KÖNYVTÁRPOLITIKA
Becker Erzsébet – Fischbäckné Horváth Ildikó – Majorné Bodor Ilona – Némethné Tancsik Edit: A Magyar Könyvtárosok Egyesületének 42. Vándorgyűlése Baján. II. rész 3-7
Tamásné Fekete Adrienne: Ahogyan mi láttuk. Könyvtár szakos hallgatókkal a vándorgyűléseken. II.rész 8-19
Bényei Miklós: Meddig lesznek még nyomtatott bibliográfiák? 20-26

FÓRUM
Kovács László Krisztián: Library Drive : a könyvtári ügyelet 27-30

MŰHELYKÉRDÉSEK
Zimányi Magdolna – Moldován István – Drótos László: Mérföldkövek a Magyar Elektronikus Könyvtár életében 31-36
Tóth Máté: A Könyvtár 2.0 kísérleti műhely 37-44

NAPLÓ
Sólyom Sándor: Magyar a világ legnagyobb könyve 45-46

MEMENTO
M. Mester Katalin: “Igaz téglahordója volt a tudománynak”. Mozaikok id. Szinnyei Józsefről 47-51
Kocsy Anikó: Rosinante tudós lovasa. Id. Szinnyei József ismeretlen cikke 51-53

KÖNYV
Mezey László Miklós: Könyvtár, folyóirat, irodalomtörténet 54-57
Tószegi Zsuzsanna: A közjó szolgálatában – megjelent a Keszthelyi életrajzi lexikon 57-60
Szerafinné Szabolcsi Ágnes: Iskola és egészség Szabolcs vármegyében 60-62
Vass Johanna: Versekről – mindenkinek 62-64

A Magyar Könyvtárosok Egyesületének 42. vándorgyűlésén a szakmai programok sora a plenáris üléssel kezdődött, amely az Eötvös József Főiskola új előadótermében volt élőben követhető, a főiskola aulájában pedig kivetítőn lehetett szemlélni az eseményeket.

Bakos Klára, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnök asszonya üdvözlő beszédében rámutatott, hogy a kultúrák találkozása fontos téma, érdemes mind beszélni róla, mind művelni azt. Ha napi munkánk során tesszük is, kevés szót ejtünk róla. Az ENSZ a 2010-es évet a Kultúrák közeledésének nemzetközi évévé nyilvánította, így témánkkal is kapcsolódunk e törekvéshez, mivel a könyvtár a kultúrák találkozásának legmegfelelőbb helye. Az elnök asszony elmondta, hogy egyelőre csak beszélünk a kultúrák találkozásáról, szombaton, a kirándulások alkalmával viszont élőben megnézhetjük, átélhetjük a Baja környékén élő nemzetiségek együttélését, kultúráját, hagyományait.
Bejelentette, hogy a vándorgyűlés keretében háromnapos gyermektalálkozót szervezett Ramháb Mária igazgató vezetésével a Kecskeméti Katona József Megyei Könyvtár, amely rendezvény az EUROPARTI címet viseli. A gyerekeket a bajai találkozóra Bács-Kiskun megye különböző településeiről hívták. (tovább…)

Könyvtár szakos hallgatókkal a vándorgyűléseken II. rész

A SZAKMAI KONFERENCIÁK TEHETSÉGGONDOZÁSBAN ÉS PÁLYASZOCIALIZÁCIÓBAN BETÖLTÖTT SZEREPE – A VÁNDORGYŰLÉS PÉLDÁJA AZ EGRI TAPASZTALATOK SZERINT

Fejlesztés és tehetséggondozás az Eszterházy Károly Főiskolán

Lassan két évtizede, hogy felsőoktatási intézményeinkben egy-egy korosztály lényegesen szélesebb rétege tanul, mint korábban. Ez igen heterogén összetételű tanulócsoportokat jelent. A hallgatók között nagy különbségek vannak, különösen a tanulási eredményességüket és további pályájukat meghatározó szellemi munka technikájának birtoklása terén. Ismereteik és készségeik szintjét nemcsak egyéni képességeik befolyásolják, hanem korábbi iskoláik minősége, településeinek oktatási, kulturális infrastruktúrája, az adott régió fejlettségi színvonala stb. Ezért a vidéki – elsősorban, tömegesen a térség továbbtanulni szándékozó polgárait vonzó – felsőoktatási intézményekben különösen nagy szerepe van mind a felzárkóztatásnak, mind a tehetséggondozásnak. (tovább…)

Noha a cím első szava elől hiányzik a jelző, ezen a fórumon mindenki számára nyilvánvaló, hogy a helyismereti bibliográfia időszerű problémáiról lesz szó. Mint ahogy az is nyilvánvaló, hogy a válaszok keresése közben ilyen vagy olyan mértékben a bibliográfiakészítés általános helyzetét is érinteni fogjuk. Hiszen – hogy egy kicsit filozofáljunk is – a rész és az egész viszonyában a kettő elválaszthatatlan egymástól. Egyáltalán nem mentegetőzés, csupán szikár és megváltoztathatatlan tény, hogy a megszabott terjedelem mindössze néhány kérdés felvetésére ad lehetőséget. Szeretném hinni, ennyi is serkentheti a közös gondolkodást, ösztönözheti a szembenézést a mai gyakorlattal, elindíthatja a töprengést a jövő útjairól. Talán nem tévedek nagyot, ha habozás nélkül kijelentem, hogy itt, ebben a körben eltekinthetünk a helyismereti bibliográfia fogalmának vagy a bibliográfiakészítés elemi módszertanának a tárgyalásától. Elég a jeles elődök, a méltatlanul elfeledett Módis László, aztán a néhai Csűry István, Kertész Gyula, Lisztes László, vagy a ma is aktív Fügedi Péterné, Péter László és Vajda Kornél tanulmányaira, cikkeire, recenzióira, valamint saját főiskolai jegyzeteimre, és természetesen a közelmúltból Gyuris György, Kégli Ferenc, Surján Miklós és mások, köztük a házigazdáink, a jászberényiek kiváló bibliográfiáira – mint követhető mintákra – utalni. (tovább…)

Május 14-én a Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület ünnepi összejövetelt tartott az Országos Széchényi Könyvtár VI. emeleti tanácstermében (http://tinyurl.com/MEK15ev). Több alkalom is volt az ünneplésre: 15 éve jött létre a Magyar Elektronikus Könyvtár, közismert nevén a MEK. Tíz éve alakult meg a MEK Egyesület és tíz éve (némi csúszással, pontosabban 1999. szeptember 1-jén) jött létre az OSZK-ban a Magyar Elektronikus Könyvtár Osztály (jelenlegi nevén már Digitális Gyűjtemény Osztály). A MEK-et – reményeink szerint – sokat emlegetik, jó néhányan ismerik, könyvtárakban, iskolákban, egyetemeken, határon túli magyarok között. Azonban sokan sok mindent és mást értenek rajta, röviden: nehezen tudnánk meghatározni, mi is ez. (tovább…)

Bevezetés

A könyvtár-technológia hazai műhelye létrehozásának számos igény felismerése jelenti előzményét. Az ország könyvtárosaiban, fiatalokban, gyakorló szakmabeliekben meglévő innovációs készség régóta igényel egy olyan, többé-kevésbé formális közösséget, amely keretet ad a fejlesztéseknek, illetve biztosítja az eredmények széles körű terjesztését. A másik oldalon a könyvtárak szintén igényelnek olyan szakmai műhelyt, amely a technikai kérdésekben felvállalja az innovációt.
A “K2″ kísérleti műhely feladata ezen igények kielégítése. Célunk, hogy a projektben a web 2.0-vel, illetve tágabb értelemben a könyvtár-technológiával foglalkozó kutatásokat a Könyvtári Intézet égisze alatt egyetlen nagy virtuális kutatócsoportba integráljuk. Ennek érdekében igyekszünk minél többeket bevonni mind a kutató, mind pedig a gyakorlati szakemberek köreiből. A kutatócsoport egyfajta mediátori funkciót is be kíván tölteni azzal, hogy egyik oldalon bátorítja a kísérleteket, a másik oldalon pedig népszerűsíti azok eredményeit és használatát. Az országban ezen a területen szétszórtan zajló kutatások összefogásával, az erőforrások koncentrálásával és az eredmények minél szélesebb körű terjesztésével a kutatócsoport nem kisebb célt szolgál, mint hogy elősegítse a könyvtár-technológiai kutatások hatásának növekedését. Egyszerűbben szólva, hogy azok az újdonságok, amelyekről a szakirodalomban olvasunk, minél hamarabb tetten érhetők legyenek a könyvtárak napi gyakorlatában. (tovább…)