Előzmények
Az elmúlt években különböző rendezvényeken több alkalommal esett már szó az Országos Széchényi Könyvtár hungarika biográfiai tevékenységéről, az ún. Hungarika Névkataszter munkálatairól. Első alkalommal kapunk lehetőséget azonban arra, hogy a Magyar Könyvtárosok Egyesületének átfogó rendezvényén, a Vándorgyűlésen ismertethessük eredményeinket s terveinket. Miért érezzük ennek szükségét mi magunk és az egyesület rendezősége, s miért éppen a helyismereti szekció keretében?
Egyrészt azért, mert mai tanácskozásunk középpontjában a szolgáltatások kérdése áll, s a Hungarika Névkataszter a nemzeti könyvtár fontos szolgáltatása, amely – ha terveink megvalósulnak – szolgáltatásrendszerré fejleszthető. Másrészt éppen azért a helyismereti könyvtárosok előtt, mert egyre inkább elmélyül a felismerés, hogy a helytörténeti feltáró munka és a hungarika kutatás és feltárás egy tőről fakad, tárgya közös: a szűkebb vagy tágabb régió, illetve az ország, a nemzeti kultúra egésze. És közös a céljuk is, ugyanis azok jelenének megörökítése, múltjának feldolgozása és könyvtári szolgáltatásaiban hozzáférhetővé tétele az oktatás, a kutatás, a tájékozódni kívánó olvasó számára. A helytörténet és a hungarika feltáró munka úgy viszonyul egymáshoz, mint a rész az egészhez, egyik építőeleme a másiknak. A kölcsönösség és az összefüggés nyilvánvaló.
Hasonló átfedés és kölcsönösség áll fenn a névkataszterben feldolgozott adattípus, azaz az életrajzi feltárás területén is. Egy jeles személyiség éppúgy fontos a nemzeti regisztráció, mint a szülőföld és az azt feltáró helyismereti gyűjtemény számára.
Milyen kérdéseket szeretnénk ezúttal ismertetni és áttekinteni?
1. Mit tartalmaz a Hungarika Névkataszter és milyen szerkezetben?
2. Milyen szolgáltatást nyújt a Hungarika Névkataszter?
3. Milyen továbbfejlesztési elképzeléseink vannak, milyen lehetőségeket látunk a jövőben?
4. Milyen együttműködés, ill. hányféle együttműködés-típus alakítható ki a névkataszter alapján?

1. A Hungarika Névkataszter tartalma
A Hungarika Névkataszter életrajzi adattár: a külföldi magyarok nyilvántartása.
Az adatgyűjtés egyik legkomplikáltabb kérdése, hogy ki tekinthető magyarnak. A helytörténeti kutatás szempontjából az adattár legbiztosabban értelmezhető rétege jöhet számításba. Zömében a mindenkori Magyarország határain belül született személyek adatai tarthatnak számot kölcsönös érdeklődésre.
Időhatára 1880, azaz az 1880 után született és a határváltozásokkal vagy elvándorlás útján külföldre került magyar személyek adatait tartalmazza, tehát élők és elhaltak életrajzi adatait egyaránt.
Ebből a körből nyilvántartásba veszünk minden olyan személyt, aki ún. személyiség, vagyis tevékenysége valamilyen szempontból említésre méltó.
Így az író, alkotó réteg mellett minden értelmiségi pályán működő szakember, s a képzetlen rétegek köréből mindenki, aki valamilyen társadalmi szervezetben, amatőr művészeti, egyesületi vagy egyéb tevékenységben vezető szerepet vállalt, ill. vállal.
A nyilvántartandó adatok körét meghatározza a nyilvántartás célja.
A Hungarika Névkataszter fő feladata a külföldi magyar személyek azonosítása és a magyarsághoz való tartozás tényének és mértékének tisztázása.
Ezt a célt szolgálja a következő adatok nyilvántartása:
• név és névváltozatok
• a születés és halálozás
• a magyarországi ill. külföldi tanulmányok – a külföldre távozás
• a további vándorlás
• a haza-, ill. visszatelepedés
• a foglalkozás és működési terület adata.
Az adatok hitelesítése és a további kutatás, a bővebb információk nyújtása érdekében mindehhez járul a pontos forráshivatkozás. A forráshivatkozás azt is kifejezi, hogy az életrajzi információkon kívül tartalmaz-e a forrás képet, illetve arcképet, s hogy az idézett forrás eredetiben vagy másolatban hozzáférhető-e az adatbázis mögött épülő archívumban.
A felsorolt és megjelenített adatok mellett több rejtett s az adatbázis információs értékét növelő kód és adat teszi teljesebbé a regisztrációt. A legfontosabbak ezek közül a foglalkozásra vonatkozó és a visszakeresést segítő kiegészítő tárgyszavak, továbbá az adatbázis egyes rétegeinek, halmazainak elkülönítésére szolgáló ún. státuszkódok (pl. első, második, harmadik generáció stb. csoportjainak a leválasztására), valamint a rekordok minőségére vonatkozó jelölések (pl. teljes, hiányos stb.), amely a munkaszervezésnél ill. a tájékoztatás folyamatában fontos szerepet játszó információ.
A Hungarika Névkataszter MicroIsis adatbázis-kezelő rendszerre kifejlesztett számítógépes adatbázis. Fejlesztője Vajda Mária.
A Névkataszterben nyilvántartásba vett egyes adattípusok a MicroIsis szerkezetének megfelelően külön mezőt foglalnak el, de részletes almező bontásban, ami a szolgáltatás esetében sokoldalú információ visszakeresést tesz lehetővé.

2. A Hungarika Névkataszter szolgáltatásai
A Hungarika Névkataszter legteljesebb, naprakész változata jelenleg az OSZK Hungarika Dokumentációs osztályán működik on-line információs rendszerként. Napi feldolgozás folyik, tehát naponta kerül bele új információ.
Az információ két típusával egészül ki:
• új tétel, azaz új személy adatai,
• kiegészítés/javítás, azaz meglévő tételben adatpótlás (pl. halálozás).
A keresés a MicroIsisben ismert, vagyis szabadszöveges és a szótárra (invertált fájlra) alapozott keresési módszer szerint lehetséges.
A szótár (invertált fájl, ill. index) számára kijelölt, tehát indexből visszakereshető adatok a következők:
• személynév ill. annak minden meghatározó eleme (családnév, kettősnév első és második eleme, önállóan és a személynévvel összekapcsolt formában, előnév, ugyanilyen szerkezetben a név egyidejű vagy időben eltérő variánsai),
• földrajzi név (város, ország/kód), – a vonatkozó év (dátum),
• tanulmányok szintje,
• foglalkozás, szakterület,
• meghatározott kódok.
A szolgáltatás jelenlegi formái a következők:
a) Az OSZK-ban:
• lekérdezés a helyszínen és az archívum használata,
• megrendelőknek listák összeállítása, sokszorosítás az archívum anyagából
• (pl. a Magyarok Világszövetsége, az erdélyi lexikon számára),
• elemzések közös kutatás céljára (pl. Julianne Brandt berlini hungarológus
• részére az emigrációs irodalmi központok kialakulásával kapcsolatos keresések).
b) Az OSZK-n kívül:
A Hungarika Névkataszter hálózati hozzáférése pillanatnyilag az IIF szolgáltató rendszerén keresztül lehetséges. Ennek felújítását évente egyszer végezzük a teljes adatbázis lecserélése útján. Az adatbázis neve HUNG. Használata a BRS adatbázisként, a BRS keresési módszerek szerint lehetséges.

3. Továbbfejlesztési elképzelések
Az OSZK-n belül három fejlesztési terv szerepel a távlati programban:
• az adatbázis hálózati elérésének biztosítása, Internet hozzáférés létesítése,
• az archívum digitalizálása
• az OSZK rendszerén belül az adatbázisok átjárhatóságának megvalósítása (pl. az egységesített adatok, az ún. authority file és a katalógus, valamint a névkataszter összekapcsolása).
Várhatóan a hálózati hozzáférés a közeljövőben megvalósul, az archívum digitalizálása megfelelő támogatás esetén reális lehetőség. Az adatbázisok átjárhatósága az OSZK integrált rendszerének megvalósulása esetén remélhető.
A hálózati hozzáférés és az Internet kapcsolat 1997 végén, 1998 elején reményeink szerint megvalósul, így a naprakész adatbázis jövőre az OSZK honlapján kívülről is lekérdezhető lesz.
Az IIF hozzáférés továbbfejlesztése is folyik. A Hungarika Névkataszter bekerült azon BRS adatbázisok körébe, amelyeket kihelyeznek a világhálóra, tehát az Internet hozzáférés ezen a csatornán is lehetséges lesz, ráadásul felhasználóbarát formában.
Újra és újra felmerül a Hungarika Névkataszter CD-ROM előállításának gondolata, mégpedig úgy, hogy az MNB CD-ROM egészüljön ki a két hungarika adatbázissal, a Hungarika Információval és a Hungarika Névkataszterrel.

4. Együttműködési lehetőségek a hungarika biográfiai munka területén
A kérdés az, hogy maradjon-e meg a Névkataszter egyoldalúan szolgáltatónak vagy kíséreljen meg az adatgyűjtésben, esetleg az adatfeldolgozásban egy együttműködést azokkal az intézményekkel, amelyek ugyancsak életrajzi feltárást végeznek?
Az első esetben a Hungarika Névkataszter az OSZK erőforrásaiból épül, s valamennyi felhasználó kívülállóként veszi igénybe. A második esetben valamilyen szintű kooperációban készül, s a résztvevők külön megállapodás szerint veszik igénybe a szolgáltatást.
Az együttműködési igény két irányból is felmerült. Az egyik megkeresés a Magyar Tudományos Akadémia Kutatásszervezési Intézetének tudósnyilvántartása részéről történt, a másik pedig a könyvtárak, a helytörténészek oldaláról. A két megkeresés konkrét eredményeként 1993-94-ben megtörtént a rendszer továbbfejlesztése s az adatfelvételi struktúra kibővítése mindazokkal a mezőkkel, melyeket egyrészt az MTA képviselői, másrészt a helytörténészek megadtak. A helytörténészek számára a továbbfejlesztést a szombathelyi megyei könyvtár szorgalmazta és készítette el. Mindkét irányban az önálló adatbázis-építés terve mellett felmerült az adatcsere vagy valamilyen együttműködés igénye az akkori lehetőségek szerint.
A hálózati kapcsolatok területén az eltelt időszakban megindult fejlődés arra késztét minket, hogy újra mérlegeljük az együttműködés lehetőségét. Egyre nagyobb remény van arra, hogy megszűnik az adatbázisok elszigeteltsége, s egyre szélesedik a hálózati elérés lehetősége. A hálózati elérés a kommunikáció és a rendszer széleskörű alkalmazásának lehetőségét kínálja.
A rendszer azokat az adatokat tartalmazza elemeire bontva, amelyek a kívánt szempontok szerint a személy azonosítását biztosítják, de megadja a lehetőségét bővebb információ, akár egy szócikkszerű életrajz bevitelére, akár művek felsorolására. A Hungarika Névkataszter archívumának digitalizálása a személy azonosítását követően hozzáférést biztosítana a részletes információk tágabb köréhez. Tehát egy szélesebb körű felhasználás esetén az adatbázis tartalma, információs értéke növelhető. Mindezek alapján a szolgáltatás szintje bővíthető és köre kiszélesíthető.
Az együttműködés módjai az alábbiak lehetnek:
• Adatszolgáltatás:
A Hungarika Névkataszter helyi vonatkozású anyagának leválogatása és átvétele a helyi rendszerekbe. Cserébe a hungarika vonatkozású anyagról értesítés a Hungarika Névkataszternek az OSZK honlapján közzétett kérdőív kitöltésével és/vagy postán a háttér-dokumentáció megküldésével digitalizálás céljából. A kódolást az OSZK végzi.
• Munkamegosztás:
Hálózati kapcsolat esetén megosztott adatbázis építés. A helytörténeti gyűjtemények részéről kódolt információk bevitele, dokumentáció csatolása akár a kérdőív kitöltésével, akár xerox-másolatok beküldésével. Az ellenőrzést és jóváhagyást az OSZK végzi.
• Felelősség- és munkamegosztás:
Megosztott feldolgozás és megosztott ellenőrzés megfelelő felhatalmazásokkal. A hungarika mezők jóváhagyását az OSZK, az egyes helyismereti gyűjteményekből beérkezett helyi vonatkozású adatok bevitelét a megfelelő mezőkbe és ellenőrzését az adott helyismereti gyűjtemény végzi, az MTA számára szükséges mezők kitöltését és ellenőrzését az MTA végzi.
Az egyes gyűjtemények bekapcsolódása önkéntes és fokozatos lehet az infrastrukturális és személyi feltételektől függően.
Jelenleg ott tartunk, hogy az adatszolgáltatás szintjén megtörténtek az első lépések az együttműködésre. Az év folyamán a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával átmeneti időre az adatbázist a Helyismereti Szekcióhoz telepítettük (kölcsön adtuk), s a bejelentett igények alapján a székesfehérvári megyei könyvtár leválogatja a jelentkezők anyagát. Eddig 10 könyvtár vette igénybe ezt az átmeneti szolgáltatást. A leválogatás a helységnév-listák alapján történik, egyszerű szövegszerkesztőben (szövegfájlként) tárolt adatállományként.
Az anyagi feltételek és az infrastruktúra egyelőre az együttműködésnek csupán ezt az első szintjét tette lehetővé, ez azonban mégsem lebecsülendő, mert az eredmény tartalmi és módszertani értékelésre ad alkalmat, és segíti az együttműködés további formáinak tervezését és előkészítését.
A munkamegosztás egy szerény kísérletére szívesen sort kerítenénk a székesfehérvári könyvtárral. A további lehetőségeket pedig egy arra illetékes szakmai körben érdemes lenne végiggondolni.
* Elhangzott a Magyar Könyvtárosok Egyesületének kecskeméti vándorgyűlésén.