Visszatekintés

A Debreceni Egyetemi Könyvtár bibliográfiai munkájának ismertetését nem csak a mai jubileumi esemény hangulatához való igazodás kedvéért kell visszatekintéssel kezdenünk. Azért is, mert a könyvtár jelenlegi törekvései szinte minden elemükben a múlt eredményein alapulnak, megfontolva az elődeink által az elmúlt fél évszázad alatt felvázolt elméleti kérdéseket és felhasználva munkájuk gyakorlati eredményeit.

A könyvtár 1953 óta megjelenő évkönyve legelső évétől kezdve sok cikket szentelt a könyvtári bibliográfiai munka elméleti kérdéseinek, elsősorban a mit és hogyan kérdéseit vizsgálva. Csűry István, Ember Győző, Gomba Szabolcsné, Korompai Gáborné a bibliográfiáknak a tájékoztatási munkában és az ismeretközlési rendszerben betöltött szerepét, az oktatók, kutatók bibliográfiákkal szemben támasztott igényeit, illetve a bibliográfia és a könyvtári katalógusok viszonyát vizsgálva módszertani tanácsokat fogalmazott meg a gyakorlati bibliográfiai munkát végzők számára, követelményül állítva a pontos, megbízható, informatív leírások készítését. Bata Imre, Csűry István, Módis László és Péter László a bibliográfiák és repertóriumok gyűjtőköréről, a gyűjtés módszereiről és az anyag rendezésének kérdéseiről értekezett. A korszak könyvtárügyének egyik nagy vitája a bibliográfiai teljességről és válogatásról tükröződik ezekben a cikkekben is.

A gyakorlati bibliográfiai munka az 1950-es, 1960-as években egyrészt a Tiszántúli bibliográfia anyagának gyűjtését, másrészt az egyetemen született doktori értekezések és egyéb tudományos publikációk bibliográfiájának építését jelentette. Az előbbi anyagára támaszkodott az 1961-ben megjelenő Debreceni bibliográfia, míg az egyetemi bibliográfia egyes részei a könyvtár évkönyvében kaptak helyet.

Az 1970-es években indulnak a könyvtár bibliográfiai kiadványsorozatai: a Tiszántúli időszaki kiadványok repertóriumai című sorozat, amelynek 1997-ig 14 kötete jelent meg, valamint a Régi tiszántúli kéziratok és a Régi tiszántúli könyvtárak című sorozatok. Időközben folyamatosan jelennek meg a könyv- és könyvtártörténet témakörében kisebb közlemények a Könyv és Könyvtárban: ezek vagy maguk is rövidebb bibliográfiai összeállítások vagy kiegészítik azokat a possessorkutatás terén. Tudósok és művészek munkásságának bibliográfiai feltárását vállalta két sorozat: a Tiszántúli személyi bibliográfiák és A Debreceni Egyetem tanárainak munkássága. Egy vegyesebb tematikájú sorozat is útjára indult A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem könyvtárának bibliográfiai kiadványai címmel, amelynek legfontosabb darabja talán éppen az első, a Hajdú-Bihar megye sajtóbibliográfiája, Korompai Gáborné összeállításában.

Erre az időszakra tehető az Egyetemi Bibliográfia évenkénti füzetes megjelenésének kezdete is Korompai Gáborné majd Berényi Ernőné szerkesztésében.

A bibliográfiai munka “melléktermékeként” és a további munkák segédanyagaiként állítottak össze kollégáink két kéziratos jegyzéket a tiszántúli helynevekről (1977) és a tiszántúli személynevekről. (1980).

Bibliográfiai munka az 1990-es években

A könyvtár bibliográfiai munkájának kialakult menetében az elmúlt évtized hozott változást, amely nem elsősorban a tartalmi célkitűzések területén jelentkezett, hanem az elektronizáció kínálta lehetőségekkel igyekezett szélesebb körben használhatóvá tenni a bibliográfiai gyűjteményeket. A megkezdett témák folytatása mellett kialakultak a bibliográfiai munka új keretei.

Az új elképzelés a könyvtári integrált rendszer katalogizálási adottságaira és OPAC-moduljainak keresési lehetőségeire épít. A bibliográfiai adatokat a katalógustól elkülönülő, de azzal technikai megoldásaiban mindenben egyező adatbázisokban tároljuk, és az on-line katalógus esetében már megszokott felületen tesszük hozzáférhetővé házon belül és az interneten egyaránt.

Az adatbázisokat tekintjük a bibliográfiák elsődleges megjelenési formájának, a folyamatos bibliográfiai munka közvetlenül az adatbázisokban történik, amelyek az esetleges nyomtatott kiadások alapjául, nyersanyagaként szolgálhatnak.

A bibliográfiai adatbázisok, elsősorban a repertórium-adatbázisok a könyvtár digitalizálási programjában is központi, az anyagot szervező szerepet kapnak: a képként tárolt digitalizált folyóiratoldalak az adatbázis megfelelő cikkrekordjaihoz kapcsolódnak. Így az adatbázis a digitalizált anyag keresési eszközévé válik. A benne végzett keresések így a bibliográfiai eligazításon túl a digitalizált cikkekig is elvezetnek.

A modellt nemcsak az új bibliográfiai munkák esetében alkalmazzuk, hanem a korábbi kiadványok anyagai is bekerülnek.

Tiszántúli folyóiratok adatbázisa

A repertóriumsorozat anyagából alakult ki a Tiszántúli folyóiratok adatbázisának magja, amely azóta kiegészült két új folyóirat, a Tiszántúli Figyelő (1934-1935) és Az Egyetem (1915-1917) anyagával. A város (1904-1915) című folyóirat folyamatosan épül be az adatbázisba. Összesen tíz folyóirat cikkeinek teljes szövege érhető el: Debreceni Szemle, Debreceni Főiskolai Lapok, Az Egyetem, Magyar Exlibris, Régi okiratok és levelek Tára, Tiszántúli Figyelő, A város, Csokonai Lapok, Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelmező, Hortobágy. (A http://fulltext.lib.unideb.hu címen megtalálható anyagoknak az a része, amely már nem esik szerzői jogvédelem alá, teljes szövegében használható, más esetben az elérés korlátozott.)

Hasonlóan cikkrekordokból és a rekordokhoz kapcsolódó digitalizált folyóiratoldalakból áll a Regélő folyóirat szolgáltatása, amely csak azért került külön adatbázisba, mert tematikailag nem illik a tiszántúli folyóiratok közé.

A felhasználó kétféleképpen használhatja az adatbázist. Kiindulhat a folyóiratcímek listájából, és innen a megfelelő cím, majd évfolyam és szám kiválasztása után kezdhet lapozgatni a folyóiratban. Az egy számon belüli könnyebb tájékozódást bélyegképek segítik. A cikkadatbázisban a keresés indulhat a katalógusokban megszokott szempontok (szerző, cím, tárgyszó) felhasználásával is, majd a találati halmaz egyes elemeit ugrópontként használva juthat az olvasó a keresett digitalizált cikkhez.

Az adatbázis jelentősen informatívabb a korábbi repertóriumsorozatnál azáltal, hogy egy-egy tárgyi vagy szerzői keresés eredménye a jelentős helyi folyóiratok mindegyikében megtalálható releváns cikket összessége.

A cikkadatbázis tételei MARC-rekordok, amelyek leírják az egyes cikkeket. Külön MARC-rekordok készültek az egyes illusztrációkról is. A besorolási adatokhoz a katalógus-adatbázishoz hasonlóan besorolásiadat-rekordok kapcsolódnak. A hírek és hirdetések is szerepelnek az adatbázisban, már csak azért is, mert a digitalizált oldalaknak kapcsolódási pontot kell biztosítaniuk. Kezelésük azonban fontosságuktól függ: legtöbbször csak egy-egy összefoglaló rekord készül egy-egy szám egy csokorban szereplő hirdetéseiről. A jelentősebb, de saját címmel nem rendelkező hírekről megjegyzésben olvashatunk néhány eligazító szót. A legrészletesebb leírás a kereshető tartalommező és tárgyi melléktétel-mezők felhasználásával történik. (1. ábra). A rovatcímeket sorozati adatokként szerepeltetjük, míg az eredeti repertóriumok indextételeiből indexelt, kereshető és böngészhető tárgyi melléktételek és tárgyszavak lesznek. A digitalizált cikkekhez az ugrópontot a rekordba bekerülő URL-ek képezik.

Egyetemi bibliográfia adatbázis

1990-től az egyetemi bibliográfia anyaga is MARC bibliográfiai adatbázisba kerül (http://fulltext.lib.unideb.hu/adatbazisok.php3). Az adatgyűjtés kezdetben körlevelek útján történt, most már lehetőség van arra is, hogy on-line űrlapon jelentsék a publikációkat. A különböző jellegű cikkek jelentéséhez különféle űrlapok készültek, hogy a katalogizálásban nem jártas oktatóktól is bibliográfiailag egyértelmű információkat kapjunk, és azok viszonylag kevés hibával legyenek MARC rekordokká konvertálhatóak. A bejelentett tételek a katalogizáló modul átmeneti fájljaiba kerülnek, ahonnan ellenőrzés után mentjük őket az egyetemi bibliográfia adatbázisba. A rekordok néhány speciális adatelemet is tartalmaznak: a rekordot jelentő szerző kiemelését a több szerzős publikációk esetében, az ő tanszéki, kari besorolását és a jelentés évét. (2. ábra) Ezek az adatok kereshetőek az adatbázisban, de elsősorban akkor van rájuk szükség, amikor az adatbázis alapján nyomtatott kiadványt szerkesztünk. Eddig erre nem került még sor, de az adatbázis lehetőséget nyújt arra, hogy A Debreceni Egyetem tanárainak munkássága sorozat anyagát is betöltve egy, az egyetem több évtizedes munkásságát dokumentáló adatbázis jöjjön létre.

Az on-line katalógusba kerülő bibliográfiai egységek

A könyvtár bibliográfiai sorozatainak vannak olyan darabjai, amelyeknek anyagát az on-line katalógusba építve célszerű megőrizni.

Ezek közé tartozik elsősorban a Hajdú-Bihar megye sajtóbibliográfiájának az 1843-1970 közötti időszakot felölelő anyaga. A munkálatok meg is kezdődtek a bibliográfiai rekordok előkészítésével. Itt azonban, katalógusról lévén szó, a rendelkezésre álló leírást revideált állományinformációkkal is ki kell egészíteni.

1994 óta folyamatosan kerülnek be a katalógusba az egyetemen készülő és a könyvtár kézirattárában őrzött doktori disszertációk leírásai. Terveink szerint a korábbi disszertációk is melléjük kerülnek majd, amiben nagy segítségünkre lesznek az ilyen jellegű bibliográfiai kiadványok.

Könyvtárunk régi könyveinek retrospektív elektronikus katalógusba építését a 17. századi antikváinkat és possessorait feltáró kiadványok alapozzák meg.

A fentiekben vázolt, már előrehaladott állapotban lévő munkálatok befejezése után elmondhatjuk, hogy a Debreceni Egyetem könyvtárában fél évszázada folyó bibliográfiai tevékenység által létrehozott értékek nagy részét sikerült átemelni az elektronikus katalógusok világába, és ezzel biztosítani hasznosulásukat ebben a közegben is.