Köszönettel vettem a lehetőséget, hogy előadás keretében ismertethetem az idén megalakulásának 70. évfordulóját ünneplő MKE nemzetközi kapcsolatrendszerében az egyik fő vonulatot képviselő területet, együttműködésünket a határon túli magyar könyvtárosokkal. (tovább…)

Címkék: , ,

Beszélgetés Bakos Klárával, az MKE elnökével

Kategória: 2003/ 5

– Kedves Klára! Mindenekelőtt hadd gratuláljak megválasztásához, ahhoz, hogy habemus papam, hogy Ön lett az MKE elnöke. (tovább…)

Címkék: ,

Beszámoló a Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnöksége 1999–2002. évi tevékenységéről

Kategória: 2003/ 4

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete nagy létszámú, sokféle szempont alapján, térben és érdeklődésben egyaránt strukturált szervezet, mely sok szállal kötődik természetes partnereihez, és remélhetőleg e partnerek is kötődnek hozzánk. (tovább…)

Címkék:

Az MKE elnökének országgyűlési meghallgatásáról

Kategória: 2000/ 2

Az MKE éves költségvetésének egy része állami forrásból származik. Ez a forrás is “többerű”: egyik táplálója a Magyar Országgyűlés. Az egyesület a költségvetési támogatási kérelmét a Társadalmi szervezetek bizottságán keresztül nyújtja be. A bizottság évente egyszer – az első félév folyamán – szakértők bevonásával dönt a támogathatóság mértékéről. A bizottság törekszik arra, hogy a hozzá támogatási kérelemmel forduló civil szervezetekről minél teljesebb képet tudjon alkotni: ennek érdekében meghallgatásokat tart. (tovább…)

Címkék:

“Az adaptáció meggyorsításában vállaltam és szeretnék szerepet vállalni”

Kategória: 1999/ 2

Beszélgetés Ambrus Zoltánnal, az MKE új elnökével

– Kedves Zoltán, te már időtlen idők óta a könyvtárügy élvonalában tevékenykedsz, méghozzá igen intenzíven. Most kivált a csúcson vagy, megválasztottak az MKE elnökének. Ki ne ismerne Téged? Ki merné megkérdezni, hogyan is kerültél a csúcsra? Hadd legyek én az a tájékozatlan, aki mégis kíváncsi minderre!

– Azt kérdezed, ki vagyok. Nos, egy békéscsabai polgár, félszlovák, félmagyar családból, és egy olyan valaki, aki vissza is ment a szülővárosába, ami Békéscsaba vagy Békés megye esetében eléggé extravagáns dolog. Nagyon sokan elmentek innen, nagyon kiürült ez a megye. Én visszamentem, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy megpróbálok ott egzisztenciát teremteni, ahol az őseim is éltek, és ahol én egy természetes, nagyon jó közegben élvezhettem a gyerekkoromat és a fiatalságomat. Családom köztes helyzetű volt, sem nem városi, városi foglalkozású, sem paraszti. Apám kertész volt, valahol a mezsgyén élt. Még a városban is így helyezkedtünk el, sem nem a szegénynegyedben, sem nem a civis-polgári közegben. Szóval, a kispolgári létből jöttem. Iskolába menet a Békéscsabát átszelő Körös fahídján kellett mindig átmennem, és ez a híd egy kicsit szimbolikus is számomra, a saját életem vonatkozásában. Eddigi tevékenységem, munkám során mindig igyekeztem a közvetítő szerepet betölteni. Megpróbáltam közvetíteni bizonyos érdekcsoportok és bizonyos értékek között. Szerencsém volt a magánéletben, mert egy olyan polgári családba kerültem be a feleségem révén, ahol a kultúrának, zenének, olvasásnak hihetetlen jelentősége volt, nemcsak fogyasztották, hanem naponta átélték, alkották is a kultúrát. Az akklimatizáló képességem-készségem nagyon kifejlődött ebben a közegben. Egyetemre Debrecenbe jártam, népművelés–történelem szakon végeztem. Bár az egyetemi évek nagyon gyorsan elsuhantak, de, jóllehet mai szemmel visszanézve talán nem használtam ki eléggé a lehetőségeket, az egyetemi képzés, oktatás igen mély hatással volt rám. A történelem alapozó tudomány volt, mindennemű tájékozódáshoz bázist kínáló, a népművelés szakon pedig akkoriban olyasmiket tanulhattunk, amilyeneket máshol – akkoriban – nemigen oktattak: szociológiát, szociálpszichológiát stb., valamint olyan művészi területekkel, ízlésvilágokkal ismerkedhettünk meg, ami nemigen volt bevett a hatvanas években. 1968 különben is igen izgalmas időszak volt. Csehszlovákia miatt is, a párizsi, nyugat-európai diákmozgalmak miatt is. És bár Debrecenbe mindebből nem sok minden jött el, azért valamit érzékeltünk mindenképp, még saját életünk vonatkozásában is. Egyetem után visszamentem Békéscsabára. Társadalmi ösztöndíjasként a megyei tanács művelődési osztályára kerültem. És abban a pillanatban kapcsolatba kerültem a könyvtárüggyel is. Nem mintha eddig nem jártam volna könyvtárba. Sőt! Gyerekkorom egy jelentős részét töltöttem a Lipták Pál, Pali bácsi által létrehozott épületegyüttesben, ami még ma is nosztalgiákat ébreszt bennem. És akkor egyszer csak én lettem a könyvtári ügyek felelőse, a főnököm pedig azt mondta, hogy ideje lenne már megmondani Liptáknak, “merre hány méter”. Huszonkét-huszonhárom éves voltam, Pali bácsit gyerekkorom óta ismertem, és amikor először mentem hozzá új minőségemben, ő természetesen tudta, hogy nem én leszek az, aki őt megregulázza. Nagy kedvvel és szeretettel fogadott. És el kell mondanom, ha valaki kedvet ébresztett bennem a könyvtárügy iránt, akkor az mindenképpen ő volt. Példa volt számomra az is, ahogy ó a pályáját megfutotta, ahogy a könyvtárügyhöz viszonyult, de az is, amilyen szerepet a város kulturális közéletében betöltött. Az első perctől kezdve láttam, hogy az ő létformája az igazi alkotó értelmiségi lét. Könyvtárosi munkájára az volt a legjellemzőbb, hogy mindig létrehozott valamit, az ő tartása határozta meg az újdonságokkal, az újszerűségekkel kapcsolatos hozzáállást. Azután természetesen elkezdtem dolgozni a megyénél. Sok furcsa dologgal is foglalkoznom kellett, hozzám tartoztak a művészeti ügyek is. Végig kellett mennem minden kultúrterületen, és ezt nagyon fontosnak érzem életem későbbi alakulása szempontjából. Nagyon jól tudtam hasznosítani az itt szerzett ismereteket, akár a gyulai Várszínházzal kapcsolatosakra gondolok, akár a képzőművészeti életben szerzett tapasztalataimra. És volt még egy előnye a megyénél való működésnek. A mozgási szabadságra gondolok. Sokkal több volt ebből, mintha egy intézményhez kerülök. Így igen sok helyre juthattam el, országos értekezletekre, tanfolyamokra, szimpóziumokra, ankétokra és egyebekre, amelyekre nem juthattam volna el egyébként. Igaziból innen datálható a kulturális élettel való ismeretségem, valamint az, hogy sok embert ismerek, sok emberrel találkoztam.

(tovább…)

Címkék: ,

Mit végzett az MKE és elnöksége 1995 és 1998 között és mit javasol az utódoknak?

Kategória: 1999/ 2

Beszámoló
a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és elnöksége 1995 és 1998 közötti tevékenységéről és irányelvek a továbbiakra

I. Beszámoló

Azt hiszem, hogy sem az egyesület, sem az elnökség részéről nem túlzott vagy öntelt megállapítás az, hogy az egyesület szakmai szerepe és tevékenysége a beszámolási időszakban jelentősen fejlődött, és a hazai könyvtári életnek a korábbiaknál is jelentősebb tényezőjévé vált. Ez a megállapítás – jóllehet, amint az a későbbiekből kiderül, a fejlődés nem mindenkor volt egyenletes – érvényes az egyesületi tevékenység minden ágára. Mindez elsősorban a tagság és – ha nem is egyenletes mértékben – a szervezetek munkáját dicséri. Ami az elnökséget illeti, egyfelől az egyesületre is érvényes – mutatis mutandis – az a megállapítás, hogy egy ország népének – legalább is a demokratikus országokban – olyan kormánya van, a jelen esetben pedig az ország könyvtárosainak olyan egyesülete és elnöksége van, amilyent megérdemelnek. Bízunk benne, hogy ennek az elvnek az alapján az ország könyvtárosainak nem kellett az elmúlt négy évben szégyenkezniük.

A tagság

Aznap, amikor e beszámolót írom, az egyesületnek 2335 nyilvántartott, tagdíját befizetett egyéni tagja van.** Nem érdektelen az sem, hogy ez a szervezetekben 3069 regisztrált tagot jelent, vagyis az egyesület “átlagos” egyéni tagja 1,3 szervezetünk munkájában érdekelt. Aligha tévedünk, amikor úgy véljük, hogy ez az arány magasabb is lehetne. A tagság legalább az ingyenes második regisztráció lehetőségével nagyobb mértékben élhetne, hogy ezáltal szakmai érdeklődése és feladatai számára a leghasznosabb szervezeti megoldást válassza, és – legalább az értesülés szintjén – mindabban részt vegyen, amihez e szakmában kötődik. A többes regisztráció intézményét az egyesület azért vezette be és tartja fent, mert a könyvtárosok túlnyomó többsége legalábbis “kétarcú”: ragaszkodik működésének földrajzi helyéhez és közösséget érez az ottani könyvtárosokkal, de ugyanakkor a könyvtári munka valamely ágához vagy éppenséggel valamilyen könyvtártípushoz is vonzódik. Egyesek még ez utóbbiakon belül is sokrétű érdeklődésűek. Arra szeretném ezért buzdítani az egyesület tagjait, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel az eddigieken túlmenően is.

Nem érdektelen megjegyezni, hogy – a statisztika hiányosságai folytán csak durva közelítéssel – az ország könyvtárosainak és más könyvtári szakalkalmazottainak közel 30%-a tagja az egyesületnek, ami nem nevezhető rossz aránynak. Ha azonban meg vagyunk győződve – és gondolom, nemcsak az elnökség, hanem a tagság jelentős része is meg van győződve – arról, hogy az egyesület a könyvtárosok szakmai érdekérvényesítésének legfontosabb szervezete és a könyvtáros egyéni szakmai fejlődésének fontos segítője, akkor ezek az adatok kihasználatlan lehetőségekről vallanak, akárcsak az, hogy az egyesületnek 77 testületi tagja van (nem csupa könyvtár!), ami nem több, mint a könyvtárak számának 3%-a. Ez utóbbi arány azonban az Informatikai és Könyvtári Szövetség (a továbbiakban: IKSZ) léte és a két szervezet kapcsolatai, a kis könyvtárak jelentős aránya és az egyéni tagokon keresztül fennálló kapcsolatok miatt érthető, ha nem is kielégítő.

A jelenleg beszámoló elnökség úgy véli, hogy nem tett eleget a taglétszám növeléséért, és e hiányosság felszámolását javasolja utódainak, figyelembe véve, hogy a taglétszám növelése nem egyesületi öncél, hanem a magyar könyvtári ellátás javításának számottevő tényezője lenne.

(tovább…)

Címkék:

Az MKE szakmai érdekvédelmi feladatai és együttműködése más szervezetekkel – kitekintéssel a könyvtári törvényre

Kategória: 1997/ 9

Szakmai érdekvédelmi tézisek
I.


1. A könyvtár érdekei azonosak a könyvtárhasználók (olvasók) érdekeivel.
2. Ez nem szükségképpen az egyedi olvasó érdekeit jelenti, hanem az olvasók és lehetséges olvasók összességének egymással összehangolt érdekeit.
3. Az 1. alattiakból következően a könyvtár kizárólagos szakmai érdeke az olvasók könyvtári úton kielégíthető információigényeinek felkeltése és kielégítése, tehát:
4. Nincs önmagában való, ezen kívüli könyvtári szakmai érdek. (tovább…)

Címkék:

MKE Küldöttközgyűlés – elnöki beszámoló

Kategória: 1997/ 1

Az MKE 1996. november 28-án tartotta küldöttközgyűlését az Országos Széchényi Könyvtárban. A rendezvény első napirendi pontja dr. Skaliczki Juditnak a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Könyvtári Osztálya vezetőjének előadása volt. Hogy ő miről beszélt, azt olvasóink a 3K előző számában közölt, vele készült interjúból tudhatják. A továbbiakban az elnök, a főtitkár, a tanácselnök és az ellenőrző bizottsági elnök beszámolói hangzottak el. Az alábbiakban ezek a beszámolók olvashatók, melyeket egyébként a küldöttközgyűlés elsöprő többséggel elfogadott, megszavazott.

(tovább…)

Címkék:

Beszámoló a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 1995-1996. évi szervezeti és gazdálkodási tevékenységéről

Kategória: 1997/ 1

 

Az MKE küldöttközgyűlésére készült elnökségi beszámoló második részében az egyesület taglétszámával, szervezeti felépítésével, gazdálkodásával, továbbá a szervezetek működésének általános kérdéseivel foglalkozunk. A küldöttközgyűlés küldöttei megkapták a tanács, az ellenőrző bizottság és a szervezetek beszámolóit, valamint az egyesület gazdálkodásáról készült összefoglalót, illetve éves kimutatásokat. A beszámoló készítője feltételezi a felsorolt anyagok ismeretét. Külön felhívjuk a figyelmet az ellenőrző bizottság jelentésében foglalt javaslatokra az elnökség és a tanács munkájáról, a tagnyilvántartás, tagdíjfizetés problémáiról, a tagság növelésének fontosságáról, az egyesület és a szervezetek gazdálkodásáról, a pályázatok elszámolásáról, végül a szervezetek ellenőrző bizottságairól. Ezekkel az elnökség teljes mértékben egyetért, és a küldöttközgyűlés álláspontjának megfelelően kész végrehajtani az abban javasolt intézkedéseket. Ezért a továbbiakban az ellenőrző bizottság jelentésében érintett kérdésekkel nem vagy csak a szükséges mértékben foglalkozunk.

(tovább…)

Címkék:

Az MKE Tanácsának 1995–1996. évi munkája (Beszámoló)

Kategória: 1997/ 1

A Tanács – az alapszabálynak megfelelően – a szervezetekbe tömörült tagság képviseleti és az elnökség tanácsadó szerve.

A tanácsi képviselők 1995. január 12-én választották meg az új elnököt Gellér Ferencné személyében. Az elnök egyben tagja az MKE elnökségének és a Magyar Könyvtárügyért Alapítvány Kuratóriumának.
A Tanács saját működésére vonatkozóan az alábbi elvárásokat fogalmazta meg:
• az alapszabályban rögzített autonómia érvényesítését;
• a rendszeres összejövetelek szükségességét;
• a szervezetek, szekciók munkájának megismerését, nyilvánossá tételét;
• az esetleges vidéki összejövetelek (ülések) megrendezését;
• a működési költségek támogatásának lehetőségét az egyesület költségvetéséből (utazás, posta);
• fontos könyvtárpolitikai és szakmai kérdések megvitatását, az Elnökség részvételével;
• a szakmai összetartozás erősítését a tagsággal, a Kamarával és más szervezetekkel a könyvtárügy érdekében.
A Tanács munkájáról a küldöttközgyűlés felé az alábbiakban számolok be

(tovább…)

Címkék:

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete ellenőrző bizottságának beszámolója az 1996. évi küldöttközgyűlés számára

Kategória: 1997/ 1

Az ellenőrző bizottság az MKE Alapszabályának 14. §. (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően számol be az 1995–96. évi munkájáról és tapasztalatairól.

  1. Az ellenőrző bizottság elnöke – meghívottként – rendszeresen részt vesz az elnökség ülésein és ott közreműködésével segíti az alapszabály szerinti tevékenységet. Ennek alapján megállapítható, hogy az elnökség az alapszabály betűjének és szellemének megfelelően vezeti az egyesületet, a teljes ciklusra szóló programja, valamint éves terve működik és egyre gazdagabb programot bonyolított le. (tovább…)
Címkék:

“Az egyesület mozgásban van”

Kategória: 2012/ 7

Interjú Fehér Miklóssal, az MKE főtitkárával

- Kedves Miklós, beszélgetésünket talán kezdjük a közelebbi múlt fölidézésével. Nekem úgy tűnik föl, hogy az elmúlt évek igen fontosak, szinte fordulat jelentőségűek voltak az MKE életében. Az egyesület 2010-ben ünnepelte fönnállásának 75. évfordulóját. Ebből az alkalomból igen színvonalas konferenciát rendeztetek, amelynek egyik előadója magad voltál, és amely előadásod olvasható is a 3K 2011. évi januári számában*. Ehhez az évfordulóhoz kapcsolódóan Bényei Miklós szerkesztésében megjelent egy nagyszabású kötet**, amely méltó módon dokumentálta az MKE háromnegyed évszázados történetét, és mai életéről is képet adott. 2011-ben – sokak szerint korfordító jelentőségű – vándorgyűlés zajlott le Pécsett, amely talán hosszú időre érvényes perspektívát rajzolt föl nemcsak az MKE, de az egész hazai könyvtárszakma elé. Végül, de nem utolsó sorban tavaly új vezetőséget is választott az egyesület, és Téged választottak a főtitkári tisztre. Te is úgy látod, hogy az elmúlt másfél-két esztendő valamiképp korfordító az MKE históriájában? (tovább…)

Címkék: ,

Címkék