Egy amatőr tanulmányai: Szalai Béla írásai

Kategória: 2020/11

Régi dolgok mai szemmel : könyvekről, metszetekről, érmekről, zászlókról / [Szalai Béla]. – [Budapest] : Múzeum Antikvárium, 2020.  – 154, [1] p. : ill., részben színes ; 25 cm

 

 

 

 

 

 

 

Az ’amatőr’ szónak kettős jelentése van. Eredeti, még kilúgozatlan értelmében azt a személyt jelöli, aki nem hivatásszerűen, megélhetési célból, hanem kedvtelésből foglalkozik valamely művészeti ággal vagy bármilyen, akár sport- vagy tudományos tevékenységgel. Eszerint nem a munkálkodás színvonalát fejezi ki, bár másodlagos jelentése – amely sajnálatosan kezdi elhomályosítani az elsőt – éppen erre, vagyis a nem megfelelő színvonalú cselekvésre vonatkozik. (tovább…)

Címkék: , , , , , ,

Magánkönyvtárak, gyűjtők, könyvek, vakarékok

Kategória: 2020/ 7-8

Könyvek magántulajdonban (1771-1820)
/ szerk. Dóbék Ágnes. – Budapest : Reciti, 2020. – 242 p. : ill. – (Reciti konferenciakötetek, 6.)

 

 

Közelítés egy konferenciakötethez

A magyarországi magánkönyvtárak sok száz éves, lényegében a középkortól kezdődő históriájának három jelentős korszaka különíthető el. Az első a magyarországi humanizmus kora, melynek kiemelkedő példája a Bibliotheca Corviniana, Mátyás király gyűjteménye. A második a felvilágosodás időszaka, amikor nagyszerű főúri és főpapi könyvtárak keletkeztek, és ezek tekintélyes része ma is meglévő, fontos nemzeti intézmények alaprétegét képezi. A harmadik pedig a 19. század vége, 20. század eleje, nagyjából az első világháborúig terjedően. Ezt a harmadik korszakot alapvetőn az jellemzi, hogy immár nem enciklopédikus gyűjtőkörű könyvtárakat hoztak létre a nagy bibliofilek – gróf Apponyi Sándor, Ráth György, Todoreszku Gyula, hogy csak néhány nevet említsünk a kor kiemelkedő gyűjtői közül – hanem speciális tematikájú bibliotékákat. (tovább…)

Címkék: , , , , , , ,

A helyi érték

Kategória: 2014/10

A Kulturális örökség tanulmányok

második kötete

Két évvel ezelőtt örömmel üdvözöltük a magyar könyv- és könyvtártörténet-írás új műhelyének születését, közelebbről az egri Eszterházy Károly Főiskola Líceum Kiadójának új sorozatát.1 Még nagyobb öröm, hogy a sikeres folytatást illető reményeink valóra válni látszanak: a közelmúltban megjelent a sorozat második kötete, Könyvtár és történet címmel.2

(tovább…)

Címkék: ,

Régi Magyarországi Nyomtatványok 1656-1670

Kategória: 2012/10

Újabb kötete, immár a negyedik tomusa jelent meg az elmúlt évtizedek – alighanem vitán felül állónak tekinthető a kijelentés – legjelentősebb hazai bibliográfiai vállalkozásának. A Régi Magyarországi Nyomtatványok (követve a kötetben alkalmazott helyesírási gyakorlatot) immár az előkészületekkel és a koncepció kidolgozásával együtt több, mint öt évtizedes múltra tekint vissza; első kötete 1971-ben látott napvilágot. Tudományos jelentőségét, az alapelvek átgondoltságát, a szerkesztés következetességét bizonyítja, hogy az eltelt évtizedek során csak egészen minimálisan módosult az RMNy szerkesztésének és közreadásának szempontrendszere, annak ellenére, hogy a vállalkozásban könyvtörténészek több nemzedéke vett és vesz részt. A Régi Magyarországi Nyomtatványok megindítója és az Országos Széchényi Könyvtárban működő szerkesztőséget hosszú ideig vezető Borsa Gedeon – e kötet egyik lektora – és Käfer István személye jelenti a folytonosságot, ők évtizedek óta közreműködői a vállalkozásnak. A kutatók középkorú nemzedékébe tartozik Heltai János, Pavercsik Ilona, P. Vásárhelyi Judit és V. Ecsedy Judit: ők a második kötet óta vesznek részt az adattár munkálataiban, amelyeket jelenleg P. Vásárhelyi Judit irányít és ő jegyzi szerkesztőként a negyedik kötetet. (tovább…)

Címkék: ,

Historia litteraria és információs műveltség

Kategória: 2007/ 9

Változó elnevezésekkel illetett és változó tartalmakat magába foglaló szakmánk mint önálló diszciplína ugyan csak mintegy 200 éves múltra tekinthet vissza, azonban a könyvekre és a könyvekben rögzített tartalmakra, valamint az azokat megőrző, feltáró és szolgáltató intézményekre, a bibliotékákra vonatkozó különféle elméleti ismeretek és azok egyfajta rendszerezése természetesen sokkal korábbi.
A XVIII. század végéig, a XIX. század elejéig egy enciklopédikus jellegű, gazdag jelentéstartalmú ismeretág, a historia litteraria keretén belül formálódott mindaz, amit a mai információtudomány (könyvtártudomány) elődjének tekinthetünk. A historia litteraria a XVI-XVIII. században az ismeretek, pontosabban az írásbeliségen alapuló és ahhoz kapcsolódó tudás rendszerezésének adott keretet; a fogalom – Tüskés Gábor definícióját felhasználva1 – egyrészt tudománytörténetet jelöl, amely átfogja a tudományosság és a művelődés minden területét, másrészt szűkebb értelemben a fennmaradt írásos emlékek, szövegek, dokumentumok tanulmányozását és kritikai értékelését jelenti. Témánk szempontjából a fogalom egy további tartalma a fontos, a historia litteraria “a könyvek, a tudományos irodalom tudománya, notitia librorum, s a historia litterarum és a historia librorum gyakran összefonódott egymással a különböző tudománytörténeti kézikönyvekben és a könyvjegyzékekben, a könyvtári szakrendekben és a könyvtárkatalógusokban. (tovább…)

Címkék: ,

Címkék