Könyvtárpolitika
Gerencsér Judit: Könyvtárvilág. Az MKE webmagazinja

Műhelykérdések
Redl Károly – Mezey László Miklós: „A könyvtár, ami összeköt”.  Interjú a ”A Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése” című ösztöndíjprogram résztvevőivel
Pegán Anita: „A könyvtárosok helytörténeti munkája nagyon fontos, nagy teremtő ereje van.” Interjú Nincsevics Klárával, a Pest Megyei Könyvtár igazgatójával
Gaján Éva: Irodalmi barangolások Szentendrén és környékén – a hatvanéves Pest Megyei Könyvtár szervezésében
Stefanecz Mária: A repozitóriumok világa szerzői jogi megközelítésben

Extra Hungariam
Németh Márton: Bibzoom – a dán könyvtárak kulturális, zenei szolgáltató-ismeretterjesztő portálja

Évfordulók
Vasné Tóth Kornélia: A magyar ex-libris szakirodalom óriása. Galambos Ferenc (1910-1988)

Napló
Sonnevend Péter: Írás, könyv, olvasás. Dialógus

Perszonália
Vajda Kornél: Somkuti Gabriella (1929-2013)
Szabó Sándor: Urbán László (1935-2013)
Lukács Zsuzsanna: Juhász Jenő (1937-2013)

Könyv
Kégli Ferenc: Többet ér ezer szónál. A zalaegerszegi József Attila Városi Könyvtár történetének képeskönyve CD-ROM-on

„Az elektronikus kiadvánnyal a legfőbb célunk az MKE tevékenységének bemutatása, imázsának növelése, az egyesület és az egyesületi tagok munkája értékeinek megjelenítése, szervezetink és szekcióink, valamint partnerkapcsolataink hosszú távú együttműködésének továbbfejlesztése volt. (…) De természetesen a célok elérése hosszabb távú feladat, így az MKE elkötelezett abban, hogy a projekt lezárultát követően is fenntartja és működteti a webmagazint, és folyamatosan közreadja a következő számokat!” (Gerencsér Judit)

„Pest megye egyébként az ország egyik legnagyobb megyéje, a legmagasabb lélekszámmal és a legtöbb várossal. Az alacsonyabb lélekszámú településeink többsége a börzsönyi részen van. Ezeken a kistelepüléseken különösen fontos, hogy legyen egy könyvtári, közösségi és információs hely. Ahol ez megvalósult, ott úgy látjuk, hogy szinte a templom után a második legfontosabb intézmény a könyvtár, mert a megtartó erőt képviseli, képviselheti.” (Nincsevics Klára)

„A repozitóriumokba a legtöbb rekord ma még önkéntes feltöltések formájában kerül be, de mint arra fentebb utaltam, világszerte egyre több intézmény kötelezi el magát az Open Access mellett, előírva alkalmazottai, hallgatói számára a nyílt közzététel kötelezettségét. Megtehetik-e ezt? – merülhet fel a kérdés sokakban. A válasz: részben megtehetik.” (Stefanecz Mária)

Az MKE webmagazinja

Előzmények

Pályázat
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) a Nemzeti Együttműködési Alaptól (NEA) támogatást nyert (azonosítási szám: NEA-KK-12-SZ-0419) webmagazin létrehozására, illetve három szám elkészítésére. A pályázat keretében az MKE és a pályázat megvalósítói vállalták egy elektronikus újság létrehozását, és első három számának megjelentetését korszerű kommunikációs eszközökkel. (tovább…)

Interjú
a “Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok
együttműködése” című
ösztöndíjprogram résztvevőivel

Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke idén harmadik alkalommal hirdette meg a “A könyvtár, ami összeköt – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése” című pályázatot, amelynek felhívásában így fogalmazott: (tovább…)

Interjú Nincsevics Klárával,
a Pest Megyei Könyvtár igazgatójával

A Pest Megyei Könyvtár, a többi megyei könyvtárhoz hasonlóan, kettős küldetésű: egyrészt Pest megye könyvtárai számára biztosítja a kulturális alaptörvényben megfogalmazott megyei könyvtári szolgáltatásokat, megyei hatókörű könyvtár; másrészt célja a magas színvonalú könyvtári, információs ellátást nyújtani Szentendre város lakosságának. (tovább…)

Hivatalosan 1952. december 31-én alakult meg – a megyei könyvtárak sorában utolsóként – a Pest Megyei Könyvtár jogelődje, Pesti Körzeti Könyvtár néven. Az alapítás tehát még 1952-re esett, ám a szakmai munka 1953-ban kezdődött meg. (tovább…)

“Jogot tehát az árnyalatnak, melyben a holnap rajza áll…”
(Illyés Gyula)

“A tudós jártában-keltében ugyanazt látja, mint a többi ember, de eközben olyan dolgok jutnak eszébe, mint őelőtte senki másnak.”1 Miért ne lásson akkor minél többet? Nos, az Open Access (a továbbiakban OA) mozgalom épp ezt hivatott megvalósítani. (tovább…)

Mi is az a Bibzoom?

Korábban blogbejegyzésekben, a 3K hasábjain és a Könyvtári Figyelő folyóiratszemléjében is sok szó esett már a dán könyvtárak zenei szolgáltató portáljáról. A szolgáltatás mára nevet váltott, Netmusikból Bibzoom lett. (tovább…)

1988. szeptember 13-án, 25 éve hunyt el Galambos Ferenc (1910-1988, eredeti nevén Gruber Ferenc) jogtanácsos, irodalomtörténész, bibliográfus, a Kisgrafika Barátok Köre (KBK) egyik alapító tagja, a Kisgrafika Értesítő (majd annak jogutódja, a Kisgrafika) szerkesztője, a magyar ex libris-szakirodalom óriása. A Könyvtáros folyóirat két állandó rovatának – “Könyvtárosok és bibliográfusok”, “A Könyvtáros galériája” – egyik leggyakoribb munkatársa volt. (tovább…)

B. I. (1914-2007) és B. M. (1944-2005) emlékére

Pelonius: Drága barátaim, foglaljatok helyet itt az árkádok közt, vár a lenvászonnal takart kerevet, legyetek oldottak, hisz’ tudjátok, az estidő kinyitja lanyhuló érzékeinket, agyunkat felfrissíti a végre enyhülő levegő, máris jönnek a finom italok – csak intsetek hű szolgámnak -, hogy kedvetek legyen velem diskurálni, vagy disputálni, ha úgy jobb. Talán ma is megfejtünk valamit a megfejthetetlenből. Miért ír az ember, kire hagyja, ki miért olvassa, mi végre a könyv, van-e tudás, vagy csak sötétben tapogatózunk, mint egykor képzetlen eleink, vagy észak mai barbárja? (tovább…)

Életének 84. esztendejében elhunyt Somkuti Gabriella. Villódzóan színes, csodálatosan gazdag személyiség volt.
Egy rosszul sikerült, igen rövid ideig tartó házasság után haláláig maga maradt, egyedül élt. Azaz dehogy élt egyedül. Mindenkor igen nagy társaság vette körül, és éppen nem csak sok évtizedes munkahelyének, az Országos Széchényi Könyvtárnak munkatársai tartották vele a kapcsolatot, jártak fel hozzá, találkoztak vele, hanem a magyar könyvtárügy szinte minden területéről voltak meghitt, biztos ismeretségei, barátságai. (tovább…)

Türelemmel és méltósággal viselt hosszú betegség után 2013. szeptember 13-án elhunyt Urbán László, a Könyvtári Intézet nyugalmazott tudományos főmunkatársa, aki az elmúlt évtizedekben elsősorban könyvtárépítési és -berendezési szaktanácsadói munkája révén volt ismert és elismert személyisége a magyar könyvtárügynek. (tovább…)

Június 6-án délután a váli temetőben, szülei sírjában helyezték el Juhász Jenő hamvait. Az egyszerű gyászszertartáson a családon és a rokonságon kívül csak a szakmabeli barátok szűk köre vett részt, akik meghatottan hallgatták Kosztolányi Dezső Halotti beszéd című versét Latinovits Zoltán előadásában. (tovább…)

A zalaegerszegi
József Attila Városi Könyvtár történetének képeskönyve
CD-ROM-on

“Könyvtárfenntartási hitelkeretek nyitására kaptak lehetőséget azok a városok, amelyekben eddig csak megyei könyvtárak működhettek” – olvashatjuk a Gerő Gyula által összeállított, Magyar könyvtártörténeti kronológia 996-2007 című kiadvány 1960. január 1-jei dátumánál. Ezt a lehetőséget kihasználva jöttek létre a megyeszékhelyek többségében a hatvanas évek folyamán (sőt még a hetvenes évek elején is) a városi költségvetésből fenntartott, önálló városi könyvtárak. Közéjük tartozott a zalaegerszegi József Attila Városi Könyvtár is. Épületének alapkövét 1962. november 7-én helyezték el, ünnepélyes felavatására 1963. augusztus 20-án (tehát ötven éve) került sor. (tovább…)