Az MKE 1996. november 28-án tartotta küldöttközgyűlését az Országos Széchényi Könyvtárban. A rendezvény első napirendi pontja dr. Skaliczki Juditnak a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Könyvtári Osztálya vezetőjének előadása volt. Hogy ő miről beszélt, azt olvasóink a 3K előző számában közölt, vele készült interjúból tudhatják. A továbbiakban az elnök, a főtitkár, a tanácselnök és az ellenőrző bizottsági elnök beszámolói hangzottak el. Az alábbiakban ezek a beszámolók olvashatók, melyeket egyébként a küldöttközgyűlés elsöprő többséggel elfogadott, megszavazott.

Beszámoló
a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 1995–1996. évi tevékenységéről
és irányelvtervezet az 1997–1998. évi munkára
1. Beszámoló
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (a továbbiakban: egyesület) a beszámolási időszakban igen széles körű, a könyvtári szakmai élet területének túlnyomó részét átfogó tevékenységet folytatott. Ennek minden – akár jelentősebb részletére sem térhet ki ez a beszámoló, ezért csak a legfontosabbakat említjük.
Az egyesület általános elveinek megfelelően a munka dandárja az egyesület 21 területi szervezetében (köztük két társult egyesületben) valamint 10 szakterületi-szakmai szervezetében folyt. Mindazonáltal az elnökség, a szervezetek munkájának segítése és koordinálása mellett, maga is jelentős, sőt – megítélésünk szerint – a korábbi időszakokhoz képest jelentősen fejlődött tevékenységet folytatott, természetesen a tanács segítségével és számos aktív tagtársunk munkájára támaszkodva.
A szervezetek
A szervezetek munkájáról Ottovay László főtitkár ad összefoglaló áttekintést, a szervezetektől érkezett beszámolók és az elnökség, valamint az ellenőrző bizottság tagjainak személyes tapasztalatai alapján. Emellett a szervezetek munkájáról beszámolók hangzottak el a legilletékesebbek, a szervezetek tagjai előtt, a küldöttközgyűlést megelőző taggyűléseken (melyek túlnyomó többségén az elnökség képviseltette magát). E beszámoló ezért nem foglalkozik részletesebben a szervezetekben folyó egyesületi élettel. Annyi azonban mégis ide kívánkozik, hogy az általában jó színvonalú munka mellett a különbségek igen nagyok. A szervezetek mintegy harmadában kiemelkedő színvonalú egyesületi élet folyt, ugyanakkor egy másik – szerencsére kisebb – körben a szervezet és tagságának kapcsolata laza, a szervezetek programjai nem keltik fel a tagok érdeklődését, a kapcsolatok inkább könyvtárköziek, mint személyesek. Célszerű lenne, ha a gyengébbek tanulnának a jobbaktól, amelyeknek példája igazolja, hogy nem “területi adottságokról” van szó, hanem a minden tag javára eredményes munka a szervezet vezetőinek és legaktívabb tagjainak kezdeményező készségétől, ötletességétől és szívósságától függ. Törekedni fogunk arra, hogy a szervezetek betekintést nyerhessenek egymás munkájába, a legjobb tapasztalatok hasznosítása és ötletek szerzése érdekében.
A továbbiakban a beszámoló csak kivételesen nagy jelentőségű rendezvények, akciók esetében tér ki a szervezetek munkájára, egyébként az elnökség munkájára és annak eredményeire szorítkozik.
Az elnökség
Az 1994. évi küldöttközgyűlésen megválasztott elnökség változatlan összetételben végezte munkáját. E beszámoló összeállítójának hosszabb külföldi tartózkodása alatt Poprády Géza alelnök látta el az ügyvezető elnöki teendőket és az elnökség kiegészült Tuba László póttaggal. A póttagok és az ellenőrző bizottság elnöke rendszeresen részt vettek az elnökség munkájában. Az elnökség általában havonként ülésezett, néhány szünettel. Emellett rendkívüli elnökségi ülésekre is sor került. Az elnökség és a titkárság, de az egész MKE munkáját nagyban segítette a nemzeti könyvtárral kötött megállapodás, amelynek keretében helyiséget, technikai felszerelést és személyi kiadásainkhoz lényeges segítséget (az ügyvezető titkár munkabérének nagy részét) kaptuk.
Az elnökség – az alapszabály és a társadalmi/szakmai követelmények értelmében – az alábbiak szerint tevékenykedett.
Könyvtárpolitika
A könyvtárpolitika terén – legalábbis 1996-ban – kétségtelenül a könyvtári ellátásról szóló törvény előkészületei álltak a középpontban. Az MKE igen sokrétűen vett részt e munkában, egyebek között a sikeres, nemzetközi részvétellel lefolytatott törvénykezési szemináriummal és az arról készült jelentéssel, az MKM által meghatározott tizenkét kérdésben kifejtett véleménnyel, a törvény elvi kérdéseinek különféle egyesületi fórumokon történt megvitatásával, a törvény koncepciójának elkészítésében való személyes részvétellel és a törvény koncepciójának véleményezésével. Az elnökség – mind a törvény egészét, mind a központi szolgáltatásokat illetően a tanács hathatós segítségével – törekedett a tagság minél szélesebb körű bevonására a tervezetek véleményezésébe, valamint a korszerű alapelvek következetes érvényesítésére, a jogok és kötelességek világos meghatározására, ezen belül pedig különösen a fenntartók könyvtári ellátási felelősségének egyértelmű törvényi rögzítésére.
Több más jogszabály tervezetét is véleményeztük, egyebek között a Közművelődési Törvény tervezetét, a Közoktatási Törvénynek a könyvtáros-tanárokról szóló rendelkezéseit, a Nemzeti Alaptantervet (Könyvtárostanárok Szervezete), a köteles példányokról kiadandó, máig vitatott státusú jogszabály alapelveit, a Nonprofit Törvény koncepció-tervezetét. Javaslatot tettünk arra, hogy az állampolgároknak az információkhoz való egyéni és kollektív jogait vegyék fel az alkotmányba.
Részt vettünk a könyvtári rendszer fejlesztési stratégiájára kiírt pályázat pályaműveinek elbírálásában.
Más szakmai szervezetekkel közösen bíráltuk a könyvtárak ágazati felügyeletének átszervezését, jóllehet sikertelenül, mindazonáltal felhívva a figyelmet az egységes elvek érvényesítésére.
Nyílt levélben hívtuk fel a művelődési és közoktatási miniszter figyelmét a könyvtárügy aktuális problémáira és a legfontosabb teendőkre, a békéscsabai könyvtári napon elhangzott MKE felszólalás alapján.
Az egri vándorgyűlésen felhívást adtunk közre, a könyvtárak társadalmi szerepéről. Csatlakoztunk a Könyvtári és Informatikai Kamara (a továbbiakban: KIK) által indított Összefogás a Könyvtárakért akcióhoz és részt vettünk annak lebonyolításában. Bekapcsolódtunk a – sajnálatosan elmaradt – Közkönyvtárak Éve előkészületeibe.
Kapcsolatban álltunk a Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Szakkollégiumával, javaslatokat téve a támogatandó témákra és értékelve a pályázatok eredményét.
Felléptünk – lehetőségeinkhez mérten – a könyvtárak más intézményekkel való összevonása ellen.
Tanácsainkkal segítettük a közbeszerzési törvény alkalmazását a könyvtárakban.
A könyvtáraknak az információs társadalomban betöltött szerepéről szóló emlékeztetővel és az e témáról tartandó nemzetközi konferenciára tett javaslattal fordultunk az Európai Unió és a Közép- és Kelet-Európai Országok Második Fórumához az Információs Társadalomról.
Részt vettünk a Magyarország kulturális állapotáról szóló tanulmány könyvtári fejezetének előkészítésében és – sajnos eredménytelenül – véleményeztük az elkészült tervezetet.
Képzés és továbbképzés
Meggyőződésünk, hogy a szakma igen jelentős átalakuláson megy át, és ezért a fenntartás és az ahhoz kapcsolódó problémák, valamint a technológiai fejlesztés mellett a jövő kulcskérdése a könyvtárosok képzésének megfelelő tartalma és a könyvtáros társadalom egészére kiterjedő, eredményes továbbképzés.
Ennek jegyében, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium (a továbbiakban: MKM) egyetértésével és a KIK-kel együttműködve létrehoztuk az egyesület képzési bizottságát, amelyben képviselve vannak a legfontosabb képző intézmények, a különféle típusú könyvtárak (a KIK tagozatainak képviselői révén), az MKM illetékes főosztályai, a nemzeti könyvtár és a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (a továbbiakban: KKDSZ). A bizottság megkezdte munkáját, a legaktuálisabb kérdések tanulmányozásával és javaslatok kidolgozásával.
Ezek közül az első volt az a javaslat, amelyet annak érdekében tettünk az Országos Akkreditációs Bizottságnak, hogy a könyvtárosképző intézmények akkreditációs folyamatába vonja be szakma képviselőjét (az egyesület és a KIK közös delegáltját). Javaslatunkat köszönettel elfogadták.
Vidra Szabó Ferenc felmérése alapján konferenciát rendeztünk a könyvtáros munkaerő-szükséglet és a képzés összefüggéseiről, követelményeiről. Kapcsolatot tartottunk fenn a Könyvtárosképzésért Alapítvánnyal.
A Magyar Könyvtárügyért Alapítvány útján fejenként 5000 forinttal támogattuk 70 továbbtanuló könyvtáros tanulmányait.
Kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk, hogy az elnökség – a Műszaki Könyvtáros Szekció közreműködésével – tanfolyamokat szervezett a hálózatok (így mindenek előtt az Internet) könyvtári alkalmazásáról. Az IIF, ill. a HUNGARNET, valamint az egyesület támogatásával a résztvevők igen mérsékelt tandíjért vehettek részt öt tanfolyamon, összesen 150 fő. Amellett, hogy – legalábbis hosszú idő óta – ezek az első központi egyesületi tanfolyamok, és a szükségletekhez képest sivár hazai továbbképzési kínálatot lényegesen javították, azért tartjuk ezt annyira jelentősnek, mert két irányban is: a továbbképzés bővítésében és a technológiai fejlődés szakmai következményeire való felkészülésben jelentenek még korántsem elégséges, de fontos lépést.
Számos kollégánk külföldi továbbképzésben való részvételéhez adtunk – több esetben a British Council által biztosított lehetőségek kihasználása érdekében anyagi támogatást. Hagyományosan, a Gombocz-ösztöndíj, de más külföldi lehetőségek esetében is – a szponzorok kérésére – szelektáltuk a jelölteket.
További továbbképzési vonatkozásokkal találkozhatnak még a rendezvényeinkről szóló részben.
Rendezvények
Rendezvényeink középpontjában – hagyományosan – a vándorgyűlések álltak, 1995-ben Egerben A könyvtár és gazdája: a könyvtárfenntartás kérdései, 1996-ban pedig Debrecenben a Könyvtár – kommunikáció – társadalom témakörében. A vándorgyűlések során ismét megrendeztük az információforrásokat és könyvtári technológiát bemutató kiállításokat. Emellett az egri vándorgyűlést a reklám és a könyvtár témájában tartott előszeminárium előzte meg, Debrecenben pedig a vándorgyűlés helyszínén, és azzal időben átfedődően került sor az Európai Gyermekkönyvtáros Találkozóra és a Magyar Könyvtárosok IV. Világtalálkozójára. Ezek természetesen nagymértékben gazdagították a vándorgyűléseket. Visszatérően – és nem éles viták nélkül – megrendeztük a hagyományos egyesületi nyílt napokat a vándorgyűlések alkalmával. Úgy véljük, hogy mindkét vándorgyűlés – jelentős mértékben a kedvező helyszínek és a vendéglátók által végzett nagy és áldozatos munka eredményeként – sikeres volt. Persze így is volt mit tanulni és van mit javítani, amire törekszünk is a jelenlegi elnökség ciklusban még Kecskeméten és Salgótarjánban sorra kerülő vándorgyűlések elkészítése és lebonyolítása során.
Az elnökség úgy vélte, hogy a szervezetek számos rendezvénye mellett indokolt, hogy minden évben legalább kétszer országos szakmai konferenciákat szervezzünk a legaktuálisabb és legjelentősebb szakmai kérdések megvitatására. E keretekben került sorra
• 1995 tavaszán a képzésről szólva már említett, a könyvtáros munkaerő-szükségletről és a képzésről tartott konferencia, majd
• 1995 őszén az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) a hálózati tanfolyamokkal is előkészített Hálózati Konferencia,
• 1996 tavaszán, Nyíregyházán, az elnökség, a Társadalomtudományi Szekció, a Közkönyvtári Egylet, az MKE Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete, a “Nyíregyháza Szakirodalmi Ellátásáért” Alapítvány és a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár közös rendezésében a Hazai Összefogás, Európai Együttműködés c. konferencia, végül
• 1996 őszén, az OSZK-ban a Központi Katalógusok az Elektronizáció Korában c. konferencia.
Nemzetközi részvétellel, sikeresen rendeztük meg 1995 őszén a könyvtári ellátási törvények (könyvtári törvények) tartalmáról tartott Törvénykezési Szemináriumot (lásd még a könyvtár-politikai részben). A British Council támogatásával, brit szakértő részvételével Szerzői Jogi Szemináriumot tartottunk 1996 februárjában a könyvtárak és a szerzői jog vitatott, ill. új típusú problémáinak (adatbázisok, elektronikus dokumentumok) áttekintésére.
Mind 1995-ben, mind 1996-ban Budapesten, sikeresen került sorra, társszervezői szerepünk mellett a korábbi holland-magyar szimpóziumokból kinőtt, 3. ill. 4. Budapesti Nemzetközi Könyvtári és Informatikai Szimpózium, ami a budapesti, oslói, barcelonai, koppenhágai, amszterdami, tamperei, stuttgarti és szombathelyi könyvtárosképző intézmények kezdőbetűiről a BOBCATSSS nevet is viseli. Az 1995. évi BOBCATSSS témája az új információs termékek és szolgáltatások kifejlesztése és marketingje, az 1996. évié az információs szolgáltatások minősége volt.
Társrendezőként részt vettünk a Petrik Géza emlékülés megrendezésében. Ide kívánkozik még néhány, a szakterületi szervezetek által szervezett országos, illetve nemzetközi konferencia említése: a Könyvtárostanárok VII. Nyári Akadémiájáé, a Helyismereti Könyvtárosok 2. Országos Tanácskozásáé, valamint a Mezőgazdasági Szekció és a Műszaki Könyvtáros Szekció Orvosi Könyvtáros Csoportja által szervezett Holland–magyar Szimpóziumé az együttműködésről a könyvtári és információs szolgáltatásokban.
Egyéb szakmai érdekvédelmi és szakmai tevékenységek
Pályázatot írtunk ki és támogatást nyújtottunk fiatal könyvtárosok szakmai tevékenységének támogatására.
Az MKM-mel egyeztetve és a KIK-kel együttműködve könyvtári érdekvédelmi és könyvtári fejlesztési célokra egyaránt szolgáló könyvtári szakértői adatbázis létrehozásának előkészítését kezdtük meg. Sajnos eddig az elvek és a főbb módszerek tisztázásánál tovább nem jutottunk.
Tervbe vettük a Könyvtári Etikai Kódex létrehozását, ill. annak folytatását. Sajnos úgy tűnik, hogy e munka érdeklődő közreműködők híján félbemarad, ezért e helyről is kérjük az érdeklődőket, hogy részvételi szándékukat közöljék a titkársággal.
Aktívan közreműködtünk a könyvtári és információs szabványosítás “újraélesztésében”. Az egyesület belépett a Magyar Szabványügyi Testületbe és az egyesület elnöke egyben a szakterületen működő szabványosítási műszaki bizottság elnöke is. Tervet dolgoztunk ki új és felülvizsgált szabványok és szabályzatok létrehozására, abból az elvből kiindulva, hogy a kizárólagosan könyvtári és szakirodalmi tájékoztatási tevékenységet szabályozó előírásokat szakmai és gazdaságossági okokból egyaránt célszerűbb a szakmai szervezetek és a nemzeti könyvtár által jegyzett szabályzatokban, mint szabványokban létrehozni, és közreadni, miközben más esetekben, valamint nemzetközi szabványok honosításakor nemzeti szabványokat célszerű létrehozni. Támogatást kértünk a szabványosítási központi szolgáltatásokra az MKM-től és ennek első részletét megkaptuk. A gyakorlati munka is megindult: két új honosított szabvány készült és megindult a szabályzatok kidolgozása is.
Több ízben foglalkoztunk – elsősorban a tanács ajánlásai alapján – a könyvtári szaksajtó és az Új Könyvek különféle, így fenntartási és tartalmi problémáival, a tanács kezdeményezései alapján is. Sikerült – ha nem is közvetlenül és kizárólag az egyesület közbenjárása révén, de annak hatására is – az Új Könyvek további fenntartását elérni. Jóllehet ezt nem tekintette az elnökség első prioritásnak, támogattuk a KIK akcióját a Könyvtári Levelező Lap megőrzésére. Mint laptulajdonosok, támogattuk a 3K megjelenését. Adósak maradtunk a 3K bizonyos profilmódosítása tekintetében a tanács által javasolt intézkedések kezdeményezésével.
Az elnökség hatáskörébe tartozó kitüntetési javaslatokat megtettük; a Fitz-díj odaítélésének a tanács által kidolgozott új folyamatát megvalósítottuk.
Hazai és nemzetközi együttműködés, képviselet
Kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a KIK-kel sikerült az új, tartalmas együttműködési megállapodás megkötésével gyümölcsözővé tenni kapcsolatunkat. Az elnökség álláspontja a hazai könyvtári, társadalmi, szakmai szervezetek túlzott széttagoltságát illetően nem változott. Mindazonáltal úgy véljük, hogy a jelen helyzetben csak e szervezetek együttműködése vezethet eredményre. Ennek jegyében, ha erre lehetőség kínálkozott, egyéb csoportosulásokkal (Magyar Periodika Kör, Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma) is együttműködünk.
Jóllehet nem mindig és mindenben értünk egyet, kapcsolataink a KKDSZ-szel korrektek és – ahol ez elvi engedmény nélkül lehetséges – eredményesek. A KKDSZ-nek köszönhetően a KIK-kel közös képviseleti lehetőségünk nyílott a Közalkalmazotti Érdekegyeztető tanácsban (KÉT).
Képviselve vagyunk és aktívan részt veszünk az Országos Könyvtárügyi Tanácsban. Képviselve vagyunk továbbá a Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Szakkollégiumában, a Magyar Kulturális Szövetségben és a HUNGARNET-ben, valamint a Magyar Könyvtárügyért Alapítvány kuratóriumában.
Megszüntettük részvételünket a Magyar Könyvszakmai Szövetségben, mivel nem értettünk egyet annak irányzatával. Sajnálatosan mélyponton van kapcsolatunk a Magyar Népművelők Egyesületével is, a két közművelődési szakterület igen eltérően megítélt prioritásai miatt.
A nemzeti/nemzetközi kapcsolatok határesete a határon túli magyar könyvtárosokkal és szervezeteikkel fenntartott kapcsolatunk. A beszámoló korábbi részeiben említett világkongresszus melletti kapcsolataink is igen sokrétűek. Az Illyés alapítvány segítségével eljuttatjuk kollégáinkhoz a hazai könyvtári szaksajtót, meghívjuk őket rendezvényeinkre és meghívásaiknak eleget teszünk. Szervezeteink keretében továbbképzési segítséget nyújtottunk és megkezdtük a határon túli magyar könyvtárosok támogatására egy teljes körű program kidolgozását. Az elnökség Kocsis István alelnököt kérte fel e kapcsolatok gondozására és a program elkészítésére.
A nemzetközi kapcsolatok élére IFLA-tagságunk kívánkozik. A kapcsolat töretlen; rendszeresen képviseltetjük magunkat az IFLA közgyűlésein, igyekszünk a hazai könyvtárügyben hasznosítani és terjeszteni az IFLA útján rendelkezésre álló információkat és lehetőségeket. Elismerést váltott ki a magyar közreműködés az IFLA Könyvtári Egyesületek Vezetési Kerekasztalának munkájában. Felmerült, és a “tapogatódzás” stádiumában van egy későbbi (2002-ig foglalt!) IFLA konferencia magyarországi megszervezése. Fejlődőben vannak kapcsolataink az európai könyvtári szervezettel, az EBLIDA-val is.
Széles körűek, és elsősorban egymás rendezvényein való részvételre, valamint tanulmányutak és könyvtárközi/“könyvtárosközi” kapcsolatok létrehozására irányulnak 15 külföldi társszervezettel fenntartott kapcsolataink. A mi rendezvényeinkre meghívott vendégek néhány értékes előadással gazdagították programjainkat. A társszervezetek rendezvényein résztvevő kollégáink úti jelentéseikben sok – sajnos nem kielégítően hasznosított – információt közölnek. Ezekhez járulnak még szervezeteink kiterjedt nemzetközi kapcsolatai, amelyeknek csak példájaként említjük meg a helyismereti könyvtárosok gyümölcsöző kapcsolatait a brit Library Association helyismereti csoportjával.
Több nemzetközi és külföldi szervezettől kaptunk segítséget, támogatást. A már több ízben említett British Council mellett megemlítjük az Európa Tanácsot, az Európai Uniót, valamint a német Bibliothekarische Auslandstelle-t.
Kapcsolatok a szervezetekkel és a tagsággal
A szervezeti és gazdálkodási kérdésekről a főtitkár tart beszámolót. Itt is megemlítjük azonban, hogy az elnökség mindent megtett, hogy különféle pályázatok útján bővítse tevékenységünk, mindenek előtt a szervezetek és a tagok szakmai tevékenységének támogatását. E törekvésünk 1995-ben igen sikeres volt, 1996-ban többé-kevésbé megfelelő eredményeket hozott. Ennek volt köszönhető, hogy a szervezetek 1,6, ill. 2 millió forintot meghaladó támogatást kaphattak az elnökségtől 1995-ben, ill. 1996-ban.
Úgy véljük, hogy a szervezetek és – ha a szervezetek is mindent megtettek e tekintetben – a tagság tájékoztatása tovább javult. A Hírlevél rendszeres megjelentetése (bár jó lenne az átfutási idő további csökkentése), a Hírlevél tartalmának és más közléseknek az elhelyezése a Katalist-listán javította az információáramlást.
A titkárság és az elnökség tisztségviselői, ill. tagjai igyekeztek mindenkor a tagok és a szervezetek rendelkezésére állni, információkkal, tanácsokkal stb. akár szakmai, akár szervezési kérdésekben, amikor ezt igényelték. Örülnénk, ha ezt még többen és többet igényelnék. A személyes kapcsolatok fontosságát tapasztalták a szervezetek taggyűléséin résztvevő elnökségi tagok is.
Megkezdtük az ellenőrző bizottság által kidolgozott tagnyilvántartási és tagdíjfizetési ügyrendi szabályzat életbeléptetését. Egyszerűsítettük a többes regisztráció miatti átutalások rendszerét. Specifikációt dolgoztunk ki a tag- és tagdíj-nyilvántartó rendszer számítógépes programjához; a programon jelenleg az utolsó simításokat végzik.
A Soros Alapítványhoz benyújtott eredményes pályázatunk révén rövidesen létrejön a titkárság teljes körű internet-kapcsolata. Ez lehetőséget ad az MKE OTTLAP-jának (honlapjának, “home page”-ének) létrehozására és ezáltal, valamint egy, vagy több MKE levelezőlista létrehozásával lehetővé válik a “valós idejű” kapcsolat a szervezetekkel, a rendezvények időpontjának oly régen aktuális koordinációja, ill. mindennemű aktív és passzív tájékoztatás. Reméljük, hogy a szervezetek és a tagság jelentős része között is mielőbb hasonló kapcsolatok épülhetnek ki.
Nem hajtottuk végre – holott erre sürgősen és folytonosan szükség lenne – a taglétszám növelésére szolgáló akciókat.
II. Irányelvtervezet 1997–1998-ra
Az elnökség úgy véli, hogy nincs szükség lényegbevágó változtatásra a munka eddigi irányait és súlypontjait illetően, de különös figyelmet kell fordítani a könyvtári ellátás és következésképpen a könyvtáros szakma sokban változó arculatára. A tevékenység kiemelkedő súlypontjait a következőkben látjuk:
1. A könyvtári ellátásról szóló törvény létrejöttének további elősegítése, a szakmai szempontok lehető érvényesítése mellett; a jogszabályból következő változások elősegítése, különösen a fenntartás és a központi szolgáltatások terén, új módszerekkel, például az önkormányzatokkal és más fenntartókkal kiépítendő kapcsolatok útján is. Egyéb kapcsolódó jogszabályok eredményes alkalmazásának elősegítése.
2. Azon jogszabályok módosításának kezdeményezése, amelyek jelen állapotukban hátrányosak a könyvtári ellátás szempontjából (pl. Közoktatási Törvény).
3. A Nemzeti Informatikai Stratégia könyvtári alkalmazásának segítése, ösztönzése.
4. Szakmai érdekvédelem a szakmai érdekeket intézményesen sértő jogi szabályozás, ill. a szakmai érdekeket sértő jogszabálysértés esetén.
5. Szakértő segítség a könyvtárfenntartóknak; ennek érdekében kapcsolatfelvétel és -fenntartás az összes önkormányzatokkal.
6. Továbbképzési követelmények kidolgozása, a továbbképzés segítése és – lehetőség szerinti – lebonyolítása.
7. Hozzájárulás az alapképzés tartalmi tökéletesítéséhez.
8. Tagjaink és a határokon túli magyar könyvtárosok továbbképzésének anyagi és szervezési támogatása.
9. A vándorgyűlések szakmai színvonalának és lebonyolításának további javítása.
10. Országos és nemzetközi konferenciák szervezése, elsősorban a könyvtári szolgálat technológiai és szervezeti átalakulását nagy mértékben befolyásoló témákban.
11. A könyvtári és információs szabványosítás gyors fejlesztése, elsősorban az együttműködést (pl. osztott katalogizálás, adatbázisok lekérdezhetősége) különösen befolyásoló témákban. A Z 39.50 szabvány hazai implementációjának előkészítése.
12. A Könyv, Könyvtár, Könyvtáros c. szakfolyóirat további támogatása, színvonalának és fogadtatásának javítása.
13. A könyvtári szakértői adatbázis létrehozása.
14. Akcióterv kidolgozása és végrehajtása a határon túli magyar könyvtárosok támogatására.
15. A nemzetközi kapcsolatok fokozott hasznosítása, mindenek előtt szakmai ismeretek megszerzése érdekében.
16. Az egyesületen belüli (titkárság–szervezetek–tagok) információs kapcsolatok teljes megújítása a hálózati technológia alkalmazásával.
17. Akciók az egyéni és testületi tagok számának növelése érdekében.
Az elnökség tisztelettel kéri a küldöttközgyűlést a fenti beszámoló és irányelvek szükség szerinti kiegészítésére, ill. elfogadására.