Hafner Zoltán: Kertész Imre művei. Bibliográfia, 1975-2016. [Budapest], Kertész Imre Intézet, Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, 2020. 111 p.
“A tehetség olyasmi, amit nem lehet megmagyarázni” – írta Heller Ágnes Kertész Imre halálára a Magyar Narancs1 hasábjain megjelent nekrológjában. Az írót a kezdetben visszhang nélkül maradt Sorstalanság című regénye helyezte reflektorfénybe még a Nobel-díj elnyerését megelőzően, a díj pedig „irodalmi királlyá koronázza”2 őt. Írói pályafutása azonban jóval korábbra tehető (első regénye megjelenésekor 46 éves volt), az 1955-től született jegyzetei, írásai a Sorstalanság alapanyagának tekinthetők, magán a regényen pedig 13 éven át dolgozott. E mű tökéletessége ellenére sem tekinthető Kertész Imre egykönyves szerzőnek, például a Kaddis a meg nem született gyermekért, Az angol lobogó, a Gályanapló az irodalomtudósok és a széles közönség elismerését egyaránt kiérdemelte. (tovább…)
Címkék:
bibliográfia,
Kertész Imre,
magyar irodalom,
recenzió
Tüskés Tibor válogatott bibliográfia. Összeáll. Tüskés Anna. Kiad. a reciti, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének tartalomszolgáltató portálja. Bp., 2018. Elérhető: http://reciti.hu/wp-content/uploads/ttbib.pdf
A 2009-ben, 79 éves korában elhunyt kiváló irodalomtörténész, kritikus, tanár, szerkesztő, könyvtáros teljes életművének, valamint a róla szóló szakirodalomnak (az újságcikkeknek is) bibliográfiai feltárása és átnyújtása az olvasók, kutatók remélhetőleg széles körének – emlékezetes és fontos szakmai eseménye ennek az esztendőnek. Tüskés Anna (a kutatásban elődei és segítői eredményeit is felhasználva) igazán remek munkát végzett a 2729 tételt rögzítő szakszerű és tartalmában színes életmű-bibliográfia tető alá hozásával. (tovább…)
Címkék:
bibliográfia,
Tüskés Tibor (1930–2009)
„Harkány 13,5 hektáros ősparkjában a több százéves fák és a Zsolnay-féle eozinos szökőkutak között található a Harkányi Gyógy- és Strandfürdő, ami Közép-Európa egyik leghíresebb fürdőhelye. A pihentető, frissítő és gyógyító kezelések mellett, a holisztikus gyógymódok mellett is elköteleztük magunkat, hogy a kezelések során vendégeink teste és a lelke újra harmóniába kerülhessen egymással.” Ez olvasható www.harkanyfurdo.hu weboldalon, ahol megtudhatjuk azt is, hogy az ásványi anyagokban bővelkedő, ionokban gazdag termálvíz milyen betegségek gyógyításában kiemelkedő hatású. A harkányi gyógyvíz és fürdőkultúra két éve fölkerült a Baranya Megyei Értéktárban nyilvántartott 31 nemzeti érték közé. (tovább…)
Címkék:
bibliográfia
A külföldi könyvtártudomány egyik etalonjaként elismert kútfője, az Encyclopedia of library and information science értékelése szerint1 Magyarországon a bibliográfiai munka megindulását egyrészt a folyamatos háborúságok a források, gyűjtemények elpusztításával gátolták, másrészt pedig a zavaros, a törökökkel vívott háborúktól terhes idők a tudományok fejlődését egészében hátráltatták. Így nem csupán saját védekezésünk a történelmileg alkalmatlan időkre való hivatkozás (a szerencsésebb csillagzatú országok már a XVI. században hozzáláthattak nemzeti kiadványtermésük feldolgozásának), hanem ez tükröződik vonatkozó témában a külföldi megítélésünkben is. (tovább…)
Címkék:
bibliográfia,
Hellebrant Árpád (1855-1925)
A bibliográfiakészítés egyik, már-már közhelynek számító megállapítása, hogy valóban jó színvonalú, a tudományos kutatás igényeit is kielégíteni képes könyvészetet csak az adott diszciplínát alaposan ismerő szakember készíthet. Elég, ha az állítás bizonyításaként a történeti bibliográfiából Kosáry Domokos, a néprajziból Sándor István nevét említjük. Közéjük méltán sorolható Dézsi Lajos személye is, aki mint a régi magyar irodalom tudós kutatója, professzora szűkebb szakterületén a maga korában elismert bibliográfus is volt, és bár ezen a területen főművének szánt könyvészete, Szabó Károly Régi Magyar Könyvtára átdolgozott, új kiadása torzóban maradt, könyvészeti munkássága töredékessége ellenére is méltán tarthat igényt az utókor figyelmére. (tovább…)
Címkék:
bibliográfia,
Dézsi Lajos (1868-1932)
Egyik ünnepkörünkhöz, a farsanghoz gazdag szokáshagyomány kapcsolódik. Legjellemzőbb eseménye az álarcos, jelmezes alakoskodás, amely majdnem minden farsangi szokásban előfordul, így a busójárásban is, amely – hivatalos honlapja szerint – a „mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, […] idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. […] A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival.” (tovább…)
Címkék:
bibliográfia,
busójárás,
Mohács
“Új hang a fiatal magyar prózaírók kórusában – újabb nevet kell – mert érdemes! – megjegyezni az olvasóközönségnek.”
Ezzel a mondattal kezdi a Magyarok című kisregény 1975-ben megjelent első kiadásának hátsó borítóján a Magvető Kiadó a szerző, Balázs József bemutatását. És ez a kisregény az első tétele a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Balázs József bibliográfia című, ez év szeptemberében megjelent kiadványának, amelynek összeállítója Babosi László, a könyvtár munkatársa. (tovább…)
Címkék:
Balázs József (1944-1997),
bibliográfia
Az iskolai értesítők
Az iskolatörténeti kutatások elsődleges és legfontosabb forrásai a levéltári források mellett az iskolai értesítők. A korabeli iskolai életet leghitelesebben tükröző kiadványok, amelyek nemcsak a hazai oktatás és nevelés tanévenkénti eseményeiről közölnek fontos és egyedülálló ismereteket, hanem osztályonként ismertetik a tantárgyakat, a tananyagot, a használt tankönyveket is. Az évkönyv a tanulmányok hiteles igazolására is alkalmas, a bizonyítvánnyal egyenértékű okmánynak számít. (tovább…)
Címkék:
bibliográfia,
iskolai értesítők ( (1800-1850)
A bibliográfiai rekordok mint piaci szereplők
Valamikor a bibliográfiai információk főleg a katalogizáló könyvtárosokat érdekelték, de ezek az idők elmúltak. A bibliográfiai rekordok ma már bonyolult könyvtári rendszereket erősítenek, de megjelennek az Amazon, a világ legnagyobb könyvkereskedelmi portáljának kirakatában is; nagyon sok kereskedelmi szervezet versenyez azért, hogy részesedést szerezzen ebből a lehetséges gazdag piacból. (tovább…)
Címkék:
bibliográfia,
internet-könyvtárak
Visszatekintés
A Debreceni Egyetemi Könyvtár bibliográfiai munkájának ismertetését nem csak a mai jubileumi esemény hangulatához való igazodás kedvéért kell visszatekintéssel kezdenünk. Azért is, mert a könyvtár jelenlegi törekvései szinte minden elemükben a múlt eredményein alapulnak, megfontolva az elődeink által az elmúlt fél évszázad alatt felvázolt elméleti kérdéseket és felhasználva munkájuk gyakorlati eredményeit.
A könyvtár 1953 óta megjelenő évkönyve legelső évétől kezdve sok cikket szentelt a könyvtári bibliográfiai munka elméleti kérdéseinek, elsősorban a mit és hogyan kérdéseit vizsgálva. Csűry István, Ember Győző, Gomba Szabolcsné, Korompai Gáborné a bibliográfiáknak a tájékoztatási munkában és az ismeretközlési rendszerben betöltött szerepét, az oktatók, kutatók bibliográfiákkal szemben támasztott igényeit, illetve a bibliográfia és a könyvtári katalógusok viszonyát vizsgálva módszertani tanácsokat fogalmazott meg a gyakorlati bibliográfiai munkát végzők számára, követelményül állítva a pontos, megbízható, informatív leírások készítését. Bata Imre, Csűry István, Módis László és Péter László a bibliográfiák és repertóriumok gyűjtőköréről, a gyűjtés módszereiről és az anyag rendezésének kérdéseiről értekezett. A korszak könyvtárügyének egyik nagy vitája a bibliográfiai teljességről és válogatásról tükröződik ezekben a cikkekben is.
(tovább…)
Címkék:
bibliográfia,
Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár
Beszélgetés Szabó Sándorral
– Kedves Sándor, az idei esztendő számodra két szempontból is emlékezetes, hiszen – mint korábban többször említetted – éppen 45 évvel ezelőtt kerültél a könyvtáros pályára, szakmánkba. Ez az egyik oka, amiért felidézzük munkásságodat. A másik pedig az, hogy a nyáron megkaptad a legmagasabb könyvtáros kitüntetést, augusztus 20-án Széchényi Ferenc-díjjal ismerték el évtizedeken átívelő és kiemelkedő szakmai tevékenységedet. Az utóbbihoz a magam és – gondolom – az egész könyvtáros társadalom nevében is szívből gratulálok. Az lenne az első kérdésem, hogyan lettél könyvtáros, hiszen köztudott rólad, hogy 1958-ban magyar–történelem szakon végeztél az egyetemen, és csak később szereztél könyvtáros diplomát. (tovább…)
Címkék:
bibliográfia,
Szabó Sándor (1935)
125 évvel ezelőtt annak a Szinnyei Józsefnek, akiről a délelőtt folyamán két előadás is szólt*, merész elképzelése támadt: folyóiratot, egy szakközlönyt kívánt indítani a hírlapirodalom-történet és a hírlapkönyvtárak érdekében. Előfizetési felhívást fogalmazott meg, amelyben a következőkkel indokolta elhatározását: “Száz éves nemzeti hírlapirodalmunk oly kiterjedést nyert, hogy azt figyelemmel kísérni, áttekinteni csaknem a lehetetlenséggel határos. (tovább…)
Címkék:
bibliográfia,
Országos Széchényi Könyvtár
Évtizedeken keresztül az MSZ 3424 jelű és számú, Bibliográfiai leírás című szabványsorozat tagjai tartalmazták a bibliográfiai leírások megjelenítésére vonatkozó előírásokat Magyarországon. Ezek helyett a szabványok helyett 1999-től szabályzatok jelennek meg: Könyvtári és szakirodalmi tájékoztatási szabályzat címmel, KSZ betűjellel1. A KSZ/3 Bibliográfiai leírás. Időszaki kiadványok szabályzat, amely 2001. szeptember 17-én hagyta el a sokszorosítót, az MSZ 3424/2,2 azonos című szabványt váltja fel. Ez azt jelenti, hogy éppúgy, mint a többi szabvány esetében is, a helyettesítő szabályzat megjelenésekor a Könyvtári és Szakirodalmi Tájékoztatási Szabványosítási Bizottság kezdeményezi, hogy a Magyar Szabványügyi Testület vonja vissza az immáron érvénytelenített szabványt.
Az új szabályzat alkalmazásának megkezdése előtt talán nem lesz felesleges néhány alapelvet hangsúlyozni, valamint az MSZ 3424/2 és a KSZ/3 előírásai közötti lényeges eltérésekre felhívni a figyelmet, hiszen ezek az eltérések a bibliográfiai munkát jelentősen befolyásol(hat)ják. Jelen összefoglalás szándékosan nem tartalmaz példákat, hiszen azzal a céllal készült, hogy mindazok, akik használják az új szabályzatot, amely bővelkedik példákban, valamilyen magyarázatot, kiegészítést kapjanak azokhoz a részekhez, amelyek eltérnek az eddigi szabvány előírásaitól, és szándékaink szerint egyszerűbbé, pontosabbá, egyértelműbbé teszik a bibliográfiai leírásokat.
(tovább…)
Címkék:
bibliográfia,
címleírás
Gondolatok a szabolcs-szatmár-beregi összeállításról*
Nem is olyan régen, szinte napra pontosan másfél évvel ezelőtt az ország túlsó végén, Győrben ünnepeltük az ottani megyei sajtóbibliográfia megjelenését. Most pedig itt, Nyíregyházán köszönhetjük e műfaj legújabb – és szeretném rögtön előre bocsátani: meggyőző, kiváló – termékét, annak összeállítóját és kiadóját. (tovább…)
Címkék:
bibliográfia,
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
A könyvtárak, de általában a közgyűjtemények alapfeladatai sorába ugyan beletartoznak azok, amelyek elvégzése mentén ezen intézmények dolgozói könyvek szerzőivé válhatnak, ám ezek az intézmények általában a tudománypolitika oldaláról nem tudományos műhelyként számon tartottak. Tanulmányomban megkísérlem számba venni azokat a jelenségeket, amelyek kialakították bennem azt a meggyőződést, miszerint a mai könyvtáraknak hallatlanul megnőtt az esélyük arra, hogy intézményként – és hangsúlyoznám az intézményes jelleget – olyan tudományterületekre, jobb esetben oktatási területekre léphessenek, amelyek kikerültek a kutatómunkát alapfeladatként végző intézmények, illetve főállásban ilyen tevékenységet folytatók tevékenységi köréből és sok esetben látóköréből is. Annak ellenére, hogy a közgyűjteményekből elmennek a tudományosan minősítettek, a humán szakmákban jelentkező újpozitivista szemlélet felértékeli a könyv-, kézirat- és levéltári alapkutatásokat, amelyek elvégzéséhez több generációnak már hiányoznak az alapismeretei. Az említett számbavétel során a humán tudományok, a felsőoktatás, a könyvtárosok képzése, illetve a könyvtári munka egyes területein mutatkozó jelenségekre térnék ki azzal a céllal, hogy felvessem a könyvtári napi feladatok és a tudományos kutató munka összekapcsolásának a lehetőségét.
* * *
A könyvtárosok, illetve a könyvtárban dolgozók társadalmi megítélésének változására az elmúlt három-négy évtizedből számos érdekes példát emelhetnénk ki. Azért nem akarok most történeti – a régebbi korokig visszamenő – példákat idézni, mert a közelibb idő s jelenünk éppen elég, mindenki által megtapasztalt jelenséget eredményezett.
(tovább…)
Címkék:
adatbázisok,
bibliográfia
Előzmények
Az elmúlt években különböző rendezvényeken több alkalommal esett már szó az Országos Széchényi Könyvtár hungarika biográfiai tevékenységéről, az ún. Hungarika Névkataszter munkálatairól. Első alkalommal kapunk lehetőséget azonban arra, hogy a Magyar Könyvtárosok Egyesületének átfogó rendezvényén, a Vándorgyűlésen ismertethessük eredményeinket s terveinket. Miért érezzük ennek szükségét mi magunk és az egyesület rendezősége, s miért éppen a helyismereti szekció keretében?
Egyrészt azért, mert mai tanácskozásunk középpontjában a szolgáltatások kérdése áll, s a Hungarika Névkataszter a nemzeti könyvtár fontos szolgáltatása, amely – ha terveink megvalósulnak – szolgáltatásrendszerré fejleszthető. Másrészt éppen azért a helyismereti könyvtárosok előtt, mert egyre inkább elmélyül a felismerés, hogy a helytörténeti feltáró munka és a hungarika kutatás és feltárás egy tőről fakad, tárgya közös: a szűkebb vagy tágabb régió, illetve az ország, a nemzeti kultúra egésze. (tovább…)
Címkék:
bibliográfia,
Országos Széchényi Könyvtár
Helyismereti bibliográfiák tematikai tagolása
Előzmények
Közel két esztendővel ezelőtt a szervezők felkérésére előadást tartottam a helyismereti könyvtárosok jászberényi országos konferenciáján a bibliográfiai munka időszerű kérdéseiről. Magától értetődően kitértem a nyomtatásban közzétett (mostanság divatos kifejezéssel: a papíralapú) címjegyzékek és a csak számítógépen
elérhető, olvasható bibliográfiai adatbázisok viszonyára, jelenlegi helyzetére és jövőbeli sorsára is. Egyebek között felvetettem azt a kérdést, hogy az infokommunikációs technika rohamléptékű terjedése következtében van-e, lesz-e létjogosultsága a hagyományos, több évszázada megszokott formában, vagyis könyvekben, periodikumokban megjelenő bibliográfiai összeállításoknak. (Erre utal a referátum cikkváltozatának címe – Meddig lesznek még nyomtatott bibliográfiák? -, amely a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2010. évi 9. számában látott napvilágot.) (tovább…)
Címkék:
bibliográfia,
helyismeret
A Magyar Tudományos Akadémia Művelődéstörténeti Bizottsága által az Országos Széchényi Könyvtárban 2004. december 10-én rendezett sajtótörténeti konferencia egy hosszabb folyamat állomásaként egyben nyitánya volt az azóta – részben akadémiai kutatócsoport, részben a könyvtár szervezeti keretein belül – megindult sajtótörténeti kutatásoknak, illetve a teljes hazai sajtó retrospektív bibliográfiai feltárását célzó munkálatoknak, amelyekkel kapcsolatban az érintett munkaközösségek 2010. május 17-én, valamint július 8-án tartották bemutatkozó rendezvényeiket Műhelybeszélgetések I., illetve II. címmel az OSZK szakmai közönsége előtt.*
A második Műhelybeszélgetések keretében a Sajtótörténeti Osztály részéről a retrospektív sajtóbibliográfia tervezésének szempontjai, kérdésfelvetések, problémák regisztrálása és a már felmutatható eredmények hangzottak el, kerültek bemutatásra.
Kiinduló tézis, hogy a megvalósítására vonatkozó jelenlegi elképzelés a sajtóbibliográfiát nem pusztán egy – akár az irodalomtörténet, akár a történettudomány szempontjaiból kiinduló, azoknak megfelelő – segédtudománynak tekinti, hanem egy olyan sajátos könyvtári területnek, amely több szempontból is kettős helyzetben van: sajtótörténeti kutatásokat kíván kiszolgálni, sőt napjainkbani létét, “újjászületését” is ezen kutatások katalizáló hatásának köszönheti; ugyanakkor el kíván szakadni a társadalomtudományi meghatározottságtól, és mint a könyvtárszakma önálló részterülete, saját szempontrendszer mentén kíván építkezni. Helyzete azonban ebben az értelemben is kettős, mert hazai viszonylatban valójában nem jött létre az a könyvtártudományi környezet, amelybe szándéka szerint beleilleszkedni kíván. Ebből adódóan mindenekelőtt saját önleírását kell megalkotnia, mégpedig úgy, hogy egyszerre kínáljon érvényes megoldásokat a sajtótörténet kutatóinak igényeire, ugyanakkor újdonságának és korszerűségének felhajtóerejével a hazai könyvtárügy “húzóágazatává” válva meghonosítsa a nemzetközi viszonylatban ma meghatározó elméleti, módszertani és informatikai eredményeket. (tovább…)
Címkék:
bibliográfia
“Nem ismerek könnyedebb, vonzóbb, kedvesebb
olvasmányt, mint egy katalógus.”
(Anatole France)
“Egy jó bibliográfia lehet nagyon érdekes olvasmány” – mondta nekem Gazda István több mint tíz évvel ezelőtt (Anatole France híres mondására asszociálva). Akkoriban még magamban megmosolyogtam, majd pár év múlva – neki köszönhetően – már én is bibliográfiákat gyártottam, merthogy “a bibliográfia olvasásánál csak egy érdekesebb dolog van – mondta ő, – a bibliográfiák készítése.”
Azonban maradjunk az olvasásánál. Mely lehet tudatos, kutató jellegű, de lehet csak úgy mélázva lapozgató, hátha valami érdekesség tűnik a szemünkbe. Számos bibliográfiára illik ez a mondás, azonban művelődéstörténeti tekintetben érdemes jobban szemügyre vennünk az ún. korszak-bibliográfiákat, amelyek egy-egy lezárt időszakon belül, valamely szempontok szerint rész vagy egész területeket kívánnak bemutatni. Ezek lehetnek egy szakma történetéé vagy egy tudományágé, egy személy munkásságának a korszaka, lehet könyvészeti, sajtóbibliográfia stb. (tovább…)
Címkék:
bibliográfia
Noha a cím első szava elől hiányzik a jelző, ezen a fórumon mindenki számára nyilvánvaló, hogy a helyismereti bibliográfia időszerű problémáiról lesz szó. Mint ahogy az is nyilvánvaló, hogy a válaszok keresése közben ilyen vagy olyan mértékben a bibliográfiakészítés általános helyzetét is érinteni fogjuk. Hiszen – hogy egy kicsit filozofáljunk is – a rész és az egész viszonyában a kettő elválaszthatatlan egymástól. Egyáltalán nem mentegetőzés, csupán szikár és megváltoztathatatlan tény, hogy a megszabott terjedelem mindössze néhány kérdés felvetésére ad lehetőséget. Szeretném hinni, ennyi is serkentheti a közös gondolkodást, ösztönözheti a szembenézést a mai gyakorlattal, elindíthatja a töprengést a jövő útjairól. Talán nem tévedek nagyot, ha habozás nélkül kijelentem, hogy itt, ebben a körben eltekinthetünk a helyismereti bibliográfia fogalmának vagy a bibliográfiakészítés elemi módszertanának a tárgyalásától. Elég a jeles elődök, a méltatlanul elfeledett Módis László, aztán a néhai Csűry István, Kertész Gyula, Lisztes László, vagy a ma is aktív Fügedi Péterné, Péter László és Vajda Kornél tanulmányaira, cikkeire, recenzióira, valamint saját főiskolai jegyzeteimre, és természetesen a közelmúltból Gyuris György, Kégli Ferenc, Surján Miklós és mások, köztük a házigazdáink, a jászberényiek kiváló bibliográfiáira – mint követhető mintákra – utalni. (tovább…)
Címkék:
bibliográfia
Címkék