Kertész Imre bibliográfia, 1975–2016

Kategória: 2020/ 9

Hafner Zoltán: Kertész Imre művei. Bibliográfia, 1975-2016. [Budapest], Kertész Imre Intézet, Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, 2020. 111 p.

 

 

 

 

 

 

 

 

“A tehetség olyasmi, amit nem lehet megmagyarázni” – írta Heller Ágnes Kertész Imre halálára a Magyar Narancs1 hasábjain megjelent nekrológjában. Az írót a kezdetben visszhang nélkül maradt Sorstalanság című regénye helyezte reflektorfénybe még a Nobel-díj elnyerését megelőzően, a díj pedig „irodalmi királlyá koronázza”2 őt. Írói pályafutása azonban jóval korábbra tehető (első regénye megjelenésekor 46 éves volt), az 1955-től született jegyzetei, írásai a Sorstalanság alapanyagának tekinthetők, magán a regényen pedig 13 éven át dolgozott. E mű tökéletessége ellenére sem tekinthető Kertész Imre egykönyves szerzőnek, például a Kaddis a meg nem született gyermekért, Az angol lobogó, a Gályanapló az irodalomtudósok és a széles közönség elismerését egyaránt kiérdemelte. (tovább…)

Címkék: , , ,

Életmű-bibliográfia Tüskés Tiborról

Kategória: 2018/11

Tüskés Tibor válogatott bibliográfia. Összeáll. Tüskés Anna. Kiad. a reciti, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének tartalomszolgáltató portálja. Bp., 2018. Elérhető: http://reciti.hu/wp-content/uploads/ttbib.pdf

 

 

 

 

 

A 2009-ben, 79 éves korában elhunyt kiváló irodalomtörténész, kritikus, tanár, szerkesztő, könyvtáros teljes életművének, valamint a róla szóló szakirodalomnak (az újságcikkeknek is) bibliográfiai feltárása és átnyújtása az olvasók, kutatók remélhetőleg széles körének – emlékezetes és fontos szakmai eseménye ennek az esztendőnek. Tüskés Anna (a kutatásban elődei és segítői eredményeit is felhasználva) igazán remek munkát végzett a 2729 tételt rögzítő szakszerű és tartalmában színes életmű-bibliográfia tető alá hozásával. (tovább…)

Címkék: ,

A harkányi gyógyvíz és fürdőkultúra bibliográfiája (1825–2015)

Kategória: 2016/ 6

„Harkány 13,5 hektáros ősparkjában a több százéves fák és a Zsolnay-féle eozinos szökőkutak között található a Harkányi Gyógy- és Strandfürdő, ami Közép-Európa egyik leghíresebb fürdőhelye. A pihentető, frissítő és gyógyító kezelések mellett, a holisztikus gyógymódok mellett is elköteleztük magunkat, hogy a kezelések során vendégeink teste és a lelke újra harmóniába kerülhessen egymással.” Ez olvasható www.harkanyfurdo.hu weboldalon, ahol megtudhatjuk azt is, hogy az ásványi anyagokban bővelkedő, ionokban gazdag termálvíz milyen betegségek gyógyításában kiemelkedő hatású. A harkányi gyógyvíz és fürdőkultúra két éve fölkerült a Baranya Megyei Értéktárban nyilvántartott 31 nemzeti érték közé. (tovább…)

Címkék:

„Szabó Károly nagy vállalatának méltó örököse” Hellebrant Árpád (1855-1925)

Kategória: 2015/11

A külföldi könyvtártudomány egyik etalonjaként elismert kútfője, az Encyclopedia of library and information science értékelése szerint1 Magyarországon a bibliográfiai munka megindulását egyrészt a folyamatos háborúságok a források, gyűjtemények elpusztításával gátolták, másrészt pedig a zavaros, a törökökkel vívott háborúktól terhes idők a tudományok fejlődését egészében hátráltatták. Így nem csupán saját védekezésünk a történelmileg alkalmatlan időkre való hivatkozás (a szerencsésebb csillagzatú országok már a XVI. században hozzáláthattak nemzeti kiadványtermésük feldolgozásának), hanem ez tükröződik vonatkozó témában a külföldi megítélésünkben is.  (tovább…)

Címkék: ,

Dézsi Lajos bibliográfusi működése*

Kategória: 2015/ 7-8

A bibliográfiakészítés egyik, már-már közhelynek számító megállapítása, hogy valóban jó színvonalú, a tudományos kutatás igényeit is kielégíteni képes könyvészetet csak az adott diszciplínát alaposan ismerő szakember készíthet. Elég, ha az állítás bizonyításaként a történeti bibliográfiából Kosáry Domokos, a néprajziból Sándor István nevét említjük. Közéjük méltán sorolható Dézsi Lajos személye is, aki mint a régi magyar irodalom tudós kutatója, professzora szűkebb szakterületén a maga korában elismert bibliográfus is volt, és bár ezen a területen főművének szánt könyvészete, Szabó Károly Régi Magyar Könyvtára átdolgozott, új kiadása torzóban maradt, könyvészeti munkássága töredékessége ellenére is méltán tarthat igényt az utókor figyelmére. (tovább…)

Címkék: ,

Egy közösségmegtartó, közösségformáló helyismereti bibliográfia – A mohácsi busójárás bibliográfiája (1862–2014)

Kategória: 2015/ 5

Egyik ünnepkörünkhöz, a farsanghoz gazdag szokáshagyomány kapcsolódik. Legjellemzőbb eseménye az álarcos, jelmezes alakoskodás, amely majdnem minden farsangi szokásban előfordul, így a busójárásban is, amely – hivatalos honlapja szerint – a „mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, […] idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. […] A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival.” (tovább…)

Címkék: , ,

Balázs József író életművének, kultuszának bibliográfiája

Kategória: 2013/11

“Új hang a fiatal magyar prózaírók kórusában – újabb nevet kell – mert érdemes! – megjegyezni az olvasóközönségnek.”
Ezzel a mondattal kezdi a Magyarok című kisregény 1975-ben megjelent első kiadásának hátsó borítóján a Magvető Kiadó a szerző, Balázs József bemutatását. És ez a kisregény az első tétele a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Balázs József bibliográfia című, ez év szeptemberében megjelent kiadványának, amelynek összeállítója Babosi László, a könyvtár munkatársa. (tovább…)

Címkék: ,

A magyarországi iskolai értesítők bibliográfiája 1800-1850

Kategória: 2013/ 7

Az iskolai értesítők

Az iskolatörténeti kutatások elsődleges és legfontosabb forrásai a levéltári források mellett az iskolai értesítők. A korabeli iskolai életet leghitelesebben tükröző kiadványok, amelyek nemcsak a hazai oktatás és nevelés tanévenkénti eseményeiről közölnek fontos és egyedülálló ismereteket, hanem osztályonként ismertetik a tantárgyakat, a tananyagot, a használt tankönyveket is. Az évkönyv a tanulmányok hiteles igazolására is alkalmas, a bizonyítvánnyal egyenértékű okmánynak számít. (tovább…)

Címkék: ,

A bibliográfia és a könyvpiac

Kategória: 2006/ 3

A bibliográfiai rekordok mint piaci szereplők

Valamikor a bibliográfiai információk főleg a katalogizáló könyvtárosokat érdekelték, de ezek az idők elmúltak. A bibliográfiai rekordok ma már bonyolult könyvtári rendszereket erősítenek, de megjelennek az Amazon, a világ legnagyobb könyvkereskedelmi portáljának kirakatában is; nagyon sok kereskedelmi szervezet versenyez azért, hogy részesedést szerezzen ebből a lehetséges gazdag piacból. (tovább…)

Címkék: ,

Bibliográfiai munka a Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtárban

Kategória: 2004/ 1

Visszatekintés

A Debreceni Egyetemi Könyvtár bibliográfiai munkájának ismertetését nem csak a mai jubileumi esemény hangulatához való igazodás kedvéért kell visszatekintéssel kezdenünk. Azért is, mert a könyvtár jelenlegi törekvései szinte minden elemükben a múlt eredményein alapulnak, megfontolva az elődeink által az elmúlt fél évszázad alatt felvázolt elméleti kérdéseket és felhasználva munkájuk gyakorlati eredményeit.

A könyvtár 1953 óta megjelenő évkönyve legelső évétől kezdve sok cikket szentelt a könyvtári bibliográfiai munka elméleti kérdéseinek, elsősorban a mit és hogyan kérdéseit vizsgálva. Csűry István, Ember Győző, Gomba Szabolcsné, Korompai Gáborné a bibliográfiáknak a tájékoztatási munkában és az ismeretközlési rendszerben betöltött szerepét, az oktatók, kutatók bibliográfiákkal szemben támasztott igényeit, illetve a bibliográfia és a könyvtári katalógusok viszonyát vizsgálva módszertani tanácsokat fogalmazott meg a gyakorlati bibliográfiai munkát végzők számára, követelményül állítva a pontos, megbízható, informatív leírások készítését. Bata Imre, Csűry István, Módis László és Péter László a bibliográfiák és repertóriumok gyűjtőköréről, a gyűjtés módszereiről és az anyag rendezésének kérdéseiről értekezett. A korszak könyvtárügyének egyik nagy vitája a bibliográfiai teljességről és válogatásról tükröződik ezekben a cikkekben is.

(tovább…)

Címkék: ,

“A bibliográfiának nagy jövője van”

Kategória: 2003/12

Beszélgetés Szabó Sándorral

– Kedves Sándor, az idei esztendő számodra két szempontból is emlékezetes, hiszen – mint korábban többször említetted – éppen 45 évvel ezelőtt kerültél a könyvtáros pályára, szakmánkba. Ez az egyik oka, amiért felidézzük munkásságodat. A másik pedig az, hogy a nyáron megkaptad a legmagasabb könyvtáros kitüntetést, augusztus 20-án Széchényi Ferenc-díjjal ismerték el évtizedeken átívelő és kiemelkedő szakmai tevékenységedet. Az utóbbihoz a magam és – gondolom – az egész könyvtáros társadalom nevében is szívből gratulálok. Az lenne az első kérdésem, hogyan lettél könyvtáros, hiszen köztudott rólad, hogy 1958-ban magyar–történelem szakon végeztél az egyetemen, és csak később szereztél könyvtáros diplomát. (tovább…)

Címkék: ,

Elképzelések a retrospektív nemzeti sajtóbibliográfiáról

Kategória: 2005/ 3

125 évvel ezelőtt annak a Szinnyei Józsefnek, akiről a délelőtt folyamán két előadás is szólt*, merész elképzelése támadt: folyóiratot, egy szakközlönyt kívánt indítani a hírlapirodalom-történet és a hírlapkönyvtárak érdekében. Előfizetési felhívást fogalmazott meg, amelyben a következőkkel indokolta elhatározását: “Száz éves nemzeti hírlapirodalmunk oly kiterjedést nyert, hogy azt figyelemmel kísérni, áttekinteni csaknem a lehetetlenséggel határos. (tovább…)

Címkék: ,

A bibliográfiai leírás új szabályai

Kategória: 2001/10

Évtizedeken keresztül az MSZ 3424 jelű és számú, Bibliográfiai leírás című szabványsorozat tagjai tartalmazták a bibliográfiai leírások megjelenítésére vonatkozó előírásokat Magyarországon. Ezek helyett a szabványok helyett 1999-től szabályzatok jelennek meg: Könyvtári és szakirodalmi tájékoztatási szabályzat címmel, KSZ betűjellel1. A KSZ/3 Bibliográfiai leírás. Időszaki kiadványok szabályzat, amely 2001. szeptember 17-én hagyta el a sokszorosítót, az MSZ 3424/2,2 azonos című szabványt váltja fel. Ez azt jelenti, hogy éppúgy, mint a többi szabvány esetében is, a helyettesítő szabályzat megjelenésekor a Könyvtári és Szakirodalmi Tájékoztatási Szabványosítási Bizottság kezdeményezi, hogy a Magyar Szabványügyi Testület vonja vissza az immáron érvénytelenített szabványt.

Az új szabályzat alkalmazásának megkezdése előtt talán nem lesz felesleges néhány alapelvet hangsúlyozni, valamint az MSZ 3424/2 és a KSZ/3 előírásai közötti lényeges eltérésekre felhívni a figyelmet, hiszen ezek az eltérések a bibliográfiai munkát jelentősen befolyásol(hat)ják. Jelen összefoglalás szándékosan nem tartalmaz példákat, hiszen azzal a céllal készült, hogy mindazok, akik használják az új szabályzatot, amely bővelkedik példákban, valamilyen magyarázatot, kiegészítést kapjanak azokhoz a részekhez, amelyek eltérnek az eddigi szabvány előírásaitól, és szándékaink szerint egyszerűbbé, pontosabbá, egyértelműbbé teszik a bibliográfiai leírásokat.

(tovább…)

Címkék: ,

Mire jó a megyei sajtóbibliográfia?

Kategória: 2003/ 1

Gondolatok a szabolcs-szatmár-beregi összeállításról*

Nem is olyan régen, szinte napra pontosan másfél évvel ezelőtt az ország túlsó végén, Győrben ünnepeltük az ottani megyei sajtóbibliográfia megjelenését. Most pedig itt, Nyíregyházán köszönhetjük e műfaj legújabb – és szeretném rögtön előre bocsátani: meggyőző, kiváló – termékét, annak összeállítóját és kiadóját. (tovább…)

Címkék: ,

Kutatás, állományfeltárás, szerzővé válás

Kategória: 1999/ 9

A könyvtárak, de általában a közgyűjtemények alapfeladatai sorába ugyan beletartoznak azok, amelyek elvégzése mentén ezen intézmények dolgozói könyvek szerzőivé válhatnak, ám ezek az intézmények általában a tudománypolitika oldaláról nem tudományos műhelyként számon tartottak. Tanulmányomban megkísérlem számba venni azokat a jelenségeket, amelyek kialakították bennem azt a meggyőződést, miszerint a mai könyvtáraknak hallatlanul megnőtt az esélyük arra, hogy intézményként – és hangsúlyoznám az intézményes jelleget – olyan tudományterületekre, jobb esetben oktatási területekre léphessenek, amelyek kikerültek a kutatómunkát alapfeladatként végző intézmények, illetve főállásban ilyen tevékenységet folytatók tevékenységi köréből és sok esetben látóköréből is. Annak ellenére, hogy a közgyűjteményekből elmennek a tudományosan minősítettek, a humán szakmákban jelentkező újpozitivista szemlélet felértékeli a könyv-, kézirat- és levéltári alapkutatásokat, amelyek elvégzéséhez több generációnak már hiányoznak az alapismeretei. Az említett számbavétel során a humán tudományok, a felsőoktatás, a könyvtárosok képzése, illetve a könyvtári munka egyes területein mutatkozó jelenségekre térnék ki azzal a céllal, hogy felvessem a könyvtári napi feladatok és a tudományos kutató munka összekapcsolásának a lehetőségét.

* * *

A könyvtárosok, illetve a könyvtárban dolgozók társadalmi megítélésének változására az elmúlt három-négy évtizedből számos érdekes példát emelhetnénk ki. Azért nem akarok most történeti – a régebbi korokig visszamenő – példákat idézni, mert a közelibb idő s jelenünk éppen elég, mindenki által megtapasztalt jelenséget eredményezett.

(tovább…)

Címkék: ,

Az OSZK hungarika biográfiai programjának helyzete és fejlesztési tervei*

Kategória: 1997/10

Előzmények
Az elmúlt években különböző rendezvényeken több alkalommal esett már szó az Országos Széchényi Könyvtár hungarika biográfiai tevékenységéről, az ún. Hungarika Névkataszter munkálatairól. Első alkalommal kapunk lehetőséget azonban arra, hogy a Magyar Könyvtárosok Egyesületének átfogó rendezvényén, a Vándorgyűlésen ismertethessük eredményeinket s terveinket. Miért érezzük ennek szükségét mi magunk és az egyesület rendezősége, s miért éppen a helyismereti szekció keretében?
Egyrészt azért, mert mai tanácskozásunk középpontjában a szolgáltatások kérdése áll, s a Hungarika Névkataszter a nemzeti könyvtár fontos szolgáltatása, amely – ha terveink megvalósulnak – szolgáltatásrendszerré fejleszthető. Másrészt éppen azért a helyismereti könyvtárosok előtt, mert egyre inkább elmélyül a felismerés, hogy a helytörténeti feltáró munka és a hungarika kutatás és feltárás egy tőről fakad, tárgya közös: a szűkebb vagy tágabb régió, illetve az ország, a nemzeti kultúra egésze. (tovább…)

Címkék: ,

“Tökéletes szerkezet [...] nincs”

Kategória: 2012/ 7

Helyismereti bibliográfiák tematikai tagolása

Előzmények

Közel két esztendővel ezelőtt a szervezők felkérésére előadást tartottam a helyismereti könyvtárosok jászberényi országos konferenciáján a bibliográfiai munka időszerű kérdéseiről. Magától értetődően kitértem a nyomtatásban közzétett (mostanság divatos kifejezéssel: a papíralapú) címjegyzékek és a csak számítógépen
elérhető, olvasható bibliográfiai adatbázisok viszonyára, jelenlegi helyzetére és jövőbeli sorsára is. Egyebek között felvetettem azt a kérdést, hogy az infokommunikációs technika rohamléptékű terjedése következtében van-e, lesz-e létjogosultsága a hagyományos, több évszázada megszokott formában, vagyis könyvekben, periodikumokban megjelenő bibliográfiai összeállításoknak. (Erre utal a referátum cikkváltozatának címe – Meddig lesznek még nyomtatott bibliográfiák? -, amely a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2010. évi 9. számában látott napvilágot.) (tovább…)

Címkék: ,

A retrospektív sajtóbibliográfia – ma

Kategória: 2011/ 3

A Magyar Tudományos Akadémia Művelődéstörténeti Bizottsága által az Országos Széchényi Könyvtárban 2004. december 10-én rendezett sajtótörténeti konferencia egy hosszabb folyamat állomásaként egyben nyitánya volt az azóta – részben akadémiai kutatócsoport, részben a könyvtár szervezeti keretein belül – megindult sajtótörténeti kutatásoknak, illetve a teljes hazai sajtó retrospektív bibliográfiai feltárását célzó munkálatoknak, amelyekkel kapcsolatban az érintett munkaközösségek 2010. május 17-én, valamint július 8-án tartották bemutatkozó rendezvényeiket Műhelybeszélgetések I., illetve II. címmel az OSZK szakmai közönsége előtt.*

A második Műhelybeszélgetések keretében a Sajtótörténeti Osztály részéről a retrospektív sajtóbibliográfia tervezésének szempontjai, kérdésfelvetések, problémák regisztrálása és a már felmutatható eredmények hangzottak el, kerültek bemutatásra.
Kiinduló tézis, hogy a megvalósítására vonatkozó jelenlegi elképzelés a sajtóbibliográfiát nem pusztán egy – akár az irodalomtörténet, akár a történettudomány szempontjaiból kiinduló, azoknak megfelelő – segédtudománynak tekinti, hanem egy olyan sajátos könyvtári területnek, amely több szempontból is kettős helyzetben van: sajtótörténeti kutatásokat kíván kiszolgálni, sőt napjainkbani létét, “újjászületését” is ezen kutatások katalizáló hatásának köszönheti; ugyanakkor el kíván szakadni a társadalomtudományi meghatározottságtól, és mint a könyvtárszakma önálló részterülete, saját szempontrendszer mentén kíván építkezni. Helyzete azonban ebben az értelemben is kettős, mert hazai viszonylatban valójában nem jött létre az a könyvtártudományi környezet, amelybe szándéka szerint beleilleszkedni kíván. Ebből adódóan mindenekelőtt saját önleírását kell megalkotnia, mégpedig úgy, hogy egyszerre kínáljon érvényes megoldásokat a sajtótörténet kutatóinak igényeire, ugyanakkor újdonságának és korszerűségének felhajtóerejével a hazai könyvtárügy “húzóágazatává” válva meghonosítsa a nemzetközi viszonylatban ma meghatározó elméleti, módszertani és informatikai eredményeket. (tovább…)

Címkék:

A korszak-bibliográfiák művelődéstörténeti értékei

Kategória: 2011/ 3

“Nem ismerek könnyedebb, vonzóbb, kedvesebb
olvasmányt, mint egy katalógus.”
(Anatole France)

“Egy jó bibliográfia lehet nagyon érdekes olvasmány” – mondta nekem Gazda István több mint tíz évvel ezelőtt (Anatole France híres mondására asszociálva). Akkoriban még magamban megmosolyogtam, majd pár év múlva – neki köszönhetően – már én is bibliográfiákat gyártottam, merthogy “a bibliográfia olvasásánál csak egy érdekesebb dolog van – mondta ő, – a bibliográfiák készítése.”
Azonban maradjunk az olvasásánál. Mely lehet tudatos, kutató jellegű, de lehet csak úgy mélázva lapozgató, hátha valami érdekesség tűnik a szemünkbe. Számos bibliográfiára illik ez a mondás, azonban művelődéstörténeti tekintetben érdemes jobban szemügyre vennünk az ún. korszak-bibliográfiákat, amelyek egy-egy lezárt időszakon belül, valamely szempontok szerint rész vagy egész területeket kívánnak bemutatni. Ezek lehetnek egy szakma történetéé vagy egy tudományágé, egy személy munkásságának a korszaka, lehet könyvészeti, sajtóbibliográfia stb. (tovább…)

Címkék:

Meddig lesznek még nyomtatott bibliográfiák?*

Kategória: 2010/ 9

Noha a cím első szava elől hiányzik a jelző, ezen a fórumon mindenki számára nyilvánvaló, hogy a helyismereti bibliográfia időszerű problémáiról lesz szó. Mint ahogy az is nyilvánvaló, hogy a válaszok keresése közben ilyen vagy olyan mértékben a bibliográfiakészítés általános helyzetét is érinteni fogjuk. Hiszen – hogy egy kicsit filozofáljunk is – a rész és az egész viszonyában a kettő elválaszthatatlan egymástól. Egyáltalán nem mentegetőzés, csupán szikár és megváltoztathatatlan tény, hogy a megszabott terjedelem mindössze néhány kérdés felvetésére ad lehetőséget. Szeretném hinni, ennyi is serkentheti a közös gondolkodást, ösztönözheti a szembenézést a mai gyakorlattal, elindíthatja a töprengést a jövő útjairól. Talán nem tévedek nagyot, ha habozás nélkül kijelentem, hogy itt, ebben a körben eltekinthetünk a helyismereti bibliográfia fogalmának vagy a bibliográfiakészítés elemi módszertanának a tárgyalásától. Elég a jeles elődök, a méltatlanul elfeledett Módis László, aztán a néhai Csűry István, Kertész Gyula, Lisztes László, vagy a ma is aktív Fügedi Péterné, Péter László és Vajda Kornél tanulmányaira, cikkeire, recenzióira, valamint saját főiskolai jegyzeteimre, és természetesen a közelmúltból Gyuris György, Kégli Ferenc, Surján Miklós és mások, köztük a házigazdáink, a jászberényiek kiváló bibliográfiáira – mint követhető mintákra – utalni. (tovább…)

Címkék:

Címkék