Könyvtári (?) problémák / Monok István. – Budapest : MTA KIK, 2020. –
272 p. ; 24 cm
Címkék: digitalizálás, könyvtárosképzés, könyvtártörténet, könyvtárügy, recenzió
Könyvtári (?) problémák / Monok István. – Budapest : MTA KIK, 2020. –
272 p. ; 24 cm
Címkék: digitalizálás, könyvtárosképzés, könyvtártörténet, könyvtárügy, recenzió
„A tudomány ekként rajzolja világát” : Irodalom, nevelés és történelem metszetei. 1., Tanulmánykötet / szerk. Fodor József Péter, Mizera Tamás, Szabó P. Katalin. – Bp : Eötvös Loránd Tudományegyetem Doktorandusz Önkormányzat ; Eger : Eszterházy Károly Egyetem Doktorandusz Önkormányzat ; Bp. : Doktoranduszok Országos Szövetsége Irodalomtudományi Osztály. – 2019. – 347 p.
Doktoranduszok tanulmányai
Az 1994-ben elfogadott Akadémiai Törvény a Magyar Tudományos Akadémia hatáskörét a teljes magyar tudományos életre és valamennyi, tudományos fokozattal rendelkező kutatóra kiterjesztette a köztestületi tagság megalkotásával. A köztestületi tagok ugyan nem tagjai az MTA-nak, lazábban kötődnek a testülethez, de a jelenleg mintegy 16 000 fős közösség értelemszerűen a magyar tudományosság legátfogóbb grémiuma. A kutatói utánpótlás műhelyei az egyetemek doktori iskolái; az a diszciplína, amelynek nincs doktori képzése, vagy nagyon újonnan önállóvá váló szakterület és még nem tudta kialakítani tudományos infrastruktúráját, vagy pedig a tudománypolitika döntési helyzetben lévő vezetői számára nem egyértelmű az adott terület vitathatatlanul tudományos mivolta. (tovább…)
Címkék: irodalomtörténet, konferenciakötet, könyvtárosképzés, művelődéstörténet, neveléstörténet, recenzió, sajtótörténet, tanulmánykötetInterjú Barátné Hajdu Ágnessel,
az Eötvös Loránd Tudományegyetem
tanszékvezető egyetemi professzorával,
a Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnökével
A 2020. év két kimagasló sikerrel kezdődött Barátné dr. Hajdu Ágnes számára: 2020. január 15-én a köztársasági elnök egyetemi tanárrá nevezte ki, majd nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült a könyvtártudomány területén folytatott több évtizedes kutatói-oktatói munkája, valamint a hazai és nemzetközi könyvtáros szakmai szervezetekben betöltött jelentős szerepe elismeréseként. (tovább…)
Címkék: Barátné Hajdu Ágnes, együttműködés, életútinterjú, ELTE, Eötvös Loránd Tudományegetem, interjú, könyvtári munka, könyvtárosképzés, Magyar Könyvtárosok Egyesülete, MKE, nemzetközi kapcsolatokA főiskolán a könyvtár szak képzéséhez évtizedeken át kötődtem, kezdetekben hallgatóként, majd könyvtárosként, könyvtárigazgatóként, gyakorlati képzésvezetőként és oktatóként. (tovább…)
Címkék: Eötvös József Főiskola Könyvtára, könyvtárosképzésJelen dolgozat a Rákosi-korszak magyarországi könyvtárügyét feldolgozó és a Könyv, Könyvtár, Könyvtárosban Sonnevend Péternek, a kutatócsoport összehívójának és összetartójának megjelent írásában meghirdetett projekt1 része, egy nagy kutatás egyik témakörének feldolgozása. A könyvtáros képzés történetének átfogó feldolgozása a rendelkezésre álló, még csak töredékeiben feltárt levéltári források hatalmas mennyisége miatt szétfeszíti egyetlen – folyóiratban közölhető méretű – tanulmány terjedelmi kereteit, így ez a dolgozat csak a tanfolyamok históriáját mutatja be, a felsőoktatási könyvtár szakos képzés megteremtésének, ki- és átalakulásának eseményeiről ezen írás testvér-párja tudósít.2 (tovább…)
Címkék: képzés (1897-1949), könyvtárosképzésA mesterképzés indítása
Szombathelyen 1962-ben kezdődött meg a könyvtárosképzés, az akkori Szombathelyi Tanítóképző Intézetben a hároméves középfokú népművelő-könyvtáros képzés formájában. Azóta az intézmény és a szak is sok változáson ment keresztül.
A tanszéken kezdettől fogva főiskolai szintű könyvtáros, majd informatikus könyvtáros szakos képzés folyt. 2006-ban kezdődött az informatikus könyvtáros alapszakos (BA) oktatás. A Nyugat-magyarországi Egyetem Könyvtár- és Információtudományi Tanszéke az informatikus könyvtáros szakon az elsők között nyerte el a mesterképzés jogát. Így 2009 őszén nappali és levelező tagozaton egyaránt elindulhatott az első mesterszakos-évfolyam (akiket csak “MA-sok”-nak nevez mindenki). (tovább…)
Az interjúra való felkészüléshez segítségül – több más anyaggal együtt – egy szakmai önéletrajzot kaptam Kiszl Pétertől. Kiderült belőle, hogy az ELTE BTK Informatikai és Könyvtártudományi Intézet Könyvtártudományi Tanszékének egyetemi adjunktusa, szakirányfelelőse, intézeti titkára és a kar könyvtári koordinátora, aki több egyetemi bizottságban is dolgozik. Emellett címzetes egyetemi docensként óraadó tanár az Eszterházy Károly Főiskolán, valamint a Magyar Információbrókerek Egyesületének alelnöke, az MTA köztestületi tagja.
Ahogy olvastam az anyagot, teljes természetességgel vettem tudomásul, hogy kitűnő minősítéssel végezte az ELTE könyvtár szakát, a Szolnoki Főiskolán pedig kiválóan diplomázott kereskedelmi szakos közgazdászként. És summa cum laude PhD-zett. Az, hogy könyvet írt – a sok-sok tanulmány és tevékenység felsorolása miatt – csak az önéletrajz sokadik oldalán kapott helyet. De most talán én sem kezdek hosszas felsorolásba, hiszen akkor mit mondana el az interjúban? (tovább…)
Nemrégiben fejeztem be tanulmányaimat könyvtár szakon. Decemberben kaptam kézhez könyvtárosi diplomámat a New Jersey állambeli Rutgers Egyetemen. Körülbelül kilencéves munkaviszony (kulturális forrásmenedzsment) után határoztam úgy, hogy megszerzem a könyvtárosi végzettséget is a törtelem szakos mesterfokozatom mellé. A pályamódosítást annak idején az indokolta, hogy az eredeti területemen nem nagyon volt álláslehetőség, a könyvtárosi állások száma viszont ígéretesnek tűnt. Valóban, első látásra a könyvtár fejlődő iparágnak látszott, és a jelenlegi gazdasági válság előtt a szakmában mindenki a nyugdíjba készülő könyvtárosok seregeiről beszélt.
A legtöbb órám rendesen, tantermi keretek között zajlott. Mindössze két online kurzusra jártam, de nem különösebben tetszett nekem ez a fajta tanulási mód. A hagyományos órák három óra hosszat tartanak, gyakran szerepel egy előadás és az azt követő vita, mint oktatási-tanulási forma. Egyáltalán nem találtam az órákat ösztönzőnek, sem gondolatébresztőnek. Azt sem érzem, hogy bármi olyat sajátítottam volna el az iskolában, amit nem tanultam volna meg a gyakorlatban részmunkaidősként. Az igazat megvallva, volt azért két olyan óra, ahol valóban lehetett gondolkodni, de hogy melyik kettő, hadd maradjon az én titkom. (tovább…)
Egy tanárnak legnagyobb öröme, ha tehetséges, sikeres tanítványairól szólhat. Hosszú pályafutásom után gazdag tapasztalatokról tudnék beszámolni e témában, mégis az utolsó két évtizedre koncentrálok, amelyet a Kossuth Lajos Tudományegyetem/Debreceni Egyetem informatikus könyvtáros képzésében töltöttem – annál is inkább, amiért huszadik éve indult itt e szakmai képzés, amelyet talán az innen kikerült tehetséges hallgatók minősítenek leginkább. Így a képzés általános lehetőségei és problémái bemutatásakor elsősorban debreceni példákkal élek.
Az ötéves, kétszakos egyetemi képzés – amely kifutóban van – képezheti elsősorban témánk tárgyát, hiszen itt volt nagyobb lehetőség a képzésben és azon túl is a tehetséggondozásra, de természetesen szólok a most először záruló BSc képzés lehetőségeiről és tapasztalatairól is. (tovább…)