KÖNYVTÁRPOLITIKA
 Burai István: Az internetes információkeresés jövője és a könyvtárak 3-6
Takács Margit: A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer hatása a nyilvános könyvtárakra 7-14

MŰHELYKÉRDÉSEK
Némethné Matastik Magdolna: A Verseghy Ferenc Könyvtár a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Büntetés-végrehajtási Intézet fogvatartottai könyvtári ellátásának javításáért 15-22
Steinerné Szűcs Éva: Célegyenesben avagy egy TÁMOP-projekt megvalósításának állomásai 23-27
Vass Johanna: A retrospektív sajtóbibliográfia – ma 28-33
Perjámosi Sándor: A korszak-bibliográfiák művelődéstörténeti értékei 33-39
Bedekovits Tamás: Könyvtári események megörökítése digitális fényképezőgéppel 39-42

KONFERENCIÁK
Beniczky Péterné: Negyven éves az MKE Fejér Megyei Szervezete. Évfordulós rendezvény és kiadvány 43-46
Alpek Etelka Anna – Herkó Piroska – Horváth Alíz: BOBCATSSS-szimpózium Szombathelyen 46-51

PERSZONÁLIA
Mezey László Miklós: Havasi Zoltán (1926-2010) 52-53
Vajda Kornél: F. Csanak Dóra (1930-2010) 53-55

KÖNYV
Mezey László Miklós: “Árkádia” fél évszázadának története. A Könyvtári Figyelő 2010. 4. számáról 56-60
Poprády Géza: A könyv olyan, mint a kerék 60-62
Vasbányai Ferenc: Kalauz a kortársakhoz 62-64

E rövid írásommal az volt a célom: bepillantani az információkeresés közeli és kicsit távolabbi jövőjébe, és annak könyvtárakra vonatkoztatható hatásaiba. Nem alkalmas a terjedelem miatt áttekintést nyújtani minden, a szakterületet érintő hatásról, azaz még véletlenül sem merészelném hiánytalannak vélni (erre talán a terület szaktekintélyei sem vállalkoznának). Feladatom a megfelelő kérdések megfogalmazása, illetve azok előkészítéséhez némi információ megosztása az Olvasóval. Határozottan gondolatébresztő, vagy ha úgy tetszik, vitaindító céllal született tehát ez a cikk.
A felvetés indoklásaként talán elegendő annyi, hogy a XXI. század világában az információ mint erőforrás értékesebbé vált, mint valaha. Jelentősége elérte, vagy talán meg is haladta a nyersanyagok vagy a közlekedés fontosságát, az üzleti, politikai, katonai, társadalmi, kulturális stb. élet szinte minden területén a legmeghatározóbb tényezővé vált. Ez az írás – talán elfogadható módon – a mai világban fellelhető legfontosabb ismerethalmaz, az internet és az információkeresés jelenét és közeljövőjét kutatja, és szerzője ki kíván térni mindezek könyvtárakra gyakorolt hatására, különös tekintettel a XXI. századi könyvtárhasználók igényeire.
Az információkeresés fontosságát jól mutatja, hogy a legjelentősebb innovációk az internetet érintően pontosan ezen a területen zajlottak az utóbbi években. Talán az sem véletlen, hogy az internettel foglalkozó IT-cégek közül a legjelentősebbek is konkrétan erre a területre specializálódtak. Az is egyértelműnek látszik, hogy az internetes innovációk közül kettő emelkedik ki, és válik meghatározóvá: a keresés és a közösségi szolgáltatások. (Meglátásom szerint ez utóbbi is jelentős részben visszavezethető az információkeresés területére, azaz a két terület nem válik el igazán egymástól. Sőt!). A terület maga pedig olyan sebességgel változik, fejlődik, hogy igazán pontos előrejelzést ma senki nem képes adni. (tovább…)

A falvak, kistelepülések könyvtári ellátása mindig is a megoldandó feladatok között szerepelt. A cél mindenkor az volt, hogy a kistelepüléseken élők informá-cióhoz való jutásának az esélyei és a számukra nyújtható könyvtári szolgáltatások megközelítsék a nagyvárosokban élőkét. Ennek a célnak a megvalósítására hozták létre a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszert (KSZR).

A kistelepülések könyvtári helyzete

Egy 2003-ban létrehozott munkacsoport a kistelepülések könyvtári helyzetét vizsgálva arra az eredményre jutott, hogy az akkori könyvtárak szolgáltató helyeinek száma kielégítő volt, azonban alapterületük kicsi, így a könyvtárak zsúfoltak. A községi-kistelepülési könyvtárak állománya elavult, mivel alig tudtak új dokumentumot beszerezni. Ebből is adódott, hogy a 2003-as évre vonatkozó forgalmi mutatók szerények. A kedvezőtlen működési feltételek (rossz állapotú, könyvtári célra alkalmatlan épületek, helyiségek, minimális gépesítettség stb.) mellett még nagyobb gond volt a személyi ellátatlanság, mind a ráfordított munkaidő, mind a szakképzettség tekintetében. Összességében nem meglepő tehát, hogy a lakosság mindössze 12,8 százaléka volt tagja a községi könyvtáraknak, ami messze elmaradt az országos 22 százalékos átlagtól.
“Mivel az országnak közel egyharmada kistelepüléseken él (35%), megállapíthatjuk, hogy egyre nő a különbség a jól ellátott és az ellátatlan területek között” (Skaliczki, 2006). Ezt megakadályozandó 2006-ban kialakították a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszert, mint az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) kiegészítését. (tovább…)

“Amikor rács mögött élő emberek a kultúrával foglalkoznak, az új lehetőségeket nyit az életükben.”
(Gabriele Beger, a Német Könyvtári Szövetség elnöke)

Az első, 2007. évi – a Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Szakmai Kollégiuma által kiírt – meghívásos pályázat megírása, illetve a teljesítés megkezdése előtt szükség volt gondolataink, ismereteink rendszerezésére, pontosítására börtönkönyvtár ügyben. Habár módszertani munkánk során többféle könyvtártípussal találkozunk, dolgozunk együtt, e könyvtártípus sajátos világa nem volt ismert számunkra. Persze tudjuk, hogy börtönkönyvtárak világszerte működnek, de igazából nagyon keveset tudtunk róluk. A büntetés-végrehajtási intézetek zárt világot alkotnak, s ez a megállapítás az ott működő könyvtárakra is igaz. Sajátos helyzetről van szó e könyvtárak esetében, hiszen valójában egyszerre kétféle, egymástól jelentősen eltérő intézménytípus elvárásainak kell megfelelniük: a börtön szigorú zártságával és büntető jellegével, a könyvtár pedig a nyitottsággal, szabad hozzáféréssel egyszerre jelenik meg bennük. (tovább…)

A Magyar Tudományos Akadémia Művelődéstörténeti Bizottsága által az Országos Széchényi Könyvtárban 2004. december 10-én rendezett sajtótörténeti konferencia egy hosszabb folyamat állomásaként egyben nyitánya volt az azóta – részben akadémiai kutatócsoport, részben a könyvtár szervezeti keretein belül – megindult sajtótörténeti kutatásoknak, illetve a teljes hazai sajtó retrospektív bibliográfiai feltárását célzó munkálatoknak, amelyekkel kapcsolatban az érintett munkaközösségek 2010. május 17-én, valamint július 8-án tartották bemutatkozó rendezvényeiket Műhelybeszélgetések I., illetve II. címmel az OSZK szakmai közönsége előtt.*

A második Műhelybeszélgetések keretében a Sajtótörténeti Osztály részéről a retrospektív sajtóbibliográfia tervezésének szempontjai, kérdésfelvetések, problémák regisztrálása és a már felmutatható eredmények hangzottak el, kerültek bemutatásra.
Kiinduló tézis, hogy a megvalósítására vonatkozó jelenlegi elképzelés a sajtóbibliográfiát nem pusztán egy – akár az irodalomtörténet, akár a történettudomány szempontjaiból kiinduló, azoknak megfelelő – segédtudománynak tekinti, hanem egy olyan sajátos könyvtári területnek, amely több szempontból is kettős helyzetben van: sajtótörténeti kutatásokat kíván kiszolgálni, sőt napjainkbani létét, “újjászületését” is ezen kutatások katalizáló hatásának köszönheti; ugyanakkor el kíván szakadni a társadalomtudományi meghatározottságtól, és mint a könyvtárszakma önálló részterülete, saját szempontrendszer mentén kíván építkezni. Helyzete azonban ebben az értelemben is kettős, mert hazai viszonylatban valójában nem jött létre az a könyvtártudományi környezet, amelybe szándéka szerint beleilleszkedni kíván. Ebből adódóan mindenekelőtt saját önleírását kell megalkotnia, mégpedig úgy, hogy egyszerre kínáljon érvényes megoldásokat a sajtótörténet kutatóinak igényeire, ugyanakkor újdonságának és korszerűségének felhajtóerejével a hazai könyvtárügy “húzóágazatává” válva meghonosítsa a nemzetközi viszonylatban ma meghatározó elméleti, módszertani és informatikai eredményeket. (tovább…)

“Nem ismerek könnyedebb, vonzóbb, kedvesebb
olvasmányt, mint egy katalógus.”
(Anatole France)

“Egy jó bibliográfia lehet nagyon érdekes olvasmány” – mondta nekem Gazda István több mint tíz évvel ezelőtt (Anatole France híres mondására asszociálva). Akkoriban még magamban megmosolyogtam, majd pár év múlva – neki köszönhetően – már én is bibliográfiákat gyártottam, merthogy “a bibliográfia olvasásánál csak egy érdekesebb dolog van – mondta ő, – a bibliográfiák készítése.”
Azonban maradjunk az olvasásánál. Mely lehet tudatos, kutató jellegű, de lehet csak úgy mélázva lapozgató, hátha valami érdekesség tűnik a szemünkbe. Számos bibliográfiára illik ez a mondás, azonban művelődéstörténeti tekintetben érdemes jobban szemügyre vennünk az ún. korszak-bibliográfiákat, amelyek egy-egy lezárt időszakon belül, valamely szempontok szerint rész vagy egész területeket kívánnak bemutatni. Ezek lehetnek egy szakma történetéé vagy egy tudományágé, egy személy munkásságának a korszaka, lehet könyvészeti, sajtóbibliográfia stb. (tovább…)