A kerekasztal-megbeszélést az MKE elnöksége kezdeményezte a határon túli magyar könyvtárosokkal való együttműködés 2004-2005. évi stratégiai programjának áttekintése és véglegesítése érdekében. A 2004. július 13-ai megbeszélés résztvevői az előző napi konferencia előadásait és bemutatóit is értékelve ajánlásokat fogalmaztak meg.
A rendezvénynek a világtalálkozót szervező Könyvtári Intézet teremtette meg a feltételeit és kereteit az OSZK tanácstermében.
A megbeszélés résztvevői voltak az MKE részéről: Bakos Klára elnök, Haraszti Pálné és Biczák Péter alelnökök, Nagy Anikó, Bartos Éva, Varga Róbert, Barátné dr. Hajdu Ágnes, Dán Krisztina elnökségi tagok, meghívottként: dr. Kovács Ilona; az OSZK részéről: dr. Dippold Péter igazgató (Könyvtári Intézet), Gál Julianna osztályvezető (Hungarika Dokumentációs osztály); a határon túli magyar könyvtáros szervezetek, szakmai közélet képviseletében: Szlovákia: Zsok Gizella; Románia: Kiss Jenő, Deé Nagy Anikó, Pillich László; Szlovénia: Papp József; Horvátország: Ferenc Mária; Szerbia-Montenegró: Hajnal Jenő; Ukrajna: Horváth Ilona; Ausztria: Schmél Ferencné.
A megjelenteket Bakos Klára köszöntötte. A megbeszélést Haraszti Pálné vezette és fogta össze. Bevezetőjében felvázolta az MKE elképzelését a stratégiai partnerség alapelveiről.
I. A résztvevők megállapodtak abban, hogy a beszélgetés során országonként tekintik át az együttműködés eddigi tapasztalatait és jövőben kívánatos irányát.
A szlovákiai magyar könyvtárosok számára hiánypótló volt az MKE által szervezett magyarországi szakmai oktatásban, továbbképzésben való részvétel lehetősége, hiszen a Szlovák Nemzeti Könyvtár csak 2003-tól szervez módszertani képzést.
Az MKE-ben főként az északi határmenti területi szervezetekkel való együttműködésben szereztek pozitív tapasztalatokat (Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesülete, Komárom-Esztergom Megyei Szervezet, Borsod Megyei Szervezet, Zempléni Könyvtárosok Szervezete), továbbá a Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének programjaiba tudtak – aktívan, előadóként is – bekapcsolódni.
Terveik között szerepel az önszerveződés fellendítése Szlovákiában, a magyaroktól sűrűn lakott nyugat-szlovákiai régió mellé más régiókban dolgozó könyvtárosok bevonásával a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete működésének aktivizálása, valamint az MKE-n belül más, így például a Könyvtárostanárok Szervezetével való kapcsolat kiépítése.
Az ukrajnai magyar könyvtárosok alapvető gondokkal küzdenek. A szaknyelvet oroszul vagy ukránul sajátították el, így az anyaországgal a szakmai kapcsolattartás nyelvi akadályokba is ütközik. Sokat jelent számukra egy-egy baráti találkozón való részvétel, szinte nyelvi képzésként élik át. Az anyanyelvápolás felelősségét mélyen átérzik, mert a kárpátaljai magyarság számára a közkönyvtári ellátás jelentősége óriási. Igény a testvértelepülés-testvérintézmény mozgalmának felélesztése. A magyarországi közkönyvtári továbbképzés a beregszászi járásban dolgozó 57 fő számára nagy haszonnal járna. Az anyaországba való utazásuk költségei azonban – a jelenlegi bérezési körülmények között – meghaladják az egyéni teherviselés lehetőségét.
A kárpátaljai magyar nemzetiségi könyvtári ellátás – gyarapítási szempontból – folyamatos ajándékozásra számít. Nagy a hiány a gyermekirodalomból. A könyv- vagy folyóirat-ajándék az OSZK-n keresztül, továbbá a konzuli szolgálat útján ér legbiztosabban célhoz.
A romániai magyar könyvtárügyről szólva meg kell különböztetni a tömbben és a szórványban élőket, illetve a könyvtári szolgálatot ellátókat és az ellátandókat. A nemzeti könyvtár – hasonlóan Szlovákiához – elmaradt a módszertani segítségnyújtásban, a szakmai szervezetek – így a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete – létrejöttében ez jelentős szerepet játszott.
Az anyaországtól várt támogatásnak főként az állománygyarapításban (mert a “székely” megyék kevesebb keretet kapnak, mint a “román” megyék), valamint a továbbképzésben kellene megnyilvánulnia. Komoly igény mutatkozik a támogatás koordináltabbá tételére, főként a magyarországi rendezvényekre való meghívásoknál. Az RMKE készséggel tesz javaslatot, így szakmai és korösszetétel szempontjából is célirányosabban lehetne bevonni a romániai magyar könyvtárosság képviselőit az anyaországi rendezvényekbe (több fiatal könyvtárost, a civil szervezeteknél dolgozó könyvtárost szeretnének delegálni).
A szerbiai magyar könyvtárosok jelentős szakmai segítséget kaptak a Békés Megyei és Somogy Megyei Könyvtártól a több éve szervezett továbbképzések keretében. Az oktatásban nyújtott anyaországi segítséget értékelik a legtöbbre. Az MKE Zempléni Szervezetének programjain szakmai barátságokat sikerült kialakítani.
A szerbiai könyvtáros egyesület nemrég alakult újjá. A magyar könyvtárosok szakmai tömörülése a hat éve létrehozott KAPOCS Szövetség, amelyet tizenkét könyvtár alkot. Legszorosabb az együttműködésük az állomány egységes feltárásában és a kölcsönzésében.
A horvátországi magyar könyvtárosok regionális együttműködése a Pécsi-Baranyai Szervezettel, a Somogy Megyei Szervezettel és a Bajai Városi Könyvtárral jelentős. Támogatást kapnak a továbbképzéshez a Pécsi-Baranyai Szervezettől. A horvátországi magyar könyvtárosok száma igen csekély. A háború következtében jelentős számban szűntek meg azok a falusi könyvtárak, ahol magyar könyvtári ellátás volt. Bár Eszéken folyik magyar nyelvű könyvtárosképzés, nincsenek betölthető álláshelyek. Gondot jelent, hogy a nemzeti nyelvű könyvellátás cserealapja 1998-ban megrendült. Az anyaországtól a magyar nyelvű állomány gyarapításához ajándékot, a továbbképzéshez segítséget várnak.
A magyar könyvtárosok szakmai önszerveződése számára keretet jelent a Szlavóniai és Baranyai Könyvtárosok Egyesülete, amely a Horvát Könyvtárosegyesület szervezeteként működik.
A szlovéniai magyar könyvtárosok az MKE Zala és Vas Megyei Szervezeteivel tartanak szoros kapcsolatot. A nemzetiségi könyvtárügy elmaradott. A probléma felvetésének egyik módja az MKE és a szlovéniai könyvtárosegyesület kapcsolatfelvétele lehet – hangzott el javaslatként.
Az anyaországtól a magyar nyelvű állomány gyarapításához igénylik a legnagyobb támogatást.
A bécsi Collegium Hungaricum könyvtára személyi gondokkal küzd az egy-egy évre korlátozódó kinevezések miatt. Számos szakmai pályázaton nem vehetnek részt az intézmény jellege miatt. Javasolják, hogy a külföldi magyar kulturális intézetek könyvtárosai számára speciális továbbképzéseket tartsanak. Terveik között szerepel az ausztriai magyar könyvtárosok szakmai szerveződésének előmozdítása.
A korábbi világtalálkozók szervezésében nagy tapasztalatot szerzett dr. Kovács Ilona, az OSZK Hungarika Dokumentációs osztályának ny. vezetője; ő javasolta, hogy az MKE a levelezőlistáját Nyugat- és Észak-Európa országaiban tevékenykedő magyar könyvtárosok bevonásával tegye teljessé. “Hungarika-szemléletben” gondolkodva említette, hogy a folyamatos szakmai kapcsolattartás érdekében érdemes lenne majd a világtalálkozók szereplőivé tenni az Európa-szerte és az USA egyetemi hungarológiai tanszékein dolgozó könyvtárosokat. Helyeselte az MKE előterjesztésben szereplő szakmai (személyi és intézményi) kataszter megvalósítását. Felhívta a figyelmet az Amerikai Magyar Alapítványra, ahonnan – a magyar emigránsok magán-könyvgyűjteményeire és adakozására alapozva – adományokat lehet kérni az állományban szűkölködő határon túli könyvtárak számára.
A Hungarika Dokumentációs osztály jelenlegi vezetője, Gál Julianna javaslatot tett egy ún. Hungarika Portál megvalósítására. Ezen a portálon az egyetemes magyar könyvtári örökségről készült számbavétel eredményeként linkgyűjteményt, valamint egyfajta össz-kárpátmedencei könyvtári kutatás-nyilvántartást lehetne létrehozni. A magyar kulturális örökség megőrzésében előbbre lévők tapasztalata segíthetné a többi hasonló kezdeményezést. A portál alkalmas lenne a felmerülő, megoldandó feladatok kataszterének építésére is. A pályázatok kiírásában is segíthetné az illetékeseket.
Az MKE elnöksége és a könyvtárosság határon túli képviselői mindezek alapján úgy értékelték, hogy a szakmai együttműködés súlypontja az érzelmi alapokról intézményi alapokra tevődött át az elmúlt hat-nyolc év során.
Az MKE levelezőlistát fog létesíteni a folyamatos és rugalmas kapcsolattartás érdekében, amely nagy mértékben elősegítheti az előterjesztésben kitűzött célok megvalósítását és a feladatok ellátását.
Az MKE a határon túli magyar kollégák magyarországi rendezvényekbe való bevonásához igényli és felhasználja a partnerszervezetek szakmai javaslatait.
II. A résztvevők az előző napi konferencia előadásait és bemutatóit is értékelve ajánlásokat fogalmaztak meg, és kérik a Könyvtári Intézetet, hogy az abban jelzettek megvalósítását karolja fel.
Valósuljon meg az egyetemes magyar könyvtári örökség bibliográfiai számbavétele.
A Kárpát-medencei kiterjedésű Schola Orbis-projekt kapjon rendszeres állami támogatást: mivel alapvetően oktatási intézménytörténeti kutatásról van szó, így elsőrendűen az Oktatási Minisztériumtól, de – mert könyvtári intézmények történetének kutatására is kiterjed a munka – a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától is.
A magyar kulturális örökség digitalizálására kiírt pályázatok vegyék figyelembe a határon túli magyar intézményeket is, különös tekintettel a helyi vonatkozású dokumentumokra.
A támogatáspolitika a tömbben élő magyarság támogatása mellett vegye figyelembe a nagyon eltérő viszonyok között létező szórványterületek ellátását is.